Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1909-10-24 / 85. szám
85. szám. évfolyam. Szatmár, 1909. október 24. Vasárnap. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. ItAPVKZáH: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. FERENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10.-------Telefon-szám 80.= tf indeonemü dijak Szttmáreit, a khdOilvatalbaa flzateodik. Városi gyár-alapitás. — Krassó Miksa füzetéhez. — A városi tanács f. évi szeptember hó 20-án tartott ülésén elhatározta, hogy Krassó Miksa bizottsági tag indítványát — egy falepároló, vegyi-gyár és gyufa-gyár felállítására nézve — melyet az indítványozó külön füzetben is kiadott, — a törvényhatósági bizottság tagjainak megküldi azzal az ajánlással, hogy azt a bizottsági tagok jóakaró figyelmükben részesíteni szíveskedjenek. Nekünk a kérdésben mindenekelőtt az a körülmény ötlik a »jóakaró figyelmünkbe«, ami sem a Krassó Miksa ur füzetében, sem a tanács ajánló levelében nincs. Ez a »nincs« pedig nem más, mint az avasi erdő, a városnak ez a jelentékeny vagyona, az erre vonatkozó szerződéses viszony, az ebből származóit eddigi gazdasági eredmény és általában az a helyzet, melyet eddig ez az erdő-kitermelési ügy teremtett. A városi tanács az ajánló levélben bátran megjelölhette volna azt az elhallgatott okot is, ami miatt a Krassó Miksa tervezetét különös jóakaratába ajánlotta a bizottság tagjainak. Mert, hát mi tagadás benne — baj van az avasi erdővel! Az anno dacumai nagyra tartott Délmagyarországi faipari részvénytársasággal bizony csizmadiát fogott a város. Ez a kedves társaság, miközben szép számú perrel foglalkoztatja a kir. törvényszéket, immár any- nyira kötekedik, hogy a város még áldozatok árán is szabadulni óhajtana tőle. Úgy vagyunk értesülve, hogy a társaság már a harmadik vágást sem akarja átvenni, a város pedig a vasút átvétele és körülbelül 300,000 korona lefizetése mellett hajlandó lesz őt a szerződésből kiengedni és futni hagyni. Mert a második vágásból is sok maradt vissza, sőt az első vágás termékei is a leszállítási bajok folytán javában rothadnak az erdőben. Az a számitás sem vált be, hogy a közönség kapkodni fog a város tűzifája után, mert bizony nem töri magát utána. Ellenben fizeti a város fuvardijakban a havi 20000 koronákat, — nem számítva azt a tekintélyes veszteséget, mely a kamatokban éri a várost. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy ez a városi tűzifa- kereskedés hány városi fakereskedő polgárember existenciáját teszi tönkre : akkor nagyjából tisztában lehelünk azzal az üzlettel, melyet az avasi erdővel csináltunk. Nos hát, — ezeket kellett volna különös figyelmébe ajánlani a bizottsági tagoknak akkor, amikor egy kétségtelenül nagy jelentőségű, gazdasági és ipari fejlődésünkre óriási kihatással járó indítvány megfontolását ajánlja a tanács. Fejére kellett volna ütni a szögnek és azt mondani : ime, — már is bajban vagyunk és ha idejében nem találtok megoldást, — még nagyobb bajba jutunk! Hogy a Krassó Miksa által tervezett megoldás csakugyan kihúz minket a sárból: azt a jó Isten tudja. Hogy a Krassó kategorikus és klasszikus biztossággal szerkesztett és felállított tételei, számításai csakugyan reálisok, — mindezekhez mi szörnyű laikusok vagyunk. Biztos vagyok benne, hogy egyetlen bizottsági tag sem foglalt még helyet egy olyan társaság igazgatóságában, mely egy »F. H. Mayer Hannover« rendszerű falepároló üzlet nyereség osztalékát állapította meg, — még kevésbé vett részt egy ilyen üzlet vezetésében, — talán a bizottsági tagok 90 százaléka még falepároló