Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1908-11-22 / 94. szám
2-ik oldal. SZATMÁR-NÉMETI. bejött a leányom s kérte férjemet, hogy ne üssön, de nem hallgatott a szavára. Ekkor jött a fiam haza, ki éppen fuvarban volt s miután a lovakat bekötötte az istállóba, belépett a szobába. Mikor meglátta, hogy - a róldön fekszem, kivett a férjem kezei közül, mire i férjem egy széket kapott fel s meg akarta őt ütni. 1 Fiam azonban megragadta a széket s férjem a nagy rántástól a földre esett, hol vagy 10 percig fekhetett, valószínűleg félájultan. Azután felkelt, kiment a szobából s többet nem is láttam élve. Mi akkor lefeküdtünk, de, mert férjem nem jött vissza, fiamat el- : küldtem, hogy nézzen körül a korcsmákban, de férje ; met nem találta. Éjfélután felébredtem, mert az istállóból kiszabadultak a lovak s azok futkostak az udvarban. Kimentem az udvarba, b°gy a lovakat visszakössem s mikor beléptem az istállóba, észrevettem férjemet, amint felakasztva a kötélen lógott. Erre kiabálni kezdtem. A szomszédok összelutottak leemelték a hullát a kőtélről s behozták a házba. Elnök : Maguk a csendőrök előtt bevallották a tett elkövetéséi ? Vádlott: Ezt azért tettük, mert a csendőrök azzal ijjésztéttek mindhármunkat, ha nem vallunk, úgy évekig vasban leszünk. így tisztán csak az ijjedlség volt az oka, hogy ilyen vallomást lettünk. Elnök: Mit. tud a vesztegetésre vonatkozólag? Vádlott: Én nem vesztegetési szándékkal adtam a 100 koronát. Csupán azért adtam, mert a csendőr azt mondta, hogy majd fogad nekem ügyvédet, aki szabadlábra helyeztet,hogy agazdálkedást folytathassam Elnök: Milyen volt azelőtt a házasélelük ? Vádlott: Férjem részeges volt. családját folyton ütötte-verte. Éjnek idején a házból kikergetett. Elnök: Mi igaz abból a szekér búzából, mit az őrsvezetőnek igéit? Vádlott: Ez nem 'gaz! Én nem Ígértem ; ehhez szegény is vagyok. Szabó Sándor másodrendű vádlott kihallgatása. Bűnösnek nem érzi magát Vallomása nagy részben megegyezett az édes anyja vallomásával. Elnöknek arra a kérdésére, hogy miért tett beismerő vallomást a csendőrség előtt, igy válaszolt: »Azt hittem, hogy beistnerő vallomásommal édes anyámat és húgomat megmenthetem a büntetéstől s igy magamra vállaltam inkább mindent.* Szabó Mária harmadrendű vádlott kihallgatása. Ő sem érzi magát bűnösnek. Vallomása ugyanazt tartalmazza, mint édes anyjának és bátyjának vallomása. A vesztegetésre vonatkozólag úgy vall, hogy a 100 koronát, mely bátyja tulajdonát képezte, nem ők ajánlották fel a csendőrnek, ha mm az kérte tőlük. Dr. Kelemen Samu védő. Indítványozza, hogy a tárgyalás sorrendje akként változtassák meg, hogy előbb az orvosszakértők kihallgatása foganatosittassek s csak azután a tanuké. Kén pedig ezt azon okból, mert az orvosszakértők véleményétől függ az. hogy nem-e szükséges a bizonyítási eljárásnak nagyobb fokú kiterjesztése, mely esetben a tanuk kihallgatása csak ezután lesz foganatosítandó. A bíróság, miután ez ellen közvádlónak kifogása nem volt, védő indítványát elfogadta. Balás János bíró felolvassa a boncjegyzőkönyvet, melynek kiemelkedőbb pontjai, hogy a hullafoltok a haton mutatkoztak legnagyobb mérvben. A belső szervek, tüdő, szív, vese stb. mindannyian vérdusak. A fejen egy tompatárgy által okozott ütésnek a nyoma látható. A szív körül elzsirosodás észlelhető. A nyakon jellegzetes esik, mely száradt pergamentszerü. Az orrüregböl s a halló járatokból véres folyadék szivárog, a végbél bélsártól