Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1909-08-29 / 69. szám
Szatmár, 1909. augusztus 29 3-ik oldal. SZATMÁR-NEMETI jóakaróink ellen, akik közül sokan földünk tápláló kenyerét élvezik, mégis hamis ráfogásokkal, álhirek- kel bemocskolni igyekeznek bennünket, — mint az esperattlo nyelv. Ezt a nyelvet a világ minden részé ben lakó több, mint 10 millió müveit ember érti, beszéli már. Füzekkel kell nekünk összeköttetést tartanunk fenn. Mily könnyedén megcátolhatnók ma is, minden a rólunk elterjesztett hamis híreket, ha müveit fiaink, férfiak és uök egyaránt, 5—6—10 különféle országbeli esperantistával állanánk összeköttetésben, levelezésben. A régi hős magyar nőknek méltó unokái a mai viszonyok szerint csak úgy lehetnének nagynevű müveit nőink, ba az esperanlót kultiválva, ennek segélyével a világ minden nemzetbeli nőivel összeköttetésben, levelezésben állanának. Minden müveit magyarnak kötelessége legyen minél előbb elsajátítani az esperanto nyelvet s általa a magyar nemzet számára megnyerni ama több, mint 10 millió esperantista szimpátiáját. A nyelvvel való megismerkedést elősegíti a i »Magyar Esperantisták Társasága« azáltal, hogy titkári hivatala utján (Budapest VII., Alpár-u. 8. sz.) 10 filléres bélyeg ellenében szótárral eliá'ott kis nyelvtant küld az érdeklődőknek“. — Iskolai értesítések. A szatmárnémeti róm kath. püspöki fiú-népiskolába a tanulók beírása az 1909 —1910. iskolai évre szeptember hó 1., 2., 3. és 4 én történik délelőtt 8 órától 11 és fél óráig. — A behatások első három napján csak helybeli és vidéki róm. kath. val- látU tanulók lesznek felvéve. Az iskolai év ünnepies megnyitása szeptember hó 5-én lesz, A rendes tanítás szeptember hó 6-án veszi kezdetet. A kereskedő tanonciskolái beírások szept. 6—11-én d. u. 3—5 óra között tartatnak meg a felső kereskedelmi iskola helyiségében (Árpád-utca, Halmi ház). A tanoncoknak e jelzett idő alatti beiratását különös figyelmébe ajánljuk a tanonctartó főnököknek, mert az 1884. évi XVII. t.-c. rendelkezése szerint a beiratást elmulasztó főnökök ellen az elsőfokú iparhatóság a törvényes lépéseket fogja megtenni. — A tanítás szept. 13-án d. u. 5 órakor kezdődik s ezt megelőzőleg 4 órakor tartják meg a javító vizsgálatokat. — A városi tanácsnak 9664—1909. sz. határozata folytán a felvételi és tandijak ezután az igazgatóságnál fizetendők le, még pedig minden tanoncnak a félévi tandijat 10 koronát-, ezenkívül akik az intézetbe első Ízben iratkoznak be, 4 korona beiródijat kell a beírás alkalmával lefizetni. A tandíj második fele február hó folyamán fizetendő. A felvételi és a félévi tandijak nélkül egy tanoncot sem fognak beírni s bármi címen történt iskola mulasztásokért, a főnökök vonatnak felelősségre A beírásnál bemutatandó a születési s az iskolai bizonyítványok, valamint a tanoncszerződés is. A női kereskedelmi tanfolyam a jövő 1909—10. tanévre 88585—1909. sz. miniszteri rendelettel engedélyeztetvén, a végleges beirás szept. 