Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1909-09-05 / 71. szám
FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NEMETM IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. •gBgMgHL" l'J-L _ !—■ Ll»Jll"L"l!g-■■ "I"1" It APVKZfiR: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: j SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS, i FERENCY JÁNOS. Tanév kezdetén. A vakáció aranyos ideje úgy elröpült, mintha egyáltalában nem is lelt volna. Még csak most történt a vizsgák s egyéb évzáró kellemetességek lefolyása, még alig, hogy elbúcsúztak a diákok attól az intézettől, ahol ifjúságuk legszebb idejét töltötték, ime már ismét kezdődik a munka, a tudás, az előrehaladás, a kultúra békés és csendes munkálkodásának ideje. Bizony-bizony ez az idő a mi országunkban temérdek gondot s keserűséget szerez a szülőknek. Minálunk még nem jöttek reá arra a praktikus ideára, amely a müveit külföld majd minden országában már réges-régen a megvalósulás stádiumában nyújtja áldásos működéséi. Nálunk még mindig különféle elnevezésű iskolákban osztogalják a tudomány fenséges ma- lasztját. Mi még megkülönböztetünk gimnáziumot, reáliskolát és polgári iskolát. S aki az egyikben nyeri kiképeztelését, az bizony később sok minden pályától már eleve elvágatik, azokra nem kerülhet. Aki véletlenül olyan városban szülelett, ahol sem reál, sem gimnázium nincsen, hanem csupán polgári iskolát bir el vagyonossága s népessége, az bizony, hacsak jómódban nem született, kénytelen a polgári iskolába járni s igy az egyetemektől már előre is búcsút vehet, ez iskola elvégzése őt oda nem engedheti. A diplomás pályákat tehát elzárták előle, csupán azért, mert anyagilag nem volt módjában a más városokban levő gimnáziumot, esetleg reáliskolát látogathatni. Külföldön már csakis az u. n. reálgimnáziumok vannak. Ezek az iskolák egybevetett tanterv alapján az összes diplomás pályákra előkészítik a tanulókat s igy a szülőket már előre megkímélik attól a gondtól, hogy gyermekeiket melyik pályára készítsék elő akkor, mikor annak sem hajlamát, sem tehetségét valamelyik pályára még nem ismerik. Ha valaki véletlenül nálunk reáliskolát végzett s később egyéb, gimnáziumi érettségihez kötött pályára érez kedvet, akkor neki a kiegészítő tantárgyakból pótérettségit kell letennie s ha véletlenül nyelvérzéke nincs kifejlődve, előfordulhat, hogy évek hosszú sora alatt sem képes a latinból érettségit tenni s igy kénytelenkelletlen olyan pályára szorulni, melyhez sem kedve, sem ambíciója nem hevíti. Nehéz tehát ilyenkor a szülők helyzete, mert később azután, ha gyermekeikkel valamely iskolát nagy nehezen elvégeztettek, még az a szemrehányás is érheti őkel, hogy nem gondoskodtak kellőképen fiaik jövendőjéről. S ez mindaddig igy lesz, mig a reálgimnázium helyes intézményét a hazai tanrendszerek programmjába fel nem veszik az illetékes tényezők. A reálgimnázium eszméje már hosszabb ideje kisért tanügyi körökben, hogy iskoláink még ezideig nélkülözik egyöntetűségüket az irányban, hogy még mindig megkülönböztetBl SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. —:-----Telelon-eszárn 80.^=?= fch dennemu dijak Szatntáron, a i.i (díhlvatalhnn flzatendík. hetünk állami, felekezeti s különösképen alapítványi intézeteket. Az alapítványokon alapuló intézetek átalakítása pedig az alapító-okiratokba ütközik s igy azok esetleges átalakulása az alapítványoktól való elesést is eredményezheti. S igy bele kell törődnünk abba, hogy ilyenkor a legtöbb szülő gondtelt homlokkal járjon, mert nem tudja elhatározni, milyen pályára is készítse elő még teljesen kiforratlan s igy előre nem sejthető tehetségű csemetéjét. Még a legjobban jár mindenesetre az a diák, kinek szerencséje lehet, hogy gimnáziumot végezhet. Ez előtt minden pálya nyitva áll s a szülő gondját már előre elveheti. De jól tudjuk, hogy itt a vidéken nem áll módjában mindenkinek, hogy gyermekét gimnáziumba járathassa. Amelyik vidéki város olyan szerencsés, hogy gimnáziummal rendelkezik, ott természetesen a