Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1909-04-11 / 29. szám

— Temetés. Gróf Károlyi Viktorné szül. Orczy Irma báróné holtteste ápril 7-én este érkezett meg Nizzából Nagykárolyba s azt, azonnal Kaplonyba szállították, ahol a templomban ravatalra tették. A temetés szombaton délelőtt fél 11 órakor történt. A megboldogult grófnő, mikor Nagykárolyban lakott, a nőegyletnek volt. hosszú időn át elnöke, a jótékony intézmények lelkes barátja és pártfogója s mikor onnan elköltözött, a nőegyletnek továbbra is támogatója maradt. Végtisztességén Nagykároly közönségének nagy része és a magyar arisztokracia számos tagja vett részt.

— Menetirány-változás Budapest felé. A fővárosba menő s onnan kiinduló gyorsvonatok, amelyek eddig a keleti pályaudvaron közlekedtek, nemsokára a nyugati pályaudvarról fognak közlekedni és a Szolnok— rákosi útvonal helyett a szolnok—ceglédi útvonalat fogják használni, amely útvonalon a kettősvágány kiépítése befejezést nyert Az említett gyorsvonatok uj menetiránya, indulási és érkezési idejének uj beosztása már a májusi menetrendben fog kifejezésre jutni.

— A nagykárolyi tavaszi színi évad május hó

elsején veszi kezdetét.

— Két orvostörvónyszéki boncolás volt közelebb Szatmáron s M.-szálkán. Az ápril 6-án a lüzoltó-őrtanya udvarán tartott boncoláson megjelentek Morvay Károly központi vizsgálóbiró, dr. Vajay Imre és dr. Gőbl Alajos törvényszéki orvosok s Vasváry Pál jegyzőkönyvvezető. Itt Rebrei György gyógyszerész-szolga holtteste került boncolás alá, melyen a bizottság a sztrichnin önmérgezés jeleit kétségteienül megállapította.

A második boncolás a hírhedt mátészalkai bűnesetben, a Bordás Demeter kéményseprő holtteste fölött ápril 7-én történt. Itt a törvényszéknek fentebb eml telt küldöttségén kívül még dr. Papp Szilviusz kir. ügyész volt jelen. A boncolás megállapította, hogy Bordásnak halálát zsebkéstől eredő egyetlen késszu- rás okozta, melynek metszőlapja kívülről alig kilenc milliméter, belülről meg éppen olyan keskeny volt, bogy azt csak keresés utján lehetett föltalálni. Ez a parányi szúrás a has véredényeit vágta át s belső elvérzést okozott. A gyanúsított tettest. Sovány Dezső kir. aljárásbirót állásától felfüggesztették s ügye a szatmári esküdtszék elé kerül.

— Színházi heti műsor: 1909. április 13-án, kedden: A király, vígjáték. Újdonság. Páratlan.

14- én, szerdán. A király, vígjáték. Újdonság Páros.

15- én, csütörtökön : Nőemancipáció, énekes bohózat. Páratlan, Sipos Zoltán jutalomjátéka.

lfi-án, pénteken: Ripp van Winkle, operette. Zóna. Páros.

17- én, szombaton : Falusi idill, falusi történet. Újdonság. Páratlan. Fodor Oszkár jutalomjátéka.

18- án, vasárnap d. u.: Gül-Baba, operette. Zóna.

18-án, vasárnap este: Falusi idill, falusi történet.

Jl-szor. Páros.

— Halálozás. Kádas Bertalan városi pénztárlisztet családi gyász érte. Ferike nevű tiz éves kis fia vörheny után következett vesebajban ápril hó 7 én meghalt.

