Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1909-08-04 / 62. szám

Szatmár, 1909. augusztus 4. SZ ATMÁR-NEMETI 3-ik oldal. városházán augusztus 1-én Mátray Lajos tanár elnök­ségével tartotta meg alakuló gyűlését, melyen Bakó Lajos ügyvéd adta elő az általa kidolgozott alapsza­bály-tervezetet. A szövetkezet e munkálat alapján kimondta, hogy üzletrészekre fekteti a megalakulást, Négyszáz négyszögöl betelepített s már termő terület után az üzletrész ára 40 K. A forma szerinti meg­alakulás a taggyüjtés befejezése után történik. — Megőrült. Stefáa István 21 éves szabósegéd, tegnap lakásán őrjöngeni kezdett. A mentők orvosi rendeletből beszáilitották a kőzkórházba. — Dögterek hasznosítása. A földmivelésügyi mi­niszter rendeletet intézett a tanácshoz, hogy a dögte rek nem használhatók és csak befásitás után haszno­sítható!?. A tanács a rendeletet közhírré tétel végett kiadta a kapitányi hivatalnak. — A munkácsi rk. uj parochus. Alig jutott nyil­vánosságra, írja »Munkács« laptársunk, azon hir, hogy Forgách János prépost nyugalomba vonul, természet­szerűleg azonnal megindultak nemcsak a rk. hívek, hanem a város egész közönsége körében is — és nemcsak a találgatások, hogy ki lesz, hanem az óhaj­tások is arra nézve, hogy bár ez, vagy az lenne méltó utóda a nyugalomba vonuló lelkésznek városunk köz­életében nagy sulylyal biró állásában. Arról beszélni még, hogy ki lesz, korai dolog. Hiszen még azt se lehet tudni, ki fog pályázni, annál kevésbé azt, hogy a püspök majd kit ajánl s a kegyur, a gróf, kit ne­vez ki. Hirt adhatunk, hogy az óhajtások kik iránt nyilatkoznak meg. Ez irányban főképen Ratkovszki Soma dr. és Feehtel János dr. nevét halljuk legin­kább emlegetni. Azt biztos forrásból tudjuk, hogy Ratkovszki közismert szerénysége folytán nem pályá­zik; így csak a Feehtel hívei remélhetnek s ha a püs­pök és a gróf is úgy akarják, majd óhajtásuk telje­sülhet. Azonban a Ratkovszki visszajövetele iránti erős közóhaj is könnyen beválhat. A főgimnáziumi kátédra üres, ha ő is úgy óhajtja, amint helybeli igen sok hive s barátja: visszaülhet bele. (Ratkovszki itt Szatmáron theologiai tanár. Szerk.) — A Nagykároly—margitai vasút. A kereskedelmi miniszter dr. Farkas Imre budapesti ügyvédnek a bi­hari h. é vasutak Margita állomásától Nagykároly állomásig vezetendő rendes nyomtávolságú gőzüzemű helyi érdekű vasútvonalra kiadott előmunkálati enge­dély érvényét, mely vasútra Nagykároly városa a múlt évben 40.000 korona hozzájárulást szavazott meg, a lejárattól számítandó további egy évre megújította. — A nagybányai nagyvendéglő épitése. Szerényen eldugott zöld galy jelezte a minap az építkezés észak­keleti részén, hogy az emelet falai is felépitvék, úgy hogy alig telik egy—két hét s már a fedélszék mun­kálatai is készen lesznek. — Kettős ünnepély volt e hó elsőjén Sárköz-Új­lakon Berger Salamon gazdatisztnél. T. i. Berger Salamon és neje ünnepelték ezüst lakodalmukat. Egyben ezen alkalommai tarották meg Regina leányoknak Hirsch Józseffel történt eljegyzését is. — A csendőrfegyver. Nyirderzsről egy szűkszavú távirat érkezett a szatmári kir. ügyészséghez. A táv­irat röviden