Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1909-05-26 / 42. szám
2-ik oldal, Szatmár, 1909. május 26 SZATMÁR-NÉMF. Ti. vékeny égét és fejlődését is. Ez pedig mindnyájunkra hatással van, még pedig nem ideg- csillapitó hatással. Pedig éppen egy politikai válság megoldása körül van minden irányban szükség a legnagyobb nyugalomra, a legfeltétlenebb higgadtságra. És ha minisztereink, kik részére most a piros bársonyszék a legkevésbé sem pihenést, hanem idegölő munkát jelent, kikre lemondott, mégis hivatalos működésben levő helyzetükben kétszeres sulylyal nehezedik a felelősség, meg tudják őrizni higgadtságukat, mennyivel inkább teheljük mi ezt, kik csak puszta nézői vagyunk a válság okozta izgalmas helyzetnek. A válság üdvös megoldására nézve nagyon helyén volna, ha a nyugalomból politikai pártjaink is kivennék az őket megillető részt. Ha pártjaink helyesen fogják fel feladataikat, a nyugalomból most nagyon is sok illeti meg őket, mert a válság mikénti megoldására nézve jelentékeny befolyással van, hogy pártjaink egységes állásfoglalásra tömörülnek, vagy pedig egymással szembeszállva, egymás erejét gyen- gitve, tegyék lehetőbbé az osztrák érdekek győzelmét. A koalíciós pártközi viszonyok nem hogy javulnának, hanem ellenkezőleg mind szélesebbre látjuk nőni azt a szellemet, mely az eddigi üdvös tömörülésbe befészkelte magát. A politikai háládatosság pedig azt követelné, hogy azon pártok, melyek a függetlenségi pártnak köszönhették a hatalom kezelésében való érvényesüléseiket, most ne közönyösséggel nézzék a függetlenségi pártnak az ország érdekében folytatott izzó küzdelmét. Pedig a függetlenségi párt nem akar mást, mint, amit az ország érdekében kötelessége akarnia, hogy politikai életünkben az ország többségének akarata érvényesüljön. A legkevesebb, amit egy alkotmányos országban egy politikai párt kívánhat. A függetlenségi párt vágyaiban nem engedi magát tulságokba ragadtatni, tudja mérlegelni a jelenlegi viszonyok nehézségeit, de politikai elveiből nem enged. És habár észlelhető nála is a hazafias aggodalom szülte türelmetlenség, de azért rendületlenül és tömörül áll, feltétlenül bizva elveiben és épp oly feltétlenül bizva vezérében, Kossuth Ferencben. Ha valaki rászolgált egy párt feltétlen bizalmára, úgy Kossuth Ferenc az. Súlyos betegsége sem akadályozza abban, hogy minden idejét, minden gondolatát, minden cselekedetét pártja és igy az ország érdekeinek szentelje. Az ő szívós, hazafias munkája teremtett a függetlenségi pártból parlamenti többséget és csupán az ő ereje képes arra, hogy e többség akaratának a jövőben is érvényt szerezzen. A válság okozta ideges légkörben nyugtasson meg Kossuth ama kijelentése, hogy ő gás közt egy levél került a Jolán kezébe ! Dehogy dobta el . . . Forró szoritáásal bocsátotta el az itju kezét s a levelet keblébe rejtette ! Bárcsak otthon volnának ! * Másnap vasárnap estére, amidőn a nap tüz-Iáng, korongja letűnt a halmok mögé, ott találjuk őt a kastély kerti padján, a vasrácsozathoz közel ülni. Egy levélkét olvasgatott, néha ajkához emelve. Hányadszor olvassa már? Elemér levele . . . Levél, melynek minden sora kedves kiforott eszme . . . Nem üres szóvirág, hanem folydogáló eleven vér . . . Fájó, néma bánat, mely édes könyeket sajtol ... És egy kis vers; élő szív! És egy ígéret: „Elmegyek hozzád. Ha addig élek is . . . Még holnap este. Mint zarándok. Leborulok hozzád . , . Csak válts meg kérlek !