Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1909-12-15 / 100. szám
2-ik oldal Szatmár, 1909. december 15; Kitűnő üzlet is lesz a magyar jegybank. Hiszen monopóliumot fog élvezni, a bankjegy kibocsátás jő- , védelmező vállalkozását egyedül fogja űzhetni. Nem hogy ráfizetnénk erre az üzletre, hanem Európának bármelyik pénzcsoportja, hogy ily jegybankot felállíthasson, még igen szép összeget is fizetne nekünk, Már pedig egy szolidul megalapozott jó vállalkozásnál nem kell attól tartani, hogy a kamatláb magas lesz. De nem is lehetséges gyakorlatilag sem ez az eset. A pénznek olyan természete van, hogy ha példán! nálunk 1 százalékkal nagyobb volna a kamatláb, mint mondjuk Ausztriában, úgy az osztrák pénz azonnal átjönne hozzánk, mert az osztrák tőkés boldog, ha pénzét 1 százalékkal jobban kamatoztathatja Amint pedig ily módon bővebbé lesz ná'unk a pénz, beáll annak az a természetes hatása, hogy Dagy lévén a kínálat, a kamatláb azonnal leszáll. (Igaz! ügy van!) De gondolkozzunk csak közönséges, józan ésszel. Ausztria a mi halálos ellenségünk, a legádázabb küzdelmet folytatja az ellen, hogy mi az önálló magyar bankot felállíthassuk. Mit gondolnak, azért teszi, mert nékünk az önálló bank kárunkra volna ? Mikor ők magyarázzák nekünk, hogy milyen kárunkra lesz az önálló bank s mennyi hasznunk van a közös bankból, eszembe jut annak a két zsidónak a dolga, akik egymásnak halálos ellenségei voltak, de a hosszunap előtt kibékültek, mert a vallás ezt igy parancsolja. Hosszú nap után aztán igy üdvözölte egyik a másikát: „Jó reggeli kedves barátom ! Kivá- 1 nőm neked mind azt a jót, amit te kívánsz nekem.« j Amire ez igy felelt: »Már megint kezded?!« (Desült- j ség). Én is azt mondom, mikor az oszlrákok dicsérik, j hogy milyen jó is nekünk az a közös bank. »Már j megint kezded?« (É:énk derültség). Igaz, hogy Kossuth Ferenc és pártja azt mondják, j hogy ők is akarják a közös bankot, éppen úgy, mint j mi és mondják azt sokan mások is az országban. De : pusztán akarni, az nem elég I j Ha önök pusztán azzal számolnának be odahaza, hogy akarnak, de csak akarnak, aligha volnának | önökkel megelégedve. (Elénk derültség). És ha mi is csak azzal számolnánk be, hogy akarunk, de semmit sem cselekszünk, akkor az is csak olyan beszámoló lenne, melylyel a becsületes választó nem lehet megelégedve. Engem testvéri kötelék fűz azokhoz, akik választóim és akik bi almukkal és szeretetükkel megtiszteltek s nékem kötelességem kitartani testvéreim mellett és amint közöttük nem lesz áruló egy sem, ugv testvéreimnek árulója én sem leszek soha! (Hosz szán tartó lelkes éljenzés és taps). Makay Elek ref. lelkész Szatmárhegy polgársága nevében hálásan megköszöni azt a gyönyörű beszá mólót, melylyel a képviselő őket megtisztelte. Nem tagadhatja el, hogy a Hegy egyszerű, földmives népe is bizonyos nyugtalansággal nézte, bogy a képviselő a függetlenségi párt kettészakadása után melyik részhez íog csatlakozni. De most annál nagyobb örömmel látják őt a régi zászló alatt s ebből tudják, hogy meggyőződését, elveit és hitét megtartotta. (Élénk tetszés). Biztosítja őt a nép bizalmáról és szereteté- ről. (Zajos helyeslés). Kívánja, hogy az isteni Gondviselés városunk és