Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1909-01-24 / 7. szám
XIII. évfolyam. ________ Szatmár, 1909. január 24. Vasárnap.______________________________________7. szám. FÜG GETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. | Egyes szám ára 10 fillér. UAPVSZÉR: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: j SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS, j FERENCY JÁNOS. SZERKESZTÓSEG ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10.-—Teleton-szain 80.= Mindennemű dijak Szatmaron, a kladdhlvatalhtn flzataadék Értsük meg egymást. A »Szatmár< című lap, melyet eddig protestáns irányúnak tartottam, jan. 17-iki számában, vezércikkben foglalkozik az ág. h. ev. egyházközség segélyezésének kérdésével s oly rideg és meg nem okolható álláspontot foglal el, hogy bár a polémiának minden téren, de különösen egyházi kérdésben, határozott ellensége vagyok, mégis nem hagyhatom sző nélkül a protestáns keresztyén szeretet szempontjából rendkívül feltűnő megjegyzéseit. Mikor mi a várostól segélyt kértünk, tettük ezt, mint megalakult anyaegyház, az 1868. Lili. t.-c. 23. §-a értelmében, amely azt mondja, hogy ha valamely város az egyik egyháznak segélyt ad, köteles a területén létező minden hitfelekezelet segélyezni. A törvény nem avatkozik bele az egyházak autonom jogkörébe, hol kell anyaegyház, hol nem : az zsinati törvényeink szerint a kerületek dolga s mikor kimondta a tiszai ev. egyházkerület Brassóban, hogy Szalroár-Németiben anyaegyházat létesít, akkor ezzel a dolgot be is fejezte, ennek többé »elejét venni« nem lehet, mert az anyaegyház itt valósá-gal létezik. Tájékozásul megjegyzem, hogy Szatmárhoz csatoltuk a szatmári, csengeri, erdődi járás szórványait, továbbá Márumaros- Szigetet, miáltal a szatmári ev. anyaegyház központi jelleget nyert. Hogy hány tagja van ennek az egyháznak, az az ő dolga, a város törvény értelmében tartozik az »igazságos arány szerint« segélyezni. akár 10, akár 10,000 tagja van, ez megint a városnak kötelessége s ha szószerint magyarázzuk az általam fennebb idézett szakaszt, még akkor is tartozik a hilfelekezetet segélyezni, ha az egyházközséget nem képez, s igy tulajdonképen a helybeli ág. h. ev. egyházközségnek joga volna 1868-ig visszamenőleg követelni a maga részét. Nem tudom, honnan veszi cikkíró az 54 K 94 f jutalékot akár lélekszám szerint, akár adó alapon, mert eddig a város a kér. felekezetekkel szemben sem %*ol> sem adóalapot soha figyelembe nem vett, hanem az egyházaknak és lelkészeknek annyi segélyt adott, amennyit adhatott és amennyit jónak látott. Hogy éppen testvéreink lélekszámával vetnek j minket egybe, az már azért is különös, mert j az idézett törvény az izraelitákra egyáltalában | nem is vonatkozik. 90—100 adófizető ember akárhány helyen ; alakit egyházat, éppen ref. testvérünknél is. Nálunk pedig ezekhez a vidékiek is hozzászá- , milandók. Tessék csak mérlegelni a nagybányai j 42 egyházközségből álló ref. egyházmegyét, ugyan hány lélek jut egy gyülekezetre ? Megalkotják biz azt, akik törődnek vallásukkal, faluhelyen is, nemcsak az ilyen kulturális gócponton, mint Szatmár, ahol ma van az ág. h. ev. egyházban 60 növendékünk, akit vallásra kell oktatni s ahová Liptóból, Trencsénből, Abonyból stb. eljönnek a praeparandiákra az ág. h. ev. tanulók, akiket aztán mi ily magyar szellemben neveltetünk s akik sűrűbben fogják fölkeresni majd ezt a várost, ha ily hitoktatójukat is megtalálják, s az ág. h. ev. vallásnak tanításában is nyerhetnek oktatást. Azt mondja cikkíró, hogy egyesülésre van szükség, igen is egyesülésre a magyarság érdekében s aki egy magyar egyház megalakulását akadályozza, az a magyarság érdeke ellen tesz. Mi a ref. testvéreinkkel továbbra is jó viszonyban akarunk élni, de az az egyház, a melyiknek lelkészei, fájdalom, betegek és segédlelkészei 24 vallásórát adnak hetenkint, bizony jó, ha maga-magát tudja gondozni. Nekünk ev. ínagyar egyházakra van szükségünk, hogy azt a nagy magyarositó munkát, amit oly óriási eredménnyel végezünk, sikeresen folytathassuk s a különböző kormányzati fokokon a magyarság hegemóniáját biztosítsuk. A