Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1909-11-24 / 94. szám
2-ik oldal SZATM ÁR-NÉMETI. megy a mulatságra s tisztán a jótékonyságot kívánja adományával előmozdítani. Mulassunk, amíg fiatalok vagyunk, vigadjunk szertelen, pazar jókedvvel, ne lógassuk le orrunkat, ha Karneval hercege díszes bevonulását tartja, de mulassunk úgy, hogy azoknak, kiknek érdekében történik a vigasság, szomorúan tapasztalják, hogy a rendezőknek igen sok pezsgőre jutott a mulatság jóvoltából, de annál kevesebb kenyér az éhezőknek s fűtőanyag a didergőknek. Színház. A Svihákok szombati reprize jelentékeny sikerrel járt. Zieber kellemes muzsikája, a már jól ismert induló- és keringő motívumok fölcsendülése pompás hangulatot keltett a közönségben, mely sűrű tapsokkal adott kifejezést tetszésének. Igaz, hogy többen is lehettek volna a szinházbm, — hisz ez a darab és előadás telt házat érdemelt volna, — de abban, hogy nem volt zsuffolt nézőtér és hogy általában a szezon a szokottnál gyöngébben kezdődött, — nemcsak a közönség a hibás Hibás némileg az igazgató is és az, aki a műsort megállapítja. Mert Szatmáron, hol színházi közönséget úgyszólván a Krémer üzleti élelmessége csinált, ahhoz vannak szokva, hogy szombaton mindig premiére megy és a jobb reprizek kedden, szerdán kerülnek előadásra. Ez a módszer, mely Kré- mernak úgy beütött, hogy vagyont keresett vele, kétségtelenül Heves Bélának sem ártana, sőt ellensúlyozná az ő kétségtelenül szép, de hálátlan igyekezetét és ambícióját, mely a műsort a budapesti színpadoktól függetleníteni akarja. Hiába, — a mi közönségünk nem tudja honorálni azt, hogy a direktor egyenesen Bécsből vagy Páriából kapja az újdonságokat és csak az iránt érdeklődik, ami Budapesten keltett általános tetszést és sikert. Az egy »Erdészleányt« kivéve, — mely tavaly fényesen bevágott, — még nem akadt és alig fog akadni darab, melyhez telt házat kapjon a direktor, ha ez a darab először a fővárosi színpadok valamelyikén (és a fővárosi újságok mindenikében alaposan megreklamirozva) be nem lelt mutatva. Próbálja meg az igazgató a Krémer-féle rendszert, — meglátja, hogy a kassza-report sokkal jobb lesz és a közönség is jobban fogja kultiválni a színházat ! A »Svihákok« előadói közül dicsérettel kell megemlékeznünk Balta Mariska pajzán alakításáról (Blitzné) különösen egy betétként előadott kupléjáról (A trombitás), melyet más alkalommal is szívesen hallanánk tőle. Ügyes Blitz-Frifz volt Rónai, pompás rendező Somogyi, kevésbé sikerült Herczeg hercege. Dénes Ella és Burányi szépen énekelték a hires kevan mód ennek a nehéz problémának a megoldására, ha bizalmunkkal Elkán Gyula Károlyköruti szűcshöz fordulunk. Saját tapasztalataim alapján jó lélekkel állíthatom, hogy az ö árszabása a többi cégekéhez képest olcsóság tekintetében szinte hihetetlen eltérést mutat amellett, hogy a szőrméi a legkényesebb igényeket és a legfejlettebb Ízlést is tökéletesen kielégítik. Elkán a régi, szolid kereskedő iskola hive, csekély polgári haszonnal dolgozik. A muffokat, általában a szőrmét erősen parfü- mirozzák. Ez olyan ohligát manapság, mint a toalet- ben a Kölni víz használata Főképen a „bouquet de Paris“ alkalmas erre a célra. Rendkívül kellemes, finom és édes az illata, a mellett tartós és nem illan el Eisner és Ringer Andrássy-uti drogériája dekaszámra is méri 1 korona 20 fillérjével. Nemcsak látjuk tehát, de érezzük és érzékeltetjük i=, amit megveszünk. A társaságos élet, a zsur — obstrukció teljes gőzerővel indult meg. A jeunesse d’ orée vígan és félelmetes élvágygyal ropogtatja Lukács pompás sós süteményeit, az asszonyok pedig fenomális geleéjének és parfaitjenek pusztításával versenyeznek az ifjúsággal. Lukács ur a Gerbeud tanítványa, de ma-holnap túlszárnyalja mesterét különösen Ínyencségek terén, ahol szinte hor’s conconr’s áll. Mint exporteurt is ismerik már, mert készítményeit messzire szállítja, az ország határain túl is, Neki hiába mondanók ám „csalj meg édes“, ő mint cukrász, erre képtelen. Mondaine. ringőt, sőt Dénes Ella ez alkalommal még a lábával s koloraturázott — magán-táncokat