Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1909-09-01 / 70. szám

Szatmár, 1909. szeptember 1 SZATM ÁR-NÉMETI 3-ik oldal — Egyházmegyei közgyűlés. A szatmári ref. egy­házmegye ez évi őszi közgyűlését Csengerhen, szep­tember lí—17 napjain fogja megtartani. — Kérelem telekért. Az Iparos ifjak köre meg­újította azt a kérelmét, hogy a város a postapalota telkéből részére 593 négyszögölet 12,000 K-ért enged­jen át. A tanács az ügyet a gazdasági szakbizottság­hoz utalta. — Országos állatvásárok vármegyénkben. Szep­tember 7-én Szamoskrassón, 9-én Jánkon és Király- darócon, 13-án Avasfelsőfalun és Nagykárolyban, 16-án Erdődön, 20-án Sárközön és Fehérgyarmaton, 21-én Szatmár-Németiben, 27-én Mátészalkán, 28-án Kraszna- bélteken. Október 1-én Kővárhosszufaluban. — Uj iakóház. A tanács Szabó Mihálynak Keleti tag 22 szám alatt uj lakóház építésére adott engedélyt, — Iparengedélyek. A kapitányi hivatal a lefolyt augusztus hóban 11 egyénnek adott ki iparengedélyt, kiknek nevei a következők : Jasztrob Márton szatócs, Klein Ignác vegyeskereskedő, Farkas György bádogos, Kozma Bálint órás, Hersckovits Szlovi Izidor cipész, Muladi József szatócs, Bródi Imréné divatárus, Izrael Salamon hidegétel-árus, Lőcsei Pálné szatócs, Weisz Zoltán nyomdász és Csapó Ferenc kőmives. — Óvári gyógyfürdő, úgy mint minden évben, ez évben is szeptember 15-éig áll a szenvedők és betegek érdekében a legnagyobb kényelemmel nyitva. — Uj könyvelő. A szatmári kerületi munkás- biztositó pénztár augusztus 29-én tartott ülésén Néhma Józsefet valamennyi szóval könyvelővé vá­lasztotta. — Uj gyár. A Kosa Bertalan féle szatmári fa­ipari és cémentárugyárat augusztus 29 én részvény­társasági alapon a szatmári faipari és cémentárugyár vette át. A társaság szabályszerűen megalakult; igaz­gatósági elnöke Németh Elemér, ügyésze dr. Lengyel Alajos és ügyvezető igazgatója Kosa Bertalan lett. — Kivándorlás. A kapitányi hivatal a lefolyt augusztus hóban Amerikába 7 egyénnek adott kiván­dorlásra útlevelet. — A város jótékony adományai a lefolyt augusz­tus hóról a következők: a szabadkai állami gyermek- menbelynek gondozási dij 29 K 66 f; a munkácsinak ugyanaz 412 K; a kecskemétinek ugyanaz 60 K ; a székes fővárosnak gyógy költség 169 K 86 f; a kolozs­vári Karolina orsz. kórháznak ugyanaz 20 K; a havi segélyezetteknek 1880 K; a főkapitány kezeihez se­gély 2 K. — Bokréta ünnepély az ipariskolánál. A faipari szakiskola építésénél Kévi és Gál építő vállalkozók elérték a másodemeleti falegyent és a íedélszék állí­tása is folyamatban van. Az itt végzett kőműves munka egyike a legnagyobbaknak, amit eddig Szatmáron végeztek. Egy és fel millió téglát falaztak be kilenc ven munkanap alatt, átlag 140 ember munkaerővel. Szombaton este a fizetés után Somló Emil budapesti tervező építész és Kótay Pál ipariskolai igazgató, ki­osztották a rajzolóknak, munkavezetőknek és munká­soknak a kereskedelmi miniszter ajándékát, 1270 ko­ronát. — Fráter Loránd Nagykárolyban. Fráter Loránd országos hírű dalköltő és énekes, kinek gyönyörű nó­táit szerte az országban énekli mindenki, aki a ma­gyar dalt szereti, október hó 2-án a vármegyeház dísztermében hangversenyt rendez. — Eljegyzés. Szentkirályi Károly zilahi kir. pénzügyőri szanitiszt eljegyezte Steiger József, szat­mári máv. forgalmi főnök leányát, Margitot. — Vásárvám és helypónz. A Szatmárvármegyei gazdasági egyesület igazgató választmányi ülése által a Szatmár-Németi szab. kir. városi vásárvám és hely­pénz szedési szabályrendelet-tervezet tárgyalására ki­küldött bizottság, közelebb tartotta Szatmáron Szer­dahelyi Ágoston bizottsági elnök vezetése mellett ülé­sét. A szabályrendelet-tervezetet a bizottság alapos tárgyalás után csekély módosítással elfogadhatónak véleményezte. — Szatmárvármegye földrajza cimü tankönyv IV. kiadása, teljesen átdolgozva s beleszőve a tizedik avasujvárosi járást is, Erdélyi Imre által szerkesztve, most hagyta el a sajtót. A hézagpótló tankönyvet ajánljuk a varmegyei tanférfiak és iskolák figyelmébe. Ára a vármegye térképével együtt 64 fillér. Kapható bármelyik szatmári könyvkereskedőnél. — Elbocsátás és felvétel. Péter