csak annyit jelzett, hogy julius 31-én Nyirderzsen egy csendőr agyonlőtte Diczku Mihály ottani föidmivest. A törvényszéki bizottság már útra készen állott a boncolás megejtésére, mikor augusztus 1-én jött a második távirat, hogy a boncolást a deb­receni csendörszárny-parancsnokság fogja végrehajtani. (Mint utólag kiderült, a csendőr, megtamadtatása mi­att lőtte agyon Diczkut). — Az uj őszi női divat. Az ezidei „úgynevezett* nyarunk augusztusi napjai már előhírnökei a közeledő ősznek, ami azt jelenti, hogy most már az őszi divat­ról is kell gondoskodni. A divat változásának a hitére elsőben is a kalapviselet után kérdezősködnek a nők. Vájjon a most divatozó szörnykalapok fogják őszre is díszíteni hölgyeink fejét, avagy visszatérnek a régebbi divathoz f Úgy hisszük, hogy a kalapok nagyságában lényeges változás nem fog beállani. Már szinte látjuk az óriási karimáju tehér nemezkalapokat a fekete se- lyemdiszszel. Különösen nagy előszeretettel jósolnak jövőt a turbánalaku kalapoknak, amelyek nemcsak alakjuknál, hanem sok tarka-barka szalagdiszük miatt is keleties külszínt kölcsönöznek a viseletnek. — A szinpompa uralkodni fog az őszi divat ruházatában is. Sötétkék női ruha, szürke hímzésekkel lesz az őszi hónapok legáltalánosabb viselete. Az uj őszi di­vat zsakettja nem lesz oly hosszú, mint a mostani s a rövid kabát alól jobban kitűnik majd a karcsú derék. — Cselekvéstjelölő szóképzés. Két nem éppen faj­magyar műértő ur egy koncerten imigy beszélgetett: A; A hölgy gyönyörűn zongorái, az ur mesésen he­gedül. — B: Jé, hogy te aztat montál; hát te nem látsz, hogy a hölgy zongorül, az ur pedig hegedő//? — A sah és népe. Császárod vagyok én. — »Kiktől szerzéd e cimet?* Őseidtől nyerém. — »Parancsolj őseimnek * — A szatmárnémeti-i m. kir. állami népiskola VII. értesítőjének ismertetése az 1908—909. évről. A tanév történetéből feljegyezhető, hogy bár a járvány riyo> mában járó csapás városunkban több család boldog­ságát gyászba borította, mindazáltal az állami isko­lákra nézve érzékenyebb veszteséggel nem járt. A ta­nulásban való elmaradást minden tanító a lehetőség szerint igyekezett kipótolni és helyre hozni. Kitüntetés érte a tantestületnek egyik érdemes volt igazgatóját, Mihály Ferencet, kit a vallás- és közoktatásügyi miniszter előbb iskola látogatónak s később a helybeli tanfelügyelőség mellé segédtanfei- ügyelövé léptetett elő. Előléptetésben részesült a tantestületnek két idő­sebb érdemes tagja, u. m. Varga Benő és Spiry Endre, kiket tb. igazgatókká léptetett elő a vallás- és közok­tatásügyi miniszter. Két munkás tagját veszítette el a tantestület, Sulyok Gizella szatmári áll. tanítónőben és Fióra Péter szatmárhegyi áll. tanítóban. Iskolalátogatást több alkalommal végezlek a kir. tanfelügyelőségtől. A hazafias nevelés elvét szem előtt tartva, az állatni iskolák a hazafias ünnepnapokat énekek és szavalatok keretében tartották meg. Az emberbaráti szeretet nem kis mértékben nyi­latkozott meg az iskolák szegényei iránt. A szatmári ref. egyház tekintélyes összeggel; a németi-i ref. egyház 350 koronával, a Termény- és hitelbank 20 K-val, a Kereskedelmi és