Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1908-12-24 / 103. szám

5-ik oldal.

Szatmár, 1908. december 24.

SZAT MAR-NÉMETI.

—■Eguya'.maisra a c=v.* m" tm:.

órányira, a szánjuk előtt egy nyúl szaladt át az utón A bíró keresztet vetett, magára ás odaszól a jegyzőnek:

— Uram ez nem jót jelent.

Alig haladtak még két kilométernyit, a biró jóslata beteljesedett, figy szán jött velük szembe. A bitó hamar felismeri a szán előtt a főszolgabíró lovait s s hátrafordulva mondja a jegyzőnek :

— Nem megmondtam, hogy nem jót jelent a nyúl.

Tényleg a főszolgabíró ment Írn i »vizsgálatra. \ jegyző és a biró visszatértek.

— Címeres és zászlós iskola Az népiskolai törvény értelmében a közoktatásügyi miniszter megkül- dotte az elemi iskolák számára a nemzeti zászlókat és címereket. A nemzeti címerek az iskolák főbejáratai fölé (üggesztendfík ki. A nemzeti zászlókat pedig az összes iskolák jellegkülönbség nélkül a következő ünnepeken kötelesek kitűzni : a) Szent István napján, b) az 1848 iki törvények szentesítése napjának évfor- dulóján (április II.) c) a mindenkori uralkodó születésnapján Iskoláink tehát épugy, mint a többi állami hivatalok, magyar címerrel ellátóit felirásos táblát kapnak, melyet kölelesek az intézetek az iskola épületen kifüggeszteni s a megnevezett ünnepeken a magyar nemzeti szinti címeres zászlót kitenni. A nemzeti címereket ki is szegezik az iskolák kapuira

— Krón Mihály a háborúról. Egy jókedvű társaság a keleti kérdésben meginterjuvált.i németi legnépszerűbb vendéglősét, Krón Miskát, aki tudvalevőleg a keleti ügyekkel behatóan foglalkozik és azt a választ nyerte, hogy a mulatsághoz, valamint a háborúhoz, miként a hires egykori osztrák generális mondotta, háromszor is pénz keli. Ez utóbbi pedig a jó szerbeknek nincsen. Tehát erősen kételkedik a véres napokban; mindazonáltal, ha mégis körülhordoznák az országban a véres kardot, felajánlja szolid vendéglőjét főhadiszállásnak. Jó söre és más pompás italai vannak.

— Akik Amerikában házasodnak A kivándorlás a csalad élet viszonyainak sok változását vonla maga után. Felszedelőzködtek az emebrek, megalapított családok maradtak el Isten nevében s a huzavonából nem egyszer sötét regények fejlődtek, vagyoni viszálykodások pedig sűrűn fordultak elő. Mert itthon inassal állt össze az asszony, gyodolván, hogy itt hagyta az ura, a kint lakó ember is kötött házasságot; senki sem tartótta számou a házassági ügyeket. Most e zavarok elkerülése végett a belügyminiszter rendeletét adott ki, hogy külföldön élő magyarok családi viszonyaiban beálló változások, amint az. idegen hatóságtól erről értesítés jön, vezettessenek be itthon az illető unyakönyvébe.

— Az elektromos melegítésről. Nincsen melegítő eszköz, amely az elektromos melegítés kényelmével vetekedhetnék. Nincsen olyan főzőkészülék, amely csakis annyi meleget termel, amennyi a főzés céljára szükséges; a gáztüzelés 4—5-ször annyi meleget ad, mint amennyi a főzéshez kell, a haszontalanul termeit meleget pedig a környezet nem kívánt melegítésére fordítja. Azért az elektromos főzés ideális módszer marad nyáron, amelyet semmi mással pótolni nem lehet. Egy egyszerű dugaszcsapolás elegendő arra, hogy a termelt, meleg pontosan szabályozható legyen. Minden másfajta melegítés égési termékeket produkál, amelyek a levegőt ronlják. Egyedül az elektromos melegítés felel meg a higiénikus követelményeknek. Az elektromos főzőeszköz minden pillanatban való készenlétével, kezelésének egyszerűségével más főző készülék nem versenyezhet. Az elektromos melegítés teljesen veszélytelen, amit sem gáz, vagy szeszmele- gilőröl, sem szén, vagy fatüzelésről mondani sem lehet. Az előnyök ugyanazon sorozatát látjuk itt, mint az elektromos világításnál és erőátvitelnél. Számszerűleg nem tudjuk kifejezni azok értékét, de annyit tudunk, hogy az elektromos áram használata! vi’ágiiás és munka termelése számára példátlan gyorsasággal terjesztik. Ugyanezt várhatjuk az elektromos melegítés terjedésére.

