Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1908-12-24 / 103. szám
SZATMÁR-NÉMETI. Szatmár, 1908. december 24. millió lelkek nehéz rabláncait s oszt igazi áldást országoknak és nemzeteknek. Az a szegény kisded, aki 1908. évvel ezelőtt idegen ember könyörületéből nyer magának pihenő helyet, ahonnan azonban nem sokára menekülni kellett, később országoknak imádott kedvence lett s világbiró fejedelmek, császárok és királyok szállanak le trónjukról, hogy azt a rneny- nyei királyt üdvözöljék, akinek »nem volt helye, a hová fejét lehajtsa«. Még ma is a világnak hatalmasai zarándokolnak el arra a helyre és mélységes áhítattal leborulnak ott, ahol ő koldus szegénységben született. Mi is, kik lelkünk teljességéből érezzük azt a végetlen örömöt és igazi boldogságot, melyet e világnak hozott, itt a magunk szivében is, melyei ő imádság helyévé szentelt föl, az angyalok seregével együtt hangoztassuk ma is a hit eme háláját: »dicsőség a magasságban Istennek*; a remény imáját: »békésig e földön*; s a szeretetnek őszinte fogadalmát: »és az emberekhez jó akarat«. Dr. Márk Ferenc. 2-ik oldal. ___________ Sett enkedés a politikában, A magyarság politikája sohase volt settenkedő, alattomos, mindig nyíltan és őszintén megmondottuk, mit akarunk és mért akarjuk. Most azonban, úgy látszik, egyszeriben más elvek léptek homloktérbe a politikai életben, — és ma mindenki boldog, ha óvatosan, fölülte óvatosan eltitkolhatja azt, ami meggyőződése, terve, akarata. Legfontosabb gazdasági és politikai kérdéseinkben ezt a settenkedést találjuk. A struc madár eljárását követjük, ki azt hiszi, hogy menten fel nem ösmerhetővé válik, ha fejét a a sivatag homlokjába temeti. íme, csak a legközelebbi múltak eseményei: A bankkérdésben sehogy sem akar szint vallani a kormány. Még csak egy-két hónap és a kérdés amúgy is felszínre kerül, miért hát ez a bujkálás, ez a fölötte ravasz és óvatos nyilatkozás, mely mindenről beszél, csak éppen a Bodóné vásznáról nem? A képviselőház egyik tetemes része, Justh Gyulával az élén, sürgetően és követelőén kérdi a kormánytól, milyen eljárást fog követni a lejáró bankszabadalom megújításánál. Es mi a válasz? Érzékenykedés, hivatkozás az egyéni j becsületre, bizonytalan körmondatokba foglalt homályos sejtetések, hogy ime, úgy, ahogy, valahogy csak lesz, mi is azt akarjuk, amit más akar, más is azt akarja, amit mi akarunk, szóval minden, csak az nem, ami a dolog lényegére tartozik. Azután itt van a bosnyák annexió. Újabb és újabb áldozatokat hozunk abban a reményben, hogy ezen áldozatoknak használ, is fogjuk látni és a kormány megint csak veri a mellét, hogy legyetek nyugodtak, meglesz, meglesz, majd valamikor ... Es ugyanakkor a bécsi képviselőházban Lichtenstein herceg, a legtekintélyesebb osztrák parlamenti párt egyik feje, már előre is lilla- kozik minden olyan törekvés ellen, mely Boszniának a Magyar királysághoz való csatolását eredményezhetné. És az egész osztrák parlament, mely végre mégis csak számottevő faktor ebben a kérdésben, egyöntetűen állást foglalt Lichtenstein herceg mellett és egyhangú lelkesedéssel tiltakozik a magyarok nagyzási hóbortja ellen. Nos, ha az osztrákoknak időszerű e kérdés fölvetése, — mért időszerűtlen nekünk ? Mi kár háramlanék reánk abból, hogy mi is már előre leszögezzük álláspontunkat, amelyből egy tapodtat sem engedhetünk és amely egyetlen mondatba foglalható össze, hogy Bosznia j történeti jogok alapján csakis a mienk lehet. Az osztrákok nézete szerint e történeti rr jogunkat már elvesztettük. Ok, úgymond Lichtenstein herceg, nem elfakult pergamentekre támaszkodnak, hanem az élő jog alapján követelik maguknak Boszniát. Ez az elő jog pedig