telepet sem lálott. A gyufagyárról persze ezt igy nem állíthatjuk, bár e tekintetben is körülbelül úgy volnánk a szakértelemmel, mint az egyszeri oláhember a zongorázással. Ez ugyanis, amikor kérdezték tőle, hogy tud-e hozzá, — azt felelte : lehet, hogy tudok, de még nem próbáltam ! Ilyen formán képzelem én azt a tag- bizottsági szakértelmet, melyet a »jóakaratu figyelem« mellett érezhet az olvasó, mikor a Krassó füzetét végig lapozza. Mindez azonban nem zárja ki, hogy a törvényhatósági bizottság a felvetett eszmét valóban föl ne karolja, — föltéve, ha a tanács elegendő tanulmányt, tapasztalatot és információt már előzetesen beszerzett és mindezekkel a bizottsági tagokat szakszerűen megismertette. Ekkor lesz helyén a jóakaratu figyelem, mely- lyel a városi parlamentnek az indítványt körülvenni kell és amelyre az első pillanatra is érdemesnek mutatkozik. Annyit megállapíthatunk, hogy mig ma a városnak 80000 méter fát kell évente értékesítenie, addig a Krassó terve szerint fölállítandó gyárak fa-szükséglete csak 40000 méterre van kontemplálva, tehát 40000 méter még mindig a közönség rendelkezésére állhatna. Az is bizonyos, hogy a város hitelképességét tekintve, — e gyárak felállítása és berendezése nem róna elviselhetetlen terhet a közönségre és meg nem erőltetné, mert, ha a jövedelmezőség csak felét is teszi annak, amit Krassó kiszámit, — úgy a gyár pár év alatt önmaga képes kifizetni a felállítás költségeit, illetve alaptőkéjét. E tekintetben érdekes a Krassó kiszámítása. Ő ugyanis kimutatja, hogy amennyiben egy olyan falepároló állittatik fel, mely naponkint 100 ürméter faszenesitésére van berendezve, úgy 10 év alatt 300000 koronát lehet a gépekéit lefizetni, mig az építkezésekért (3 százalék törlesztése mellett) 30 év alatt 130000 koronát. A tervezet szerint, az évi összkiadás 267 ezer koronájával szemben az évi bevétel 426 ezer koronát tenne, tehát a város tiszta jövedelme körülbelül 158 ezer korona volna, ami, miulán a vágás 20 évre van megszabva, 20 év alatt 3 millió korona tiszta hasznot jelent, — a kamatokat nem számítva. Még érdekesebb a gyufagyár, a gyufapálca, doboz és különféle gépekkel előállítható más cikkek gyártására eszközölt számitás, mely az alapítás 500.000 koronájával szemben (melyet a város esetleg részvénytársaság alakítása utján is előteremthet) naponta 400 korona tiszta jövedelmet mutat ki. Bizony —• ez igy papiroson — fölséges perspektíva ! És ha még hozzávesszük, hogy a nagy haszon, az óriási pénz-nyereségen kívül sok más irányban is minő hatalmas eredménynyel jár na egy ilyen gyár-alapitás,— akkor igazán át lehet érezni ennek a kérdésnek nagy horderejét. Krassó Miksa, aki maga is bizottsági tag, — mindeneseire elismerést érdemel már csak azért is, hogy ilyen fontosságú kérdést vetett fölszinre és impulzust adott egy hatalmas gondolatnak. Ha pedig majd Szatmárról is irni fogják, hogy a gyár 1 millió 384 ezer korona évi tiszta nyereséggel dolgozik, — mint, ahogyan a konstanzi faszenesitő gyárról irja ma a kereskedők lapja, — akkor dicsőséggel gondolhat vissza Krassó Miksa arra az időre, melyben az ő »felelősség nélküli«, de tiszta és jószándékkal megirt kis füzete napvilágot látott. Dr. Havas Miklós. Szántó Mór és Társa Sieat m ár, a színházzal szemben. Világvárosi mintára berendezett férfi- és gyermekruha telepe megnyilt. Nagy előny a vásárló közönségre, hogy alku nincs, mivel minden darabon az olcsó szabott árak láthatók. — Kész ruháink pótolják 1 1 a mérték után készült ruhákat. — Legelegánsabb férfi- és fiú felöltök, téli kabátok, szőrmével bélelt bekecsek. ■