1—4. napjain tartatnak tneg. — Minthogy a tanfolyamon korlátolt számban vehetők fel a tanulók, a még üres helyekre a beírásra megelőzőleg is lehet jelentkezni. A „Képző- és Iparművészeti Tanfolyamon“' a beiratások szeptember hó 1-től 5-ig tartatnak, naponkint délelőtt 11 —12 óráig a kir. kath. főgimnáziumban (I. em. rajzterem.) Tárgyak: 1. Alakrajz. heti egy kettős órán. 2. Csendélet, tájkép heti egy 2-ös órán 3. Hímzés és kivarrás tervezés, magyar diszitvény, heti egy 2 ős órán. 4 Ipari tárgyak tervezése és kivitele, heti egy 2 ős órán. Beiratási-dij (2 tanfélévre) 1 korona. Tandíj havonkint 8 korona, az első havi tandíj a be- iratáskor fizetendő. A tanfolyam működését okt. 1-en kezdi. Az órarend a délutáni időre (5 v. fél 5—7 ig illetve fél 7-ig) lesz beosztva. Részletesebb tájékoztatást a beiratás idején lehet nyerni. — Az, egrii tűzvész Röviden megemlékeztünk már arról a nagy tűzvészről, amely folyó bó 23 án, délután pusziitoít Egri községben, porrá hamvaszva a község nagy részét Amint ottani tudósítónk írja, a tüzet disznópörzsölést játszó gyermekek okozták, akik felgyújtottak egy szalraakazlat, amelyről a szél szertehordta a tüzet a falu kisebb, szalmatöde- Ics házai közölt. A tűzvésznek emberélet is esett áldozatul. Ács Géza járási őrmester ugyanis a tüzvizsgálat alkalmával Kádár Bálint földbirtokos teljesen leégett házának romjai alatt egy kis gyermek holttestére akadt, amelynek karjai és lábai teljesen hiányoztak, csak törzse volt meg. Csakhamar raegáiiapitották, hogy a kis holttest Váradv Gyula földbirtokos 3 éves Mariska nevű leányáé, aki, mikor házuk kigyuladt, Kádárékhoz menekült. Alig lépett azonban a tornácra, Kádár Bálint égő házának teteje beszakadt és a kis leányt maga ala temette. A tűzvész folyán számos család, akinek háza nem volt biztosítva és mindenük odaégett, koldusbotra jutott. — Halmi János gondnokság alá helyezése. A szatmárnémeti kir. törvényszék augusztus 18-án elrendelte Halmi János gondnokság alá helyezését s ingó és ingatlan vagyonának leltározását. A zárlatot Demkő Sándor közgyám s dr. Pirkler Ernő városi aljegyző foganatosította. Zárgondnokul Kovács Gusztáv, a volt debreceni főispán, Halmi egyik rokona lett kinevezi e. A kiküldöttek zár alá vették Halmi János ingatlanainak jövedelmét s betéti könyveit, mely utóbbiak 193 930 koronáról szólnak. Megáliapittatotl, hogy Halmi ingatlan vagyona a mai forgalmi értek szerint 160.000 korona értéket képvisel. Összes vagyona beszámítva a Galgócziné féle vitás összeget is, 420.000 koronát tesz ki. E nagy vagyon mellett értéktelen, rongy bútorokat találtak s ezeket is átvizsgálva 167 korona készpénzt találtak. Az öreg ur a leltározás alatt nagy lármát csapott a csak Kovács Gusztáv zárgondnok békéltető szavára csendesedett le. — A pálinka áldozata. Sok keserűség érte világéletében Szűcs Mihály szatmárhegyi lakost. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy buját, báuatát pálinkába fojtsa. Utóbbi időben mint foltozó cipész tengette életét, de részegeskedésével nem hogy felhagyott volna, még jobban erőt vett rajta az ivás szenvedélye. Csütörtökön este elérte végzete. Meggyuladt benne a pálinka s rettenetes kínok közt kiszenvedett. Temetése szombaton ment végbe. — Megjutalmazott cseléd. Kovásznay Zsigmond batizi nagybirtokosnál Czibere János gazdasági cseléd 45 év óta szolgál. A földmivelésügyi miniszter ezért oklevéllel és 100 korona jutalommal tüntette ki, amit Kállay Ölön szolgabiró