Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1909-05-23 / 41. szám
2-ik •Ida!. SZATMÁR-NÉMETI. Szatmár, 1909. május 23. — A szatmári békekötés helyének föltalálása. A II. Rákóczi Ferenc fejedelem szabad- ságháboruit befejező szatmári békekötés helyéről mindössze ez az adat maradt az utókorra: »Április 27*-én (1711.) gyűltek be a statusok, magyarországiak és erdélyi exulánsok Szatmári, a templumban, a ki az előtt prófont- ház volt, most pedig a reformátusok járnak belé«. Ezen a nem fölöttébb ulba igazitó alapon indult el Ferency János szatmári szerkeszlő, aki Tompa Mihály első szerelmét és Petőfi szatmári életét földerítette s a városi mongrafia számára sok régi dolgot kiásott. A békekötés helyének fölkereséséhez forrásokul használta Szilágyi Sándor nagy törté- »•ü müvét, Szirraay Antal, Sarkadi Nagy Mihály s Bartók Gábor monográfiái irók munkáit, Szatmár régi térképeit, gróf Eszterházy Károly egri püspök iratait, a szájhagyományt, végül a báró Vécsey-család sárközi nagyértékü levéltárát. Ezekből a forrásokból merített adatait saját önálló nyomozásaival egybevetve, tudományos biztossággal megállapította, hogy a békekötés helyéül szolgált prófontház más helyen, mint a mai Vécsey-teleknek magtár mögötti részén, melyet északról a plébánia, keletről a Korona, délről a Podhorányi-féle jezsuita telek, nyugatról a zsidótemplom és a takarékpénztár határolnak, nem is állhatott. Ennek a prófonlháznak, mely a békekölő országgyűlést befogadta, nem lehetett kis méretűnek lennie. Ferency tehát abban az erős hitben volt, hogy ennek a háznak alapjait, most, kétszáz év után is, legalább elporladt maradványaiban föl kell találnia. S báró Vécsey László telektulajdonosnak páratlan szívességgel megadott engedélyéből . valóban ásatni is kezdett. Két év tavaszán folyt ez az ásatás, mig végre most, a hetedik kutatási nagy árokban feltűntek a békekötés helyéül szolgált prófontház kőfalazatának maradványai, két és félméter mélyben, egy méter szélességben, a százados idő vasfogától a föld méhében elmállva, elégett gerendák és tetőtörmelékek szene által borítva. Ezeket a porladozó s megszenesedett rommaradványokat Ferency bemutatta a törvény- hatóság fejének, dr. Vajny Károly polgármesternek, aztán helyszinrajz készítése után százados nyugalmuknak visszaadta. Ebben a szatmári békében, melyet a kibujdosott fejedelem sohasem fogadott el, az a nevezetes, hogy kiformálni Debrecenben kezdték; a nemes és vitézid rendek, valamint a magyarországi és erdélyi külön meghatalmazottak Szatmáron, 1711. évi ápril 27. és 28-ik napjain tárgyalták le és fogadták el; gróf Pálffy János horvát bán s császári főgenerális és Jindenheimbi Locher Károly meghatalmazott császári referendárius konziliárius ápril 29-én Szatmáron, báró Károlyi Sándor, Rákóczi meg- bizott generálisa s a nemes és vitézlő rendek Nagykárolyban, május 1-én Írták alá s végül eskületételi és meghödolási részét ugyancsak május 1-én (Pünkösd első napján) a kismajté- nyi síkon hajtották végre. A szatmári béke főbb pontjai. Rákóczi Ferenc fejedelem életének, minden ingó és ingatlan jószágainak, kivévén a várakhoz tartozandókat, a magyar korona országaiban, udvarával és szolgáival együtt, ösz- szes címeinek megtartása mellett grácia adatik, ha a hüségesküt 3 hét alatt leteszi. A fejedelem fiait is visszakapja s ha leiszik, Lengyel- országban maradhat. (Az erdélyi fejedelemségnek tehát vége.) Az úri, papi, fő és nemesi renden levő magyarországi s mindhárom nációjú erdélyi vitézeknek és minden jószágaiknak hüségeskü alatt ugyancsak amnesztiális grácia adatik. A parasztság nem büntethető a hadban való részvételért. Az urak és a nemesség a maguk szokása szerint fegyvert továbbra is viselhetnek. A külföldi katonák békén hazameheínek, ellenben a császártól elállottak zászlóik alá visszatérni kötelesek, A nem nemes katonatisztek, földesúri jogok nélkül, szabadosoknak ismertetnek el. A