— Az első husvizsgáló tanfolyam vége. A szatmári közvágóhídon az első husvizsgáló tanfolyam áp- | ri! 7-én befejezést nyert, a záró vizsgák ápril 8-án történtek meg. A vizsgáló-bizot'ságba a következőket nevezte ki a főispán : Czilly György törvényhatósági m. kir. állatorvos Nagykárolyból, rrint elnök, dr. Wal- lon Gyula és Kovács Bálint v. állatorvos, mint avizs- j gátló bizottság tagjai. Képesítést nyert mind a 14 hallgató, kik névszerint. a következők : Bucs Antal Szárazberek, Gál Boldizsár Tiszabecs, Gál Mózes Dobra, Gálti Antal Szamossályi, Erdei János Kakszentmárlon, Kerekes János Apa, Szabó Elek Szamosborhid. Tóth Endre Nagypalád, Török Zsigmond Batiz, gazdálkodók. Hadady Gedeon Mikola, községi jegyző Papp Árpád Szatmárudvari, birtokos. Kruppa József Sárköz, Kozma János Alsófernezely, gépészek. Fülöp Lajos Lázári, kovácsmester.

— Esküvő. Kovács Zoltán, a Fonciére bizt. társulat hivatalnoka holnap tartja esküvőjét Komáromy Jolánnal, Komáromy Lajos beregvármegyei nyug.tisztviselő leányával.

— Vásári rendtartás Miután a törvényhatósági bizottság által alkotott, és a belügyi kormány által jóváhagyást nyert szabályrendelet 29. §-a szerint a piaeokon és tereken a fa, széna, szalma, gazdasági és élelmi cikkeket elárusitás végett behozott szekerek rendben egymás mellé állitandók fel, minek megtörténte után a szekerekből úgy közegészségi, mint köz- biztonsági tekintetekből az igavonó állatok azonnal kifogandók és az engedélyezett szállóhelyekre veze- tendők; tekintettel arra, hogy több vidéki elárusító ezen szabályrendelet rendelkezéseinek a csendőr felszólítására eleget tenni vonakodott., ezennel közhírré teszem, hogy a helybeli piacra valamely árut szállító vidéki szekerekből az igavonó állatok, a szekér sorrendben történt, elhelyezése után a ónnal kifogandók s onnan az engedélyezett bekötő helyekre elvezeten- dök, mert ellenkező esetben a szekér tulajdonosa ellen * kihágási eljárást fogom meginditani. Szatmár-Németi, 1909. ápril 5. Tankóczi, rendőrfőkapitány

— Kölcsönös postai áthelyezések. A nagyváradi m. kir. posta- és távirda igazgatósága Holley Jenő nagybányai m. kir. posta-és távirda-segédfisztet és Im- ricsák Károly szatmári m. kir. posta- és lávirda-segéd- tisztjelöltet kölcsönösen áthelyezte.

— Bővebb tudnivalók a lóo3ztályozásrÓl. Tudatom e város és Szatmárhegy lótartó közönségével, hogy városunk területén ez év május hó 4 ik napján, dél 4-ik oldal.

előtt 8 órai kezdettel a hidonkivüli vásártéren lóosztályozás fog tartatni. — Felhívom ennélfogva a lótulajdonosokat, hogy lovaikat a kérdéses időben és helyre annyival inkább vezessék elő, mert az élű nem vezetett lovak tulajdonosai, amennyiben v. mulasztást kellőleg igazolni nem tudják, minden ló után 30 koronáig terjedhető birsággal lesznek megoüntetve és lovaiknak esetleg valamely más községben való utólagos elővezetésre kötelezve. A lóvezetési sorrendet a következőkben állapítom meg. — Először a város területén az I., II., Ili, és IV. kerületben levő lovak, másodsorban a Szaímár-részi külterületi lovak, harmadsorban a Németi részi külterületi lovak, végül pedig a Szatmárhegyen levő lovak kerülnek osztályozás alá. Az elővezetés alól csak az állami lótenyésztési intézetek lovai, a katonai kincstár és katonatisztek saját szolgálati lovai, a 4 éves kort túl nem haladott csikók, a ragályos, lázas vagy egyéb nehéz betegség- bnn szenvedő lovak és végre a nyilván való alkalmatlan lovak vannak felmentve. A felmentési okot minden lótulajdonos, két lólulajdonos által aláirt bizonyítvánnyal tartozik igazolni, mely bizonyítvány még az osztályozás előtt a kerületi rendőrtiszthez beszolgáltatandó Szatmár Németi, 1909 április bő 3-án. Tankóczi, főkapitány.

