Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1909-01-24 / 7. szám

XIII. évfolyam. ________ Szatmár, 1909. január 24. Vasárnap.______________________________________7. szám. FÜG GETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. | Egyes szám ára 10 fillér. UAPVSZÉR: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: j SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS, j FERENCY JÁNOS. SZERKESZTÓSEG ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10.-—Teleton-szain 80.= Mindennemű dijak Szatmaron, a kladdhlvatalhtn flzataadék Értsük meg egymást. A »Szatmár< című lap, melyet eddig pro­testáns irányúnak tartottam, jan. 17-iki számá­ban, vezércikkben foglalkozik az ág. h. ev. egyházközség segélyezésének kérdésével s oly rideg és meg nem okolható álláspontot foglal el, hogy bár a polémiának minden téren, de különösen egyházi kérdésben, határozott ellen­sége vagyok, mégis nem hagyhatom sző nélkül a protestáns keresztyén szeretet szempontjából rendkívül feltűnő megjegyzéseit. Mikor mi a várostól segélyt kértünk, tet­tük ezt, mint megalakult anyaegyház, az 1868. Lili. t.-c. 23. §-a értelmében, amely azt mondja, hogy ha valamely város az egyik egyháznak segélyt ad, köteles a területén létező minden hitfelekezelet segélyezni. A törvény nem avat­kozik bele az egyházak autonom jogkörébe, hol kell anyaegyház, hol nem : az zsinati törvé­nyeink szerint a kerületek dolga s mikor ki­mondta a tiszai ev. egyházkerület Brassóban, hogy Szalroár-Németiben anyaegyházat létesít, akkor ezzel a dolgot be is fejezte, ennek többé »elejét venni« nem lehet, mert az anyaegyház itt valósá-gal létezik. Tájékozásul megjegyzem, hogy Szatmárhoz csatoltuk a szatmári, csengeri, erdődi járás szórványait, továbbá Márumaros- Szigetet, miáltal a szatmári ev. anyaegyház központi jelleget nyert. Hogy hány tagja van ennek az egyháznak, az az ő dolga, a város törvény értelmében tartozik az »igazságos arány szerint« segé­lyezni. akár 10, akár 10,000 tagja van, ez megint a városnak kötelessége s ha szószerint magyarázzuk az általam fennebb idézett sza­kaszt, még akkor is tartozik a hilfelekezetet segélyezni, ha az egyházközséget nem képez, s igy tulajdonképen a helybeli ág. h. ev. egy­házközségnek joga volna 1868-ig visszamenő­leg követelni a maga részét. Nem tudom, honnan veszi cikkíró az 54 K 94 f jutalékot akár lélekszám szerint, akár adó alapon, mert eddig a város a kér. feleke­zetekkel szemben sem %*ol> sem adóalapot soha figyelembe nem vett, hanem az egyhá­zaknak és lelkészeknek annyi segélyt adott, amennyit adhatott és amennyit jónak látott. Hogy éppen testvéreink lélekszámával vetnek j minket egybe, az már azért is különös, mert j az idézett törvény az izraelitákra egyáltalában | nem is vonatkozik. 90—100 adófizető ember akárhány helyen ; alakit egyházat, éppen ref. testvérünknél is. Nálunk pedig ezekhez a vidékiek is hozzászá- , milandók. Tessék csak mérlegelni a nagybányai j 42 egyházközségből álló ref. egyházmegyét, ugyan hány lélek jut egy gyülekezetre ? Meg­alkotják biz azt, akik törődnek vallásukkal, faluhelyen is, nemcsak az ilyen kulturális góc­ponton, mint Szatmár, ahol ma van az ág. h. ev. egyházban 60 növendékünk, akit vallásra kell oktatni s ahová Liptóból, Trencsénből, Abonyból stb. eljönnek a praeparandiákra az ág. h. ev. tanulók, akiket aztán mi ily magyar szellemben neveltetünk s akik sűrűbben fogják fölkeresni majd ezt a várost, ha ily hitoktató­jukat is megtalálják, s az ág. h. ev. vallásnak tanításában is nyerhetnek oktatást. Azt mondja cikkíró, hogy egyesülésre van szükség, igen is egyesülésre a magyarság ér­dekében s aki egy magyar egyház megalaku­lását akadályozza, az a magyarság érdeke ellen tesz. Mi a ref. testvéreinkkel továbbra is jó viszonyban akarunk élni, de az az egyház, a melyiknek lelkészei, fájdalom, betegek és segéd­lelkészei 24 vallásórát adnak hetenkint, bizony jó, ha maga-magát tudja gondozni. Nekünk ev. ínagyar egyházakra van szük­ségünk, hogy azt a nagy magyarositó munkát, amit oly óriási eredménnyel végezünk, sikere­sen folytathassuk s a különböző kormányzati fokokon a magyarság hegemóniáját biztosítsuk. A lelkész, az