nyújtott át a kitüntetettnek szép beszed kíséretében A lélekemelő ünnepségen az egész falu jelen volt. \ — Elfogott kóselők. Lapunk legutóbbi számában megírtuk, hogy Szigeti László iparossegédet az utcán éjjel megtámadták és összeszurkálták. A csendőrség a tetteseket most elfogta Márton Zsigmond é3 Schmied Lajos iparossegédek személyében, akik azzal védekeznek, hogy nem Sdgetit, hanem egyik haragosukat akarták bántalmazni A csendőrség letartóztatta a késelőket. — Uíonállás Jel nek Ede nyomdászsegéd folyó hó 24 én, este 10 órakor ZsadányLól biciklin Szat- naárra igyekezett. Amikor a »Szőke mocsár« dűlőhöz ért, 6 subanc dorongokkal rátámadt. Jelinek el akart sietni, azonban az egyik útonálló úgy megütötte, hogy leszédüit biciklijéről. Segélykiállásaira senki sem jött s hogy minden nagyobb haj nélkül megszabadult, annak köszönhető, hogy a támadók megijedtek és elszaladtak. Jelinek jelentést tett az esetről, azonban a tetteseknek még eddig semmi nyoma. — Felhívjuk a csendőrség figyelmét, hogy e teiöleteket éberebb gonddal figyelje, mert ez már nem az első eset, hogy a gyanútlanul haladókat megtámadják s az igazán nem a csendőrség érdeme, hogy a támadásoknak még komolyabb következményük nem volt. — A debreceni talyigás és a lova. Orpheust adták Debrecenben. A Il ik felvonás fináléjához a rendező egy lovat Íratott ki. A kellékes be is szerezte a lovat egy debreceni talyigástól. — Este a trükk fényesen bevált, — a lónak nagy sikere volt. Másnap a talyigás nem birt a lovával. Csökönyös volt, makrancoskodott, sehogy sem akart engedelmeskedni. A talyigás dühbe gurul és hatalmasan elpüföli a lovát: — A keservét az ides apádnak, de föl vitte az Isten a dogod, amióta színész lett belőled! — A mutatás vége. Kovács Lajos és Volóczki Imre mátészalkai gazdák betértek a korcsmába egy kis pálinkára. A korcsmában csakhamar összekülönböztek Demeter Sándor és Hamza András legényekkel. Ezek azonban látszólag kitértek a verekedés elöl és elhagyták a korcsmát. De ahelyett, hogy hazamentek volna, rálestek a hazatérő Volóczkira, akit karókkal támadtak meg s addig ütlegelték ötét, mig Volóczki halva maradt a helyszínén. A csendőrség kinyomozta a tetteseket és bekísérte őket a mátészalkai járásbíróság fogházába — Drágább lesz a szivar és a cigaretta. Értesülésünk szerint egyes dohánygyártmányok árát fel fogják emelni. Az áremelés tervét most dolgozzák ki a pénzügyminisztériumban s nemsokára nyilvánosságra is kerül. A dohánygyártmányok áremelésével egy időben a kincstár a várható bevételi többletet a dohányjövedék terén hasznos befektetésekre akarja fordítani. határoztam, hogy felkoresem a vőlegény urat és megmondom neki, hogy mondjon le Magdáról, mert kii önben a halál vőlegénye. Az elhatározást tett követte, felkerestem. Benyitok hozzá, tömzsi, lelógó bajszu, sápadt arcú emberke állt előttem. Megmondtam a nevemet, amire ő Lautscheknek nevezte magát ... A szemem tüze roppant vadul éghetett, mert szinte szepegve kérdezte, hogy mivel lehet szolgálatomra. — Ön a Réthy Magda vőlegénye ? — Vagyok olyan szerencsés — monda. — Ne kérdezze, hogy ügyeibe minő jogon avatkozom, de vegye tudomásul, hogy e szerencséről önnek lemondania kell 1 Mert nem szabad egy olyan