szülők gondja sem oly nagy, de mit csináljon az a sok többi város szülője, kinek nem áll módjában más iskolákat látogathatni gyermekével, épen, mint, a minő ott helyben már van ! ? A tanév eleji gondok tehát az idén sem áütinnek meg s nem is fognak mindaddig, amig a reálgimnázium helyes eszméje a megvalósulás stádiumába nem lép. Költemény egy régi barátunktól. Szatmár-Némefi város monográfiája másfél évvel ez előtt jelent meg. Abban az időben, mikor a müvet iró helybeli dolgozótársak az anyagot gyűjtötték, Ferency János, az irodalom, tudomány és művészet rovatának Írója TAR C A. Elmélkedés egy halott királyról. Irta Szoknia Jenő. Hadd hulljanak alá a fehér orgonalevelek. Szánjanak a légbe ringva-rengve, mint egy tavaszéji álom, fehér lehellet! És e rozoga parasztszekéren, a hogy bolyongok e csillagos májusi éjszakában, célta'anul, ismeretlen vidékeken, zsongitsa el a mámor, fáradt, pihenni vágyó testemet. Istenem, milyen különös is ez az éjszaka ! Az iharfák bólongatnak az árok szélen. A lovak lassau, lépésben mennek Fehér, ezüstös fényben úszik a vi dék. Mint egy mesebeli álom. A kocsis szunyókál, a pipája kialvófólben. Távolról az ungok és békák zenéje. Az ott a Fertő I Hol járunk? Az országúiról már régen letértünk! j Minden oly fehér, ködös, áttetszőfényü, mintha ezüst- szálakból lenne szőve minden! A szekér most hirtelen megállott. A kocsisom hátrafordult. Ostornyéllel egy emelkedettebb dombra mutat. Az ottan Baki hegye ! Szálljunk ki. Pihenjünk meg ! Keveredjünk le a domb tövébe. Baki hegy. Hol hallottam? A kocsisom újra pipára gyújtott. Hanyatt feküdve belebámulok a csillagos ég végtelenségébe. Távolról, talán egy falusi korcsmából cigányzene hallatszik. A boszorkányok éjszakája ez, amiről egy őszi estén egy vén cigánydajka mesélt. A levegőt betölti a fehér, átjátszó orgonáidat! Most már emlékezem ! Hét évszázaddal ezelőtt itten verekedett meg Salamon magyar király a besenyőkkel. Milyen különös! ő, aki talán a legkönnyel- mübb volt és a legszomorubb sorsú minden magyar királyok között, akiket valaha Szilveszter koronájával királylyá avattak. Leikemmel káprázatok játszanak. Zugó robajjal, mintha hallanám a heutumoger lovaknak a patkócsattogását ! Mert összeveszett testvéreivel, Lászlóval és Gézával és azok rája uszították a besenyőket, hogy ne eresszék ki Mosony várából. Szegény fiatal király, mit csináljon ! Ki fog verekedni azzal az ördögi cigánynéppel ? Fölfogadott egy német őrgrófot, Hernuhot, aki a krónikások föijegyzáse szerint, egy maga másfélmázsát nyomott vala. A gróf meg is jelent a kitűzött időre, erős, vasba öltöztetett vitézekkel. Hanem, amint í meglátta a besenyőket, akik egy viharos éjszakán a 1 Fertő mocsárból mindenfelől előmásztak vala és ijesztő huhogással őt igen ijesztgették, végignézte azt a beláthatatlan csordát, amelynek formája minden volt, csak nem emberi, rögtön elszállott a bátorsága. A:-.t mondta a szegény királyfinak : — Édes fiam ! Ma nagyszombat van, én jó katho- likus vagyok. Eredj és verekedj magad. Majd, ha baj lesz, a segítségedre jövök. Ezzel fölvette magát összes vitézeivel a Baki hegyére, ahonnan tudvalevőleg igen szép kilátás nyílik. Szegény magyar király mit csináljon ? Maga mellé vette Bátor Opost és viharedzett vitézeit, azután hajrá! be a világtalan éjszakába, neki az ördögök táborának. És szétverte a besenyőket szórté a világba, hogy amint a krónikák Írják, hirük-hamvuk sem maradt. Mikor visszatért átázotlan és fáradtan, elő áll a gróf és nagyhangon követeli a zsoldját, a kialkudott 300 aranyat. Szegény királyfi, mit csináljon 1 Fáradtan, összetörtén, ahogy volt, még az éjjel lecsapott a kötésszegő barátra, pozdorjává verte és visszakergette hazájába, ahonnan jött, Németországba ! Igen ! Mert bátor volt ő I És bár sok rosszat írtak és mondtak róls, vézna, beesett mellében mégis Mw1* Kardos Testvérek uridivat üzlete ^^atmér, Ka»inc^y«utca sajám alatt (Beer-ház), ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ a Kereskedelmi bankkal szemben, ♦♦ *+ ♦♦ ♦♦ +*