iparbank 25 K-val járult a szegény gyermekek felruházásához. Azonkívül az izr. népkonyha több gyermeknek adott iugyen ebédet a téli hónapokon át. A »Szatmáruiegyei tanítók háza* ma mar a kezdet nehézségeit leküzdve, egy nagy celt lesz hi­vatva szolgálni a jövő nemzedéknek. Ezen nagy dolog megvalósítását Bodnár György kir. tanfelügyelő ügy­buzgó pártfogása ez évben teljes eredménnyel siet­tette. A nagy mii immár csak betetőzésre várt. A szatmárnémeti-i áll. iskolák tanítósága az elébe tűzött fe'adatok megoldása érdekében ez év folyamán is élénk testületi működést fejtett ki. Volt kilenc rendes és egy rendkívüli gyűlés, melyen a ta­nácskozás anyagát a socialpedagogiai dolgokon kívül főleg a tanítási irányzatok keresztülvitelének tárgya­lása képezte. A fiú gazdasági szakiskolát Hajgató Géza igaz­gató szaktauitó vezette más két társával. Gazdasági szakiskolába járt ez év folyamán 350, mely szám a tavaly 90 nel kevesebb volt. A szatmárhegyi m. kir. önálló gazdasági népis­kola a jelen tanévvel a 3-ik évet fejezte be. Ezen intézet vezetője Vrannay Kálmán gazdasági szaktanító. A növendékek száma 130 volt, A szatmárnémeti-i áll. kisegítő iskola vezetője Román József. Ezen iskola célja az, hogy a gyengébb szellemi képességű gyermekeket egyéniségüknek meg­felelő szakszerű nevelésben és oktatásban részesítse és a hibás beszédű gyermekeket tiszta beszédre szok­tassa. Ezen iskolába csakis oly gyermekek járhatnak, kik már egy iskolai évet sikertelenül jártak és az orvos vagy már előző tanítója ezen iskolába felvé­tetni kéri. Az áll. óvodába ez évben 500 fiú- és leány- gyermek járt. A vizsgálatok 1909. junius 21-élői 25-ig tartottak. A szatmári összes állami iskolákba járt 1542 fiú, 1247 leány. Vallásra nézve református fiú és leány volt 1323 tanuló; izr. 795 tanuló; gör. kath. 448 ta­nuló: róni. kath. 212 tanuló; ág. ev. 11 tanuló. Az összes tanulók száma 2789 volt. — Az államvasuti tarifaemelés elhalasztása. A kormány tudvalevőleg a m. kir. államvasutak árutari­fáinak felemelését tervezi, melyre nézve az érdekelt­séggel megállapodásra is jutott. Ezen felemelés az államvasutak bevételeit évi 16—17 millió koronával fogja emelni. Az így felemelt tarifákat a kormány ez évi október l ére tervezte életbeléptéini és az erre vonatkozó intézkedések meg is tétettek. Azonban úgy a mezőgazdasági, mint az ipari érdekeltség szinte egy- érteimüleg azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy az uj tarifákat csak 1910 január 1 ével léptesse életbe, mely időpontban fog az osztrák tarifaemelés is életbe lépni. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi mi­niszter W ekerle Sándor pénzügyminiszterrel egyet­értve, mint a Magyar Tudósitó illetékes helyről érte­sül, az érdekeltség ezen óhajat teljesíteni kívánván, jóllehet, hogy ez legalább négy millió korona veszteséget jelent az államvasutakra, utasította az államvasutak igazgatóságát, hogy az uj tarifát úgy a bel-, mint a külföldi forgalomban czak 1910. januar elsejével lép­tesse életbe. A kormány ezzel az érdekeltség azon előzékenységét kivánla viszonozni, melyet ez a tarifa- emeléssel szemben tanúsított. — Napoleon