Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1909-06-23 / 50. szám

Szatmár, 1909. Junius 23. Szerda évfolyam FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. ,SZATMÁR-NEMETM IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. } MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. UAPYKZÉR; Dr. KELEMEN SAMU OESZ, KÉPVJSELÓ. FELELŐS SZERKESZTŐ: SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. FKRENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utea 10. == Telefon-szám 80.== Mindennemű dijak Szatmáriul, a kiadóhivatalban fizetendák. Hiú kísérletek. (P. Á.) A politikai égboltozat változatlanul szürke tónusába egy vérpiros esik verődött, mely egyszerre maga felé terelte az immár szinte ellankadt, elposványosodott közvélemény figyelmét. Míg az ország egész közönsége, még nagy kaliberű politikusokat sem véve ki, a hosszú és kínos csendből arra következtetett, hogy az ország állapotában mihamar változás nem áll­hat be, azalatt a kuliszák mögött szinte loppal, settenkedve oly fordulatokat készítettek elő, melyek sikere esetén ismét visszacseppenhettünk volna a 67-es politika immár teljesen elavult s erőtlen karjai közzé. Szinte robbanásszerüleg halott, hogy Lukács László volt 67-es pénzügyminiszter a király tudtával s egyenes kívánságára politikai pur- parlékat folytat a függetlenségi vezéremberek­kel egy oly átmeneti kabinet alakítására, mely­nek élén Lukács, kebelében pedig a független­ségi párt vezetői állottak volna, a belügyi, a pénzügyi miniszterségek kivételével, melyek képviselői szintén a régi hatvanhetesek tábo­rából lettek volna toborzandók, miután az uj paktum úgy kötötte ki, hogy ezek egyike sem lehet bármely jelenlegi párt kebelébe tartozó politikus. S igy kis hija, hogy mikor az ország akaratából függetlenségi és negyvennyolcas T A R C A. Megfujták a capisztrángot. . . Megfujták a capisztrángot, Isten veled rózsám, Bucsuzóra, bucsucsókra fújják már a nótám : Beh keserves, valahányszor meg kell tőled válnom, Mikor csak úgy álmodozom rólad a strózsákon ! Fujhátják a capisztrángot vasárnapon este, Odaállok a galambom kapujába lesbe ; Ölelgetem a rózsámat, van is benne módom, Reggelig tart minden héten egyszer az urlóbom. Extramundért veszek, mikor a rózsámhoz járok, Tühegyes a bajszom, mikor tőle csókot várok; Ha rám csillog a galambom szeme feketéje, • Ragyogóbb, mint a glédában a rézgombom fénye. Valahányszor az ájneelben kurlavason lógok, Kis angyalom, te miattad rovom le a strófot; • Szőrit, a vas, én pediglen búsulok a végett, Mért nem tudlak ón most inkább szorítani téged! Ha megkapom a lénungot, hogy ne veszszen kárba, Ötkrajcáros vergoniát dugok a pofámba; Egyet-kettőt szippantok rajt’, meg is gyulád nyomba’, ügy ég, náinlha a rózsámtól tüzet fogott volna 1 Somló Sándor. többség áll a parlamentben, újra nem a hat­vanhetes, bár akkoriban dicséretes tendenciájú, de manapság egyáltalában nem időszerű, mi­nisztérium kormányozza az országot. De, aminő lehetetlen volt a kívánság, ép oly gyorsan s természetesen utasították vissza a függetlenségi vezéremberek Lukács László homo regius propozicióit, melyek pedig, őszintén be­vallva, a mostani nehéz helyzetben eléggé tet­szetős köntösben mutatkoztak. Mert tulajdonképen mit is hozott Lukács László ? ! Átmeneti minisztériumot független­ségi törzszsel, de hatvanhetes fejjel és végta­gokkal. Két esztendei provizóriumot kér, hogy ezalatt a választói reformot az uralkodó s a pártok közös beleegyezésével megalkossák. Ez ideig minden nagyobb szabású reformakció pi­hen. A bank szabadalma csupán két esztendőre meghosszabbittatik, s katonai vivmányok szol­gáltatnák az enyhítő flastromol a fájdalmas várakozásra. Tehát két évig akart pünkösdi király lenni Lukács László s két évig akarta oxigén belé­legzéssel, a közös bank immár halálraítélt in­stitúcióját életben tartani. S ezért cserébe az általános választói jogot s katonai vívmányo­kat igér. Nem mondhatjuk tehát, hogy üres tarisznyával bocsájtották el Becsből e kalandos útjára s ime mégis, sikertelen volt a fárado­zása, kísérletét kudarc jutalmazta. Mert hatvanhetes belügyminiszter