Pál minorita r áldozárt, a nagybányai főgimnázium hittan-tanárát dr. Lakatos Ottó, a minorita rend tartományi főnöke sa­ját kérelmére a rend kötelékéből elbocsátotta s őt dr. Boromisza Tibor püspök a szatmári egyházmegyébe vette föl. — Helyettesítés és áthelyezés. Dr. Falussy Ár­pád főispán Pavelia Zsigmond tb. szolgabirót a meg­üresedett avasujvárosi szolgabirói állásra helyettesí­tette s Bárth István közigazgatási gyakornokot szol­gálattételre a nagysomkuti főszolgabírói hivatalhoz áthelyezte. — A nagybányai gör. kath, templom építése. A nagybányai gör. kath. templom építése szépen halad előre. Már a toronnyal is egészen elkészültek, úgy, bogy a torony gombját is fölt ehették. A templomot ez év október havában fogják fölszentelni; az ünne pélyes fölszentelés azonban csak a jövő év augusztus havában lesz, amikor a templom egész berendezése teljesen elkészül. A régi gör. kath. templomot azonban még ez évben lebontják. — 112%-os pótadó. Nagykároly város pénzügyi és jogügyi bizottsága közelebb foglalkozott a városi tanács által már felülvizsgált jövő évi költségelőirány­zattal és hozzájárult ahhoz, hogy a jövő évre meg­állapítandó hiány 112 százalékos pótadóval fedeztessék. — A szőlő eltartása. Igen egyszerű és olcsó el­tartást ajánl erre egy amerikai lap, tni abban áll, hogy az eltartandó fürtök mindegyikének szárát ol­vadt, de nem forró viaszba mártsuk, aztán mindegyik fürtöt gondosan gyapotba takargassunk s hűvös, de nem hideg szobában szekrényekben helyezzük el. Na­gyon ügyelni kell azonban arra, hogy az elteendő szőlő teljesen egészséges legyen. — Szemere Miklós röpirata. Magyar Verseny­ügy és a főváros címen Szemere Miklós olyanokat mond, amik a vidéki városok régen kívánatos megerő­sítését nagy mértékkel szolgálnák. A széles körökben nagyhatású röpiratból idézzük ezt a részt : »Ne gondoljuuk mindig csak a csekély számú telivér-lótenyésztők szent érdekeire egyedül, hogy ez­után nem többé 100 percentet fognának nyerni, hanem talán csak ötvenet. Ne szenvedjen a szükebblü kalmár­szellem miatt a haladás, a jó sport és az ország, mint a liferánsok miatt háborúban a hadsereg. A nemzeti, az asszonyságok dija és pár államdij zárva maradhatna kiváltképen a belföldi lovak részére. A verseny-sportot egészségesen és alaposan decentrali­zálnám, legyen bőven a vidéknek is. Oda adnám nekik az államdijakat is és a vidéki versenyek lennének tisz­tán a belföldi lovak és a belföldi lovasok számára«. Kiszámithatlan az a jövedelem, melyhez az ipar, kereskedés és minden üzlet jutna abban a városban, ahol a lóversenyek érdekesebbek és értékesebbek lennének. Semmi mesterséges kormányakció nem emelné annyira társadalmilag és közgazdaságilag a vidéki vá­rosok életének vérkeringését, mint a jól decentralizált versenyügy. Szemere Miklósnak hazafias tanácsát a Magyar Lovaregyletnek mindenesetre el kell fogadni és ezt az egész ország polgárságának követelni kell. — A szőlő állása. A magyar királyi szőlészeti és borászati felügyelők jelentése szerint az ország leg­jobb bortermelő vidékén is az idei termés alig fogja megközelíteni a múlt évi termés 40—50 százalékát. A jelentések főbb adatai vármegyénkre vonatkozólag a következők; Szatmár vármegye területén a pero- noszpora erősen pusztítja a szőlőket. A hideg és eső, majd a fürtperonoszpora az idei termést tönkretette, a homoki szőlőkben pedig a kár még nagyobb és még a jövő évre is hatással lesz. A hegyvidék egy részén középtermés várható. Egy nagyszabású ruhaüzlet megnyitás. Szántó Mór és Társa miskolci férfi és gyermekruha nagy rak­táros, akinek az országban a nagyobb városokban 8 fiókja van — Szatmáron a régi postaépületben (Hám János-utca) egy hatalmas üzletet létesít, melynek már szeptember elsején kellene megnyílnia, azonban az el­késett építési, ilietve átalakítási munkálatok miatt csak 15-én fog a vevőközönség rendelkezésére állani. Ezen nagyszabású vállalat egyik látványossága lesz városunk­nak. A vásárló közönség saját érdekében helyesen te­szi, különösen a szülők, ha gyermekeik részére szük­séges dolgok vásárlását az üzlet megnyitásáig fenntart­ják. A cég üzletei országszerte nagy