— Férfiak wépségversenye. Annyira unott dolog már a női szépségverseny, hogy az angol Folkestone fürdőhely vendégei fiatal urak számára csináltak versenyt, Díjul egyebeken télül egy szép nőt is felajánlottak, gazdagot — persze feleségül Ezért a fiatal hölgy díszpáholyt kapott. A pályázóknak el- fiiggönyzött tribünön kellett helyett foglalniok, honnan ki kellett dugni a fejét mindegyiknek egyenkint és profilban, meg en face mutogatni magát. A borbélyok e napon hihetetlen mennyiségű pomádét kentek szét a folkestonei férfiak tökkobakján. A verseny kezdetén merő véletlenségből, hogy történt, nem tudni, kulya dugta ki fejét elsőnek a nyíláson, ami pokoli rigságot keltett. Ez aztán kellő hangulatba ringatta a fürdőhely szépeit. Minden megjelenő arcra csak úgy szórták az elmésségeket. Nevetségesekké tettek mindent, hogy csupa piruló fórfiarc jelent meg a függöny- nyitáson.

— Percy, hisz otthon maradt a szépséged 1 — hallatszik egy szőke baba ajkáról.

Fgv svájci pályázóra viszont 1 isütölték, hogy olyan, mint a lefölözött svájci tej. Es igy tovább. Általános meggyőződésként alakult ki, hogy a férfiak borzasztó mód’ ügyefogyotían viselkedtek a szépség- versenyen. Hiába pályázott a cigány, meg a japán faj, A dijakat állítólag a következő nemzetek fiai nyerték : francia, német, magyar és olasz. Az első dij nyertese egy angol 8. ezredbeli huszártiszt volt, aki nem fogadta el a »hölgydijat«, mivel menyasszonya éppen ott. ült a szomszéd páholyban.

— Ütvén év I Ennyi idő telt el „AZ ANKER“ élet- és járadékbiztosító társaság alapítása óta. A félszázad alatt elért kiváló eredményeken kívül bizonyára a közönség legszélesebb rétegeit éidekli a társaság lapunk mai számában megjelent hirdetésének azon publikációja, hogy uj biztosítási módozatot alkotott, melynek hivatása az élet- és nyugdíjbiztosítás előnyeit egyesíteni. Ezzel a társaság régóta érzett hiányt pótol.

—Divat Szalon, magyar olvasóközönségünk e jóságáért méltán kedvelt családi lapja, immár XXII. évfolyamát járja. Minden dicséretnél többet mond ama tény, hogy ez idő alatt a Divat Szalon keletkezésének idejéből való régi divatlapok mind kidőltek és olvasóik csatlakoztak a győztesen maradt legjobb családi divatlap olvasóközönségéhez. Ebben az időben már nincs város és nincs magyar uriház, a hol kéthctenkint nem a legnagyobb érdeklődéssel várnák a magyar gazdasági viszonyukhoz mért takarékos öltözködés tanítóját s egyben a legjobb szándékkal szerkesztett családi lapot, a Divatszalont. —- A mai nehéz életviszonyok között valóban kétszeresen is meg kell becsülnünk a nemes irányú divatlapot, mely asszonyainkat nem a divathóbortok majmolására, hanem takarékosaágra és munkára tanítja. A Divat Szalon ugyanis igen kevés teret enged az úgynevezett párisi divatnak, melyet a mi társadalmi és gazdasági viszonyaink közt nevetség és kár nélkül viselni csakugyan nem is lehet, ismerni azonban a jóizléshez tartozót és e helyett a valóban szép, elegáns, praktikus öltözékek, kalapok stb. készítését tanítja. A Divat Szalon ugyanis ingyer szabásokkal szolgál, pontosan az előlisetó mértéke szerint s e szabások által a lapban bemutatott toilettek otthon is elkészíthetők. Szorgalomra, tevékenységre ösztönzi e lap olvasóit az iparművészeti munkák tanításával, háztartásra vonatkozó tanácsaival s a jói végzett munkálkodás jutalmául egy teljes, jól szerkesztelt, neves irók munkáival gyarapítóit szép- irodalmi résszel s egy jóravaló gyermeklappal ad a tudnivalók mellé nemes szórakozást is. A Divat Szalon külső kiállítása méltó a belső tartalomhoz. Színes képei, ábrái díszes boritéka. kiváló hölgyek arcképeinek bemutatásai ismeretterjesztő cikkeinez adott illusztrációi mind sikeresen sorakoznak ahhoz, hogy a magyar olvasóközönség ez években régi, de fejlődésben mindig friss és uj családi lapját a külföldi divatlapok fölé emeljék. A Divat Szalon különben olcsóságban is kiállja velük a versenyt, lévén előfizetési ára egész évre 12 K, félévre (i K, és negyedévre 3 K. Mutatványszámot ingyen és bérmeutve küld a Divat Szalon ki- adóhivatala Budapest, IV., Eskü tér 5. sz.