hazánk javára sokáig éltesse ! (Zajos éljenzés). Előterjeszti a következő két haláro- zati javaslatot : I. A szatmárhegyi függetlenségi párt helyesli, hogy dr. Kelemen Samu orsz. képviselő a függetlenségi és 48-as pártban maradt, biztosítja őt bizalmáról és ragaszkodásától s kijelenti, hogy a legközelebbi országgyűlési képviselőválasztáson szavazatával őt fogja támogatni. (Elfogadjuk !) II. Nagyméllóságu Jusfh Gyula urnák, Budapest. A szatmárnémeti válaszlókerülethez tartozó szatmárhegyi választók dr. Kelemen Samu orsz. képviselő beszámoló beszédének meghallgatása után egyhangúlag helyeslik képviselőjük politikai magatartását és üdvözlik Nagyméltóságodat a nemzet jogai mellett való férfias kitartásáért. (Elfogadjuk !) Básthy László gör. kath. lelkész a választók nevében szintén kifejezi bizalmát a szép beszámoló után, melyből örömmel tudták meg, hogy a képviselő az önálló bank törhetlen hive. (Éljenzés). Nagy józset ref. kántor a közelmúltban azt hallotta a képviselőt őt egvik beszédében, hogy őt nem a király, hanem a választói küldték a parlamentbe, itt tehát nem a hatalmat, hanem mindig a népet képviselte. Ezek igaz magyar emb«r szájába illő szavak voltak, melyek fent és alant, a szélrózsa minden irányában széthangzottak. Be is bizonyította tetileg is a képviselő ezeket a szavakat fényes példája által, mikor régi elveivel az anyapártban megmaradt. Kiáltsuk egy szivvel-lélekkel: Sokáig éljen I (Zajos éljenzés). Csomay Imre szatmári pártelnök hoszasabb s derült poliLikai fejtegetés után a benyújtott két határozati javaslatot elfogadottnak jelentette ki s a képviselőt az uj választásnál a hegyiek szavazatáról biztosította ; végül megköszönve azoknak összetartását s a szép és lelkes fogad'atást, a gyűlést déli negyed 1 órakor bezárta. Az ebéd. A képviselő déli egy órakor vendégül látta a Kolb-féle vendégfogadóban a szatmári kíséretet és a hegyi vezető férfiakat, ebéd utánra pedig a fehér asztal hoz barátságos találkozóra az összes hegyi választókat meghívta. A vidám hangulatú társaság első szónoka a házi- I gazda képviselő volt, ki választékos köszöntő után a ! szatmári kíséretre és a szatmárhegyiekre ürítette poharát, mely utóbbiak őt oly lüntető szivesseggel és lelkesedéssel fogadták. Dr. Kelemen Samu orsz. képviselőért poharat emeltek Thurner Albert, Makay Elek ref. lelkész, Nagy József és Lénárd Károly. (Ennek a legutóbbi köszöntőnek az ad különösebb súlyt, hogy a felszólaló a szatmári asztalos ipartársulat nevében és megbízásából beszélt). Dr. Halász Lajos Csomay Imrét éltette, aki a hegyiekért mondott áldomást. Ezután még több köszöntő s hazafias énekek következtek, Délután 3 órakor a hegyiek teljes számban le- kisériék a vasúti állomásra a képviselőt s itt vetlek tőle szives búcsút. A küiön vonat, mely útközben, a Nagycsonkán vadászó szatmári vadásztársulat egy részét is fölvette, esti fél öt órakor ért haza. __ S Z A T M Á R - N É MET I. ______= Ké t városi 'közgyűlés. A vizfae esett pucscs. A hétfői városi közgyűlést egy különös esemény tette emlékezetessé, A közgyűlésről kibocsátott tárgysorozat semmi különöset nem igért. Annál élénkebb meglepetést keltett, mikor a bizottsági tagok a közgyűlés asz talán heverő