Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1909-06-03 / 44. szám

2-ik oldal.

SZATMÁR-NÉMETI.

Szaunái, 1909. junius 3.

— A névmagyarosítás. A névmagyarosítás is olyan jelszó lelt, amelyet inkább nem követnek, mint igen. Valamikor országos lelkesedés kapta fel ezt a jelszót. Nemzeti ügy volt. De aztán múltak az idők, a lelkesedés lelohadt, a jelszó elkopott s a névmagyarosítás esődbe julotf. Mert igy van. Az emberek már nem tekintik hazafias kötelességnek, hogy magyarosítsák a nevüket, hiszen ide s tova még a hazafiság is kimegy a divatból. Pedig annak a frázisnak volt igaza, amely nemzeti ügynek minősítette a névmagyarosítást. Akármilyen súlyos is a szó, bizony nemzeti ügy. A magyar név kifejezi a viselője faji és nemzeti karakterét és ez igy jó. Mikor ez a föld egyre több talentumot termel, kell, hogy tudomásul vegye az idegen föld, hogy honnan sarjadt ez a sok újfajta, ujszinii talentum. Szomorúan kell tapasztalnunk, hogy igen jeles magyar emberek, akiket genie-jük világhíressé tesz, idegen hangzású nevük révén a külföldön idegeneknek is tetszenek. Ez is egyik szempont. De van más is. A névnek kétségtelenül meg van a maga elvontan szuggesztiv hatása a viselőjére. Hiszen minduntalan tapasztalhatjuk ezt. A fellengős néY hasonlóvá teszi azt is, aki viseli. Az igénytelen nevű ember maga is igénytelennek érzi magát. Hiába, nem tud ez alól a kétségtelenül kicsinyes érzés alól szabadulni. A régi magyar név viselője nagyobb faji és nemzeti öntudattal jár-kel köztünk, mint az uj magyar név viselője. De a faji, a nemzeti öntudat föltétlenül meg van a magyar név viselőjében. Megvan, mert hiszen már a neve is megjelöli hovátartozóságát. De az idegen nevű emberrel hogy áll a dolog ? Bizonyos, hogy lehet va- aki igen kiváló, jeles magyar ember idegen, mondjuk német névvel is, de e nélkül, vagy magyar névvel biztosabban azzá válhatik. Bárhova, bármilyen messze idegenbe is vesse sorsa az embert, a neve miudig figyelmezteti arra a földre, ahonnan elszakadt. A magyar név is hát egy kötelék, amely a magyarság fogalomkörébe fűzi azt, aki viseli. A névmagyarosítás ilyenformán nemzeti ügy. Éppen ezért igen okosnak és céltudatosnak tartjuk Kecskemét város közgyűlésének egy határozatát, amelyet nem régiben hozott. Egy Kral Rezső nevű ember a magyar állampolgárság elnyerése végett kérte Kecskemet városát, hogy vegye föl a községi kötelékbe. A közgyűlés erre kimondotta, hogy ezt a kérelmet csak oly feltétellel teljesíti, hogy Král a nevét megmagyarositja. Kecskemét város határozata igen alkalmas arra, hogy követendő például tekintsék más városok és községek is. Végre is, ha valaki magyar állampolgár akar lenni, akkor csak érdekeinek és érzéseinek megfelelő kívánság az, ha névmagyarosítást követelnek tőle.

— Osztrák szemtelenség. A kassai pénzügyigazgatóság egy jövedéki ügyben az ügyfél bécsi ügyvédjének küldte meg a végzést, még pedig természetesen magyar nyelven, mert ez a magyar hatóságok hivatalos nyelve. Erre az illető bécsi ügyvéd borítékba tette és visszaküldte a magyar végzést; levélben megírta, hogy az ő irodája be Van rendezkedve a német nyelven kívül francia, angol és olasz nyelvekre, de már hottentotta nyelvre nincs berendezve. A jeles osztrák ugyanis a mi nyelvünket a hottentotta nyelvvel helyezi egy rangba. Az ilyen ügyvéd, az ilyen Lueger csemete megérdemelné, hogy egy esztendőre kiküldjék a — hottentották közé.

