Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1909-04-25 / 33. szám

Szatmár. 1909. áprif 25. Vasárnap. 33. szám.----■atwMigrjri; FÜ GGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. A szultán. A legmulatságosabb operelteink egyikének a cime ez. A szultán sok bohóságáról szóla­nák benne a nóták, meg a bűbájos Roxelán- ról, akinek oldala mellett a padisah elfelejti birodalmának minden baját és csak szerelmé­nek, boldogságának él. Ami móka azonban ebben a darabban van, az mind egy mesebeli szultán körül történik meg, aki valójában so­hasem létezett, sohasem élt, csak a költő fan­táziájának szülötte. Most azonban egy egészen más operelte játszódik le a politika színpadán. Az igazi, ha­misítatlan szultán, minden hithü muzulmán ura csapott fel komédiásnak és hónapok óla játszik szinházasdit. Eddig nagy sikerrel járt fellépte, most azonban csúnya fordulat követ­kezett be. A vígjátéknak készült színdarab hirtelen fordulattal szomorujátékká válik és még szerencse, ha tragédia nem lesz belőle. Fölösleges elsorolnunk a dolog histori kumát. A szultán, engedve az uj törökök erőszakos fel­lépésének, alkotmányi adott nemzetének. Eire kényszeritette őt különösen ~ Katonaság bátor és öntudatos föllépése. Mint az uralkodók ja­varésze, a szultán is kedvetlenül látta az alkot­mányos mozgalom terjedését és azon volt, hogy mennél hamarább megunassa népével az uj rendel. Törekvése azonban hasztalan volt. Sem ez nem sikerült, sem az, hogy minden­■■ í." ■ ■ ■■ «■ggggggMP! UAPVKZKR: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: I SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. + " ‘V-'" FERENCY JANOS. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. = Telelon-szátn 80.----~~ Mi ndennemű dijak Sz&tmáron, a kiadóhivatalban flzatondók. féle akadály gördítésével pocsékká tegye az alkotmányosságot. Mivel azonban nem csak az uralkodó, de a papság is megérezte a fordulatot, amennyi­ben a bilincseit lerázott nép már egyáltalán nem hajlott meg az ulétnák tekintélye előtt, a mozgalom reakciója csakhamar bekövetkezett. A régi rend hívei, ilyenek pedig bőven voltak, ellenforradalmat szerveztek. És a szul­tán, aki esküvel pecsételte meg azt az Ígéretét, hogy az alkotmány ellen véteni nem fog, öröm­mel ragadta meg az alkalmat, hogy a reá- kényszeritett terhet valahogyan lerázza magáról. Az ifjú török mozgalom vezéreit környe­zetéből eltávolitot*a, olyan prok’amációkat tett közzé, melyeknek minden soruk nyílt lázadásra hivta fel a népet az alkotmányi teremtő párt ellen, szóval tőle telhetőleg azon volt, bogy a régi helyzetet újra visszavarázsolja. A derék és nemes fejede’em azonban nem számitotl azzal, hogy ma már Törökország sem él a középkorban, hogy a haladás eszméi XT! UJ vrCr k*i VJ n tat jx/U lVy \r'í I, y y ‘---­be t a fanatizmus, a maradiság fegyvereivel győzni le a haladás szelleméi. A terv nem vált be, ellenkezőleg, a forra­dalomhoz hasonló mozgalom keletkezett, mely­nek eredménye az volt, hogy a zsarnokságot, a fejedelmi önkény! minden eddiginél nagyobb vereség érte. A szultán ravasz csele hiábavaló volt, csúfos kudarccal kellett neki és híveinek is visszavonulnia. És ha mindezen egy kissé elgondolkozunk, lehetetlen, hogy a magunk viszonyaira ne kell­jen gondolnunk. A mi alkotmányunk régibh, mint a török, de azért csakolyan gyönge, akár az. Az ural­kodó vétóján hajótörést szenved a nemzet aka­rata és egyetlen fejedelmi szó semmivé leheti nemzet millióinak tervét, óhajtását. A pár­huzamot tovább nem vonjuk, noha 48 még nem volt olyan messze, hogy a lörök szabad­ság mozgalommal párhuzamba ne áilithatnók. Mi azonban ezt még sem tesszük, csak hall­gatunk és magunkban elgondoljuk, micsoda operett is az az úgynevezett alkotmány, akár Törökországban, akár nálunk, ha a nemzet nem tud az abban biztosított jogainak érvényt szerezni. Színház. Bállá Mariska julalomjáléka szerdán zsuffolásig megtöltötte a színházat. A primadonna jutalomját.