* *■,— Várt ... De hiába várt . . . S eljött az éj is! És egyszerre csak felsírt az éj csöndjében a bus hegedű hangja . . . »Bánatos a szivem«, . . . hosz- szan, fájóan I S ekkor megjelent az erkélyen Jolán könybeáradt szemekkel! Sirt a nábob leánya . . . Sirt Egy-két könycsep az Elemér arcába hullott . . . S szólt busán a nóta ! Oh be busán szólott! B. S. bizik a kielégítő alkotmányos megoldásban. Amíg a vezér nem csügged, addig nekünk sincs jussunk feladni a reményt és bár hazafias gonddal, de nyugalommal várjuk meg a válság megoldását. H y ics> 13 wr Ma Jhv JEb JAka — Képviselőnk az 0. M. K. E. gyűlésén. Dr. Kelemen Samu orsz. képviselő a napokban részt vett az „Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülésinek Budapesten tarlóit közgyűlésén és ott nagyobb beszédet mondott. A beszédnek eszme menetét a ,,Pester Llyod“ a következőkben ismerteti: „Kelemen Samu orsz. képviselő nem mulaszthatja el, hogy a törvényhozás ellen itt kifejezésre jutott panaszokra ne feleljen. Annál nagyobb tárgyilagossággal teheti ezt, mert az itt fölhangzott szemrehányások őt aligha érhetik. (Elénk helyeslés). Szóló az adójavaslatok, a végrehajtási novella és fogyasztási szövetkezetek ellen való küzdelemben a lehetőségig részt vett. Viszont a maga részéről nem hallgathatja el a szemrehányást, hogy a kereskedelemnek képviselői évek óta látták a kereskedelem ellenes irányzatnak föltornyosuló hullámait, anélkül, hogy védőgátakról gondoskodtak volna. Kormány és törvényhozás csak akkor lehetnek kereskedelem ellenesek, ha ilyen az irányzat magában a társadalomban is (Közbeszólások: úgy van, úgy van. Éiénk helyeslés.) Mert ha a társadalomnak van ereje ahhoz, hogy szembeszálljon ezzel az irányzattal, elsöpör minden olyan kormányt és törvény- hozást, amely nem tart vele. Ha gyökeres változást akarunk, akkor a kereskedői köröknek végre meg kell mutatniok, hogy van gerincűk, különösen akkor, amikor választásokra kerül a sor. (Élénk tetszés.) Hibákat nem lehet azzal helyrehozni, hogy utólag panaszkodunk miatt.ok, hanem eleve kell betömnünk a panaszoknak forrásait. Hasonló panaszok hangzottak fel egyébként a városok kongreszszu- sán és lehetetlen észre nem vennünk az összefüggést e panaszok között. Ez az összefüggés ahban áll, hogy minden kormány, amely ellensége a kereskedelemnek, szükségképen ! ellentétbe helyezkedik a városokkal is. Város \ és kereskedelem között meg kell teremteni az ér- j dekkapcsolalot és erős összeköttetést kell léte- j siteni, aminthogy a tervezett választási ligának csak akkor lesz sikere, ha a kereső osztályokat mind magához vonja, mert hisz mindazok, akik szellemi munkával foglalkoznak, orvosok, ügyvédek, irók, lényegében szintén kereskedelmi jellegű foglalkozást gyakorolnak. Csak ha ezeket a társadalmi tényezőket egyesitik, lehet a mozgalomnak sikere, máskülönben nem. Szónok a mai gyűlésben a szervezkedésnek erejét látja és ha sikerül a mozgalom számára minél több hívet szerezni, nem lesz többé panasz a miatt, hogy a kormányzat társadalom ellenes. (Viharos tetszés és taps.) Elnök a szónoknak a közgyűlés köszönetét fejezi ki a meleg érdeklődésért, amelyet a kereskedelem érdekeiért mindenkor tanúsított és melyért az egyesület már írásban is köszönetét mondott.“ Eddig szól a „Pester Llyod“ tudósítása. Hogy milyen érdeklődést keltettek ezek az eszmék szélesebb körökben is, annak bizonyságául idézzük a „Budapesti Hírlap“-ot, amely bizonynyal nem merkantilista lap és a közgyűlésről írván, megemlíti, hogy annak csattanója volt a Kelemen Samu beszéde, amelynek felvetett eszméi élénk tetszést keltettek és az általános lelkesedés, mely a beszéd befejeztével felhangzott, „elismerése volt Kelemen kiváló képességeinek — A pünkösdi istenitiszteletek rendje a következő : I. A róm. kath. székesegyházban. Első napon. Reggel 7 órakor plébániai nagymise, tartja Hehelein Károly prelátus-kanonok, plébániai admiuisztrátor. Reggel 8 órakor ünnepi nagymise, tartja dr. Boromisza Tibor püspök. Ünnepi beszéd, mondja dr. Wolkenberg Alajos fheol. lanár, egyházi hitszónok. Bérmálás, végzi a püspök. Délelőtt 11 órakor csöndes mise, mondja Lahocsinszky Béla áldozópap, egyházmegyei alapítványi tiszt, II. Másodnapon. Reggel 7 órakor plébániai nagymise, tartja Szűcs János s. lelkész. Beszéd, mondja Székely Gyula s. lelkész. Reggel 9 órakor káptalani nagymise, tartja dr. Kádár Ambrus prelátus- kanonok. Ünnepi beszéd, mondja Hehelein Károlv. Délelőtt 11 órakor csöndes mise, mondja dr. Bakkay Kálmán főgimnáziumi bittanár. — A szatmári ref. templomban. Első nap. Dél- j előtt fél tízkor prédikál Rácz István lelkész. Agendái j Biki Károly esperes. Urvacsora-osztás. Délután prédikál Tuba Endre s. lelkész. Második nap. Délelőtt prédikál Biki Károly esperes. Agendái Rácz István lelkész. Urvacsora-osztás. Délután prédikál Mózes István s.