szerintük az, hogy osztrák pénz és vér szerezte meg harminc évvel ezelőtt Boszniát. Nos, ebben az okoskodásban olyan perfidia rejlik, melyet szó nél ül hagynunk nem lehet és nem szabad. Mióta az osztra.. a legrosszabb esetre is | közös hadsereg és közös pénzügy ? Micsoda kö- ! zösség az, melynek mi csak kárát látjuk és ! minden hasznát osztrák szomszédunk szedi el! j Hol az az élő jog, melyre az osztrákok j támaszkodhatnak ? Mi sem elfakult pergamen- j tekre hivatkozunk, de igenis hivatkozunk a I mwgaimsasKVü rüimnnrf követnék. Éjféli harangszóra áhítattal mennek a uh- i sere s harangzúgás, zsolozsmák hangjai mellett átérezni vélik azt a nagy igazi testvéri szeretetet, mely a Megváltóban mindvégig oly hatalmasan lobogott. Emberek, a Megváltó születésének évfordulóján, ne csak erre a napra, ne csak órákra, percekre térjetek magatokba, hanem kövessétek az Ur hitvallását, nemes tanait, hogy ez élet, mely rut küzdelmeivel . oly sok megaláztatással, oly sok szenvedéssel fizet munkátokért, legalább a hitvilágában nyerjen vigasztalást, hogy olt, hol az érdemet az érdemekért, a törekvést a törekvésért, a jót a jóért magáért jutalmazzák, mindnyájunknak egyenlő mértékkel mérnek s nem a külső, hanem a belső lesz az, mely a jutalmazások alapját képezik! Asszonyoknak. Budapesti levél. December hó. Karácsony hava! Gyermekek öröme ! Szent szeretet ünnepe ! Jövel ! Ide s tova két. évezred óta eszlendőrői-esztendőre megújuló, unott, elcsépelt szólások. Ebben a fekete, ködülte, sáros világban a fehér karácsonyt méltatni ép oly hiú erőlködés volna, mint uj ötletekkel megénekelni akarni a szerelmet, ifjúságot, madárcsicsergégt. De meg a hiúságnak, önzésnek í ebben a vásári zajában szinte rösteljük nemesebb indulatainkat, igaz érzéseinket s ha vannak ilyenek, inkább leplezzük, letagadjuk, semhogy a cinikus világnézet pálcát törjön fölöttünk naiv, érzelgős lelkek fölött. Ez a világnézet azt tartja, hogy a karácsonyt., is puszta önzésből ünnepeljük meg, mert szeretteink öröme, boldogsága elsősorban a mi örömünk, s ez a magyarázata annak is, hogy a karácsonyfa kultusza örök . lesz, mint az emberi önzésé, mint magáé az örök zöldé. De meneküljünk ebből a borongós hangulatból egy szebb, vidámabb világba, oda, ahova feladatom szólít, oda, ahová egy jól sikerült toallet bő kárpótlást nyújt az élet száz apró bajáért. Karnevál adókivető bizottsága ma-holnap permanenciába lép és nyilván megint csak emelni fogja az adót. A hölgyek lázas sietséggel latnak hozzá megrendeléseikhez, nehogy a férjék, családapák meg idejében a fölszólain- las jogával éljenek. Az idei farsang divatja is a klasszikus stil jegyében indul, On reviem toujours — s valósággal visszatértünk az ókori népek viseletéhez. Lnssu volt az átmenet, de csaknem teljesnek mondható. Görög a stil as egész vonalon. Alkalmam volt látni Monaszterly és Kuztnik Szervita-téri előkelő cégnek legújabb, szenzációs kreációját, Szilassy Mici úrnő kelengyéjét. A menyasszonyi toallet és a világoskék látogató posztóruha, a szabó művészet valóságos remekei. A jónevü cég számotvetve a gazdasági pangással, szinte hihe'etkoronázási esküre és hivatkozunk arra, hogy magyar fiuk vére hullott el Bilek és Magltlj alatt. De mondom, nem akarunk most polemizálni Bécscsel. Meguntuk már a. kofáskodást és tisztában vagyunk azzal, hogy minden vitás kérdést csakis ököllel tudunk elintézni. De, hogy ennek az ökölnek ereje és súlya legyen majdan, szükséges, hogy az egész magyarság egy táborban legyen. És pedig oly táborban^ mely nem az éj sötétjében lappangva bujkál, hanem amely nyill sisakkal, emelt fővel áll ki a porondra. Hagyjunk tehát föl azzal a politikával, mely még a legsürgetőbb