lejtvén . . . Fess dragonyosok voltak Gömöry Vilma és Lngossy Irén, — utóbbinak határozottan szerencséje van nálunk, mert általánosan tetszik. Kisebb szerepekben jók voltak Wird Sári (Annie)' és SonCogyi, A zenekar kifogástalanul játszott. (h. Az Erdészleány keddi reprizéről és a Három j feleség bemutatójáról jövő számunkban referálunk. A Varázskeringő vasárnap délutáni előadása : alkalmával Franci szerepét Lugossy Irén énekelte. A i kisasszony kétségtelenül bájos és üde volt és bár az j énekszámok csaknem elmosódtak, — a színházat egészen megtöltő közönség zajosan tapsolta az alakítást. Az előadás egyébként valódi vasárnap délutáni produkció volt. Dr. Biró Jenő or,os az összes gyógy tudományok doktora. I W Rendel: j Kazinozy-utca 14, (Gúttmann - palota) emelet. H T *ÜL M&Ékei Bt Kessuth Lajos géniusza. (t$.) Kossuth Lajos hamvai a magyar földben tovább vándorolnak Holnap országos ünnepségek közt fogja a nemzet kegyelete uj sírba, a nagy szel • lemhez méltó uj oltárra helyezni — nemzeti szent ségnek. Alig pár méternyire fekszik a gyönyörű monumentális építmény, Kossuth-mouzóleuma, attól a helytől, ahol eddig pihent, de ez a rövid ut gyönyörűen jelképezi azt a végtelenséget, amelyet Kossuth géniusza a maga mindenható, évszázadokat átölelő erejével átszárnyalt. Micsoda uí ez a számkiveléstől a pantheonig ! Hiszen nem a nemzeti közérzés e külső megnyilvánulása ejt csodálkozásba Azon csak nem csudálkozhatik magyar ember, hogy Kossuth Lajosnak immár hatvannál több szobra emelkedik az országban, hogy a honfiúi rajongás fényes templomot emel megdicsőült hamvai fölé, hogy egyáltalában Kossuth kultuszának tüze úgy ég minden magyar ember szivében, mint ahogy az örök mécses hirdeti homályos, hűvös templom-csarnokok sza»ktuáriumaiban az örök világosságot, hiszen minden olyan természetes, magától értetődő. Kossuth Lajos leikével, szellemével van itt telítve a levegő, minden szív, minden elme, minden cél, mindén álom. Ő benne született ujja az egész nemzet, ő adta vissza az idegen lelkű, idegen szellemű magyart a magyarnak, ő verte fel a szolgai gondolatkörbe, egyénietlen, nemzetiellen életbe sülyedt magyar népet az eltompuitságból, a nemzetvesztö tespedt- ségből, ő volt a mi lelkünk szárnya, elménk fénye, szivünk vére. Röpített minket, világított nekünk és akaratokat, vágyakat oltott belénk. Hát lehet kiszabadulni egy ilyen hatalmas géniusz fensőbbsége alól f Soha! A nemzet megértette Kossuth Lajos jelentőségét, a szivével megérezte, a leikével felfogta az ő hozzávaló viszonyának igazi lényegét és a néplélek nagy, benső, eláradó és szent ösztönével nevezte el Kossuth Lajost apjának. De a szó fogyatékos kifejezési módján mit fejtegessük, hogy mi Kossuth Lajos a nemzetnek? Nem erről van most szó. Egészen másról. Az, hogy a nemzet egész képviselete, az országgyűlés, a vármegyék, a törvényhatóságok, kulturális egyesületek, hivatalos funkcionáriusok és magán emberek hódolva sietnek holnap beállani abba a nagy temetői menetbe, amely a szent hamvakat átkiséri egy díszesebb, megfelelőbb helyre, olyan természetes, hogy azon igazán nem csodálkozhatik magyar ember. Hanem más itt az érdekes, megfigyelni való és egyúttal felemelő és megvigasztaló tünet. Kossuih Lajos géniusza nemcsak a mi magyar lelkeinkben az ur, ez a szellem a maga hódító utján eljutott olyan lelki területekre, olyan érzésbeli azferákba, ahonnan ezelőtt számkivetve volt. A politika, amely minden eszményt Jánus-arcunak mutat s a különböző népek közérzésében más és más karakternek tüntet föl egyazon- kiemelkedő, nagy egyéniségei, félelmetessé, sőt gyűlöletessé tette a Kossuth nevet és a Kossuth kultuszt éppen olyan helyen, amelynek együttérzése, összhangja a nemzettel, a nemzet érzéseivel, egyedüli biztosítéka lehet minden nemzet boldogulásának. j És ime, mit tett a Kossuth géniusza? Ki tudja megmérni azt az óriási távolságot, mely attól az időtől választ el, amikor még számkivetett volt Kossuth Lajos- a mai napig, amikor a nemzet nagy meghódolását Kossnth örökéletü szelleme előtt csöndes megértéssel nézik onnan is, ahol