Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1908-03-04 / 19. szám

XII. évfolyam. Szatmár, 1908. március 4. Szerda. —— 19. szám. 0 ELŐFIZETÉS! ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. UAPVKZÉE: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. SZERKESZTŐ: FERENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. == Telefon-szám 80.== tölndenttemö dijak Szatmársn, a kiadóhivatalban flzetendók. Az általános választói jogról. — Részletek dr.Katona Sándornak» szatmári keresk. és gazd. Csarnok-ban tartott felolvasásából. — — Befejező közlemény. — A polgári foglalkozások, az ipar, kereske­delem és földmivelés virágzásának elengedhe­tetlen kelléke egy értelmes, tanult, jól táplál­kozó és legalább némileg megelégedett munkás- osztály. Ha körül tekintünk az európai kultur- államokban, úgy azt találjuk, hogy minél na­gyobb valamely országban az alsóbb osztályok jóléte, minél magasabbak a munkabérek, annál fejlettebb ott az ipar és mezőgazdaság és annál virágzóbb és népesebb a kapitalista osztály. Minél több gondot fordíthat az alsóbb osztály egészségének és a tisztaságnak ápolására, annál jobb egészségi viszonyoknak, annál nagyobb tisztaságnak örvendenek a vagyonos osztály­beliek. Ha az általános választói jog hívei idegen államok példájával akarják igazolni annak üd­vös eredményeit, akkor a mai rend és osztály uralom védői avval állanának elő, hogy a kül­földi példa nem találó, mert a magyar nép még nem elég érett ahoz, hogy a modern esz­méket megértse, hogy a lelketlen és őt kizsák­mányoló izgatók csábításának, a demagógiának ellent álljon. Ámde a demagógiától való félelem­nek semmi alapja nincsen. Aki a tömeg psicho- logiáját ismeri, az tudja, hogy az csak olyan eszmékért lelkesedik, csak olyan elvek meg­valósításáért megy tüzbe, amelyek az ő igazi érdekeit hivalvák szolgálni. Hogy a szociálizmus az utolsó évtizedek­ben olyan nagy haladást tett az egész világon; hogy a munkásproletároknak annyi ezreit, sőt millióit gyűjtötte a vörös zászló alá, azt csak a tudatlanság és a rövid látás tulajdoníthatja a demagógiának, az izgatásnak és félrevezetésnek. Szó sincs róla, pillanatnyilag lehet félrevezetni a nagy tömeget és ez némileg a magyar naci­onalista politikának is sikerült, de igazi ered­ményeket elérni és tartós sikert kivívni, a tö­meget állandóan hatalmában tartani csak egy olyan politikának sikerült, amely annak igazi érdekeit szolgálja. Hogy a szocializmus olyan gyorsan tért hóditolt és a müveit nemzetek politikájának olyan hatalmas faktorává lett — és ezt tagadni bizonyára a legnagyobb el­lenségei sem fogják — azt csak úgy lehet megmagyarázni és megérteni, ha elismerjük, hogy a szocializmus, minden hibái és tévedései mellett, mindig olyan tanokat hirdetett, amelyek az elnyomott és kizsákmányolt milliók érdekeit szolgálták. Hogy a szocializmus nem a tömegek félre­vezetésének köszönheti sikereit, mutatja azon körülmény, hogy a szociálista tanok a művelt­ség és felvilágosultság terjedésével kezdtek hó- ditani és annál nagyobb elterjedésnek örven­denek, minél magasabb fokán áll valamely ál­lam a kultúrának, minél fejlettebb ipara és mezőgazdasága, minél intelligensebbek munká­sai. Ez az oka annak, hogy a szociálizmus minden országban legbuzgőbb hive a gazdasági haladásnak és előmozdítója a munkás osztály kiművelésének. Az első körülmény ok arra, hogy a polgári osztály, legalább átmenetileg — ne lássa benne tisztán csak ellenségét; az utóbbi pedig garancia az iránt, hogy a szoci­álizmus nem alapíthatja existenciáját a dema­gógiára és a tömegek félrevezetésére. Az álta­lános választói jog megvalósításának tehát nem lehet akadálya a demagógiától való félelem. Sőt ellenkezőleg, attól éppen annak ellensúlyo­zása várható. Ha a munkás osztály poiilikai jogokat kap, azok gyakorlásában megszerzi a politikai érettséget, a közhatalom gyakorlására való befolyását első sorban arra használja fel, hogy megteremtse azon feltételeket, melyek