HÍREK.

— Ebéd a püspöki palotában. Május 31 én dr. Boromisza Tibor püspök a székeskáptalan és a pünkösdi istenilisztelet alatt segédkező papság részére ebédet adott, melyen azonban, szokás szerint, pohárköszöntőt nem mondtak.

— Személyi hir. Mázy Engelbert kassai tankerületi kir. főigazgató május 31-én Szatmárra érkezeit, hogy a kir. kath. főgimnázium érettségi vizsgálatai fölött elnököljön. E vizsgálatok, melyekre 46 tanuló jelentkezett, csak a hét végén lesznek befejezve.

— Katonai vendég. Kiss Zsigmond cs. és kir. tábornok Budapestről a pünkösdi ünnepeket feleségével együtt Szatmáron, családi körben töltötte.

— Bérmálás. A róm. katli. székesegyházban, Pünkösd első napján, dr. Boromisza Tibor püspök 227 finek es 191 nőnek, összesen 418 hívőnek adta fel a bérmálás szentségét. A főpászlor a hosszú és nehéz szertartást a fáradság minden legkisebb jele nélkül végezte s annak befejezésével magasan szárnyaló és nagy tűzzel előadott beszédet intézett a megbénnáltukhoz a hithez való hűség megőrzéséről. A messze csengő hangon előadott beszédet a székesegyház minden zugát betöltő közönség áhítattal hallgatta végig.

— Pártgyülés. Budapesten 1909. junius 6-án tartandó országos függetlenségi pártgyülésen való részvétel megbeszélése és a pártgyülésen megjelenő küldöttség kijelölése végett holnap, junius hó 4-én délután 5 órakor a függetlenségi pártkörben gyűlés lesz.

— Két helyiérdekű vasút múlt üzletéve. A szat- már-erdődi és szatmár-bikszádi vasút megküldte a tanácsnak IV. üzletévéröl szóló számadását, melyet a tanács a főszámvevőnek kiadott. Esekből a számadásokból a következőket emeljük ki:

I. A szatmár-crdödi vasút

tiszta nyeresége — — — — 58,295 K 04 f.

Ebből 10 elsőbbségi részv. kisorsolása 2000 „

0. 5 százalék a tartalékalapra — 278 „ 15 f.

7824 drb elsőbbségi részvényre osztalék, mely 3.5% nak felel meg, egyenkint 7 K 54,768 „ átvitel a jövő üzletévi számlára — 1248 „ 89 f.

Együtt: 58,295 „ 04 „

gam, mert ennek testvérhajójával a „S. M. s, Baben- berg‘-gel vettem részt 1905—1906-ban a császárgyakorlatokon a déldalináciai vizeken. így ismertem minden zegét-zugát. Hamarosan megszoktam a hajón való eletet. Most tehát már reggelenként nemcsak a kikötővédő hajó ágyulövésére, de a hajókürtös ébresztő kürtjeiére ébredtünk fel, amig a kikötőben horgonyoztunk. Reggeli után szolgálatba kerültünk gőzgépekhez, dinamókhoz, segédgépekhez és igy tovább. Csak az ebédnél találkoztunk ismét. Ebéd után szintén ki-ki a saját csapatjahoz ment és csak 5 óra körül jöttünk ismét össze. Este, ha szabadok voltunk, (mert minden 3-ik nap éjjeii szolgálatba kerültünk, ha valahol horgonyoztunk), kimentünk bárkával vagy csónakkal a városba, hol azután kellemesen eltöltöttük az időt, a tengerparton való sétával, vagy a korzón mozogtunk az ide-oda hömpölygő népáradattal. Ez rendesen igy volt vacsoráig, akkor azután többen összegyűltünk egy-egy felkarolt éberemben és kellemes egyiittletben vacsoráztunk. Onnan vagy a színházba mentünk, vagy pedig a »Caffé degii Spechi<-be, hol végig lapoztuk a magyar lapokat, a szerb eseményeket latolgattuk és ezek alapján kombináltuk a jövő eshetőségeit. A többi újságra csak azután került a | sor. A társaság lassan apróbb csoportokra oszlott és j érdekes képet nyújtott, amint a hilliárd- és kártyaasztalok köré gyülekezett. Voltak, akik karambolász- tak, kártyáztak, sakkoztak, írtak, vagy éppen gibicel- tek partner híján. Ez igy tartott éjjel 11 —12 óráig,

