Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1909-03-31 / 26. szám
Szatmár, 1909. március 31. Szerda. 26. szám. XIII. évfolyam. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. Á „SZATMÁR-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENI MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. Hol fent, hol meg alant. . Ha az erkölcsökről ir valaki cikket, bizo- I nyosra vehetjük, hogy épen az ellenkezőről akar beszélni. Tehát az erkölcstelenségről. Ha igy mi címül erkölcseinket választottuk, ez esetben bizonyos, hogy erkölcstelenségeinkről akarunk írni. No igen. Mert erkölcstelenségeink szép számmal vannak. Nem csupán a test tehet erkölcstelen, tehát nem csupán fizikai erkölcsökről beszélhetünk, hanem ami sokkal súlyosabban esik a latba, a szellemi, lelki, társadalmi erkölcstelenségeknek is oly szép gyűjteményét hozhatnék napvilágra, hogy bizony-bizony szégyenkezéssel, orcánk pirulásával néznők ide festett csúnya képét, egész földi ittlétünknek. Hogy az erkölcsök bizonyos fejlődési fázison mennek keresztül, hogy ezek a fejlődési fázisok, akár csak a divat, bizonyos törvényszerűséget mutatnak, ez minden kétségen felül áll. Az idők bizonyos áramlatokat hajtanak maguk előtt, amely áramlatok következése azután az erkölcsök eldurvulása avagy kifinomodása. A prűd, kívül szégyenkező, nyárspolgárias erkölcsöket, a mindenben mulatságot találó, fékevesztett bachánaliák korszaka váltotta fel a múltban. A régi rómaiak erkölcsei nagyon laza alapokon állottak, a germán invázió lenyűgözte a hatalmas latin néptörzset s szelíd erkölcseit ———■ j— -------------------... ^^——— I olto tta beléja. A gall szellem győzedelmessége ismét a könnyed gall erkölcsöket hozta magával s úgy váltakozik már a világtörténelem lapjain az erkölcsök módosulása, akár csak megboldogult Bodnár Zsigmond hires és nevezetes hullámelmélete. Hol fent, hol meg alant. Hogy a mi korunk erkölcse minő fokán áll az emelkedésnek, avagy süllyedésnek, igen nehéz volna megállapítani. Amint a vízben már sokáig tartózkodó ember nem tudja megállapítani, hogy az hideg vagy meleg, épen úgy mi, kik az erkölcsök e vizeiben tartózkodunk, nem tudjuk kellőképen megítélni, hogy az sülyedő, avagy emelkedő félben van-e. Az bizonyos, hogy a nyugati áramlatok az erkölcsök lazításán fáradoznak. S miután a haladás, a kultúra már évszázadok óta nyugotról keletkezve megy kelet felé, valószínű, hogy az erkölcsök e modern áramlata az uralkodó s igy az erkölcsök lazulására következtethetünk. Németországban a meztelen klubbok sorra- rendre alakulnak. Ezek tagjai kötelesek az ösz- szejöveteleken, féifiak, nők vegyesen, teljesen ruhátlanul megjelenni, mert programmjukba a szép test kultuszát tűzték ki célul. Sokan azt mondják, hogy a meztelenség maga nem erkölcstelenség. Lehet, sőt valószínű, hogy igazuk van. De az is bizonyos, hogy a sok klubbtag közül meglehetős számmal fog akadni olyan is, aki nem a szép test kultuszának kedvéért h ó- dol be az egyesület tagjai közzé, hanem nyilvánvalóan azért, hogy erkölcstelen tedenciáju kíváncsiságának eleget tehessen. — A berlini rendőrség mindent megpróbál, hogy ezen egészségtelen áramlatnak elejét vegye, ám semmiféle eszköz sem áll rendelkezésére ezen összejövetelek megtartását megakadályozni. Az egyesülési szabadság ez országban annyira kifejlődött, hogy az félelmetesen őrzött nebántsvirág bármiféle hatósággal szemben. A francia és germán vetélkedése az erkölcsök lazításán természetesen nem fog nyom nélkül elsuhanni felettünk sem. A mi nemzetünk mindenkor kivette a maga részét minden újszerű reformból s a kultúra haladásával mindenkor igyekezett lépést tartani. Nem sok időt adunk s minálunk is megalakulnak a szép test kultuszát űző meztelen egyesületek s bizonyos, hogy szép számú taggal dicsekszik majd akármelyik is, hiszen mi bohém, művészeteket kedvelő náció vagyunk. Erkölcseink a különböző irodalmi árnyalatok által amúgy is kellőképen preparálva vannak arra, hogy eme hóbortos s tisztán erotikus érzelmekre visszavezethető kultusznak mihamarább behódoljanak. TARCA. Pesti levelek. Budapest, műre. 29. Pest és a háború. Csodálatos egy város ez a Budapest. Ahogy igy tavasz felé szinte ujjászülötten ragyog a márciusi napfényben a maga hivalkodó pompájával, melylyel a sokféle nyomorúságát rejtegeti a Koronaherceg utcai sétáló törzs publikumával. Ha az ember csak úgy felszínesen, madártávolból nézi magát a várost és