— Várm gyénk közigazgatási bizottsága minthogy a hó második péntekje nagypéntek volt, havi ülését f. hó 14-én fogja megtartani. A jelzett napon a bizottság fegyelmi választmánya is ülésezni fog.-- Vármegyénk állandó választmánya f. hó 20-án délután 3 órakor a múlt évi zárszámadások letárgya- lása céljából ülést tart.

— A vármegyei egészségügyi bizottság újonnan megalakult Tagjai: Kölcsey Antal mikolai, N. Szabó Antal, Debreczeni István, Madarassy Gyula. dr. Jékel László, Papp Béla, dr. Adler Adóit, Csipkés András, Reök Gyula, dr. Kovács Dezső, Wagner István, Bau- disz Jenő és G«eh Lajos nagykárolyi, Boér Endre me- zőpetri, Jékey Zsigmocd géberjéni, Madarassy Dezső pátyodi, Solymossy István csotnaközi, Jármy Andor nagydobosi, Luby Géza budapesti, Sioll Béla nagybányai, és Berey József nagyecsedi lakosok.

— Internátus megnyitás. A szatmári ref egyház uj leányinternátusa folyó év szeptember 1-én nyilik meg. Az internátus szép emeletes saroképület a széles, befásitott Rákóezi-utcán. Nagy kertjében árnyas fák alatt séta- és játszótér áll a növendékek rendelkezésére. Az internátus felsőbb leányiskolával és t'ani- tónőképző-intézettel kapcsolatos. Szatmár-Németi a nőnevelésnek valóságos gócpontja; az említett inter- nátussal összekötött intézeteken kívül van egyéves női kereskedelmi tanfolyama, óvónőképzője és polgári iskolai tanitónőképző intézete. Mindezek az internátus közvetlen közelében vannak s a benlakó növendékek ide is kijárhatnak. A társalgási nyelv német és francia. A benlakó növendékek állandóan nevelői gond és felügyelet alatt állanak. A teljes ellátási dij mosással együtt havi 60 korona; .lelkészek, tanárok és tanítók leánykái 50 koronát fizetnek. Bővebb felvilágosítást készséggel nyújt az igazgatóság.

— A közős konyha étkezölapja ápril 11-től 19-ig. Vasárnap. Ebéd. Fekete leves séberlivel. Kolozsvári káposzta. Pulyka vegyes kompóttal v. salátával. Sült tészta. Vacsora. Sonka tormával és tojással. Rózsa fánk. Hétfő. Ebéd. Raeou l?ves karfiol és szárnyas aprólékkal. Paradicsomos burgonya marhasült feltéttel. Rántott borjú zeller és burgonya salátával. Narancs torta. Vacsora. Tojásos bárány és sült tészta. Kedd. Ebéd. Húsleves epertésztával. Hús sóskamártással, és burgonyával. Lucskos káposzta vagdalt feltéttel. Vacsora. Borjupörkölt burgonya pirével. Lekváros metélt. Szerda. Ebéd. Köszmé'és borjubecsinált. Borsófőzelék, mi rhafeltélLd. Sonkás kocka. Vacsora. Lábas rostélyos. Csütörtök. Ebéd Húsleves grizgaluskával. Hús tarho- nyakörözettel és tejfeles torma szószszal. Sárgarépa főzelék füstölt kolbászszal. Túrós lepény. Vacsora. Bélszín vadlére nokedlivel. Péntek. Ebéd. Reszelt tészta leves. Babfőzelék sertésfeltéttel. Káposztás kocka. Vacsora. Rántott sertés karaj dinsztelt káposztával. Arany- galuska. Szombat, Ebéd. Húsleves metélttel. Hús burgonyával és hagymamártással. Szilvafőzelék füstölt feltéttel. Vacsora. Töltött borjú salátával. Vasárnap Ebéd. Zöldség leves. Töltött káposzta. Sült, salátával Vacsora. Sonka tojással. Töltött káposzta.