szennyes. Dr. Vajay Imre orvosszakértö: A hullán három sérülés találtatott, egy a fejtetőn, egy a balarcon, egy pedig a szegycsont alsó részein. A ha’ál oka azonban nem ebben keresendő, mert azt fulladás okozta. Meg élt a boncolási objektum, mikor a kötélre kerüli, mert a boncjegyzőkönyvben felsorolt, körülmények amellett bizonyítanak, hogy vérkeringése akkor még ép és teljes volt. Legnehezebb azt a kérdést, eldönteni, hogy néhai Szabó Sándor önmagái akasztotta-e fel, vagy más által íojtatott meg, illetve került kötélre. Ezt határozottan eldönteni nem lehet, mert saját és más általi akasztás anatómiai ismérvei azonosak. Az a körülmény, hogy a hulla igen célszerűtlen s kezdetleges módon volt felfüggesztve, a részeges emberek öngyilkossága mellett szól. Viszont az eset körül csoportosuló mellékkörülmények amellett látszanak bizonyítani, hogy más által került Szabó a kötélre. Határozott véleményt ezirányban nem mondhatok. Ügyész és védő. Több kérdést intéznek a szakértő orvoshoz s az erre adott feleletei arra mutatnak, hogy valószínűleg öngyilkosság esete forog fenn. Dr. Göbl Alajos orvosszakértö: Véleménye megegyezik dr. Vajayéval s annak a nézetének ad kifejezést, hogy a bo colási jegyzőkönyvbe valószínűleg hibák csúsztak be s éppen emiatt nem tud véleménye határozott irányban kifejlődni. A halált kétségtelenül föladás okozta, mely azonban egyaránt származhatott gyilkosságból vagy öngyilkosságból. A jelenségek mindkettőnél ugyanazok Ügyész. Tekintetes Esküdlbirósóg! Miután az orvosszakértő urak véleménye szzerint a felolvasott boncjegyzőkönyv alapján a halál oka meg nem állapítható, a bizonyításnak az irányban való kiegészítését kérem : Hallgattassanak ki a boncoló orvosok, a boncjegyzőkönyv zavaros részeire vonatkozólag s az esetben, ha válaszuk sem tisztázná a kérdést, úgy indítványozom, hogy a holttest exhumáltassék. Dr Kelemen Samu védő: Tekintetes E*küdt- bÍróság I Én nem akarok a védelem azon módjával élni, hogy az ügyet, továbbra is a homályban vezessük, bár a vádlottakra ez rendszerint kedvezőbb. Én magam is hozzájárulok a kir. Ügyész ur azon indítványához. hogy a boncjegyzőkönyv hiányos adatai kiegészítése céljából a boncoló orvosoknak pótvéleményét kikérjük, de annál többet is kívánok. A kir. Ügyész ur csak az esetben kívánja néhai Szabó Sándor holttestének exhumálását, ha a boncoló orvosok nem tudnák a kívánt felvilágosítást megadni. Azt kérdem én, tek. Esküdtbiróság, meg fog e bennünket nyugtatni az adandó felvilágosítás, ha az bármilyen irányú és terjedelmű lesz is Én, tekintetes Esküdtbiróság, azon a véleményen vagyok, hogy a boncoló orvos urak kihallgatása csak a munka szaporítását eredményezné. Mert íellételez- ; he tő e az. hogy ha a bonejegyzőkönyvben nem teltek í említést koponyarepedésről, arra kéthónap múlva tud- 1 janak feleletet adni ? Ami az elh.di. exhumálását illeti, azt én minden i esetben szükségesnek tariom, mert csak ezáltal érjük el e kellő eredményt, s nem íeszzük ki magunkat az utólagos szemrehányásnak. Ezen indítványomat támogatják a B. P. R. 237 — 238. cikkei is. Indítványozom még azt is, hogy a boncjegyző könyv felsőbb véleményezés végett küldessék fel az igazságügyi orvosi tanácshoz. Addig is azonban, mig a holttest exhnmáltal- nek s mig a felsőbb vélemény leérkezik, kerem, hogy özv. S«.abó Sándorné és két gyermeke szabadlábra helyeztessék. Kívánom pedig ezt azért, meri semmi oly bizo- nviték nincs, mely valószínűsítené, hogy a tettet