Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1909-01-20 / 6. szám
XIII. évfolyam. Szatmár, 1909. január 20. Szerda. _ 6. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS T8-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NEMETI-I IPARÍ HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASAKNAK ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. UAPVEZKE: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: I SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS, j FERENCY JÁNOS. SZERKESZTéSÉ6 ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. Telelon-szám 80.-== Mlndeontmű dijak Szatmársn, t kladéhlvsttlfcsn fliatandék. M i L1 imu.ju.i__ egg—mbbh Farsang. Immár benne vagyunk kellős közepében a farsangnak s Isten tudja, egy csepp jókedvet, vigasságot, kedélyt sem tapasztalhattunk azokon a helyeken, ahol máskor, ilyentájt hangos vidámság, duhaj kurjongatás hallatszott ki az utcára. Mintha az öröm, a mámoros vigasság befagyott volna, üres táncostermek, sivár, rosszul sikerült mulatságok adják meg a mai kor elszomorító jellegzetességét. Oh Farsang ! Hová tűntek a te múltbeli, felejthetetlen dáridóid. Hová az első bálok romantikus izgalmai! A rohanó kor, a megélhetésért folytatott nehéz küzdelmek, a strugle for life, magukkal ragadták mindazt a szépet, mindazt a csillogó himport, amely a farsangi mulatságokat oly elmoshalatlanul belevésték elődeink szivébe, emlékezetébe. Ma már nem tudunk mulatni. Minduntalan belerezeg még a legártatlanabb mulatozásba is az élet szigorúságának disharmonikus akkordja s pillanat, alatt kizökkent bennünket abból a jóleső érzésből, mely nélkül igazi mulatság, tényleges farsang el se képzelhető. A nyilvános mulatságoknak már régen lefújtak. A kis társaságok összejöveteleit rnegulál- tatja az idő legnagyobb részét magának lefoglaló kabarét s ami azon túl van, az már nem a farsang légkörébe való mulatság, az intim házi szórakozások az év bármely részében rendezhetők. A farsang, a régiek által várva- várt, ezüstös légvárakkal telis-tele rakott, gyönyörű évszak nincs többé. Meghalt, még mielőtt megszületett volna. Elődeink idejében a férjhez adandó lányok ilyenkor léptek első alkalommal a társaságba s legtöbbnyire ilyenkor látták meg azt a férfit először, aki azután egész életük további folyamára döntő fontossággal birt . .. ? S itt szövődtek ama gyöngéd viszonyok első aranyfonálai, melyekből azután egy egész életre való csillogó bilincset kovácsoltak az élelmes, mindent meglátó, megértő mamák s apák. A farsang ebbeli jelentőségét a társadalom középső s felső osztályánál már úgyszólván teljesen elvesztette. A lányokat már nem viszik a bálokba, hogy olt nékik jövendőbelit szerezzenek, hiszen azok az úriemberek, kik a bálokra eljárnak, csak elvétve kínálkoznak ilyen médiumokul. A fiatalság, a szó valódi értelmében vett fiatalság tagjai közül rekrutálódnak a báli esték tüzes táncosai, azok pedig még nem valók arra, hogy családi tűzhelyet alapítsanak s örök időre biztosítékot nyújtsanak az alapított család eltartásáról is. A nehéz meg- I élhetési viszonyok a házasulandó férfiak élet- I korát kitolta. A mai báli ifjúság még hosszú j évek elteltével gondolhat a nősülésre, azok | pedig, kik megfelelnének az aggódó szülők kö- , vetelményeinek, nem járnak már a bálokba, részint kikoptak a báltermekből, részint nevetségesnek tartják az ő korukban az ott lebzselő ifjúsággal versenyre kelni. így iassan-lassan odafejlődött az egész farsangi intézmény, hogy piros betűs nappal kezdődik a kalendáriumban, böjtöt ir elő a vallás távoztával s hamut hintünk a homlokunkra. Minden egyéb poetikus, hasznos mulatságos mellék requisituma a lomtárba kerül, a feledés homályába, honnét csak egy-egy régi írónk színes megemlékezése kelti nagyritkán életre. Nem panaszkodunk a dolgok ilyetén való átalakulásáról, mert hiszen a sok kellemetes mellett volt a farsangolásnak meglehetős sok árnyoldala is. Az idők sürü ködfellege azonban a sötét, az árnyékos helyeket teljesen befedi s csupán a csillogó, színes részletek kandikálnak elő a szürke lepel alól. A sok költség, amivel a lányos házaknak a farsangolás járt. A kellemetlen meglepetések, amelyekkel nem egy otthon százszor szépnek tartott, de