— Aki jó bort 3zeret inni, keresse fel a »Hungáriái«. hol egy liier must házhoz 28 kr. Kiemelendő még a többek közt egy palack saját töltésű bor »Hungária Gyöngye« cim ala’t 50 krajcár.

— Aki szép és olcsó karácsonyi vagy újévi ajándékot óhajt vásárolni, a menjen a — színházzal szembe — levő óra és ékszer üzletbe, mert olt találja a legdusabb és legolcsóbb választékot valódi arany és ezüst ékszerekben, mindennemű zseb- és fali órákban, tisztelettel Képes Dávid mű órás és ékszerész, Szalmáról!, a színházzal szembe.

CSARNOK

Karácsonyra.

Fönn ragyog a betlehemi csillag,

Mint biztató, fényes üzenet;

Ablak alatt szent zsolozsma hallik,

Csodát hirdet, csodaünnepet.

Száz kis gyertya ég a karácsonyfán.

Örömet, fényt, de sokakra hint:

Ajáudékit bőven osztogatja;

A Mesternek köszönhetjük mind.

Ima s ének áhítatba ringat,

Szivünk telve édes ihlettel,

Mert a remény, szeretet és hit Szárnyán Hozzád emelkedünk fel.

Bara2si József.

Karácsonyi gondolatok.

Itt a karácsony. A harangok imára hivó szózata lelkünket fölemeli a hétköznapiság nyomasztó légköréből. Ünnepi érzés jól eső melege éleszti fáradt idegeinket. Elmélkedésbe merülve, ajkunkon is megzendül az örömének s a hitbuzgóság szárnyain emelkedik fohászunk az egek Urához:

»Dicsőség magasságban az Istennek. Békeség légyen földön az embernek. És jó akarat mindenféle népnek és nemzetségnek«.

Óh, mily boldogító érzés ez I Ha azonban széttekintünk a népek milliói között, vizsgálódó lelkünk előtt mily látomány tárul fel : Elfeledkeznek a hit, remény és szeretet boldogító eszméinek örök forrásáról.

»Mi mindnyájan egy atyának gyermekei vagyunk s egyformán szeretjük is egymást«,

Korunkban a munkája mellett görnyedő kézműves, a szellem titkait kutató tudós, az embertársa Imára éhező félvad, a megrögzött gonosztevő, a sokét emlegetett igazak, a kunyhók lakói és a paloták fény llző urai mind, mind, a boldogságra törekszenek eleitől fogva, csakhogy ma már nem a Mester által hirdetett igaz ösvényen haladva akarják azt elérni, hanem ferde utakon.

Krisztus eljövetele forduló tengelye a világtőrté nelem kerekének. A tétovázóra nézve hitbeli meg ■

erősödés, a csüggedőnek reménység. Hozzánk magyarokhoz is biztatólag szól a karácsony ünnepe. Csak el ne tévesszük az igazi ösvényt és tartsunk össze.

A harangoknak karácsonyi megszólalása édes mámorba ringatja aggódó lelkünket. Nem csüggedünk, mert ama nagytanitó homlokára is töviskoszorut fontak egykor s ma a megváltó eszme elközeglő győzelmének fénye ragyog mindenfelé.

Kövessük azért a Mestert, ki igaz hitet hirdet a bálvány imádóknak és reményt önt a reménytelenekbe. Ha ezt cselekedjük boldogok leszünk I

Barazsi József

A Balaton télen.