valamikor vétót kiáltottak e szellemre! November 25-ikén elfeledve a napi politika csúf, kelletlen diszharmóniáját, lelkűnkben mélységes áhítattal boruljunk !e Kossuth Lajos mauzóleumának lépcsőjén, mert ime az elmék politikájában e pillanatban diadalmasan emelkedik túl a szivek haogula'a. Siessen az egész ország e fölfelé vivő lépcsőkre és fürdesse meg a lelkét Kossuth géniuszának fénykörében ! Szatmár, 1909. november 24. — Függetlenségi gyűlés. A helybeli függetlenségi pártnak nagy bizottsága vasárnap délelőtt 11 órakor a függetlenségi kör helyiségében ülést tart, melyen dr. Kelemen Samu orsz. képviselő ismerteti a függetlenségi pártban beállott szakadásnak okait. Erre a gyűlésre Csornai] Imre a párt elnöke a következő meghívót bocsátotta ki: A szatmárnémeti függetlenségi és 48-as pártnak nagy bizottsága vasárnap, f. hó 28-án, délelőtt 11 órakor a függetlenségi kör helyiségében (Csokonay-ulca, Iparos olvasókör) ülést tart, melyen a bizottság tagjainak szives megjelenését kérem. Az ülésén dr. Kelemen Samu orsz. képviselőnk is részt vesz. Hazafias tisztelettel: Csoniay Imre, a szatmárnémeti függetlenségi és 48-as párt elnöke. — Személyi hírek. Dr. Falussy Át pád főispán, dr. Vajay Károly polgármester, Tankőczi Gyula főkapitány és dr. Pap Zoltán a Kossuth-mauzóleum fölavatására Budapestre utaztak. — Tisztújító közgyűlés. Van szerencsém a városi törvényhatósági bizottság tagjait Szatmár Németiben a városháza gyüléstermében 1909. december hó 6 án délelőtt fél 11 órakor kezdődő tisztújító közgyűlésre meghívni Nagykároly, 1909. november 15. Hazafias üdvözlettel : Dr. Falussy Árpád, főispán. — Az uj adókörzetek. Több izbea volt már szó lapunkban az uj adókörzetekről, melyeket a házbér adó szempontjából az uj adótörvény értelmében meg kell állapítani. Egy ilyen adókörzetet a kincstári tisztviselő a Szamos folyótól kiván számíttatni, mig a város az összefüggő építkezéseken túl még egy kilométernyire eső vonaltól. Ez szabályozná a bel- és külterületet s ennek érdekében nyújtott be a tanács a pénzügyminiszterhez felebbezést.; — A Pannónia nagy termének akusztikája. A tanács megbízta a gazdasági tanácsost, hogy e terem akusztikája érdekében a Bálint és Jámbor építészek által megjelölt terem- és karzatfülkéket vászonnal ki- sérletképeu fedesse be, az akusztikát aztán igy próbálja ki s e próbára Füredi Sándor és Grósz Ernő zeneiskolai tanárokat és a tanáesjegyzőt bivja meg. — Az uj utcák elnevezése. A tanács megbízta a polgármestert, hogy a Dinnyéskertben nyitandó uj utcák elnevezésére hívjon össze bizottságot. Ez az ügy, amint emlékezünk, a legutóbbi közgyűléstől került vissza a tanácshoz. — Uj szabályrendelet. A közvágóhidi és hús- vágási szabályrendelet a törvényhatósági állatorvostól és a kapitányi hivataltól visszakerült a tanácshoz, mely azt folytatólag a tiszti főügyészhez és a jogügyi szakbizottsághoz utalja. — Két felülvizsgálat. Az uj posta- és táviró házat, valamint a Kinizsy-utcai uj állami óvodát november 20 án vizsgálták felül. Ez alkalommal mindkét helyen és itt vagy ott jelenvollak Kacsó Károly műszaki tanácsos, a szaf mármegyei államépitészeti hivatal főnöke, Bartba Kálmán gazd. tanácsos, a városi mérnöki hivatal, Kótai Lajos, Jankovics János és Szentiványi Károly biz. tagok. A bizottság az építkezés anyagáról elkészítette a műszaki iratokat. — Uj árubódé. A tanács jelentésiételre hívta föl a kapitányi hivatalt, hogy jövedelmezőség szempontjából kellene e a vasút mellett a Royal-szál'ó és a Ko> suth-kert közé, ahol a bikszádi vasút indulóhelye is fekszik, árubódét fölállítani ? — Mének vizsgálata. A tanács a városmajor udvarát a magánmének vizsgálatára december 4 -re átengedte. — A színház tűzbiztonsága. A szini évad megnyílta előtt foganatosított szinházvizsgálat alkalmából f§85T* A "té 11 idéit^ beáSSIávai az ,olcsóságáról* előnyösen Ismert selyem-, kelme-, szalag-, csipke- és női-divatáru- házéban Szatmár, Deák-tér 12. a Pannónia mellett FISCHER ANTAL szebbnél-szebb selyem és angol kosztümkelme újdonságok kerülnek eladásra Rendkívüli jutányos árak mellett ^rketfyük:
