Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1908-12-02 / 97. szám
S Z A T M Á R-N ÉMET I 3-ik oldal. Szalmái, 1908. december 2. nitóképzői-tanár hívta föl a mintegy 300 főnyi közönséget a kath. sajtó támogatására. Ezután megtörtént a megalakulás. Elnök lett Fásziusz Elek; igazgató Weszelovszky Béla. Aztán megválasztották a többi hivatalnokokat is. — A középitkezési bizottság szombaton délután 4 órakor ülést tartott, a melyen a város központjában elhelyezendő kir. adóhivatalnak terveit vizsgálta felül, a melyeket minden tekintetben elfogadhatónak talált, miért a tervező építész részére a kialkudott 1800 K tiszteletdijat kiadandónak és a költségelőirányzatot a tervekkel felterjesztendőuek véleményezte a minisztrehez. Eredetileg az építkezés 157 ezer koronában volt felvéve, a költségelőirányzatban pedig ez az összeg most már 177 ezer korona, tehát 21 ezer koronával több, mini ahogy tervbe vétetett. Ezért kell arra nézve a pénzügyminiszter hozzájárulását kikérni. — Kiküldetés. A szatmármegyei általános nép- tánitó-egyesület december 7-iki közgyűlésére a tanács a város képviseletében Ferenci Ágoston tanácsjegyzőt küldte ki. — Iparengedélyek. A lefolyt november hónapban a kapitányi hivatal 19 egyénnek adott ki iparengedélyt. Ezek nevei a következők: dr. Frieder Adolf és társai kézi zálog és beraktározási üzlet, Lakatos Mihály hordár, Kovács Ábrahám és társai fakereskedelem, Körösi József asztalos, Vékony András sütő, Beer Si mon vendéglős, Hanka János szatócs, Rosenberg Ber- uat cukorgyáros, Weisz Ignác mozgófénykép színház, Kirchner Antal kávéház, Ugyanaz szálloda, Grósz Samuel vegyeskereskedő, Pelrovils Mihály bornagy- kereskedö, Berger Dávid szabó, Oláh Mihály gőzmalomipar, Kosa Bertalan tüzifakereskedő, Szeremy Ká- ioiyné női kalap és müvirág-árusitás, Noéh Gyula cipész és Mónus Lajos kováesipar. — A város jótékony adományai november hóról I a következők, a budapesti kir. tudomány-egyetemnek | gyOgydij 63 K 80 f, a helybeli közkórháznak ugyan az 65 K, a budapesti állami gyermekmenhelynek 300 K, a havi segélyzetteknek 2034 K, Magvarkereszlur községnek gondozási dij 20 K, Szoinokdoboka Alsó- kosaly tüzkárosultjainak 15 K. — Az ingyenes népoktatás Az államnak körülbelül negyedíélmilliö koronájába kerül az ingyenes népoktatás. Ennyivel kárpótolja ugyanis az egyes is- kolaföutartókat lan és beirási dij címén. Az eddig fizetett dijak igy oszlauak meg: A rom. kath. iskolákban a tandíj 679,000 korona, beirásdij 107,000 korona. A zsidó iskolákban tandíj 580,000, beirásdij 30,000 Reformálás iskolákban tandíj 365,000, beirási dij 20,000. Ágostai evangélikus iskolákban tandíj 300,000, beirási dij 18,000. Községi iskolákban tandíj 247,000, beirási dij 87,000. Állami iskolákban tandíj 187,300, beirási dij 97,000. Görög kath. iskolákban tandíj 9,000, beirásdij 6000. Unitárius iskolákban tandíj 4000 korona. Összes tandíj 2.422.308 korona, beirásdij 370,000 korona. Ezenkívül a 30 filléres nyugdijjárulék fizetése is megszűnik. E helyett az állam 700,000 koronával kárpótolja évenkint a nyugdíj intézetet. A törvény ailami iskolákban 1909-ben, a többi iskolákban 1910-ben lép életbe. — Pályázatok kör- és segédjegytöi állásokra. Szatmárvárraegye Hivatalos Lapja legutóbbi számában több jegyzői állásra való pályázati hirdetményt közöl. Így betöltésre vár a krasznaszentmiklosi körjegyzői állás, mely iránt a pályázati kérvényeket Ma- darassy István főszolgabiróhoz Nagykárolyba december hó 9-ig kell benyújtani, továbbá a nyugdíjazás folytán megürült vetési körjegyzői állas, mélyért dr. Képessy László főszolgabiróhoz (Csenger) december hó 20-ig lehet folyamodni, azonkívül a szinérvataljai községi körjegyzőségben megüresedett segédjegyzői állá«, mely i"ánt a kérvények Bay Miklós tőszolga- biróhoz (Szinérváralja) küldendők be december hó 6 ig s végül a magyarberkeszi segédjegyzői állás, amelynek elnyerhetéseért Péchy László főszolgabíróhoz (Nagysomkut) intézendők a folyamodványok. Bővebb értesítés fent megnevezett lapból nyerhető. — Trafik az étkező kocsikban. Arról értesülünk, hogy Wekerle Sándor miniszterelnökéi pénzügyminiszter megengedte, hogy a Magyarország területén forgalomba hozott összes étkezőkocsikban a magyar kir. dohány- jövedék összes gyártmányait, a különlegességi gyártmányokat is, árusíthassák. — Újfajta szivarok és cigaretták. A magyar dohányjövedék több uj szivarral és cigarettával ked- j veskedik december elsején a dohányzó világnak. Az erre vonatkozó hirdetmény, amely a napokban jelent meg a hivatalos lapban, igy szól: 1908. december 1-től kezdve a magyar dohányjövedék uj gyártmányai kerülnek elárusitásra : I. Az általános forgalomban : Király elnevezéssel szopókás szivarka, 10 darabonkint papirdobozban csomagolva ; ára 100 darabonkint az árusok részére 3 K 60 f., a fogyasztók részére 4 korona, illetőleg 10 darabonkint 40 f. II. A belföldi különlegességi forgalomban: a) Gornnás elnevezéssel szivar, a király arcképével ellátott gyűrűvel 10 darabonkint faládába csomagolva 10 darab ára 7 K, 1 darab ára 70 f., b) Coronas elnevezéssel aranyvégü szivarka 100 darabonkint színezett fémszelencébe csomagolva, ára 100 darabonkint 12 korona. A Coronas szivarok és Coronas szi- varkák egyelőre csak Budapesten és Pozsonyban kaphatók. — Az avasi erdőség eladása ügyében hozott közgyűlési határozat már napvilágot, látott. Szövegéből a következőket adjuk : A törvényhatósági bizottság meghallgatva a belügyminisztériumnak az avasi erdőség hasznosítása tárgyában kötött szerződésre vonatkozó leiratát, úgyszintén ezen leirat alapjául szolgáló földmivelésügyi minisztériumi szakvéleményt, alapos és részletes tárgyalás alá vette az avasi erdők hasznosítása tárgyában kiküldött bizottság által is már részletesen megvitatott városi erdőhivatali szak- i véleményt s mindezeket komoly megfontolás tárgyává í téve, egyhangúlag elfogadja a külön bizottságnak és a gazdasági szakosztálynak a városi tanács állal is támogatott javaslatát. Kimondja : a) hogy a házi kezelést, vagyis az avasi erdők kihasználásának házilag való eszközlését a tetemes előzetes befektetés és a községi vagyon kezelésével összekötött sok alaki nehézségek miatt és általában rendszerint költségesebb volláuál fogva előnyösnek nem tartja és igy a hasznosítás ezen módját a vállalati utón való kitermelésnél előnyösebbnek nem látván, — el nem fogadja. b) Nem tartja továbbá közgyűlés a kihasználás előnyösebb módjának azt sem, hogy a város közönsége a kitermelési vasutat saját költségén kiépítvén, a faanyagokat 5—5 évenként tövön bocsássa eladásra, mert egyfe'ől a vasul a'jelenlegi rossz pénzügyi viszonyok mellett csak magasabb kamatozású kölcsönből volna létesíthető, másrészt, és főleg azért nem, mert a város közönsége az összes tűzifát maga részére akarván megtartani, a tövön való eladásnak csak a müfa képezhetné tárgyát. — az ös-zes faanyagok kitermelésének — vállalalbaadása pedig a már megkisérlett árlejtés szerint igen gyönge árakon lett volna csak eszközölhető s ennél kedvezőbb eredmény ma sem várható és arra sincs biztosíték, hogy akár 5—5 évenkint, annál kovésbbé az egész kitermelési időre a kitermelési vállalati árak állandósíthatok legyenek. c) Egyértelmüleg megáilapittatik, hogy a délmagyarországi faipari részvénytársasággal kötött kitermelési szerződés feltételeinél kedvezőbb eredmény i biztosítása céljából egy uj árlejtés kiirására a faárak jelenlegi alakulása éz. az avasi erdőségekben más helyeken is megindult kihasználás mellett az idő nem alkalmas, sőt igen valószínű, hogy a jelenlegi szerződés feltételei is veszendőbe mehetnek, ennélfogva csakis a már megkötött szerződés javítására lehetett gondolni. Újból helyesnek fogadja el — ezeknél fogva a í szerződést, amelyből a város közönségének legkisebb számítás szerint — pusztán a fából — holdankint 410—450 korona tiszta bevétele van s igy évi vágá- sonkint mintegy 90.000 korona bevétel várható. A földmivelésügyi minisztériumnak — különösen a müfaárak jövőbeli emelkedésére fektetett számításait. és aggályait méltatva, a: ebből várható haszonban a város közönségét is lehetőségig részeltetni óhajtván, elfogadja a vállalkozó cég által is már elfogadott azon módosítást, hogy a müfa tömörköbméter tőára jelenleg 7 koronában egyetértőieg megáliapit- tatik, ezen az első három évben változatlan tőár három év múlva, helyesebben minden három-három vágásferüiet kihasználása után revízió alá vétetvén, a szerződésben a tűzifa árakra előirt eljárás mellett kipuhatolandó müfa lömörköbméterenkinti tőára újból megállapittatik oly módon, hogy ahány százalékkal j ezen tőár a jelenleg elfogadott 7 koronához viszonyítva emelkedett, ugyanolyan százalékkal köteles a >------rrr.’.z-, 1, .-AS. ' . »«—» holdankinti 10 korona műfa váltság egységárát hol- dankint megemelmi, kijelentvén, hogy ezen holdankinti egységár soha 10 koronánál kisebb nem lehet. Tekintve azt, hogy a város közönsége maga is abban a meggyőződésben van, hogy az erdei évi bevételből a jövőt tekintve helyes bizonyos összeget megtakarítani, jóllehet az avasi erdőhasználaf, mint rendszeres üzemtervi bevétel az évi szükségletre 6*1 is volna használható s évenkinti költségelőirányzatban fel is veendő, elrendeli a közgyűlés, hogy az avasi bérei erdőség évi bevételeiből az évi költségvetés által megengedett mérvben bizonyos összeg, de mindenesetre oly összeg, hogy abból a 20 évi kitermelési idő alatt legalább is az avasi erdőknek az eladott városi erdőség árából — vagyis lőrzsvagyonból fedezett vételári összege — mintegy 360.000 korona törzsvagyonként megtakarittassék, illetve hasznos beruházásokra, főleg pedig további erdővótelekre for- dittassék. mert ebben és azon intézkedésben, hogy a 20 évi vágás alatt a sokkal értékesebb városi tölgyerdők vágatása rész,ben szünetelhető leend és abban, hogy az avasi erdőknek rendszeres felújításáról az évi költségveté.