egyház, a pénzét itt fogja elkölteni, de ne tessék megijedni, nem a város fog nekünk egyházat csinálni. A szatmári egy­ház a maga fillérein kívül már is kapott a gyámintézettől 400 koronát, a közalapból 800 koronát a folyó évre, s a kongruát is ki fog­juk isten segítségével eszközölni. Újabb források nyílnak meg, újabb szellemi és anyagi erőket hozunk Szatmárra. Nemes versenyre akarunk mi is kelni ezen a neveze­tes, nagy forgalmi ponton édes magyar hazánk kultúrájának szolgálatában. A szatmári ev. anyaegyház, noha a lel­T A B C A. Pesti levelek Január 21. Aktualitások máról-holnapra. A képviselőház ismét összeült és ezzel megkez­dődött a politikai 1909-ik esztendő, amely erősnek, mozgalmasnak ígérkezik és nagy a reményünk, hogy legalább is a nyári nagy vakációig nem igeu panasz­kodhatnak a hon atyái munkahiáoy miatt. Nemzeti bank kérdés, katonai kérdés, választójogi reform, adó­reform, még felsorolni is sok és ha még ezeket al- és legalsóbb kérdéseikre bontjuk, akkor igazán azt kell mondanuuk, amit az egyszeri paraszt felelt Széchenyi grófnak, aki az angolok nagy munkásságát dicsérte előtte, hogy »szegény anglius«. Aztán meg az a nagy zűrzavar. Egyszer az egyik uyomul előre és tele vannak a lapok önálló bankkal, kartell-bankkal, paritásos közös bankkal; ilyenkor bi­zonyos, hogy vagy Juslh Gyula dörgött valamit, vagy valamelyik kül- vagy belföldi tekintély nagybecsű vé­leménye hangzott el. Másnap már az adó-reform az, amely izgaloaban tartja a politikát komolyan vevő nehány naiv embert; ilyenkor Hieronymi Károly és az ipar lovagjai gyüléscznek, ankéteznek és panaszkodnak, hogy igy törnek az ipar érdekei ellen, kalkulálva a különbséget az 58io és 3"l# közt. Haimadnap megint más kérdés, ami eltemeti az előbbi napok aktualitását és felszínre dob egy uj kér­dést; aszerint, amint egy fanatikus szocialista ábrándozó (No,no! — szedő) emeli fel tiltakozó szavát a pluració ellen, pokolba kívánva mindent, ami nem általános és titkos, Andrássy Gyula gróffal egyetemben vagy pedig részeg katonatisztek vágják le békés polgárok­nak a fülét, orrát. Igazán ember legyen, aki ezek közt eligazodik. Hisz nem káptalan az ember feje, még ha véiellenül képviselő is az illető. Pűissy István uram is pld. bi­zonyára azzal a tudattal ment haza, hogy mire fel­jön, biztosan a fúzióról vagy létszámemelésről lesz szó, ő arról nem tehet, hogy mire a vonat bedöcögölt a keleti pályaudvarra, akkorára már a bank-kérdés jön előtérbe, teljes joggal kérhette tehát a szünetet, hogy áttanulmányozza. Csak az van benne, hogy ak­korára, valami újabb nagy kérdés fogja dominálni a helyzetet. Et tu felix Austria. Aki először mondta ezt Ausztriáról, már régen meghalt és vele együtt, ha nem is veszett ki az ál­tala gyártott közmondás, de mégis olyan élő halott fonna lett, puszta szó, lélek nélkül. A lelket holmi Gulochowszkiak és Aerenthalok szívták ki belőle, szerencsétlen politikával ráesődévé a szerencsés Ausz­triára a Balkán minden népét és most fizetett a boldog Ausztria a töröknek, szerbnek, talán még Monteneg­rót is felsegélyezheti, mégis mindig gyűlölt lesz a Balkánon. És az egészben az a baj, hogy a szerencsés Ausztria szerencsétlen külügyminiszterei minket is magukkal rántottak, mint a csődbe jutott a hitelezőit. Vájjon honnan keríti elő Aerenthal ur azt az 55 mil­lió koronát, amit olyan szépen át furulyázott a fé­nyes kapuhoz, mert csak nem gondolja, hogy Bosznia évi bevételéből fedezheti ezt is ? És adóemeléssel kezdeni az uj kormányzást odalent Boszniában, az sem éppen a legkellemetesebb. De azért Ausztria felix, — azt hiszem, nincs mit irigyelni a szeren­cséjén. Az idei szezon s egy kedves ismerős. Hosszas kísérletezés után végre mégis beállott a téli szezon a színházakban. Kint ugyan már tavaszias a hangulat, a ligetben állítólag már nagyobb száma zsebmetszőt, kiskorú csavargót és szerelmes dajkát fogott össze a rendőrség, ami biztos jele a tavasznak. De bent a színházakban úgyszólván most kezdődik a Első rendű porosz kőszén, koksz-, brikett- és kovács-szén Szatmár, Árpád-utca 13 -ik szám. =: ♦♦♦♦♦♦ Kaphatói ♦♦ ♦♦ REITER a ROTH Telefon-szám 183.

Next

/
Thumbnails
Contents