-lelkész. — Evangélikusok istenitisztelete. Pünkösd vasárnapján délelőtt 11 órakor a Rákóczi-utcai állami elemi iskolai helyiségében Duszik Lajos lelkész ünnepi istenitiszteletet tart, úrvacsorával, melyen a vidékről jelentkezett hívek is részt vesznek, offertoriummal a lelkész számúra. Pünkösd hétfőjén istentisztelet nem lesz, minthogy a leikész Máramarosszigeten tart úrvacsorával egybekötött istentiszteletet. Ünnepi hitszónoklat. Dr. Jordán Sándor főrabbi holnap, az izr. pünkösd másodnapján, a halottakért i való megemlékezés előtt, d. e. háromnegyed 10 órakor a szatmári st&tusquo ante izr. hilközségi templomban hitszónoklatot tart. — Vizsgálati utón. Bakó István kir. műszaki főtanácsos, közúti kerületi főfelügyelő a városi közutak és Sziklay Emil debreceni kerületi kir. erdőfelügyelő a városi erdei üzem megvizsgálása végeit Szatmáron jártak. — Érettségi biztosok. A helybeli ref. főgimná zium ez évi érettségi vizsgálatán a kiküldöttek az egyház részéről dr. Balthazár Dezső, a kormány részéről pedig Szadeczky Antal, a kolozsvári magy. tud. egyetem történelem tanára, lesznek. — Esküvő. Dr. Lengyel Endre budapesti ügyvéd és szatmárvármegyei nagybirtokos junius 1-én esküszik Hűvös Franciskával, Hűvös József udvari tanácsos és a budapesti villamos vasút elnökének leányával. — Katonai szemle. Nemes Ede tábornok, szatmári honvéd-dandár parancsnok közelebb szemlét tartott a nagykárolyi honvéd helyőrség felett. — A városok kongresszusán az állandó bizottságba vármegyénkből dr. Vajay Károly szatmári és Farkas Jenő felsőbányái polgármestert választották be. — A bukás okai. A Szatmármegyei gazdasági egyesület Fogyasztási szövetkezete bukásának okait Poszvék Nándor ügyvezető igazgató a következőleg ismerteti: Az 1907. évről beterjesztett mérleg még negyed milliónyi forgalomról számolt be s 4000 K osztalék került kiosztásra, úgy, hogy ily szép ered mény után senki sem számított arra, hogy egy év leforgása alatt, a felszámolást kimondani kénytelenek leszünk. Hogy a szövetkezet bekövetkezett válsága nein szervezetében elkövetett hibák következménye, igazolja az 1908. év tavaszáig felmutatott haladás. Domahidy Sándor nagyemlékű elnökünk halála után azonban a Gazdasági egyesület megvonta a szövetkezettől addigi jóindulatát, amely körülmény a szövetkezettel szembeni bizalmat lassankint annyira megszüntette, hogy már az ősz folyamán erős fizetési zavarokkal küzdött. Bár az igazgatóság támogatásért forduit a főispán úrhoz, a Hangyához, a földművelésügyi miniszter úrhoz, de teljesen magára hagyatva nem volt képes többé megakadályozni a szövetkezet anyagi romlását. Hogy az igazgatóság a felszámolással falusi üzleteit megmenthesse, nagy erővel hozzáfogott ezek önállósításához, úgy, hogy a 13 fiók közül ma már csak 4 nek nincs önálló szervezete. A Szövetkezet fizetéseit a legnagyobb erőfeszítéssel teljesítette egész az utolsó betekig, minthogy azonban a Szövetkezet támogatása mindinkább csökkent, előállt végre az a helyzet, hogy a Szövetkezet közel 60.000 koronás áruraktárával a csőd szélére jutott, nem egészen 20.000 korona áruhitellel szemben. Nagy részben terheli a felelősség e tekintetben az önállósított szövetkezeteket is, melyek szerződéses kötelezettségük dacára is kevés kivétellel nem igyekeztek a Szövetkezet raktárait igénybevenni s igy saját üzletrészeiket is megmenteni. — Diákmajális. A ref. főgimnázium majálisa május 22-én a Kossuth-kerti mulatóban igen jól sikerült. Virágos hangulat s csapangó jókedv uralkodott a megKorai yfomnné kész ruha üzletében a tavaszi idényre női felöltő újdonságok, féríi ruhák; Szatmár, Deák-tér, Fehérház mellett jelöltök, gyermek ruha különlegességek legolcsóbban és legjobban csakis ott szerezhetők be.