kegyelem kiterjed a kibujdosottakra és hadi foglyokra. Az árvák és özvegyek jószágai visszaadatnak s a károk kártalanittatnak. A király Magyar- és Erdélyország mindennemű törvényeit szentül megtartja s biztosítja a rendeknek azt a jogot, hogy a„egköze- lebbi országgyűlésen bárminemű sérelmeiket előterjeszthetik. ÍREK. I — Személyi hírek. A városok most. tartott országos kongresszusán Szatmár képviseletében dr. Va- jay Károly polgármester, dr. Kelemén Samu orsz. képviselő, Bartha Kálmán gazd. tanácsos s Markó Kálmán villamvilágitási igazgató vettek részt. — Közigazgatási bejárás. Az uj postapalotán és nehány utcán a telefonvezetéket ujonan fogják szenek a pokolba. íme az ut, amelyiknek a végén Weisz Manfréd a tölténygyáros és az adóvégrehajtó állanak. — De azért éljen a császári csók által megpecsételt béke, bár akiknek jó szimatjuk van, azt mondják hogy hamarább fogják ezt a nagyon ünnepelt békét el lopni a csókból kimaradt császárok, mint a VVe- kerle zsebéből az arany szivartáreát, amit II. Vilmostól kapott, a zsehmetszők, pedig Boda Dezső főkapitány a tanúm, hogy nekünk elég ügyes zsebmetszőink vannak. A királydij filozófiája. Megtörtént, elmúlt a nagy nap, amelynek előzményeiről köteleket lehet Írni: maguk a könyvfogadások erre a napra elegendők 10 sajtó üzlet egy heti papirforgalmát kielégíteni, amire tovább is többen készültek itt Pesten, mint a zsidók husvétjára, pedig ha valami, úgy épen ez a népfaj az. amit nem kell lámpással keresni Pesten. Gyönyörű nap volt és az örök női hiúság versenyre kelt a nappal és ezrei a kivágott bluzos szép asszonyoknak, vetélkedtek a naptól, drukktól izzadt férfikoponyákra még több forró csöppét rárakni. — A verseny eredményt száz és ezer torok kiáltotta, az Isten tudja, hány lap megirta, de ez mind nem érdekel engem, csak az a summa, amit a hivatalos statisztika á totalizatőr forgalmáról mond. Tehát 19, mond tizenkilencezer jegyet váltottak ezen a napon a lóversenytéren és a totalizatőr forgalma 780000 koronát tett ki. — Borzasztó summa egy versenynapon semmire kidobva, mert avval csak nem nyer a magyar lótenyészet semmit, ha egy bécsi sörgyáros nem is valami kiváló lova elszed tőlünk százezer koronái. De mi nálunk minden igy van, csupa cifra nyomorúság minden, a politikánk, a szerelmi életünk, az üzleti világunk, minden-minden. — Százezer koronákat dobnak a nyakába bécsi sörgyárosoknak, bockmekereknek, ötven korona nem pénz egy ilyen ünnep nap egy fiakkerért, de lakni ugyancsak a hivatalos statisztika szerint ugyancsak itt Budapesten 304724 ember lakik negyed vagy többed magával egy szobában és a kifőződéknek sehol olyan jó talajok nincs, mint itt. — Dehát mi úri nemzet volnánk, gavallér nemzet és eladósodott nemzet és utóvégre a királydij napja csak egyszer van egy évben és a pesti ember életében ez a nap az, amiről számítja az éveket; hát ne bántsuk őket, ha ezen a napon urat akarnak játszani, még ha egy becsapott téli kabát vagy váltóra vett pénz árán is. »Evőé !« az élet rövid és királydijas nap után ismét szürke s pénz utáni lótás- lutásban töltött napok következnek, amelyeken az emberek izzadva, megalázkodva törik magukat, hogy összekuporgathassanak annyit, amennyivel a nyári versenyszezont megkezdhessék. Gutman Lajos. relni. Ennek a munkálatnak közigazgatási bejárása május 28-án, délelőtt 9 órakor lesz. Ezen a várost dr. Vajay Károly polgármester, Erdélyi István főmérnök és Bartha Kálmán gazdasági tanácsos képviselik. A bejáráshoz az érdekelt lakosságot is meghívták, — Vezérkari gyakorlatok. Az idei vezérkari gyakorlatok s utazások a junius közepétől júliusi közepéig terjedő időben lesznek. A VII. csoport nyugati Galíciában és Magyarország északkeleti részén julius 5-től — 17-ig végzi gyakorlatait. — A szentvéri faraktár kezelése. Minthogy az avasi erdőből kitermelt nagymennyiségű tűzifa törne ges szállítása megkezdődött s a szent véri faraktárban egyre