lelkész, az egyház, a pénzét itt fogja elkölteni, de ne tessék megijedni, nem a város fog nekünk egyházat csinálni. A szatmári egyház a maga fillérein kívül már is kapott a gyámintézettől 400 koronát, a közalapból 800 koronát a folyó évre, s a kongruát is ki fogjuk isten segítségével eszközölni. Újabb források nyílnak meg, újabb szellemi és anyagi erőket hozunk Szatmárra. Nemes versenyre akarunk mi is kelni ezen a nevezetes, nagy forgalmi ponton édes magyar hazánk kultúrájának szolgálatában. A szatmári ev. anyaegyház, noha a lelT A B C A. Pesti levelek Január 21. Aktualitások máról-holnapra. A képviselőház ismét összeült és ezzel megkezdődött a politikai 1909-ik esztendő, amely erősnek, mozgalmasnak ígérkezik és nagy a reményünk, hogy legalább is a nyári nagy vakációig nem igeu panaszkodhatnak a hon atyái munkahiáoy miatt. Nemzeti bank kérdés, katonai kérdés, választójogi reform, adóreform, még felsorolni is sok és ha még ezeket al- és legalsóbb kérdéseikre bontjuk, akkor igazán azt kell mondanuuk, amit az egyszeri paraszt felelt Széchenyi grófnak, aki az angolok nagy munkásságát dicsérte előtte, hogy »szegény anglius«. Aztán meg az a nagy zűrzavar. Egyszer az egyik uyomul előre és tele vannak a lapok önálló bankkal, kartell-bankkal, paritásos közös bankkal; ilyenkor bizonyos, hogy vagy Juslh Gyula dörgött valamit, vagy valamelyik kül- vagy belföldi tekintély nagybecsű véleménye hangzott el. Másnap már az adó-reform az, amely izgaloaban tartja a politikát komolyan vevő nehány naiv embert; ilyenkor Hieronymi Károly és az ipar lovagjai gyüléscznek, ankéteznek és panaszkodnak, hogy igy törnek az ipar érdekei ellen, kalkulálva a különbséget az 58io és 3"l# közt. Haimadnap megint más kérdés, ami eltemeti az előbbi napok aktualitását és felszínre dob egy uj kérdést; aszerint, amint egy fanatikus szocialista ábrándozó (No,no! — szedő) emeli fel tiltakozó szavát a pluració ellen, pokolba kívánva mindent, ami nem általános és titkos, Andrássy Gyula gróffal egyetemben vagy pedig részeg katonatisztek vágják le békés polgároknak a fülét, orrát. Igazán ember legyen, aki ezek közt eligazodik. Hisz nem káptalan az ember feje, még ha véiellenül képviselő is az illető. Pűissy István uram is pld. bizonyára azzal a tudattal ment haza, hogy mire feljön, biztosan a fúzióról vagy létszámemelésről lesz szó, ő arról nem tehet, hogy mire a vonat bedöcögölt a keleti pályaudvarra, akkorára már a bank-kérdés jön előtérbe, teljes joggal kérhette tehát a szünetet, hogy áttanulmányozza. Csak az van benne, hogy akkorára, valami újabb nagy kérdés fogja dominálni a helyzetet. Et tu felix Austria. Aki először mondta ezt Ausztriáról, már régen meghalt és vele együtt, ha nem is veszett ki az általa gyártott közmondás, de mégis olyan élő halott fonna lett, puszta szó, lélek nélkül. A lelket holmi Gulochowszkiak és Aerenthalok szívták ki belőle, szerencsétlen politikával ráesődévé a szerencsés Ausztriára a Balkán minden népét és most fizetett a boldog Ausztria a töröknek, szerbnek, talán még Montenegrót is felsegélyezheti, mégis mindig gyűlölt lesz a Balkánon. És az egészben az a baj, hogy a szerencsés Ausztria szerencsétlen külügyminiszterei minket is magukkal rántottak, mint a csődbe jutott a hitelezőit. Vájjon honnan keríti elő Aerenthal ur azt az 55 millió koronát, amit olyan szépen át furulyázott a fényes kapuhoz, mert csak nem gondolja, hogy Bosznia évi bevételéből fedezheti ezt is ? És adóemeléssel kezdeni az uj kormányzást odalent Boszniában, az sem éppen a legkellemetesebb. De azért Ausztria felix, — azt hiszem, nincs mit irigyelni a szerencséjén. Az idei szezon s egy kedves ismerős. Hosszas kísérletezés után végre mégis beállott a téli szezon a színházakban. Kint ugyan már tavaszias a hangulat, a ligetben állítólag már nagyobb száma zsebmetszőt, kiskorú csavargót és szerelmes dajkát fogott össze a rendőrség, ami biztos jele a tavasznak. De bent a színházakban úgyszólván most kezdődik a Első rendű porosz kőszén, koksz-, brikett- és kovács-szén Szatmár, Árpád-utca 13 -ik szám. =: ♦♦♦♦♦♦ Kaphatói ♦♦ ♦♦ REITER a ROTH Telefon-szám 183.
