Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1909-06-13 / 47. szám

SZ ATMÁR-NEMETI

kozó véleményünket és javaslatunkat beható tanulmány alapján az alábbiakban vau szerencsénk előterjeszteni.

Mindenekelőtt tisztába jöttünk azon kérdéssel, hogy a régi vár területén fenállott azon éléstár (pró- t'untbáz), amelyet a reformátusok ideiglenesen templomul használtak s amelyben Szilágyi Sándor (magy. nemzet története) szerint a nemes és vilézlő rendek, magyar és erdélyországi meghatalmazottak és a városi követek a If. Rákóczi Ferenc szabadságháboruit befejező szatmári béke pontjait 1711. április 27—28 napjain tárgyaltak és elfogadták, — nem állhatott más helyen, mint a báró Vécsey-féle deákteri teleknek a mostani magtár mögötti részén. Ennélfogva elfogadtuk Ferency János elötei'jesztéséuek azon állítását, hogy az e helyen végzett ásatások alkalmával felszínre hozott omladékok és üszkös tetörészek csakis az egykori | éléstár maradványai lehetnek.

Tehát megbízható nyomok vezetvén azon történelmi nevezetességű helyre, ahol a szatmári béke föltételeit tárgyalták, ezzel azon mulaszthatlan kötelesség kárul a város közönségére, hogy ezen helyet emlékművel jelölje meg.

Ma már számos történelmi emlék hirdeti az országban az utókor kegyeletét és történelmi érzékét. És sokkal kisebb jelentőségű eseményeknek is állita- uak emléket, mint aminő a szatmári béke.

ügy véljük tehát, hogy Szatmár-Némeli szab. kir. város közönsége súlyos mulasztást követne el, ha tovább is várna a szatmári béke megörökítésével.

A szatmári békekötés európai jelentőségű történelmi esemény, amely kibékitvén az eredménytelen küzdelmekben kifáradt nemzetet a dinasztiával, megalapította a monarchia nagyhatalmi állását s ezen nyugszik hazánknak immár kétszázéves uj története és alkotmányos szabadsága

Ha a II, Rákóczi Ferenc fejedelem szabadságküzdelmének leveretése fájdalmas emlékű is reánk nézve, az ezt követő szatmári béke a nemzetre sem lealázó, sem szégyenteljes nem volt.

A nemzet és az uralkodó család kibékülése megteremtette hazánk szellemi és anyagi fejlődésének föltételeit és meghozta a béke áldásait.

Midőn tehát ezen történelmi esemény megörökítéséről van szó, nem elégedhetünk meg egy szerény emléktáblával, bár azt is szükségesnek véljük, hogy ott legyen a báró Vécsey házon örök emlékezetül, — hanem szükségesnek tartjuk, hogy a város közönsége monumentálisabb emléket emeljen a szatmári békének, amelyben kifejezésre jusson a szatmári béke alap- gondolata, a kuruckor harcainak soha el nem mulo dicsősége s a művészet erejével szóljon a lelkekhez s növelje az utókorban a nemzeti öntudatot és a történelmi emlékek tiszteletéi. Úgyis ez az egyetlen ki váló történelmi esemény, ami városunkhoz fűződik.

Ez pedig kiválóan alkalmas a művészi megörökítésre.

Városunk különben is rendkívüli szegény műemlékekben s akkor, midőn hozzánk képest tized- rangu községek is szobrot emelnek nemzeti hőseinknek, Szatmáron a 20.-ik század első tizedének utolsó évében két igénytelen mellszobrocska szerénykedik. A Kölcsey Ferencé és a Kiss Gedeoné.

Az emlékmű felállításához most meg van a kedvező alkaltm is.

1911. április 27—28-ikán kétszázados évfordulója lesz a szatmári eseményeknek.

A rendelkezésre álló két év elég lenne egy országos mozgalom indítására s a szobor-alap megte remtésére.

Hogy hol és mily alakban állíttassák fel az emlék, az egyelőre nem a mi feladatunk.

Ugyanazért tisztelettel javasoljuk, méllózlassék a törvényhatósági bizottságnak ajánlani, hogy elvben az emlék felállítását határozza el s egy országos mozgalom előkészítésével a városi tanácsot bízza meg, a tanács támogatására pedig bizottságunkat, vagy azon kívül álló tagokból is összeállítandó emlékmű bizottságot küldjön ki.

HÍRÜK.