pártolásnak ör­vendenek. — A bölcső története. Ki találta fel a bölcsőt ? Milyen nemzet fia feküdt először ilyen ringó alkot­mányban, amelyhez annyi dal, mese és emlék fűző­dik ? Ezt a kérdést valószínűleg soha sem kisérte figyelemmel senki. Tény az, hogy a bölcső nagyon kezdetleges formából alakult át jelenlegi díszes alak­jába. A legelső bölcső az anya karja volt. A nomád népek pedig, mint még a cigányok manapság is, há­tukra kötötték egy nagy kendőbe a gyereket. A nép- vándorlás után már kezdtek primitiv bölcsőket hasz­nálni. Legkezdetlegesebb formája egy kivájt fatörzs volt, vagy vesszőből font kosár, hasonlatos ahhoz, amilyenben Mózest tették ki a Nílus partjára. A gö­rögök kerek kosarakat használtak bölcsőnek, a harcias lakedámoniaiak pedig az apa pajzsában helyezték el kisdedeiket. A régi Rómában nagyon sokan foglalkoz­tak bölcsőcsinálással, még pedig olyanokat csináltak, mint a görögök. A tizenegyedik században jött divatba a magas bölcső és akkor a hajót választották alak­jául. Ettől az időtől fogva már csak kevés változáson kellett keresztül esnie, hogy a mai díszes és célszerű formájához jusson. (x) Szabó-féle pármai ibolya-szappan a szappanok ideálja. Rendkívül kellemes, lágy habzasa, finom ibolya illata s bőrpuhító hatása olyan, hogy egyetlen külföldi szappan sem versenyezhet vele. Készíti Szabó Béla pipereszappangyáros Miskolcon. Egy darab 70 fill., 3 drb 2 K, kitűnő Szabó-féle gyermek-szappan 1 drb. 40 fill. 3 drb 1 K. Úgy ezek, valamint e gyárnak, más finom mosdó szappanai 20 fillértől kezdve kap­hatók Szatmáron Bartók László drogériájában. Egy jó hangú zenekari hegedű 100 koro­náért es egy régi olasz concert-hegedü 240 koronáért eladó. Cim a kiadóhivatalban. 11705—1909. tksz. Árverési hirdetményi kivonat. A szatmárnémetii kir. törvényszék mint tkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy dr. Borgida Lajos szatmár­németi ügyvéd áital képviselt Sipos József szatmárné­meti lakos végrehajtatónak Hájzel Gyula szatmárné­meti lakos végrehajtást szenvedő elleni 336 K 98 fill, tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében, a szatmárnémeti kir. törvényszék (szatmárnémeti kir. já­rásbíróság) területén, levő szatmárnémeti sz. kir. város ha­tárában fekvő, a szatmárnémeti 10003 sz. tjkvben A -T 1 r. 504—6 hrsz. alatt felvett ingatlanból Hájzel Gyula illetőségére 3341 koronában ezennel megállapí­tott kikiáltási árban az árverést elrendelte, hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1909. évi november hó 4-ik napján délelőtt 9 órakor a kir törvényszék árve­rési helyiségében megtartandó nyilvános árverésen el­adatni fog, azonban a kikiáltási ár ‘A-nél alacsonyabb áron el nem adható. —• Árverezni szándékozók a kir. kincstár kivételével tartoznak az ingatlan becsárának 10 százalékát készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-c. 42 § ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333 sz. a. kelt igazságügyminisz­teri rendelet 8 §-ábn kijelölt óvadékképes értékpapír­ban a kiküldött kezeihez letenni, vagy az 1881. LX. t.-c. 170. § a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál elő'eges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismer­vényt átszolgáltatni. Szatmár-Németi, 1909 augusztus hó 18 án. A kir törvényszék mint tkönyvi hatóság. Füzessy, kir. tvszéki albiró. Bérbeadó lakás. 1 konyha és szobából álló csinos udvari lakás Ki- nizsy-utca 41. sz. alatt kiadó; esetleg bútorozva is. Egy Jókarban levő — «r­varró-gép-w eladó. — Cim a kiadóhivatalban. HA NINCS SZALMA, NINCS TRÁGYA. Ez a veszély fenyegeti a gazdaságot az idén, amely pedig nagyon megsínyli az állati trágya hiányát, mert annak különösen fizikai hatását a műtrágyán sohasem pótoljáK. * A szárított Hizósertéstr ágyával kitűnő eredménynyel, jutányosán és biztosan pótolhatja mindenki V BUDAPEST.KŐBAriYRl TRn<äYHSZaRIT0<äYAR a hiányzó istállótrágyát, ha ismertetést és ajánlatot kér a Iwbji, Sollctrnapf ii Társ* liitli. Biiiput, IX., Ontl-ít fi. wía Mindenféle ügyvédi nyom- tatványok a legolcsóbb árban = szerezhetők be — BOROS ADOLF könyv- és papirkeres- kedósében.

Next

/
Thumbnails
Contents