kérdéseket is dodonai orákulumokkal akar elodázni, hanem igenis, valljuk nyillan azt a követelésünket, hogy magyar jegybank és Bosznia országunk testéhez való csatolása nélkül egy percig sem maradunk lo- vább közösségben Ausztriával. Színház. A dollárkirály nő. Az újabb operette-királyok triászában Fali Leó a harmadik, de jelentőségre nézve, nem az utolsó. Lehár és Slrausz Oszkár színesebbek, invenciózusabbak es termékenyebbek, de Fali Leó zeneileg komolyabb és tartalmasabb. Ő inkább a vig operák jövendő mestere és a nein könnyed, subtilis operettek zeneköllöje. A dollárkirálynő is inkább operai színvonalon álló mü, mely nem olcsó hatásokat keres, nem kupiék révé'i akar népszerű lenni, hanem Offenbach iskolájának útmutatása szerint kíván a művészetben érvényre jutni. Ez az iskola természetesen más librettót igényei, mint aminő a Dollár-királynőé, mert ez túlzottan opgrette-szerü. Lépten-nyornon érezni lehet, hogy a vertelen szöveg mennyire befolyásolta a genialis zeneszerzőt. Viszont azt is érezzük, hogy a magasan szárnyaló zenei gondolat néhol teljesen átformálja a darab léha cselekményét. Mindezek dacára a Dollárkirálynőnek úgy Becsben, mint a budapesti színpadon óriást sikere volt és a zene olyan népszerűségre tett szert, hogv amikor hozzánk került, már ismert melódiákban gyönyörködtünk. A darabot Krém er is szinre hozta egyetlen egyszer : az utolsó előadás estéjén. Rá sem ismertünk most, bogy a Heves Béla rendezőjének gondos keze munkáját láthattuk a szombat esti bemutató alkalmával. A szereplők — egy-kettő kivételével, akik ig n gyöngék — szépen megálltak helyüket és a karénekesek is buzgalommal lujták a nehéz partitúra együtt teseit. Különösen meg kell dicsérnünk Tibor Lórit es Balia Mariskat, a két kedvelt primadonnát, akik úgy elegáns megjelenésükkel, mint énekszámaiknál méltók voltak a közönség tapsaira. Kitűnő volt Érczkövy bárója és főleg az ő szép baritonjának tudjuk be, hogy az »ispiláng«-dalt Bállá Mariskával hatszor kellett megismételniük. Ügyes volt Somogyi és Sipos egyenruhás yanke-ja, kedélyes tröszt-elnököt mutatott be Rónai és eüenallhatatlan derültséget keltett. Gárdonyi len olcsó árakon kinálja Paquin és Doucet párizsi világcégek modelljeit. A készletben általános feltűnést keltettek egy pávakék posztóból készült zsurkosztüm egyazon szinü ottomán seiyernkabáttal, egy rozsdavörös ottomán ruha, sok-sok bájos esti öltözék, színházi köpeny. E ruhadarabok a legfejlettebb, legkényesebb Ízléssel szemben s helyt állanak és az idei divatnak bizonyára irányt fognak szabni. A karácsonyi ajándékok megválasztásánál kétségkívül akkor járunk el bölcsen, ha a szépet hasznossal egyesitjük. Egy nőismerősöm azt az elvet oly leleményességgel valósította meg, hogy férjét egy értékes perzsa selyemszőnyeggel lepte meg, amelyet természetesen a saját budoárjában helyezett el. Az Adorján és Ágoston Váci-utcai cég ezúttal valóban kitett magáért. A Kelet szőnyegiparának akkora gazdag választékát halmozta föl raktárában, hogy bármely világvárosban is méltó feltűnést keltene. A nagy fénnyel berendezett üzlet — akárcsak egy iparművészeti kiállítás — valóságos bucsujáró helye az előkelő közönségnek. A cipöviseletről és a frizuráról kell még megemlékeznem, ir.int a fair asszony külsejének e kétségkívül igen fontos két tényezőjéről. Korcsolyacipőkben a fekete és főképen a barna bagaria bőrből készült a fess és praktikus, mert a legújabb szürke és barna szinü bokavédők alkalmazásával jó meleget is tartanak. A legújabb divat tekintetében egyébiránt teljesen Első rendű koksz-, brikettporosz kőszén, és kovács-szén Szatmár, Árpád-utca 13-ik szám. ♦♦•»♦♦♦Kapható: ♦♦♦♦♦♦ REITER * ROTH Telefon-szám 183.