akkor a Bellona mólóra siettünk, hol már bárkák raja várakozott. Itt azután mindenki saját hajójának bárkájára helyezkedett el, mely a hajóra vitte. A hajón aztán nyugalomra tértünk.

Este, amikor teljesen besötétedett, a hadikikötő igen festői képet öltött a kivilágított hadihajókkal; amint azoknak első árbocán elhelyezett Zellner-féle jelzőkészülék piros és fehér színű villamos lámpái egy-egy pillanatra különböző kombinációban kigyulad- tak s a hajók egymással beszélgettek vagy éppen parancsot adtak vagy vettek át.

Legszebb volt azonban a kikötő akkor, ha pro- jektorgyakorlatokat tartottak a hajók és a sötétségben keresztül-kasul bevilágították minden részét a kikötőnek; nem kímélve a közeli magaslatokon levő erődöket sem. Ha nyugodt volt a tenger, ez oly pompás képit nyújtott a benne visszaverődő reflexxel, hogy azt leírni csak közelítőleg lehet.

Ilyen volt tehát a hajón az élet, amig a kikötőben horgonyoztunk. Eleinte reggel többször kifutottunk a kikötőből a többi hajókkal és gyakorlatokat tartottunk a pólai erődökkel, vaktöllésekkel lövöldözve egymásra 8—10 kilométerről. Estére azután visszakerültünk Pólába. Később azonban egy hajórajjal és torpedófiotillával Dalmáciának vettük az útirányt Teodú és Cattaró felé; ezzel véget ért a kikötőben vafó élet teljesen és kezdetét vette a tulajdonképeni maritim tengerészélet.

II A szatmár bikszádi vasút tiszta nyeresége, mivel az évi forgalom 11.6%-al nőtt — — — — 65,33» K 63 f.

Ebből 10 elsőbbségi részvény kisorsolására — — — — — — 2000 K

0.5% a tartalékalapra — — — 398 „ 32 f,

9186 drb elsőbbségi részvényre osztalék, mely 4%-nak felel meg, egyenkint 8 K 55,072 K átvitel a jövő üzletévi számlára — 7865 „ 31 f.

Együtt.: "65,335 K 63 T

— A szatmári béke Említettük, bogy a tanács Ferency János szerkesztőnknek a szatmári békekötés helyének föltalálásáról szóló előterjesztését véleményezésre kiadta Bagnssy Bertalan kir. kath. főgimná- ziuroi tanárnak, aki a város történetét a monográfia számára megirta. Bagossy egyező szakvéleményével most ellátta az előterjesztést, melyet • lanács a közművelődési szakbizottság elé utalt.

— Kiküldetés. A szatmári kir. törvényszék érte sitette a tanácsot, hogy a városi betétszerkesztő munkálatokra Jeney Sándor törvényszéki biró helyett Dávid Samu betétszerkesztő tszéki bírót küldte ki.

— Vadászati jog. Ismeretes, hogy Péchy Péter avasi főszolgabíró az Avasban nagy vadászterületet akar létesíteni s erre több erdőtulajdonosnak 6909 hold terjedelmű birtokát részint ingyen, részint pénzért megszerezte és most a város erdőterületét is kéri. Az ügy a legközelebb tartandó gazdasági szakbizottsági ülés elé kerüi.