— Háziipar kiállítás Szatmármegyóben. A Szat- mármegyei Gazdasági Egyesület Apa községben rendezte a télen államsegéllyel egyik kosárfonó háziipar- tanfolyamát. A tanfolyam most ért véget s a tanulók által készített tárgyak folyó hó 2, 3 án és 4-én kiállítás keretében voltak bemutatva a közönségnek. A kiállítás iránt az érdeklődés elég szép volt s az ízléses tárgyak méltó feltűnést keltettek. Jól esett látnunk, hogy mi mindent lehet az egysz#rü füzvessző- ből készíteni; volt ott a zöldvesszőből font takarmá- nyozó kosaraktól kezdve a legdíszesebb kottatartóig minden, mire csak a füzvessző alkalmas Az elnökség felkérésére a tanfolyam ellenőrzését Papoiczy Zoltán ref. lelkész vállalta el, ki a tanfolyam végzett növendékeit kosárfonó szövetkezetbe egyesítette mely a télen már! megkezdi működését, biztosítva ez által a népnek a téli keresetet. Sok ilyen eredményes népmentő akció s akkor népünk vissza lesz tartva az áldatlan amerikai kivándorlástól !

— Molnár-bál. A nagy-gőzmalmi molnárok és munkások ma, husvét első napján segélyalapjuk javára a «Vigadó« összes termeiben jótékonyeélu tánc- mulatságot rendeznek. Belépődíj személyenkint l kor. Kezdete este 7 órakor, A mulatság jövedelme az elaggott ős rokkant munkások javára fordul.

S Z A T M Á R-N É M E T I

— Kiállítás Komlód-Tótfaluban. A Szatmármegyei

gazdasági egyesület által 1908—1909. év telén Kom- lód-Tótf'aluban rendezett szövő haziipar-tanfolyam befejezést nyert. A tnnulók állal készitett tárgyak folyó hó 18-án, 19 én és 20-án Komlód-Tótfalu (vasúti állomás Gsenger) községben, a ref. iskolában ki lesznek állítva. A midőn ezt gazdaközönségünk tudomására hozzuk, felkérjük minél tömegesebben a kiállítást felkeresni és személyesen meggyőződni az elért eredményről. Kiállítás kezdete folyó hó 18-án reggel 10 órakor. Szatmárröl úgy kocsival, mint vonattal kényelmesen fölkereshető. Szatmár. 1909 ápril 7. Az elnökség.

— Tánctanfolyam. Zelinger táncmester folyó hó 12.-én, husvét másodnapján, nagy kolonestélylyel nyitja meg ez idei nyári tánctanfolyamát a Kossuth- kerti kioszk tánctermében. A 8—10 óráig tartó esti tánctanfolyamra jelentkezéseket fogad lakásán Báthory- utca 36. szám alatt.

— A nagybányai ref. egyházmegye tanügyi bizottsága Sátor Dávid szinérváraljai tanácsbiró-lelkész elnöklete alatt közelebb Szatmáron bizottsági gyűlést tartott. A körlátogatók jelentése után elfogadta a bizottság Papoiczy Zoltán apai lelkész azon indítványát, hogy az állami iskolákban a szokásos vallásiam félévi vizsgák ne tartassanak meg. Sőt már csak az állami iskolákhoz való alkalmazkodás végett is a paedagógiai szempontból célszerűtlen félévi vizsgáknak a felekezeti iskolákban is eltörlését hozza előterjesztésbe Nagy Lajos felsőbányái lelkész javaslata után az ápril 29-én tartandó egyházmegyei közgyűlés előtt.

— Kereskedelmi óí iparkamarai közgyűlés. A debreceni kereskedelmi és iparkamara 1909. ápril hó 15-én délután fél 3 órakor tartja évi rendes közgyűlését saját székházának tanácstermében. A közgyűlés tárgysorozatának tizennégy főpontja van és mindmegannyi fontos ipari es kereskedelmi érdekekbe vág.