leányt, egy olyan édes, angyali jóságu teremtést magához láncolnia egy egész életre, aki csak a szülei unszolásnak engedve jönne ide elteraetkezni és nem élni maga mellé 1 . . . — Szülői unszolásra ? — kérdezé zavart hebe géssel — hisz én ezt nem tudtam. — Pedig lássa uram, a verebek is ezt csiripelik odakünn . . . Most tehát amiért jöttem megmondtam a mondottakat is, magamat is figyelmébe ajánlom! .. Másnapra valami szörnyű hír verte fel a város csöndjét. A Magda és Lautschek haláláról beszéltek ; közben az én nevemet is emlegették. Mindenki olyan j szemrehányóan, olyan megvetéssel nézett rám, mintha I azt kérdezték volna : hát te még élsz ? . . . Nem tudtam, az emberek bolondultak e meg, vagy nekem ment. el az eszem . . . mint ilyen futottam a Réthyék háza felé . . Valaminek csakugyan történni kellett, mert a báz előtt a kiváncsiak tömegestül tolonglak s hogy valami borzasztó történhetett, azt a kihallatszó sírásból, jajveszékelésből következtethettem . . . Nem mertem bemenni, hallgattam hát, hogy mit beszál a tömeg ... És azok azt beszélték, hogy Lautschek fő- belőtte magát az éjjel az ablak alatt, Réthy Magdát álmából riasztotta fel a lövés zaja ... és azt hitte, I hogy Boros tett kárt magában . . . egyet sikoltott: I »Feri« . . . aztán meghasadt a szive . . . Néhány pillanatra elhallgatott Boros, majd csöndesen ismét beszélni kezdett : — A szivem valahogy, hozzászokva a sok gyötrelemhez, úgy elfásult, hogy e szörnyű hir hallatára, egyetlen könycsepp sem tolult szemembe . . . Még csak utolsó útjára akartam kikisérni Magdát, aztán — gondoltam — majd számolok magammal is . . . A temetés napján kivánszorogtam a koporsója után a temetőbe. Mikor letették a koporsót a sir mellé, előléptem s kértem a gyászoló családot, s közönséget, engedjék meg, hogy mielőtt Magda örökre távozik tőlünk, szólhassak hozzá még egy — két szót . . . Mindenki részvétteljesen nyitott utat s én oda ájltam a koporsó mellé ... Ma sem tudom mit, motyogtam pár szót . . . aztán eszméletemet vesztve, ájullau estem keresztül a poporsón . . . bele a Magda sírjába . . . Összetört tagokkal vittek haza s hat hétig elet és haiál között lebegve, megmozdulni sem bírtam .. Ma harminc éve ennek fiuk, s ez a nyomorult szív nem birt megszakadni s az a nyomorult hala' nem birt elragadni. Önmagámmal meg nem számolhattam le, mert szegény öreg szüleim megfogadtatták velem, hogy hátralevő napjaikat nem keserítem meg... * Együtt maradtak még mind a hárman, a pohárral meg szaporán bántak midannyian, a szóval, az énekkel csak ketten, a két fiatalabb . . . Azt mondták a harmadiknak, a jó Boros Ferinek, hogy ők most átalakulnak vegyeskarrá s hozzáfogtak Gulás Miska és Káposzta Sára szomorú históriájának énekléséhez . . In pianissimo kezdték és in crescendo folytatták ; mikor elértek a végére, ott, ahol a morál következik : „Tanuljatok ebből apák, anyák...“, átcsaptak fortissimoba.. A jó Boros Feri gondolatai pedig künn jártak valahol, a temetőkertben . . . Ili %«:!! Korai Árminné a címre Kész férfi-, női és gyermekruha üzlete átalakítása és nagyobbitása miatt a raktáron levő összes áruk — tskolaöltönyöfc dús választékban — mélyen leszállítóit árak mellett elárusittatnak. • m. Ili