őt az általános műveltség birtokába juttatják, mert a műveltség a proietárságnak a leghatalmasabb fegyvere a léiért folytatott küzdelemben, de egyszersmint a legbiztosabban megóvja attól, hogy a népbolonditásnak, vagy a demagógiának eszközévé sülyedjen. Minthogy a polgárság a szociálizmus ter­jedésének amúgy sem képes gátat vetni, csak saját érdekében cselekszik, midőn a munkás- osztályt bebocsátja a törvényhozás falai közé. Azok az ellenállhatatlan erők, amelyek a par­lamenten kívül rombolólag hatnak, a törvény- hozásban a komoly munka és haladás mótoraivá válnak. Már Lassalle mondotta »Aki azt mondja: általános választói jog, — az a kibékülés kiál­tását hallatja.« Mig a szociálizmus a törvény- hozáson kívül revoluciót jelent, amely strájkok- ban, forrongásokban és egyéb mozgalmakban nyilvánul, addig a parlamenten belül az evo­lúciónak faktora, mint ezt a müveit államokban látjuk. A magyar iparos és kereskedő osztálynak pedig kétszeres érdeke, hogy a munkásság előtt megnyíljanak a törvényhozás kapui. Egyrészt azért, hogy az azon kívül levő nagy feszültség, amely első sorban az ipart és kereskedelmet sújtja — enyhüljön, másrészt pedig, mert a kapitalista polgárság erős támaszt nyerne egy radikális pártszövetségben a preponderans nagy­birtokossággal szemben. Kiváló államférfiak, még a konzervatív gondolkozásuak is, felismerték azon nagy erő­nek a jelentőségét, amelyet a munkásság kép­visel és bebocsátolták azt a parlamentbe, hogy erejét nagy céljaik megvalósításánál felhasznál­ják. Bismarck, akit a legnagyobb elfogultság sem vádolhat nemcsak demagógiával, de még csak demokrata hajlamokkal sem, volt az, aki Németországban az általános választói jogot behozta, hogy a proletárság segítségét igénybe vehesse a német egység megteremtésének gi­gászi munkájában. Franciaországban a suffrage universel III. Napóleonnak köszönheti létét, mert az absolut császár éles szemmel felis­merte, hogy uralmának megerősítésére az al­sóbb néposztályok segítségül hívása a legbiz­tosabb eszköz. Az általános választói jog ellen felhozni szokott ellenvetések között a legjelentősebb, amelyet a reform ellenségei a legnagyobb sikerrel hangoztatnak és amely azok szemében is nagy sulylyal esik a mérleg serpenyőjébe, akik a magyar alkotmánynak demokratikus szellemben való megreformálását óhajtják: ez a nemzetiségi veszedelem. A nemzetiségi szempont megítélésénél az a legfontosabb kérdés, hogy vájjon vannak-e a nemzetiségeknek, mint ilyeneknek specialis, az ország magyar nyelvű lakosságáétól különböző, illetve azzal ellentétes érdekei? Önök tisztelt hallgatóim talán egy kissé különösnek és kö- velkeztetéskép szerénytelennek fogják találni véleményemet, ha azt mondom, hogy nincsenek. Nincsenek uraim, mert az emberi érdekek, legalább is egy ország határán belül nem hossz- melszelben, nemzetiség és nyelv szerint, ha­nem harántmetszetben, az osztályba tagozódás alapján difterenciálódnak s az ezen irányú dif­ferenciálódást a különböző országok között is megtaláljuk. Különböző országok agráriusai például sokkal közelebb állanak egymáshoz, mint egy országon belül a földbirtokosok és mezőmunkások. Ez utóbbiak között nagy az érdekellentét és örökösen harcban állanak, el­lenben a különböző országok agráriusai csak í nem rég alakították meg a nemzetközi agrár- : szövetséget, amelyben nagyon jól megférnek j egymással. Az osztályérdek közössége már szá­mos nemzetközi szövetségnek adott létet, mert j a világ minden burzsoái megszivellék és ma- 1 gukra alkalmazták a kommunista kiáltvány hires végszavait: »Világ proletárjai egyesüljetek!« s mig a világ minden kapitalistái nap-nap mei- i lett jobban átérzik a nemzetközi szolidaritás I nagy fontosságát, egy pillanatra sem szűnnek A. legolcsóbb bevásárl posztó- és gyapjúszövetekben. ♦♦ ♦♦ §mr forrás WBISZ E3KMVEL szt é-ii x S e t e Női kosztüm különlegessé­gek nagyvá­lasztékban ! n <iK> 0$*- Ssatmáe*, a Pannónia mellett. ♦♦

Next

/
Thumbnails
Contents