—■ Űrnapja. Junius 10-én a rom. kath. egyház a szokott fénnyel ülte meg az Űrnapját városunkban. A szertartást dr. Boromisza Tibor püspök végezte. A hívők serege zöld füvei behintett utakon körmenetben indult a plébánián, a Lengyel- és Antal-ház alatt s a püspöki palotánál fölállított lombsátoros oltárokhoz. Az áhítathoz a közös helyőrség egy diszszázada adta az össztüzeket.

— Személyi hir. Dr. Boromisza Tiber püspök a bérmálás szentségének kiszolgáltatása végett tegnap délután Szinérváraljára utazott,

— Gyászhir. óvári Szeőke Kálmánné szül. hiripi és ivácskói Szuhányi Jusztina úrnő ju- Oius 11.-én, hosszabb szenvedés után, 68 éves

korában Szatmáron az örök életbe átszende- rült. A jóságos úrnő halála a vármegye két legrégibb nemesi családjának 47 évre terjedő házassági frigyét szakította szét, mely fölött a hű nő és anya boldogságot árasztva, soha el nem rnuló hitvesi szerelemmel és megáldó gonddal őrködött. Ebből a boldog házasságból három gyermek származóit, Ödön és Kálmán, kik korábban elhunytak; továbbá Irén, dr. Vajay Károly polgármester felesége. Az elköltözőit nemes úrnőnek női erényekben tündöklő élete s önfeláldozó szeretete méltó gyászt borit fájdalommal és osztatlan részvéttel körülvett ravatalára és sirhantja a reá boruló koszorúkkal s virágokkal késő időkig bizonyságot tesz az áldó emlékről, mely kihűli porai fölött viraszt 1 Holttestét ma délután fogják Szatmárról be- szentelés után Udvariba szállítva, a családi sírboltban örök nyugalomra helyezni.

— Honvédségi hírek. Őfelsége a király Altman Ferenc nagykanizsai 20. honvéd gyalogezredbeli. várakozási illetékkel szabadságolt és az ujonan megejtett felülvizsgálatnál szolgálatképesnek osztályozott őrnagynak a szatmári 12. honvéd gyalogezred tényleges állományába való felvételét elrendelte s ugyanezen ezred tartalékában dr. Fekete Soma segédorvos-helyettest segédorvossá kinevezte.

— Tiszti orvosi képesítés. A Budapesten legközelebb megtartott orvosi vizsga alkalmával Jeney Sándor cs és kir. ezredorvos, valamint Tabajdi Béla m. kir. honvéd ezredorvos, városunk fiai, tiszti orvosi képesítést nyertek.

— A villamos mü uj szervezete. Ily címen Markó Kálmán villamos igazgató igen figyelemre méltó s terjedelmes javaslatot dolgozott ki, melyben a nemrég végrehajtott műszaki ujjászervezési munkálatok után most a villamos mü összes igazgatási és kereskedelmi kezelésének teljesen uj és kiterjesztett alapokra való fektetését kívánja, mivel egyrészt a fogyasztók száma tetemesen megszaporodott, másrészt a mai közigazgatási bürokratizmus, az üzleti érzék teljes hiánya s a számvevőség nehézkes könyvelése és kezelési rendszere megbénítják az üzemet. Az általa tervbe vett reformba a villamvilágitási bizottságot, mint véleményező testületet, a városi tanácsot, mint végrehajtó testületet állítja be, amelyeknek felelős közege az igazgató, mint főnők, kinek a szerelőség, a pénztár és köny velőség, a gépészet és raktár alárendelt közegei. Adja továbbá a füzet az üzleti, kezelési és szolgálati szabályzatot s átmeneti intézkedést tartalmaz a jelenlegi régi rendszerről az uj rendszerre. Az igazgató álláspontja az üzemre nézve most már szilárdan az, hogy a házi kezelést és autonom rendelkezési jogot a villamos mü felett a város közönsége semmi körülmények közt fel ne adja, mert könnyen lehetséges, hogy a vállalat fejlődése 10—12 éven belül életet fog adni nagyobbszabásu más vállalatnak, mely egy lakatlan vidék jólétét s kultúráját is hivatva lesz előmozdítani, mely esetben a meglevő gépberendezés tartalékul szolgál. A világos és gondolkodó fővel irt munka, mely, amint látjuk, uj távlatokat is nyit a jövőnek, teljes jogot tart arra, hogy vele a város intéző körei a legbehatóbban foglalkozzanak. Derék igazgatónkat pedig azért, hogy volt bátorsága a reform műbe bele vágni, szives örömmel üdvözöljük 1

— Az Atilla-utcai vasúti átjáró. Ismeretes, hogy a város az állomásépület kibővítésével kapcsolatban, az Atilla-utcán a gyalogosok részére aluljárót ■ kért a kereskedelemügyi minisztertől, mint amelyen sokkal könnyebb közlekedni, mint a nagy kapaszkodással járó felüljárón. A miniszter költségkímélés szempontjából most másodszor utasítja vissza ezt a kérelmet A tanács kiadta az ügyet a mérnöki hivatalnak, hogy számítsa ki a két átjáró költségének építési különbözeiét s ezt a jobb közlekedés érdekében inkább viselni hajlandó.