ők vitték volna véghez. A szakértő orvosok véleménye szerint az öngyilkosság esete nincs kizárva; a csendőrség előtt tett vallomásukat megokoltan vonták vissza Tekintetes Esküdtbiróság ! Ha a vádlottak ártatlansága ki fog derülni, ki viseli majd a szemrehányást, mely jogosan érhet mindannyiunkat ? Ezek a vád'ottak, véleményem szerint, ártatlanok. De ha nem is azok, úgy csak egy szerencsétlen véletlen áldozatai. Mert, ha megtörtént az — és ez nem is vitás — hogy ifjabb Szabó Sándor apját leütötte, úgy büntetendő cselekményt nem követett el, mert amit tett, jogos önvédelemből és a legnemesebb érzés, az anyaszeretet hatása alatt követte el. A jogos önvédelmet pedig a törvény,nem bünteti. Ha pedig ez a dolognak a képe úgy miért sújtanák az ártatlanokat, ha az a meggyőződésünk, hogy büntetendő cselekményt nem köveitek el. Ismételten kívánom tehát, hogy a vádlótokat bocsássák szabadon s ba az csak biztosíték adása mellétt történhetik meg, úgy hajlandók vagyunk azt is letétbe helyezni. Ügyész: Ami a védő ur indítványának azon részét illeti, hogy a bizonyítás kiegészíttessék, én is elfogadom, ahhoz hozzájárulok. Ami azonban a vádlottaknak szabadon bocsátását illeti, az még biztosíték adása mellett sem történhetik meg Nem történhetik az meg, mert a köztudatban most is az, a meggyőződés él, hogy ezek az emberek bűnösek. S ez a meggyőződés kell is, hogy éljen, mert annak ellenkezője nem bizonyíttatott. Védő : A kir. Ügyész ur köztudalról beszél. Véleményem szerint a köztudat, — legalább is olyan közludat, mely azt mondaná, hogy ezek bűnösök, — nincsen. Vannak embertömegek, pletykák, nézetek, de közludat nincsen. S ha van, s most már én mondom, hogy közludat, az azt diktálja, hogy ezeket az embereket fogva tartani, bűn, igazságtalanság. S én most is hangsúlyozott erővel kívánom, hogy a vádlottak szabadon bocsáttassanak! A bíróság határozathozatal végeit visszavonult, majd kihirdette a határozatot, melyszerint. a bizonyítás kiegészítése, a mátészalkai orvosok pótkihallgatása, a holtlest. kiemelése és felülvizsgálata elrendeltetik, ellenben a vádlottak szabadon bocsátása érdekében tett indítvány visszautasittatik. Védő a hozott határozat ellen felfolyamodást jelentett be. Ezzel a tárgyalás most véget ért. Színház. Lapunk multi számában nem volt terünk a színházi eseményekről beszámolni, ezúttal tehát az egész hétről referálunk. Különösen két operette és két vígjátéki előadásról kell megemlékeznünk és pedig a Babá<-ról, a »Bohém-szerelem*-ről és a »Szobalány» című francia, az »Annuska« cimü eredeti magyar darabok előadásáról. A »Baba* -ban Balia Mariska egyik legpompásabb es igazán művészi nívón álló alakításával hódította meg a közönséget. Szép volt, elegáns, pajkos és dLkrét énekszámait pedig szintén igen jelentékeny sikerrel csicseregte el. Kívüle Tibor Lóri Lencelot alakjaban úgy játékával, mint dalaival ugyancsak rászolgált a sűrűn fölhangzó tapsokra. Erczkövy abbéja, Rónai és Herczeg figurái hasonlókép kifogástalanok voltak, sőt Somogyi is eltalólta a Hilária mester szerepének hangját. A kiállítás azonban szebb is lehetett volna. A »Bohém-szerelem* szerdai előadása egy kis vigopera illúzióját keltette. Úgy a magán-énekesek, mint a karbeliek valamennyien nagy és komoly munkát végeztek, hogy a nehéz operettet megfelelően színpadra állíthattak. A szép számban megjelent közönség ezért az igyekezetért hálás is volt és a felvonások után melegen és tüntetőén tapsolta az előadókat. A