— Irta Horváth látván. —

Esik n hó: fehéren, lágyan.

Mély, áh itatós, templomi csend honol. Nincs egy hang, nincs egy parányi zörrenés sehol. A fehér lepel lassan befog, ellep, eltakar mindent, mintha a nagy természet menyegzőjének fehér asztalterilöje volna Megannyi mii iárd apró ezüst-csillag, tű. S a nagy- nagy fehérségen át- meg átrezg a tisztaság, a fehérszőlő nász fenséges szelleme.

A liő.

Van-e annul édesebb, szüziesebh álom, mint a szálló, repülő, táncoló hó! Oly lágyan, oly csendeseu hull a sok milliard ezüst-csillag, hogy igazi gyönyörűség nézni. És én mégis zajosnak érzem a hó szitá- lasat; bensőmben csodás, érthetetlen érzések beinek küzdelemre.

Én a hó csendes hullását mosolygóbbnak találom, mint a tavasz rügyfakasztó mosolyát. Mert a tavasz hangot ad a madarak millióinak s a tél elveszi tőlük. Szerelem a magányt; kerülöm a zajt. Órákig el tudok gyönyörködni azon, hogy mikent hull, mikén! csillog- villog a hópehely, ismeretlen táncokat lejtve a levegő végtelenjében és lehull a sáros, piszkos földre: fehéren, lágyan. És a táj képei . . . Ellepi az egész tájat a puha fehér takaró. Ameddig a szem ellát: mindenütt a nagy fénylő, fehérség. Erdő, mező, fü, fa, mind fehér. Van-e énnél szebb, kedvesebb festmény valahol. Ilyet müvészecset nem tud vászonra álmodni.

Ezt a fényűzést csak a természet pazar keze engedheti meg maganak. Hát még a csendesség. Ehhez hasonlatosságot sem találunk sehol.

De nem érvényesül a fehér hó festői hatásé sehol sem oly elementárisán, mint a Balatonnál. Ide jöjjetek, ezt nézzétek meg s ielketek ha befogadta, el nem feledi soha. Úrrá lesz érzelmi világotok felett . . Mert a Balaton téli tájképeivel is vonz, ha még oly zord is az.

A Balaton mesés, szép, téli világa mellett semmivé törpülnek Tátra, Erdély vagy a külföld magas fekvésű vidékei, hómezói, glecserei. A Balaton és környéke kellemes az év minden szakában, más-más képpel, más-más váliozalossággal. De mennyivel más télen a Balatou környéke, mely mindig fenséges, mindig bajos, mindig regényes.

De amilyen kellemes és barátságos nyáron, ép oly elhagyott, zord lélen. A csillogó hóban elhagyatva, lezárt zsaiuikkal, a hideg elől eltemetett rózsabokrokkal magányosan, árván, halotti néma csendben, szomorúan hallgatnak a villák és nyaralók, ahol a nyáron annyi vigsag, pezsgő élet s dal hangzott el. Csendes minden. A hószemek azonban folyton hullanak, folyton égnek, ragyognak. A Balaton partján páratlanul szép a téli világ. Ha ilyenkor kimégy a Balaton hóval borított parljara, fenségesen szép panorama lep meg. A part mentén levő fák, berkek, legelők s a zalai hegyek mind-mind hóval vannak borítva, közvetlen előtted pedig a Balaton hatalmas sima, fénylő jégpáncélját latod, amely Balatonszent- györgytöl tel egészen Akaratjáig terjed. Az egész, amit látsz, egy óriási fénylő lepel.

Hideg van, kegyetlenül hideg . . .

A déli-vasul vonatai csikorogva, dübörögve rohannak végig a pályán s futnak be a pályaudvarokba. Kint a vasúti sin mentén taviródrótokon fáradt, lomha testű vatjuk gubbaszkodnak s nagy busán bólingat- ják fejeiket. Neha-néha megszólalván, hangoztatják szokásos mondókajukat: kar-kar . . . Bizony kár, hogy a szép nyarat ilyen csúnya, zimankós tél váltóim fel.

A János-hegy felett gyengén, bágyadtan kisüt a nap s midőn halvány sngarai a nagy ködön áttörve, szétfoszlanak a hóborilott vidéken, olyan csillogás tá- I mad a havon, bokrokon, gályákon, mintha az egész ! világ mindem drágakövét pazar módon itt hintették ! volna szét . . .