szaporodik az eladásra szánt tűzifa-készlet, sürgős szüksége merült fel annak, hogy a faüzlet intenzivebb folytatása céljából raktárkezelési, faérté- kesitési és ellenőrzési szabályzat készíttessék. Minthogy továbbá a szállítási és raktározási költségek a faértékesitésből nyerik fedezetüket, szükséges átmenetileg a költségek más alapból való előlegezéséről gondoskodni, mivel csupán a vasúti szállítási díj, naponkint 1000 koronát emészt fel. Minderre kiterjedő kimerítő javaslat sürgős előterjesztésével a közgyűlés a városi tanácsot bízta meg. Addig is azonban, arnig a raktárkezelési szabályzat elkészül, a laeladásra nézve elrendelte a közgyűlés, hogy a tűzifa ktsroeny- nyiségben való eladása a íaraktárbó! eszközöltessék, a raktárkezelő pedig köteles a nála befolyt faárakat, amint azok a biztosítékának megfelelő 400 korqua összeget elérik, a városi pénztárba beszaliitani. A fa- eladást az erdészeti hivatal vezeti s a raktárkezelőt ellenőrzi, tömegesebb eladással a közgyűlés a szervezési szabályrendeletben elöirL kellékek betartása mellett szintén a városi erdészt bízta meg. — Államsegély. A dalegyesület zeneiskolája, mint minket a minisztériumból értesítenek, államsegélyt nyert, melynek összege azouban most még ismeretleu. A miniszter legközelebb biztos áltál vizsgáltatja meg a zeneiskola szellemi és anyagi állapotát. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir miniszter a kir. tanfelügvelő előterjesztésére az állami elemi népiskolai gondnokságba az állami kisdedóvó intézetek fölötti telügyelet gyakorlására Bakcsy Domo kosné, Demjénné Molnár Ilona, Fürst Viktorné, Jékei Károlyné, Krassó Miksáné, Lövy Miksáné, Morvay Já- nosné, Nuszer Dezsőné, Pirkler Józsefné, Uray Gézáné úrnőket rendes tagokul kinevezte. A kinevezett úrnők a hivatali esküt a gondnokság f. évi május hó végén tartandó ülésén fogják letenni, — A gyámpénztár 1908. évi mérlege. A közgyűlés, tekintettel arra, hogy az árva tartalékalap kamat- jövedelme az 1901. évi XXI. t. c: 5. §-a értelmében csak telső jóváhagyás után fordítható a 7 éven felüli elhagyott gyermekek gondozási költségeire, a gyám- pénztár számadását a többi városi alapok számadásától függetlenül tárgyalás alá vette s azt egyes tételeiben nelyesnek és okmányokkal igazoltnak találván, a gyámpénztár 1908. évi méilegét 444,592 korona 48 fillér szükséglettel és 492.283 korona 77 fillér fedezettel, a tartalékalapot pedig 50691 korona 31 fillérrel állapította meg, azt jóváhagyta és a számadók, illetve a számadásra kötelezetteknek a felmentvényt a szokott fentartással megadta. A gyámpénztári tartalék 1908. évi jövedelméből 2602 korona 52 fillért és a #0. 293/V-a 1996. sz: B. M. rendelet alapján az 1908. évben befolyt 261 K. 69 fillér késedelmi kamatot, összesen 2864 K 21 fillért a gyámpénztárt tartalékalapból a 7 éven felüti elhagyott gyermekek segély alapja javára a számadás és mérleg jóváhagyása után átutaltatni rendeli. A közgyűlés a számadást és mérleget ezen határozattal felülvizsgálás és elbírálás végett a in. kir. belügyminiszterhez felterjeszteni rendeli. — Városi takarékpénztár. A közgyűlés a városok hiteligényeinek kielégítése céljából alapítandó orsz. takarékpénztár felállítását szükségesnek tartja s elvben kijelenti, hogy Szatmár-Németi szab. kir. város közönsége az alapításban részt venni óhajt oly mértékig, mint a vele egy osztályba sorozott hasonló vagyoni helyzetű hazai városok. Az előreláthatólag 200.000 koronára menő részvényjegyzés fedezetéről a közgyűlés csak akkor fog gondoskodni, amidőn a jegyzés aktuálissá lesz. Csomay Imre bizottsági tagnak önálló községi takarékpénztár felállítása iránti indítványát pedig konkrét javaslat előterjesztése végett kiadta a városi tanácsnak. Az 1909. évi újdonságok a A figyelemre A méltók ! UJJT élsz Gyulánál kaphatunk, Szatmár, Deák-tér 21.»« üfolérhetetlenolesö áraB! Női kosztüm A szövetek a nagy válasz« atékban!A gftgUÜÜÜlM