— Az uj adóhivatal. Illés Gyula budapesti vállalkozó értesitette a várost, hogy a kereskedelemügyi miniszter az uj adóhivatal kiépítésére olyan tervet fogadott el, amelyben a kijárat az utcára nyílik. A tanács most fölhívta a mérnöki hivatalt, hogy készítsen előméretes költségvetést arról, mibe kerül ez a változtatás házilag előállítva ?

— Erdei üzemterv. Az avasi bérei erdő üzemtervének jóváhagyását a tanács a íöldmivelésügyi miniszternél megsürgette.

— Fölterjesztés. A tanács a Homoród—Sóspalak által metszett s a város által megvásárolt területekre vonatkozólag kötött adásvételi szerződéseket jóváhagyás végett a belügyminiszterhez fölterjesztette.

— Kérelem területért. Az ecsedi láp lecsapoló társaság a gőzmalom melletti városi területből most 200 négyszögöl területnek gátőri lakás céljaira való átengedését kéri A tanács kiadta a kérelmet véleményezésre a gazdasági tanácsosnak.

— A Mailáth alapítvány. A város, mint ismeretes, folyamodott a belügyminiszterhez, hogy az ujonan építendő közkórházat a Mailáth-féle 300,000 koronás alapítvány kamataiból állandó segélyben részesítse. Most a belügyminiszter arról értesitette a várost, hogy az alapitó intézkedése szerint az alapítvány kizárólag hasonszenvi kórház céljaira szolgál, ennélfogva abból közkórházat segélyezni egyáltalán nem lehet.

— Kövezatvám. A MÁV. budapesti igazgatósága folyó évi február hóról 1136 K 97 fillért küldött be kövezetvámul a városi pénztárba.

— Adomány. Dr. Lessenyey Ferenc prelátus kanonok, egyházmegyei tanfelügyelő a helybeli róm. kath. fiu-népiskola növendékeinek jutalmazására 5 drb 10 koronás aranyat; jutalom-könyvek beszerzésére *, rajzolók megjutalmazására 50 koronát : összesen száz koronát adományozott.

— Papnövendékek felvétele Ezen célból a pályázat julius 2-án lesz megtartva. Jelentkezhetnek a VI. VII. VIII. osztályt végzett növendékek. Akik magokat felvétetni óhajtják, keresztlevéllel és iskolai bizonyit- ványnyal ellátva jelentkezzenek julius 1-én délelőtt az egyházmegyei hivatalban, hol bővebb felvilágosítást fognak nyerni.

— Áthelyezett főgyógyszerész. Az ugalmasrend tartományi főnöke Szuló Alfonz főgyógyszerészt városunkból Nagyváradra helyezte át.

— A városi gazdasági szakbizottság junius 11-én dr. Vajay Károly polgármester elnökségével ülést tartott, melyen a közgyűlés elé viendő 10 ügyet látott el határozati javaslattal.

1. Az aradi vértanuk ki végzési helyének megszer zéséhez 100 koronával járulnak.

2. Elvileg kimondják, hogy a íaelőlegek megadásánál a régi gyakorlat a szentvéri faraktárral szemben is fönntartandó, ennélfogva Boros György és társai hivatalszolgáknak a kért 24 ürméter tüzila előleget megadják.

3. Az avasi erdő vadászati jogának a Péchy Péter avasi főszolgabíró által alakítandó vadásztársulat részére leendő bérbeadását a bérleti 15 év alatt 200 koronáról fokozatosan 1000 koronára emelkedő bérösszeg és különleges föltételek mellett javasolják, amelyek az esetleges észrevételek megtétele végett az érdekelt főszolgabíróval közlendők.