tárgysorozatban, mint utólagosan beszart tárgyat, »hatósági átiratok« fejezete alatt fölfedezték Fehér-megye átiratát, Kossuth Ferencnek küldendő üdvözlet dolgában. Az indítvány érdemén kívül főleg az a mód keltett megütközést, amelyiyel a felirat doigát, kerülő utón szinte becsempészlek a tárgysorozatba. A cél nyilván az volt, hogy a bizottsági tagok ne legyenek előre tájékozva a tárgysorozatnak erről a számáról és az indítvány tárgyalásáról lehetőleg csak a »beavatottak« tudjanak. A dolog azonban nem ment olyan simán, mint, ahogyan a tervezők elképzelték. A függetlenségi párt tagjai izgatottan tárgyalták az eseményt. És mialatt a közigazgatási bizottság tagjainak megválasztása céljából a közgyülé-'t felfüggésztették. dr. Kelemen Samu orsz. képviselő szóvá tette dr. Falussy Árpád főispán élőit, hogy az indítványt vegye le a napirendről. A főispán azt felelte, hogy az indítványt a polgármester (űzte napirendre, bár természetes, hogy ő is tudott róla és ő azt nem hajlandó a napirendről levétetni. S.kertelen volt a dr. Tanódy Márton közbenjárása is, akinek a főispán azt felelte, hogy az indítvány többsége biztosítva van. Közben a függetlenségi párt agilis tagjai nem nyugodtak. Dr. Kelemen Samu, Thurner Albert telefonon, kocsin elhivatták a párttagokat, dr. Weisz Sándor és dr. Glatz József pedig élénk agbációt fejteitek ki a teremben, mely egyszeriben mozgalmas képet nyújtott. Mind sűrűbb rajokban jelentkeztek a távolmaradónak, akik a vett üzenet folytán siettek, hogy az indítvány ellen szavazzanak, mig azok, akiket az indítvány híveinek hittek, röstelkedve vették a kabátjukat és távoztak. Mikor aztán egyszeriben nyivánvaló lett, hogy a képzelt többség leolvadt és az indítványnak sorsa »több, mint bizonytalan«, a polgármester ur a jobbik eszéhez kapott (hogy nézhet vájjon ki a rosszabbik ? . . .) és a főispánnal való rövid tanácskozás után sietett bejelenteni, hogy az indítványt leveszi a napirendről, mert az csak a közgyűlés napján érkezett és igy nem tárgyalható. A közönség most már azon a találós mesén törheti a fejét, vájjon akkor, amikor a polgármester napirendre tűzte az indítványt, miért volt az törvényes és miért lett törvénytelen akkorra, amikor szavazásra került a sor? A megfejtők között jutalmul azok a hivatali állások fognak kisorsoltatni, amiket valaha a polgármester ur által pártfogolt jelöltek elértek. Reklamációkat azonban nem fogadunk el, mert mi igazán nem tehetünk róla, hogy a közgyűlés eddig következetesen elbuktalta azokat, akiknek érdekében a polgármester ur buzgólkodott. Úgy látszik, most már a po'gármosteri indítványokra is hasonló sors vár, mint a polgármester ur jelöltjeire. Részletes tudósításunk különben a következő : Szatmár-Németi sz. kir. város törvényhatósága élénk érdeklődés mellett s dr. Falussy Árpád főispán elnökségével december 13 án két közgyűlést tartott, rendkívülit és rendest. A rendkívüli közgyűlés. Ennek két tárgya volt. Megvásárolták a Batthyány-ufca, 19. számú telekből a Czégényi El,ekr»é illetőségé* 2500 K ért s a S psy Árpád avasfelsőfalui ingatlanát 8000 K ért. A rendes közgyűlés. Ez a közgyűlés, mint rendesen, a polgármesteri jelentéssel kezdődött, mely a vízvezeték, csatornázás, az avasi