é- káül (egyúttal leány nucsujaui > az tt raesíUuuij eiferet te Krisztina szerepét választotta, melyben kétségtelenül legnagyobb művészi sikerét érte el. A közönség, ami­kor Balia a színpadra lépett — frenetikus tapsvihar­ral fogadta és babéreső közepett adlák föl részére a közönség virág-ajándékait, valamint a nász-ajándéko­kat rejtegető dobozokat, dísztárgyakat, stb. A meny­asszony művésznő mélyen meghatva és elfogódva kö­szönte meg az ovációt, amelyhez hasonlót megérni a TÁRCA. Falusi idill. Három felvonásban. — Lengyel Menyhért színmüve. — Ismerteti: Bodnár Gáspár. Alig vártam, hogy időt szakíthassak Lengyel Menyhért e színmüvének áttanulmányozására. Megjelenéséi, illetőleg előadását két, a szélsősé­gig menő ellentétes kritika fogadia. Az egyik, csudálatosán egyszőrü festékes papi­roson, agyon dicsérte és jelezte, hogy — fényes sikert aratott. A másik kritika, tekintélyes oldalról jövő kritika : megdöbbenve konstatálja, hogy e darab ten­denciája bántó; sőt lealázó a magyar nemzetre, fa­junkra; vidéki, falusi életünkre pedig egyenesen igaz­ságtalan; sőt — mint a szerző maga is panaszolja: e darabra rányomták a hazafiatlanság bélyegét is. Nagy szó, nagy vád. S ha még hozzávesszük, hogy az iiy váddal illetett színdarabot Magyarországon megtapsolják, megdicsérik, reklamirozzák : úgy minden­esetre indokolva van, hogy saját szemével akar látni az, aki önálló véleményt szeret és igyekszik meg­állapítani valamely irodalmi vagy művészeti alko­tásról. * Elsőben is az általános benyomásról számolok be. Azon hatásról, amit reám nemcsak ez, de egyál­talán az ily irányú, tendenciájú színdarabok tesznek Mert ina már valóságos iskolája van ez iránynak. Ez irány ostort vesz kezébe, hogy a magyar nemzetet, főleg a népet, a falut, annak elmaradottságát osto­rozza; ázsiai állapotban való leiedzését feltárja, szel­lemi korlátozottságáról sötét képeket rajzoljon. És mindezt teszi az írónak azon, tagadhatlan jogánál fogva, hogy tanítson, gyógyítson és ébresszen. Hát bizonyos, hogy a cél, a törekvés, ha őszinte: kifogástalan Egészen más kérdés azonban, hogy a a cél szentesiti-e az eszközt? Hogy vájjon a mód­szer, amivel ez a tanítás történik, beválik e ? Igazsá­gos-e ? És eredményre vezető-e ? Tagadom. Hiszen a nemzetek, a nép tanításának is megvan a maga módszere. Gyógyításának is meg van a diagnózisa. Miként például a gyermek gyarló­ságát nem szabad nagyítania a pedagógusnak, nem szabad általánosítani egyesek hibáit, kevesebb esetek­ből oly indukciókat hozni le hibásan és lelketlenül, mik az igazság, csailiatlan igazság hamis ruhájában kacérkodnak : úgy az Írónak, különösebben a szinmü íróknak sincs megengedve. Sőt egyik legnagyobb hi­bájuk, végzetük lehet. Példa reá a Falusi idill. Folytonos negativ módszert használni a tanítás­ban, nevelésben; szemléltető példaként mindig csak gyarlóságokat, bűnöket állítani a tanítványok elé : végzetes hiba, lelketlen eljárás. Mintha a spártai ne­velési rendszer ujulna meg. Ahol t. i. a gyermekeket lerészegitett rabszolgák közé vitték, hogy utálják meg a részegséget. Vagy az a methodus kezdene uralko­dóvá lenni, amely a gyermekeket bordélyházakba, a a legsötétebb büntanyákba hurcolja, hogy — szeres­sék meg az erényt. A legelhibázotlabb pedagógiai eljárás, ami csak veszedelmes reakciónak lehet forrása. Ily, eléggé meg nem róható módszert, eljárást alkalmaz ma több iró a színpadon a nemzettel, a nép­pel, a falukkal szemben. Nem egy falut állítanak a közönség elé, a maga, jó és gyenge oldalaival. Nem az élet egy darabját, a föld egy zugát festik, amely darabban, zugban okvet­lenül visszatükröződik a nemzet biológiai élete, mon­dom lélektani oldala. Jó és árnyoldala. Nem. ők csi­nálnak életet, ők építenek falut, ők hozzák öäsze bele a gazembereket. Magyarország összes romlott levegőjét, gyenge, megvesztegethető tisztviselőit; hiva­tásának meg nem felelő papjait, tanítóit, pletykázó, tétlen, pazar asszonyait. Egyszóval az árnyékot, n szemetet, a piszkot szedik össze — hogy azzal mu­tassanak reá : »a kulturkomiszságok«-ra, a »falusi ostobaságra«, a tiszteletesre, aki duzzogva hagyja olt a murit, mert »a Krisztus a nyakamon van«, a »lel­Modern háló és ebédlő berendezé­sek olcsó árban. jtiájnsban ki lakást változtat, mielőtt 1/ r I * r azt berendezné saját ér- |\ P ft IT1 G P J6F6H1IÍIS dekeben keresse fel :: bútor raktárát ♦«♦♦»«a színházzal szemben. darab hajlított szék csak K 370

Next

/
Thumbnails
Contents