Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1909-08-08 / 63. szám
XIII. évfolyam. Szatmár, 1909. Augusztus 8. Vasárnap. 63 szám. fi— , / UAPVKZÉB: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. SZERKESZTŐi FEKENCY JÁNOS. SZERKESZTéSÉfi ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca lú. == Telelőn-szám 80.t=t toi idennemS dijak Szatmáriul, a ki tdíhivatalban flzettndók. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. Magyar Ikarusok. Irta Molnár Ödön, budapesti szabadalmi mérnök. A francia genialitás ismét hatalmas lépéssel vitte előbbre az emberiség fejlődésének ügyét. Amit évtizedekkel ezelőtt lehetetlennek tartottak, amin gúnyos mosolylyal siklottak tova s ami csupán a gyermekek és regényírók fantáziájában élt, az íme megvalósult: francia mérnök átröpül erőmüvi gépen a La Manche csatornán s igy francia földről átszáll a brittek birodalmába. A repülés problémája megoldatott s a haladás uj prespektivája szédületes arányokban tárul szemeink elé. Blériot példája egymásután megtermi a sikeres repülési kísérletek sorozatát s utána Latham, Wright, Zeppelin nagy eredményeiről számol be a táviró. Minden országban lázas izgatottsággal veszik a kísérletekről szóló tudósításokat s szinte lélegzetvisszafojtottan várják a percenként érkező újabb híreket, melyek mind a levegő meghódításáról beszélnek. Mindenütt siker, mindenütt haladás, előmenetel. Csak éppen a magyar lángész hever parlagon, vagy ha korszakos találmányokkal gazdagítja is a világot, azok gyümölcseit nem ő élvezi. Tekintsünk csak kissé vissza s lapozzunk a híres feltalálók életrajzában, történetében. Vájjon mit fogunk tapasztalni ? A legnagyobb praktikus találmány, a gyújtó | feltalálója, magyar ember. A varrógép konstruk- | tora magyar, de találmányát az amerikai Howe szabadalmaztatja s a magyar lángész nyomorban fejezi be éleiét. A Röntgen-sugarakat évekkel ezelőtt magyar tudós fedezi fel, de miután kellő anyagiak fölött nem rendelkezett, kísérleteit nem tökéletesíthette s igy a korszakot alkotó találmány idegen nemzet fiának dicsőségét öregbítette. S igy egymásután egész légióját a magyar hires találmányoknak elsorolhatnod Mind a magyar genialitás szüleményei, de egyben áldozatai a magyar élhetetlenségnek is. A külföldön ismerik a magyar elme találékonyságát s Edison, Tessla (ki különben is magyar ember), műhelyeikben nagyrészt magyar mérnököket foglalkoztatnak. De a dicsőség, az anyagi előny mindenkor az idegeneké, mert mi magyarok nélkülözzük mindenben az erkölcsi és anyagi támogató erőt s a feltalálók nagyrésze saját erejével pótolni ezt nem tudja. A francia Akadémia nemcsak hatalmas dijakkal jutalmazza a világraszóló találmányokat, hanem megfelelő szakosztályokban szervezett vizsgáló-bizottságok jelentése alapján, jónak látszó eszmék kiviteléhez, hatalmas anyagi erőivel segédkezet nyújt. Így történt ez a legutolsó időkben is, mikor a radium kutatói és i feltalálói, a világhírű Currie házaspár, bemutatta tapasztalatait, melyek még csak körvonalaiban jelezték egy uj elem felfedezését. A francia Akadémia azonnal rendelkezésükre bocsájtott oly nagy anyagi tőkét, hogy a tudós házaspár nyugodtan, gondtalanul szentelhette minden idejét kutatásainak abban a tökéletes laboratóriumban, mely ugyancsak a francia Akadémia jóvoltából állott szolgálatukra, S igy jött létre azután a radium felfedezése a francia Akadémia segítségével, a francia nemzet örök dicsőségére. Pasteur, a veszettség szérumának telfede- zője, szintén a francia Akadémia segítségét vette igénybe kutatásainál. S igy sorra, rendre felsorolhatnék mindama korszakalkotó találmányokat, melyek a francia névhez fűződnek, hol az Akadémia játszotta mindenkor azt a fontos szerepet, melynek végeredményképen a találmány létrejöttét köszönhette. Most is az egész raja a búvárkodó elméknek foglalkozik a francia Akadémia segítségével a tüdővész elleni szerűm felfedezésén s bizonyos, hogy csupán idő kérdése, hogy ez is a megvalósulás stádiumába lépjen. Csak a magyar Ikarusok, a hiába erőlkö- dők szárnyai olvadnak fel a részvétlenség, a közöny s anyagi támogatás hiányának forró sugaraiban. Ők hiába lángelmék, hiába törik fejőket, sokszor eredménnyel a nagy problémákon, senki sem akad, ki őket kísérleteikben támogassa. Sőt ellenkezőleg ! A múlt példái csak igazolják, hogy még a neves magyar találmányok gyümölcseit is idegenek élvezik. TÁRCA. „A csekei remete.