erdő, a digeszlor és a Verbőezi-utcai kisajátítás ügyeivel foglalkozik. A jelentést egyhangúlag tudomásul vették. (A teljes szöveget most helyszűke miatt nem adhatjuk, de rá még visseatérünk). Választások. Titkos szavazás által megválasztották a közigazgatási, bíráló s igazoló bizottság kilépő tagjait s szakosztályokba és bizottságokba osztották a közgyűlés összes tagjait. (A névsort alkalmilag közöljük). Tanácsi előterjesztések. Bekő Ferenc uj mérnök és Varga János uj építőmester fizetését és drágasági pótlékát utalták. Tudomásul vették, hogy a tanács a Szatmárme gyei gazdasági egyesület részére a dr. Nagy Barna Deák-téri házában 3 évre évi 450 K-ért hivatalos helyiséget bérelt. Az október hóról elő- és leirt államadó ulán a községi járulékokat előírták. Gazdasági és jogügyek. Az uj lakbérleti szabályrendeletet a székes főváros hasonló szabályzatából kiegészítve, elfogadták. A Kinizsi-utcai állami óvodánál szükséges pótmunkákat 618 K erejéig a törzsvsgyon terhére meg szavazták. A szatmárhegyi gör. kath. lelkész személyi pótlék megadása iránti kérelménél szót emeltek Csomay Imre és dr. Kelemen Simu orsz. képviselő s habár a lelkész most nem is nyerte meg a kétt pótlékot, de az ügy talaját a két szónok jövőre teljes sikert ígérő- leg előkészítette. A színigazgatónak a színpadi lámpák 388 K kicserélési költsége elfogadása iránt beadott kérelmét elutasították A Horváth Mihály történetiró emlékművére 50 K-t ajánlottak. Dr. Török Istvántól a régi katonai kórház mellett 2877 négyszögölet 18,000 K-ért megvételre elvileg elfogadtak s e tárgyban a törvény előírása szerint rendkívüli közgyűlést hivnak egybe. A Szacsvay-fele avasi erdővéteü ügylettől visz- szaléptek. A Dinnyés-kertet az abban épült uj városrészszel célszerűségi tekintetből a IV. közigazgatási kerülethez csatol’ák. Nyugdíj ügyek. Szilágyi János erdővédet 518 K, Arokbáty Vilmos közig, tanácsost 2830 K és Kirilla Mihály hivatalszolgát 444- K összeggel nyugdíjazták. Rendészeti ügyek. Pe'hő György és Kabav István Istvántéri, vala- nrnt Bakk István Árpád-utcai lakosoknak, miután az uj szabályzat még nem jogerős, megengedték, hogy földszintben építkezzenek, de emeletet is elbíró falakkal. Hatósági átiratok. Fejérvármegye átiratát a marólúg kismértékben való árusi'á ának szabályozása és Nyitravármegye átiratát a fácán tojás-pu sz-ti tás megakadályozása tárgyában pártolják, ellenben Fejérvármegyének átiratát, mely Kossuth Ferencnek bizalmat inditványoz, mivel későn jött, a napirendről levették. Magánkérelmek. Dr. Biró Jjnő, dr. Melchner Vilmos és dr. Stein- feld Géza orvosi okleveleit kihirdették. Színház. A Kornevillei harangok szombati előadása alkalmából Henry kapitány szerepében egy fiatal énekes, Skultéty László lépett fel szerződtetés céljából. Skultéty mint színész és mint énekes egészen kezdő és igy beszélni sem lehet arról, hogy szerződtetés esetén őt bariton szerepekre használni lehessen. Szép, bársonyos hangja a folytonos lámpaláz miatt egyáltalán nem tud érvényesülni, arra azonban biztosan lehet számítani, hogy 1—2 év múlva Skultétyből pompás bariton-énekes lesz. A magunk részéről ez idő szerint a szerződtetését ' nem ajánlhatjuk. Az előadás többi szereplői közül di-
