Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1909-06-06 / 45. szám
Szatmár, 1909. Junius 6. Vasárnap 45. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A ..SZATMÁR-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ -HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. IiAPVKZÉR: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZT •: > SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. | FERENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. ===== Telefon-szám 80.=== Mindennemű «lilák Siatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. Vihar előtt. (P. Á. dr.) Szélcsönd üli meg a politikai színteret. Lélekzetfojtó, tikkadt melegség szárítja ki a tüdőt, szellő se rebben, mi sem mozdul, siket merevség szállott meg mindenkit. Az egész láthatár posványos, miazmás gőzökkel leli. Az égboltozat azúrját a sok mérges kigőzölgés elhomályosilja. Mindenki várakozik. Vihar készül. Valahol messziről, mintha már hallatszanék is a menydörgés dübörgő robaja. Távol nyugatról, mintha valami készülődnék. Bizonytalanság, kinos bizonytalanság fárasztja az öntudatos erőket. A pünkösdi cikkek egész légióját találták fel az eljövendő különféle kombinációknak, sőt kedves szomszédaink, az osztrákok is kiteltek ez egyszer magukért, ünnepisajtójuk javarészben vezető helyen foglalkozott a mi politikai válságunkkal. A politikai vészmadaruk sikongva keringenek felettünk. Lesik a prédát, a sülyedő hajón levők feloszló hulláját. Pedig még semmi sem bizonyos. Legkevésbé az, hogy a mi vezetésünk rossz kezekben volt, hogy alkotmányunk hajóját rossz utakra terelték s hogy annak feltétlenül alá kell sülyednie a körülte keringő áradatban. Semmi sem bizonyos, még az sem, hogy a király s nemzet közti ellentét kiküszöbölésének árát ismételten nekünk kell megfizetnünk s hogy ebben a csatában a biztos vesztes fél a magyar lesz. Vihar előtt állunk! Mindnyájan érezzük ezt, politikusok, laikusok egyaránt. Csak azt nem tudjuk még, hogy a keletkező vihar nem lesz-e majd termékenyítő hatással politikai életünk sarjadzó vetésére, avagy, mint jégeső káros hatásában kiszámíthatatlan horderejű ? ! Egy bizonyos, hogy bármilyen kaliberű vihar előtt állunk, ha az majd végigzugolt feleltünk, feltétlenül megtisztítja politikai életünk légkörét a tultengésben levő káros miazmáktól s üde, friss légáramlat űzi el azokat a posványos gőzöket, melyek most egész közéletünket rnegmérgezni akarják. A találgatások, a kerülgetések már igy is eléggé megmételyezik politikai erkölcseinket. Mindenki gyanús, akiben tehetség, akarat, tudás lakozik. Mindenkit megvesztegetettnek látunk s mindenkiben a haza érdekének ellenesét. S ez mindenkor igy is volt. Mikor mindenki azt tekinti, hogy önös érdekét mentül jobban kielégíthesse, mikor látjuk, hogy a politikai aréna porondján a tülekedések csupán arra szorítkoznak, hogy kinek kezéből vegyék ki a hatalmat, hogy azután azt az erősebb, vagy ügyesebb magához ragadja, akkor nem kell csodálkoznunk azokon, kik senkiben sem bíznak már, kik csak azt hiszik el s hagyják jóvá, ami az ő gondolkozásuk retortáin szűrődött keresztül. Vihar előtt állunk! De jól van ez igy. Csak még az lenne kívánatos, hogy ez a pusztító vagy éltető fergeteg mielőbb száguldjon hazánkon keresztül, hadd tisztuljon ki végre ez a beborult láthatár, hadd mehessünk nyugodtan hétköznapi dolgaink után, ne kelljen tétlenül rostokolnunk a bizonytalanság, az előre nem látottság sikamlós hinárai közepette. S a vészmadarak csak krákogjanak, ők csak lessék a magyar államiság sülyedő hajóját, még elválik, hogy ki lesz a martalék s ki kerül terítékre. Ezer esztendőn keresztül meg tudtuk őrizni politikai függetlenségünket, ezer esztendőn keresztül nem tudták eltörölni végkép a föld színéről a magyart, most, hogy virágzása teljében van, hogy kultúrájával versenyre kelhet az egész müveit nyugattal, most akarja néhány politikai fenegyerek kivégezni ? ! Ha e föltevés nem volt annyira nevetséges, talán mig gondolkoznánk esetleg felette, igy azonban csak szánakozó mosoly hagyja el ajkunkat, ha ezek gyerekes machinációit tekintjük. Minél jobban próbálják elnyomni a magyart, annál erősebben fog ellenállani. Ám jöjjön