az álarcosbálon. Napoleon szívesen járt álarcos bálba. Constant nevű hü szolgája igy be­szélte el urának egyik álarcosbáli kalandját; „A csá­szár részére több jelmezruhát szereztem be, melt az olasz nagykövet álarcosbálján óhajtott résztvenni. Este csakugyan elraeut a császár Mareschaldi estélyére, ahová engem is magával vitt. Fekete dominóba öl­töztettem a császárt és mindent elkövettem, hogy fel- ismerhetetlenné tegyem öt. Minden jól sikerült, noha a császár sok kifogást tett a dominóra nézve, amely egészen elrontja a test alakját. Csak amikor a csiz­máit akartam mással kicserélni, határozottan ellen­szegült, bár figyelmeztettem, hogy a belépéskor legott felismerik. Úgy is történt.^Amint szokása szerint hátra­telt kezekkel, egy álarcos férfi felé közeledett, alig szólt néhány szót, már nyomban föihangzott a vá­lasz: Sire! Haragosan hátat fordított az álarcosnak és engem keresett föl. — Igazad volt, Constant, mondá a császár, csak­ugyan fölismertek. Hamar add rám a másik jelmezt és húzd fel a lábamra a félcsizmákat. Újra felöltöztettem a császárt és ezúttal a fél­csizmákat húztam a lábára, de egyúttal azt tanácsol­tam neki, hogy karjait ne tegye hátra, hanem engedje szabadon függeni. Csakhogy alig ment vissza a bál­terembe, egy álarcos hölgy tartott feléje s amint megpillantotta a császárt hátratetf karokkal, igy szólt hozzá: — Sire, elárulta magát! Harmadszor is át kellett öltöztetnem a császárt. Ezúttal úgy lépett be a bálterembe, akárcsak a ka­szárnyába; jobbra balra lökdösődve, előre furakodva, de mind hiába, mert legott a fülébe súgta valaki: — Felség, elárulta magát, fölismerték. Most már dühösen rontott felém, hogy negyed­szer is ruhát váltasson; hiába, az eredmény megint csak az lett, ami három Ízben bekövetkezett: megint csak fölismerték. Végre is dulva-fulva ott hagyta a bált azzal a meggyőződéssel, hogy őt álarc alá nem lehet rejteni, mert a »császár* kitetszik belőle, bár­miféle ruhába rejtőznék is. (x) Szabó-féle pármai ibolya-szappan a szappanok ideálja. Rendkívül kellemes, lágy habzasa, finom ibolya illata s bőrpuhitó hatása olyan, hogy egyetlen külföldi szappan sem versenyezhet vele. Készíti Szabó Béla pipereszappangyáros Miskolcon. Egy darab 70 fill., 3 drb 2 K, kitűnő Szabó-féle gyermek-szappan 1 drb. 40 fill. 3 drb 1 K. Úgy ezek, valamint e gyárnak, más finom mosdó szappanai 20 fillértől kezdve kap­hatók Szatmáron Bartók László drogériájában. Kiadó bútorozott szoba. Egy csinos, külön bejáratú bútorozott szoba Bánvai-ut 6. szám alatt kiadó. HA NINCS SZALMA, NINCS TRÁGYA. Ez a veszély fenyegeti a gazdaságot az idén, amely pedig nagyon megsínyli az állati trágya hiányát, mert annak különösen fizikai hatását a műtrágyán sohasem pótolják. A szárított hizósertéstrágyával kitűnő eredménynyel, jutányosán és biztosan pótolhatja mindenki BUDRPEST-KŐBRNVRI TRRQYRSZRRirÓQYÁR a hiányzó istállótrágyát, ha ismertetést és aján.atot kér a > Bosínji, Miitniff *» Társa cégtől, Budapest, IX, lUfl-lt 21. szám. Mindenféle ügyvédi nyom- :. tatványok a legolcsóbb árban = szerezhetők be — BOROS ADOLF könyv- és papirkeres- keüésében

Next

/
Thumbnails
Contents