népét, szinte boldogoknak tudja őket és szépnek látja a világot ; ragyogónak, mint a márciusi napfényt. De ez csak a déli korzó csalfa képe. Nem azt akarom mondani, hogy estefelé nem ép olyan nagy kalapokkal és nem ép olyan gondatlan arccal járnak fel meg le ezek a hivalkodó szép pesti asszonyok, vagy hogy a Laczkó- kirakatából kisugárzó villanyfénytől még tüzesebben ragyogó ékszerek nem pótolnák a márciusi nap hideg fényét. Csak épen a szemlélőben történik változás, amikor csöndes járkálás közben hirtelen hamisítatlan rikkancs kiejtéssel,amit sehol másutt nem lehet hallani, fülünkbe ordítja egy-egy vézna, nyurga kölyök, hogy »Esti Újság«. »A Nap« és már rohan is tovább; jön utána harmadik és még az Isten tudja hányadik. Az emberen hirtelen ideges izgatottság vesz erőt. a reggeli lap igen komolynak mondta a helyzetet, a béke-háború kérdése hajszálon függ, talán már azóta ki is tört a háború, nem bir ellenállni a kíváncsiságnak és nem telik bele annyi idő, mint a mennyi alatt ezt mind végig gondolja, már olvassa is a »Nap« címeit. Tu- lajdouképen okosabb nem lesz ebből az ember, mert hisz valamirevaló pontos tndósitást nem közölhetnek a lapok, de azért mohón kap az ember utánok. És, a hogy felpillantasz a fekete belük tömkelegéből, amelyek szinte lázba hozzák az agyadat, hogy bocsánatot kérj attól az úrtól vagy asszonyságtól, akibe épen beleütköztél, látod, hogy az egész utca télén van a lapokkal, de csak egy pillanatig, mig átfutják a legfrissebb híreket, azután ismét felhangzik az édesbájos kacagás a szép ajkakon és a konventionalis sétáló mosoly a beretvált és nyírt bajuszok alatt. Hát ez Budapest a háborús időkben, mintha csak egy iz- gatóan pikáns eseményről volna szó. És ez jól is van igy; mi volna, ha a korzón, a Koronaherceg-utcán is nehéz társzekerek dübörögnének munícióval megrakva, bervigott katonakocsisok káromkodásai közt; vagy arrafelé menne végig a józsefvárosi pályaudvarhoz minden érkező és tovább menő csapattest, kisérve siró szobalányoktól és egyéb fehérnéplől, közbe-közbe egy-egy ragyogó szemű suhanccal tarkítva a menet, akit megkapott a háborús láz és most nem bir elválni az előtte félistenekké nőtt szegény bakagyerekektől. Hát bizony ez is itt történik Pesten, csakhogy kijebb, olyan nagyon érzéketlen ez a nagy város, hogy az í egyik fele mit sem tud a másiknak fájdalmáról és mig a Körúti kávéházak politikusai borzalmas véres színben festik a háború képét a köréjök gyűlt száj- tátó nép szemei elé, addig a város fényesebb felében egy épen most kipattanó, kissé pikáns, kissé kacagtató lipótvárosi botrányról suttognak elkényeztetett idegzetű, folyton uj izgalmakra vágyó cilinderes urak, suhogó Reiner-ruhában, Pórfi-kalapban járó sikkes asz- szonyok. Ügyvédjelöltek és az uj ipartörvény. Soha kormányt még úgy meg nem átkoztak, mint ahogy ezt a mai kormányt fogják ügyvédi vizsgára készülő polgártársaink. Uramistenem, ha felgondoljuk, micsoda terheket rót rájok ez a kormány ; büntető novella, csekktörvény, végrehajtási eljárás, telepítési törvény, amit Darányi 475 f-nál kisebbre minden jóakarata mellett sem tudott kiszabni és még hozzá, horribile dictu, a kereskedelmi államtitkár egy uj ipartörvénynyel akarja boldogítani a világot. Uj ipartörvény, mikor leirom is, már reszket a toll a kezemben. És Szterényi csinálta és úgy csinálta, hogy minden érdekelt fél bele szólhatott. Hát az Isten szerelméért, tudják, hogy mit jelent ez? Az iparos, vagy gyáros szempontjából lehet az jó vagy rósz, felemelheti az ipart a mennyországba vagy a pokolnál is rosszabb csődbe vagy versenyképtelenségbe sülyeszti, de alapjában véve, veszteni csak szegény, minden módon megnehezített helyzetű fiskális-jelöltek vesztenek legtöbbet vele, mert bizony ez nem jelenti egyelőre sem az ipar támogatását, sem az ipar elhanyagolását, hanem 6—700 uj, borzalmas, nyakatekert magyarságu Posztó és gyapjúszövet újdonságokban W“ legolcisóbb bevásárlási forrás Weisz Ernáiméinál, S a Pannónia mellett. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér.------------------, ............................... - ........-______ _______________________ UA PVKZÉH: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ, KÉPV1SE1.Ó. FELELŐS SZERKESZTŐ: j SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. FEKENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. = Teflon-szám 80,== Mindennemű dijak Szatmáron, • kiadóhivatalban fizetendők.