— Számbavétel. A szentvéri faraklárhan az avasi erdőből leszállított tűzifa tetemesen fölszaporodott,

A számbavételre a tanács Szentiványi Károly biz. tagot és ifj. Kiss József számtisztet, küldte ki.

— A csikóvásár egyelőre elmarad. Értesítjük gazdaközönségünket, hogy a miskolci cs. és kir. ló- avató-bizottságtól vett távirati értesítés szerint hejelentett takonykor eset miatt a csikóvásár Szatma- ron egyelőre elmaradt.

— Tanári Vizsga. Antal Miklós, a helybeli kir. kath. főgimnázium volt jeles növendéke, szatmár székesegyházmegyei áldozópap, a kolozsvári Ferenc- József m. kir. tudomány egyetemen a történelem-latin szakból a pedagógiai vizsgát dicséretes sikerrel [etette.

— Holdfogyatkozás. Junius 4-én éjjeli l órakor teljes holdfogyatkozás lesz, amely városunkban is fog látszani.

— Egyházi mozgalom. A szatmári ág. ev. egyház küldöttsége, melynek Duszik Lajos lelkész, Szlávi Dezső felügyelő, Thurner Albert pénztáros, Jermendy Károly főmérnök, Dinkgreve Károly és Blatniczki István presbiterek voltak a tagjai, Pünkösd másodnapján M.-Szigetre rándult. A vasútnál az érkezőket Czékus György kir. erdőmester és Réczei Sándor törvényszéki biró fogadta. Az istenitisztelet az állami tanítóképző- intézet nagy termében folyt le, melyen 300 résztvevő jelent meg s hetvenen járultak az Ur asztalához. Ezt követőleg Büky János kir. tanácsos, pénzügyigazgató elnöklése mellett értesezlet volt, melyen a m.-szigeti ág. ev. uj egyház a szatmárihoz való csatlakozását elvileg kimondta. A szervezést 10 tagú bizottság intézi. Az értekezlet után a Koronában ebéd volt, melyén a szatmáriak közül Thurner Albert, Szlávi Dezső és Duszik Lajos mondtak pohárköszöntőket.

— Visszavont átruházás. Söváradi Biró Géza azon átruházást, melylyel a szatmári köztisztasági vállalatot a tanács előtt Kinczler Józsefnek átadta, most visszavonta s igy a vállalat a régi kézben marad.

— Eljegyzések. Fógel Károly szatmári fűszer- kereskedő, Pünkösd másodnapján eljegyezte Csányi Rózsikát. — Mónus Sándor, a szatmári központi takarékpénztár segédkönyvelője eljegyezte Heinrich Mariskát.

— Két nyári mulatság. I. A szatmári gör. kath. egyház május 30-án a Kossuth-kerti mulatóban igen jól sikerült majálist tartott, melyen a tánc a vigasság fáradhatlan jó kedvvel folyt hajnalig. A tiszta jö- vede'em meghaladja a 400 K-t. II. Az iparos dalegyesület május 31-én ugyanabban a helyiségben tartotta pünkösdi dalestélyét és táncvigalmát, mely nagyszámú közönséget vonzott a termekbe. A Veress Lajos kar mester vezetése alatt igen síépen siket ült műsort élénkítette Fábián Lajos fülbemászó éneke, Mózes 1st ván s.-lelkész derült humoros fölolvasása és Tuba Endre s.-lelkész választékos szavalata.

— Diaboló. A jótékony Nőegyesület junius 5-iki rózsaünnepélyén tartandó diaboló-verseny bíráló tag

Posztó és gyapjúszövet újdonságokban

pjT* le*|£olo9ssot>]t> beváísárlásii forrás ^H| Wi§i Exnánililliélj “ a Pannónia mellett.