-ben — gondoskodva lesz, véli a város közgyűlése sokkal inkább a jövő kárpótlását és biztosítását feltalálni, mint a semmi positiv biztosítékkal nem támogatható faáremelkedési reménységekben. — Kevés az ezüst forint. Az utóbbi időben azt az érdekes jelenséget lehet észlelni, hogy kevesebb ezüst forint van forgalomban. Ennek az az oka, hogy a tavasz óta az állnmpénztár és a bank nem ad ki többé ezüst forintosokat. Nemsokára be fog következni az az időpont, amelyben az ezüst forint egészeit el fog tűnni a forgalomból és ezzel a korona érték nek nem lesz többé az a szépséghibája, hogy a min dennapi életben lépten-nyomon találkozunk a régi osztrák érték legmarkánsabb képviselőjével: az ezüst forinttal Az állampénztárakhoz és a bankhoz vissza- özönlő ezüstforintosokbo! ezüst 1 és 6 koronásokat fognak vernil — Mennyit költenek az államok a hadseregre ós az iskolákra. Érdekus statisztikai számítást közöl egy francia lap arról, hogy az európai nagyobb államok milyen összegeket áldoznak egyrészt a fegyveres erő fentartására, másrészt pedig a közműveltség terjesztőire, az iskolákra. Az egyes költségvetésekből az említett lap kiszámította azokat az összegeket, amelyeket az illető állam egy-egy polgára adójából egyfelől hadügyi, másfelől oktatásügyi célokra fizet. Angliában hadseregre mindeu ember 25 frankot, iskolára 6 frankot kőit; Franciaország hadseregre 24, iskolára 5; Németország hadseregre 18, iskolára 7; Dánia hadseregre 11, iskolára 3; Görögország hadseregre 10; iskolára 2; Itália hadseregre 9, iskolára 1; Svédország hadseregre 9, iskolára 4; Ausztria és Magyarország hadseregre 9, iskolára 2; Romania hadseregre 9, iskolára 5; Norvégia hadseregre 8, iskolára 4; Belgium hadseregre 8, iskolára 5; Svájc hadseregre 8, iskolára 15 frankot áldoz fejenkint. A kimutatásból kitűnik, hogy az arány a legrosszabb az olaszoknál, akik iskolára csak tiz százalékát költhetik annak, amit a hadseregre költeni kénytelenek, bizonyára a nagyhatalmi dicsőség érdekében. Franciaország Anglia és mi következünk a sorban, mint a hol kiadások huszonegy-huszonnégy százalékát 'eszik, Németországban negyven százalékra emelkedik az arányszám, Norvégiában és Belgiumban a hatvan százalékot éri el és végül Scvájcban az iskolára éj eu kétszer annyit jut, mint a katonaságra. — Az 8lsö kötet. Egy öreg poétáról és egy rosszmájú kritikusról szól ez a történet, a kiket a véletlen egy zsuron hozott össze Mind a ketten unatkoztak, mint a kutya a kutban és a lakás úgynevezett »dolgozó- szobájába« menekültek, a hol a házigazda könyvtárát mustrálgatták. Az öreg poéta egyszer csak örömrepesve kiált fel: — Mégis csak müveit ember ez a Kemény. Ki hinné, hogy egyszerű milliomos gabonakereskedő létére ennyire érdeklődik az irodalom iránt I — Nos? — Ide nézz! — szólt lelkesedve apoéta — látod ezt a könyvet! ■ — Látom. De mit akarsz vele ? — A cime : »Örök tüzek«. Első verskötetem 1 Ezelőtt huszonöt évvel jelent meg! A kritikus a kezébe vette a könyvet; fanyarul mosolygott és ekként hütötte le a poéta örömét: ♦ ♦ ♦ ♦ Weisz Emanuel posztóüzletében-—— Pannónia mellett zzzn: ♦ ♦ ♦ ♦ o megérkeztek a feltűnést keltő újdonságok, o KB&fti mm-mum