a vihar, mi vértezve vagyunk ellene! Életpályák. Az iskolákból kiözönlő ifjúság, mint éhes tarkascsorda, nekiront az egyetemnek s ott akarja boldogulását keresni. Túlzsúfoltság mindenütt, hot a magasabb tudományokat mérik, semmi kereset, koplalás, egy céltalan élet hosszú, kinos kálváriája a végpont. Korunk ismertetőjele ilyen. Senki sincs, ki bölcs tanításaival eltérítené ifjainkat e félszeg felfogástól, hogy csupán a diploma nyújt tisztességes kenyeret. Senki sem világosítja fel a tudatlanokat, a mit sem sejtőket, hogy messze elkerüljék az egyetemek kapuit, mert onnan nem mosolyog feléjük sem a siker tündöklő virága, sem a kényelmes jólét biztató sugára. A küzdelem, a szenvedés, a nélkülözés útját nyitja T ARC A. Pólától — Cattaroig, Irta Gordon András. A kisebb gyakorlatozások után, melyeket a pólai erődökkel végeztünk s amit már előbbi közleményemben érintenem, reánk virradt a kikötőből való végleges elindulás napja. Attól fogva kisebb megszakításoktól eltekintve elég hosszú időn át állandóan a hajóra voltunk kárhoztatva. Vége szakadt tehát az es- ténkint való összejöveteleknek és kellemes időtöltésnek Pólában, mert hajóink kifutottak a hadi kikötőből, irányt véve Déldalmáciának. A mi hadihajónk volt a zászlós hajó, mely a hajórajt irányította. Fölszedtük a horgonyokat, elhangzottak a hajósipolások, szirénák és megszólalt az „An- kerstazionen“ parancsszava. Mi futotlunk ki a hadi kikötőből elsőknek, utánunk pedig a többi hadi hajó szelte a vizet oldalt a torpedónaszádokkal. Kinn a tengeren rajvonalba fejlődtünk és egész utón folytonosan végeztünk kisebb gyakorlatokat mindaddig, amig a montenegrói határhoz értünk. A legénység és az egész tisztikar fele szabad volt uappal és csak éjjelre váltotta fel a szolgálatban levőket Nyugalmukat azonbau megzavarta egy-egy riadó. Akkor ugyanis mindenkinek a meghatározott helyre kell sietni szigorú büntetés terhe alatt és készenlétben lenni a teendőkre. Ilyen riadók a „Mann über Bord“; „Gefechts-Alarm“; „Wasser-Alarm“; „Feuer- Alarm“ és igy tovább... A szerint, amint persze csak feltételesen, valaki a tengerbe esik, ellenség közeledik, a hajó léket kap, a hajón tűz ütött ki, slb . . . Mindezekre megvannak a keilő gyors intézkedések, mindenkinek megfelelő beosztása és teendője. Nehogy, ha tényleg előadódnék, fejetlenség legyen a hajón és a személyzetet készületlenül találja, hanem, hogy az esetben minden a legnagyobb rendben menjen végbe. Ha valaki pl. a tengerbe esik, akkor a hajó el- lengőzzel igyekszik rögtön noegállani. A mentőöveket bedobálják a tengerbe és a mentőcsónakokat rögtön leengedik a darukon s az illetőt kifogják. Ha pedig nem lelik sehol, úgy leengedik a Retíungs-Boét, mely két hengerből áll, vaslemezből készülve és légmentesen zárva; ezeket összekötő rudak tartják össze. Ezek a hengerek belül élelmi szerekkel, konyakkal és borral vannak kitöltve oly mennyiségben, hogy az egy embernek körülbelül 2 hétre elég. Az esetben tehát, ha a tengerbe esett a Rettungs bőén megmenekül, oly időre el van látva élelmiszerekkel, amig valószínűség szerint valamilyen hajóval összetalálkozik. Ha ütközet van, ugyancsak mindenkinek megvan a maga teendője határozva. A gépszemélyzet a gépekkel van elfoglalva, a tüzérség az ágyukkal, (ágyutor- nyokban, ütegfedélzeten, kazemattákban, gyorstüzelőágyuknál, gépfegyvereknél slb), a kormányosok a hajó irányításával, jelzésekkel, a drótnélküli telegráffal, a torpedószemélyzet forpedóhajitással, esetleg aknavetéssel, az ápolók a hajókórházbau és igy tovább . . . Ha a hajó léket kap, úgy a búvárok azt az arra szolgáló készülékkel betömik, (ha kisebb méretű) ős az illető helyiségből a vizet gőzszivattyuk segélyével kiszivattyúzzák. Ugyanis a hajó hosszában végig megy egy csővezeték, mely a hajó minden vizalatt levő helyiségével összeköthető. Ez a csővezeték (az u. n „Grosse Dreuage“) gőzszivattyukkal van összekötve s ezek segélyével azután bármely helyiségből a viz kiszivattyúzható. Megjegyzem, hogy a hajó minden egyes helyisége légmentesen záró vasajtóval van egymástól elkülönítve. Posztó és gyapjúszövet újdonságokban WfT’ legolcsóbb t«e vnsá Hón! forrás m Wesz Ernáiméinál, Z h Pannónia mellett.