4. A szatmárhegyi lovasrendör és a hidi rendőr részére, mivel nehéz szolgálatot teljesítenek s az álta- lok természetben birt lakás nem megfelelő, évi 10 K lakbér-pótlékot javasolnak,

5. Az 1909. évben végrehajtandó mtígyalogjáró készítésére fölvették a Csokonai-, Szirmay-, Vörösmarty-, Zárda-, Petőfi-, Drágffy- és Hajnal-utcákat, melyek a szükség szerint kiegészítést vagy összekötte tést kapnak. A németi mocsár háztelkei az udvari úttól szintén műgyalogjárót kapnak a Kosutsh-kert a gőzfürdőig ugyancsak, ennek anyagát azonban a kerti bizottság fogja meghatározni.

6. A Kossuth ereklyék múzeumára 50 K segélyt adnak.

7. A hatósági husszéknek mozgó bódéban való fölállítására 1000 K-t, fölszerelésére pedig 796 K t irányoznak elő.

8. A tűzoltó lovak élelmezésére szolgáló összeg hibásan vétetvén föl a költségvetésbe, azt most 2864 koronával kiegészítik.

9. A városi kocsisok havi bérét, tekintettel a nehéz megélhetési viszonyokra, 1909. évi julius 1-től havi 45 koronáról 50 koronára emelik föl.

10. Reiter Móric a belső postakerti, mintegy 207 négyszögöl területű városi ingatlanra vételi ajánlatot tett. A kérdéses ingatlant el nem, legfelebb bérbe adják. Ezzel az ülés véget ért.

— Az ipariskolából. Az iparos tanonciskola évzáró vizsgálataira a tanács biztosul Ferencz Ágoston tanácsjegyzőt küldte ki s a jutalmazásokra rendelt alapok kamatait Kótai Lajos igazgató kezeihez kiutalta.

— Vasutas mulatság. A magyar országos vasutas szövetség julius 4-én tartandó mulatságára kérte a tanácstól a Kossuth kert átengedését. A tanács az ügyet véleményezésre kiadta a gazdasági tanácsosnak.

— Uj jogtudor. Lipcczky András ügyvédjelölt, városunk fia, tegnap a kolozsvári egyetemen a jogtudományi szigorlatok utolsóját jó sikerrel letette.

— Alaptőke fölemelés. A szatmári központ! takarékpénztár junius 10-én Uray Jenő elnökségével tartott közgyűlésében az alaptőkéjét 100,000 koronával fölemelte, amit uj részvények kibocsátásából fog fedezni. A részvényeket már eddig is túljegyezték.

— Halálozás. A szatmári közkórház gondnoka, báníi-losonci Domokos Lajos junius 11-én 55 éves korában elhunyt. Tizennyolc éven keresztül szolgálta a város és a szenvedők ügyét nagy odaadással és szorgalommal, bár ő maga is már évek óta küzdött súlyos betegségével. Elhunyta őszinte sajnálatot keltett a városban. Tegnap temették nagy részvéttel.

— Hivatalos órák. A város tisztikara kérvényt intézett a holnapi közgyűléshez, hogy a hivatalos órákat reggel 7 órától déli 1-ig állapítsa meg.

— Helyettesítés. Domokos Lajos közkórházi gondnok elhalálozásával a gondnoki teendők ideiglenes ellátására dr. Vajay Károly polgármester Dóri László árvaszéki kiadót helyettesítette.-- A szókesegy ház tornyának kijavítása. A róm

kath székesegyház ama tornyát, melyről nemrég, az erkélynek nagy sarokkövei alázuhantak, junius 9-én bizottságilag megvizsgálták Ebben a bizottságban az egyházmegyei hatóságot Pemp Antal prelátus- kar.onok, a várost Tankóczi Gyula főkapitány s a vármegyei államépitészeti hivatalt Bogsch Kálmán nagykárolyi kir. mérnök képviselte. A bizottság megállapította, hogy a toronynál nincs közvetlenül fenyegető veszedelem. Az erkély különben már eredetileg roszul volt építve, a kövek nem voltak alá támasztva, csupán egymáshoz vaskapc9pkkal illesztve; úgyszólván lebegő állapotban függtek. A bizottság a szükséges munkálatokról a műszaki véleményét jegyzőkönyvbe foglalta, melyet megküldött az egyház- megyei hatósághoz.

— Kiállítás. A képző és iparművészeti tanfolyam rajzkiállitása van nyitva nehány nap óta a városház nagytermében. A kiállítás három főcsoportra oszlik. Az alakrajzot Papp Aurél, a csendéleti rajzot Ócsvár Rezső, a tervezést Hatvani Béla és Kiszely Árpád tanárok tanitptták. A kiállított szép és gazdag anyag egyaránt dicséri a tanárokat és növendékeket,