főbb szerepeket Bállá Mariska (Mimi), Tibor Lóri (Musette) Boda (Marcell) és Érckövy (Rudolph) énekelték, mig a kisebb szerepek Rónay, Somogyi Szécsi Emma kezében volták. A darab rendezése szokatlanul pedáns, az összjáték valóban mintaszerű volt. Külön dicsérettel adózunk a színház karnagya iránt, aki az operette betanításával és eldirigálásávat jelentékeny zenei munkát végzett. A »Szobalány* ez. vígjáték címszerepében Kendi Boriskának nyilt alkalma színpadi képességeit ragyogtatni. A szerep, melylye! egy francia cocotte-ot kell vázolni — igen nehéz és sok olyan külsőség szükséges hozzá, melylyel egy vidéki színésznő nem rendelkezhetik. Ettől eltekintve Kendi Boriska értelmesen és itt-ott sok természetességgel játszott; maben nagy segítségére voltak jó partnerei, mint pl. Fodor Oszkár (Lebrunois) Sipos (Lavirette) Rónai (Legris). Kívülük Várady Jolán egy nadrágszerepben, Gömöry Vilma pedig egy alsó szoknyás szerepben járulták áz előadás sikeréhez. A közönség szép számmal jelent meg és sokat kacagott a darab bolondos helyzetein. »Annusba* Gárdonyi idillikus vigjátéka csütörtökön egyancsak kitűnő előadásban került színre. Az összjáték ez alkalommal is olyan pompás volt, hogy a darab fölötte naiv cselekménye nem is untatott bennünket. Várady Jolán igen kedves Annuska, Sipos pedig szeretetreméltó partnere volt, ezután Herczeg, Peterdy és különösen Fodor Oszkár kebinet alakja tetszett a közönségnek, mely ezen az estén bizony kis számban volt a színházban. Szombaton a »Bohém-szerelem* másodszor ment az elsőnél még jobb előadásban. Szatmár, 190$L november 22. H 1 S E E. — Uj kerületi parancsnok, őfelsége a király Kiss Zsigmondot, a honvéd főparancsnokságnál beo-z- tott vezérőrnagyot a szegedi H. honvédkerület parancsnokává nevezte ki. — Székhely ügy. Dr. Vajay Károly polgm. értesítette a vármegyei székhelyet kérelmező küldöttség tagjait, hogy a vármegyei szókhelykérdésben szerkesztett emlékirat átadása 1908. évi november hó 26 án fog megtörténni A kormány és a képviselőház elnöksége, valamint a kormány tagjai a jelzett napon délelőtt fogadják a küldöttségünket. Legalkalmasabb indulási idő Szatmárról: november 23-én délután a 2 óra 17 perces gyorsvonattal, vagy este a 7 órás személyvonattal. Budapesten a küldöttség tagjainak találkozása november 26-án délelőtt 9 órakor a Pannónia szálló (Rákóczi ut) kávéházi termében lesz, ahonnan testületileg vonul a parlament épületébe. A polgármester kéri a tagokat a küldötségben okvetlenül részt venni s részvételi szándékot vele legkésőbb november 24-ig közölni. A küldöttség tagjai : Kende Zsigmond cs. és kir kamarás, elnök, dr, Vajay Károly polgármester, dr. Kelemen Samu orsz. képviselő, Szentiványi Gyula, Németh Elemér, Luby Béla orsz. képviselő, Szabó Béla (Sályi), Lengyel József (Cseke), Domuhidy Viktor, Kende Béla, Osztroviczky István, Jékey Sándor, Antal Alajos( Bajnay György, Fényes Béla, Uray Bertalan, Nagy Béla, Kölcsey Antal, Böszörményi Sándor, Suta József, Szuhányi Ferenc, Kölcsey Zoltán, Farkas Sándor, ezredes, Sárközy Andor, Révész János Szeőke Sándor, Tóth Móric, Mayer »#©®®©*««®©0 § U j ruha üzlet % ca | Szatmár, Deák-téren, * Fehéríti e g n y i 81 ^ ül .há? rp ellett 9, ... le golcsóbb árak melle kész férfi-, női" es J er- nagy választékban kaphatóké férfiöltöny, felöltök, utazóbundák, különféle gyermekruhák, valamint dús választékban a legelegánsabb női kabát cikkek. ^ &!•*»••••••••••••••• mekruha ü z 1 e t e, a liol a