“ (Kölcsey Ferenc születésének 119. éves évfordulóján). Irta Bárdóly Sándor. „Ha fáj a szived ... csak dalolj vigan, Ne lássa senki hulló könyedet“. „A haza minden előtt“. Csak most hangzott el az ünnepi ének édes dalköltőnk felett! . . . Csak most térdeltünk bus, bánatos szívvel a segesvári-csatamezőn, hősök poraiból nőit vadvirág-szőnyegen ! Az imént szállott fel ezeknek ajkáról a hálaadó ima, dicshimnuszok, megtört- reményű sóhaj; zene, tárogatók visszhangja mellett; már is a csekei temető hajnali szellője, üzenetet susog egy néma sirhantról: „1790. aug. 8.“ Mennyi honszerelmet, mennyi édes érzést . . .! Mennyi nemességet, jóságot, mennyi tisztaságot juttat eszünkbe ez évszám! . . . Érdekel minden magyart, de minket leginkább, mert Kölcsey Ferenc, a költő, esztétikus, a modern mükritika s a művészi szónoklás megalapítója, a nemzeti felvilágosodás lánglelkü harcosa, közöttünk élt, a mi vármegyénk gyermeke volt. Mint Urai költő, költészetébe lelkét vitte bele I Versei között ott szállong a lelke . . . Idézzük elő! Emlékezzünk !! . . . * Nagy magyar volt, első a magyarok között . . . Szerelte hazáját, mint kevesen kiválóbbjaink közül... Érte élt, érte halt; bálványozta, mint forrón szeretett lánglelkü szerelem dicső királynéját! Nappalt, éjét érte áldozott fel, a tudomány, a költészet, az ember- s hazaszeretet szent oltárainál ! Szeretett mindhalálig küzdelemmel s férfikorának delén csalódva állott szép reményei szétfoszlott határinál ! Kinek felette nemes volt szive, fenkölt, magasratörő gondolkozása, jelleme a jóság, szelídség» szeretetreméllóság kimondhallan bájával töllötte el környezetét, kinek egyéniségéről — midőn lelke egyt emberhez legméltóbban illő munkás dicső pályafutás után kebléből elszállott — egyike nagvjainknak igy nyilatkozott, hogy nem közzénk való volt: hát milyen lehet annak bánata, melyet dalba öntőit, fájdalma, mely nemes szivéből úgy (ör elő, mint sötét titokzatos éjjel, temető mélyéről hallható, tulvilági, de az Urnák fenségéből ihletet bűvös szózat ! . . . Mert nagy és magasztos a bánat, mint szive volt!! Forró szerelménél, hazaszereteténél tán csak bánata volt nagyobb! S ha ezt forró lángérzeményének búrjain dalba öntötte, megtalálta miudig a neki megfelelő hangot I Szilárd, erős, rendületlen volt meggyőződése, mely a hon s az igazság szeretetén alapult s reménye bizodalma, melyek altatták fájdalmát s kétségbeesni nem hagyták soha! . . . Láng kebelének kettős a szerelme. A szerelő lány karjain, tehát egyik szerelme által nyer vigasztalást a másik szerelme által okozott búja, bánata s mig egyiknek hamvvederén bánatos dalt zengene, má- sikoak, a szent honnak omladékin reszketve omlana össze ! Mily eszményi kép! Szerelméért feláldozza életét, életét hazájáért ontja I S mig a nemzet szenvedése s pusztulása fölöt érzett fájdalmában vérkönyek gyűlnek szemébe szent mély érzelmek közepette, géniusza álomképet varázsol szemei elé s gyönyörködteti egy szép hon támad- tának derengő hajnalán 1 Tépelődő, érzelmes, reflexiv a bánat, mely époly melancholikus, eszményekért só- várgó gyöngéd leikéből kissé borongós színezetben, könnyű lenge módon elősugárzik. S lúd lelke eme tulajdonainak megfelelően hősök, nagy idők emlékére könyek árjában hevülni; majd rimánkodik, kér, könyörög 1 Bűvös hangja megrendíti a nagy természetet s elhat az egek Urához; midőn körültekintve a jelen, ^frrirS Kardos Testvérek Szatmár, Ka^incajy-utca 4, alatt (Beer-ház), ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ a Kereskedelmi bankkal szemben, ♦♦ 44 44 44 44 44 44 44