— A kutya Oklömnyi kis gyerek ballag jókor reggel az iskolába. Kezében a palatáblát, himbálja. Az utcasarkon egy nagy szelindekkel találkozik. És mert kutyák, meg gyerekek mindig jóbarátok, nosza, vidám pajtáskodásba kezdenek. Kis idő múlva a kutya elszalad, a gyerek pedig rettenetesen bőgni kezd. A járókelők ijedten veszik körül a kis gyereket ; jaj, csak nem karapta meg a kutya ? Egy éltesebb ur jóakara- tulag kérdezi:

— Miért sírsz ? Megharapott a kutya ?

— Nem.

— Fáj valamid ?

— Nem.

— De hát akkor miért sirsz?

— A kutya! A kutya lenyalta a tábláról a leckémet ....

Ez bizony nagy baj lehet. Otthon palavesszővel felirta gondosan a csöpp nebuló a számtani leckét. A kutya lenyalta. Most már a tanító nem fogja elhinni, hogy a kis gyerek tényleg megcsinálta a feladványt.

— Haláleset Szieber Ede, a kassai tankerület nyug. főigazgatója, 74 éves korában Ungváron meghalt. Az elhunyt 9 évig volt tanár, 19 évig igazgató és 21 évig főigazgató Érdemeinek elismeréséül a király a Ferenc József-rend lovagkeresztjével, majd a kir. lanácsossággal tüntette ki. Szieber két évvel ezelőtt vonult nyugalomba és Ungváron telepedett le. Sziebert főigazgatói működése idejéből Szatmáron is

I sokan ismerték.

— Találkozás a sötétben. Vasárnap az éjszaka legsötétebb óráiban, mikor a hold világa már letűnt s a hajnal még nem derengett, összecsapott két magyar a németi főiér egyik sarkán. A mellek és lábak erősen összeütődtek s a fejek is összekoccantak. Hezzá, vasárnap lévén, be voltak rúgva s igy teljes dühvei rontottak egymásra.

— Ki vagy ?

— Ki vagy te ? Gyilkos 1

— Nyomorult 1

És fojtogatták, lépték, harapdálták egymást, mint az állatok. Mikor jól kibirkozták magukat, az egyik magyar gyufát gyújtott, hogy kalapját megkeresse s ekkor megtörtént a drámai felismerés is.

— Apám!

— Fiam !

És össze ölelkeztek, összecsókolóztak és tetszik tudni, hazalámogatták egymást s most is tán még a leggvöngédebb szeretettel borongatják vizes ruhával az egymás fejét.

— Aki nem fél az apjától. Egyik iskolában a tanítónak régen feltűnt az egyik fiú hanyagsága. Amikor a szekundák nagy száma mellett, egyéb büntetési nemekből is kifogyott, azzal fenyegette meg a nebulót, bogy apjának jelentést tesz a hanyagságról. A fenyegetésnek nem volt semmi eredménye. Egy napon a tanító magához hivatta a gyereket és igy szólt hozzá:

— Hallgass ide! Nem akarom kitétetni szűrödet az iskolából, mert sajnálom szegény szüléidét. Annyit azonban megtettem, hogy írtam apádnak. Ő majd megrak, ha hazamégy. Most pedig takarodj a szemem elől.

A fiú ahelyett, hogy elment volna, hangosan nevetni kezdett.

— Haszonlalan kölyök! Még nevetni mersz ?

— Muszáj nevetni, tanító ur!

— Miért ?

— Mert az apám már egy hónappal ezelőtt Amerikába ment.

— A háború humora. Szomorú órák komorságába

bevillan a humor egy-egy szikrája. Ez a tréfás kis eset abból a tilalomból fakadt, hogy az újságoknak a mozgósításról nem volt szabad híreket közölni Az egyik vidéki újság azt a hírt, hogy az ezred 1 ement aszerb határra, a következő személyi lürben tudatta:

— Háziezredünk szeretett ezredese ma délvidékre utazott. A humánus főtiszt ezredét is magával vitte.

Szatmár, 1909 április 11.

_