ismerős fiatal emberekkel nem rendelkező leány bálozása járt. A sok ezer apró tüszurás, petrezselyem-árulás, meg sok miegymás, amivel az a gyönyörű álom rendesen végződni szokott, melyet otthon a zsaTÁRCA. A bánya. Haragszik a föld. Egyet rezzen, s világok dőlnek romba. Ezernyi és ezernyi apró katasztrófákkal fejezi be sok szülöttjének szomorú élettörténetét. S az emberek rémülten tekintenek a nagy összeomlásra, azt hiszik, eljött a végső Ítélet napja, nincs mentség, mpg kell bűnhődni a vétkükért. Pedig csak egy múló szeszély, földanya egy rósz hangulatáról van szó s mégis, Íme az emberi teremtmények ezrével hullnak a szomorú rideg sírba, vesztik el életüket, hogy sorsukkal pecsételjék meg azt a véletlen pillanatot, amelyben haragudott a föld s amely pillanatban éppen ők tartózkodtak a haragos föld ama részén. A viheder végig viharzik a sötét, kormos tárnákon keresztül, egy Dawys lámpa eltörik, láng csap ki belőle s száz meg száz, szomorú, piszkos ember fullad meg a füstbe, száz és száz ember hagyja hátra családját támasz, kenyérkereső, szerelő apa s hitves nélkül. A közelmúlt napok eseményei belemarkoltak a lelkekbe. A messinai katasztrófa, melyet nyomon követett, mint minden rosszban, a resicai és ajkai bányaszerencsétlenség hazánkban, megmutatta, hogy még mindig milyen olcsó az emberélet, mennyire kezében vagyunk a vak véletlennek s hogy senki sem kér- kedhetik erejével, hatalmával, mert mindenki egyformán s kivétel nélkül csupán gyönge ember, semmi egyéb. S csodálatos fátuma a véletlennek, hogy a hazai szerencsétlenségünknél, a bányakatasztrófáknál ismét csak a szegényebb, egyszerű bányamunkások vesztették el életüket. A hivatalnokok, mérnökök közül senki sem pusztult el. A nehéz, véres verejtékkel dolgozó bányamunkások szenvedtek mártír halált, kezükben a munka nemes, gyönyörű fegyverével, a küzdőtéren, a munka porondján. Azok haltak meg, kik az életért, a nyomorúságos, kinszenvedéssel teli létért küzdtek. A többiek, kik már nagyobb kiváltságokat élveztek az élet igazságtalan országában, azok menekültek, hajuk szála sem görbült meg. A sok felismerhetetleoségig összeégett hulla körül ott ácsorogtak a félig tébolyult, fájdalomtól önkívületbe esett családtagok, Mindenki vágyó kíváncsisággal tekintett ez összeégett, megfulladt emberroncsokra, ha Isten megsegítené őket s nem az Ő kenyérkeresőjük lenne a halott. S ilyenkor bizar gondolatok kapják meg agyunkat. A sok részvényes, kiknek elpuhult kényelmét szolgálja a sok emberi rabszolga, az a sok részvényes ott Bécsnek varosában, vájjon milyen érzelemmel harapott belé aznapi pástétomába, mikor hírét vette a rettenetes katasztrófának. Vájjon bnléremegett szive a fájdalomba, oly sok szerencsétlen emberpária elvesz- tén, avagy az fájt jobban neki, hogy az idei osztalék quotán érezhető lesz a társaságnak netán eszébe jutó rekompenzáció az elhunyt családtagjai részére. S akkor nem csodálkozhatunk egy pillanatig sem azon, ba a szociáldemokrata-párt kiküldötteinek szaván a harag, a düh féktelen kitörése harsog fel a légbe az egek Urához, ki mindnyájunkat egyformának teremtett, de kinek igazságos beosztását az emberek oly rutul meghamisították, egyiknek adva részvényeket, másiknak kormos, embervérfestette fekete kenyeret. S a földanya tovább zúgolódik. Ma virágzó narancsligeteket, gyönyörű palotákat dönt halomba, elpusztítva szegényt, gazdagot egy rakásban, holnap a tűz elemét hívja segítő társul, hogy nyomorban tengődő embereket szabadítson fel örök küzdelmeik alól. De e példák nem fogják azért megváltoztatni társadalmi életünket, annak egyetlen igazságtalanságát sem fogja megszüntetni, mint ahogy nem változott a világ képe csipetnyit sem a bibliai Sodorna és Gomorra elpusztulása után! V Nőt hosszú és rövid plüsch kabátok gyári árban csakis egyedül Korai Árminnénál kaphatunk! .'. .•. Ritka alkalmi vétel! Üzletemben vissza maradt áruk, úgymint vásári bundák,, téli kabátok, felöltők, öltönyök, fiú és gyermek ruhákat s egyéb föl nem sorolható árukat ♦4 ♦♦ mélyen leszállított árban kiárusítom ^ ♦♦ ♦♦ V KORAI ARMINNE SZATMÁR, DEÁ K-T É R E N, A .. FEHÉR-HÁZ MELLETT .-. Női hosszú és rövid plüsoh kabátok gyári árban csakis egyedül Korai Árminnénál kaphatunk 1 .-. .*. 1