alatt, vájjon minő választásokat készített volna elő ' Lukács László? Hatvanhetes miniszterelnök ! minő rendelkezési alapokkal segítette volna az immár elfelejtett s divatját múlt. hatvanhetese­ket mandátumhoz ? De mindezenfelül maga a kísérlet a hat­vanhetesek szellemét siri ágyából feltámasztani már eléggé erkölcstelennek látszott a vezérek előtt, hogy ab ovo visszautasítsák a homo re­gius minden kísérletezését. S jól van ez igy. Noha Lukács László sze­mélye ellen semmiféle kifogásunk nincsen. Sőt szívesen elismerjük mindama érdemeit, melye­ket, mint hatvanhetes pénzügyminiszter az or­szág pénzügyi terén szerzett, nem látjuk ak­tuálisnak a politikai élet jelenlegi helyzetében a hatvanhetes politika feltámasztását s reakti- válását, még az oly engedmények árán sem, melyeket a homo regius tarsolyában magával hozott. A homo regius kísérlete tehát meddő ma- I radt. De királyi kihallgatása alkalmából oly : kijelentéseket tett, melyek missziójának végle- \ ges befejezését kétségbe vonják, sőt olyan han­gokat is hallunk, melyek Lukács László mi­niszterelnökségét még az esetben is elérkezett­nek látják, ha néki nem sikerül a független­ségi párt vezéreivel megegyezésre jutnia. Nem tudjuk, mi igaz, mi nem e verziók­ból. Az az egy bizonyos, hogy oly helyeken, melyek a politikai életünk irányításába vezető Az érettségi bankett. Pajzánul cseng a teli pohár hangja, Bachus tisz­telete fel, magasba hát, csillogó szemek langyos jól­eső fényében az öröm kristály patakokban ömlik alá. Csillog a terem, apró csillárja ragyogva áraszt derült fényt. ízzé válik a fény, oiyan furcsa izzé, amely elő­ször Ízlelt, mint minden e napon. Furcsa képzetek keringenek szerte, furcsa ábránd sok csudát varázsol elénk. Álmaink, boldog álmaink ezre, mint dicső el­ért cél előttünk lebeg, hogy holnap, hanem hát az édes nedű, szerte omoljoD talán — örökké. Lent az asztal végén csendesen idogál egy csen­des, jó fiú. Küzdött sokat, nagyon sokat. Pályája mesz- sze ragyogott, fényének még parányi csillogása sem tört a sűrűn át. ínség s nyomor kisérte útjában, ta­nítva tanult s tanitva élt. Jó természete sokat kiál­lott s most nyolc év után ime elérte azt a várva várt eredményt. Szegény fiú I Ki várt téged otthon, mint ezt a sok lóhütőt? Anyád nyakadba borult-e sírva, mikor vizsgádról haza jöttél í Elboritott-e csókjával a szü­lői szeretet f Keblére simulhattál-e a lágy érzelem tüzes hevével? Dehogy ! Hideg talaj az egyedüllét, elviselhetet­len a nyomor s ezek a pajtások, kik téged sohasem hagynak el, karjukba zártak ismét. Gyönyörűen vé­gezted pályádat, szépen záriad le küzdésednek ezt a felét és mikor mást a szeretet karja enyelegve him­bál, amikor társaid olyan boldogak, te, hónapos szo­bád ronda piszkától körülvéve sírsz keservesen. „Hát élet ez f — kérded zokogva. — Hát a küz­dés gyümölcse ilyen keserű? Ragyogó ábrándjaim szappanbuborékja mind szerte pattan, nyomoromnak szele töri-zuzza szét. Most mindenki örvend, mindegyik szempár ragyogóan nevet és én örülhetek-e ? Előttük nyitva az ut, haladhatnak tovább; de én . . .“ Zokogásba fuladt a panaszos kitörés. Sajgó fáj­dalmat takart az a gyönge test! Kifáradt a küzdés hosszú pályáján s nyugodni vágyott, a boldogság nyo- szolyáján akart nyugodni. S ime feltűnt ismét a to­vábbi sötétség, mit munka árán kell kivilágositani. Látta a hosszú pálya végtelenségét s szive összeszo­rult. Szegény fiú !! I Mennyi küzdés és becsületes munka elfojtott panasza tört ki keble mélyéből most, mennyi emésztő gond foglalta el a megelégedés ki­csiny üregét. Boldogan hagyta el azt a termet, ahol a zöldposztós asztal körül ülők őt megdicsérték, de a sorsa még örvendeni sem hagyja öt. A boldogságot felrázta álmából a gonosz töprengés, vérbe mártott ecsettel festve le előtte a jövöt. »De minek is küzködöm ? Mit ér az életem ? Nyomor és küzdés lesz örökös pályám I Szegénynek sorsa az örökös küzdés, gazdagé a pompa, kényelem! Keserves sors ez, verje meg az Isten !!« — s vad düh szállotta meg lelkét. Posztó és gyapjúszövet újdonságokban HP"* legolosőbb bevóssárlási forrás Wesz Ernáinuelllél, “ a Pannónia melletti

Next

/
Thumbnails
Contents