Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1908-02-05 / 11. szám
/ XII. évfolyam. _________________________________Szatmár, 1908. február 5. Szerda. II. szám. FÜG GETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. Ii APVKZÉR: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. SZERKESZTŐ: FERENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca li. ===== Telefon-szám 80.=*5e= Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. Delegáció. Milliók és milliárdok. Hogy mennyi, — sohse firtassuk. Annyi, amennyi kell. Ha félannyi lenne is, nekünk akkor is túlsók lenne, ha mégegyszer annyi lenne is, akkor is kevés lenne Bécsnek . . , Szóval fizetünk és újra csak fizetünk. És mit kapunk mindezért cserébe?! Szépen kiszer- kesztett papírokat, melyeket bármi célra felhasználhatunk, csak arra nem, hogy valami hasznukat lássuk, Ígéreteket és gyönyörű frázisokat, egyebet semmit. Mért kell ennek úgy lenni ? Nem érijük. Kérdezzünk meg bárkit ebben az országban, helyesnek találja-e azt a sok áldozatot, melyet Bécsnek hozunk, mindenki csak nemmel fog válaszolni. Hogy van mégis, hogy ez az egységes érzés érvényre jutni nem bir és hogy az egész nemzet akaratával szemben mégis csak az történik, amit a nemzet ellenségei akarnak ?! Nem tudjuk nem értjük. Sűrűn foglalkozunk teozófiával, okkultiz- ; mussal, szociólogiával. Nincs az a kérdés, I amelyhez hozzá ne szólnánk. Es amikor a mi kérdésünkről, a lét és nemlét nagy nemzeti kérdéséről van szó, akkor hirtelen csönd kere- j kedik és még a legnagyobb filozófusok is néma J hallgatásba merülnek. Gyávák vagyunk talán ahhoz, hogy az igazat megmondjuk. Gyöngék és erőtlenek, hogy a magunk akaratának érvényt szerezzünk ? De hogy. Megmutattuk keményebb időkben is, ; hogy a gyávaságot csak hírből ösmerjük, és j öklünk még akkor is fájón sújtott elleneinkre, j amikor véznább volt karunk, mint ma. Nem lehet ennek semmi más magyarázata, : mint az, hogy lelkünk a birkáétól nem igen !■ különbözik. Türelmesek vagyunk. Mulatságunk j telik benne, hogy nyírjanak. Valami perverz gyönyörűségünkre lehel, hogy két marokkal tépik bundánkat. Csakhogy ez a gyönyörűség nem a mi j rovásunkra meg. A nép hozza össze azokat a filléreket, melyeket mi milliók alakjában velünk oda a telhetetlen molochnak. Meddig folytathatjuk még e játékot? s i Igaz, hogy hadseregre szükségünk van. Igaz, hogy ez pénzbe, teméntelen sok pénzbe kerül. De hát hol az a hadsereg ? Hol van a mi katonaságunk ? A mi seregünk ? Oktalanul kidobott millióinkért mi az ellenérték ? Ki van kapcsolva. Ösmerjük ezt a választ. De hát mindig azt kell kikapcsolni, ami a mi követelményünk? Mért nem kapcsolja ki Bécs egyszer azt, amit ő akar ? Meddig tart még ez a komédia ? Az átmeneti állapot úgy látszik, örökös fog maradni és ha mégis átlépik az átmeneti állapot küszöbét, az csak a teljes megsemmisülésbe fog vezetni. Sikkasztással vádolt Pap Gyula adópénztárnok bűnügyi főtárgyalása. A szatmárnémeti kir. törvényszék büntető tanácsa február 3-án, reggel 9 órakor vette főtárgyalás alá sikkasztással vádolt Pap Gyula adópénztárnok bűnügyét a II. számú tárgyalási teremben. A büntető tanács a következőleg alakult meg : elnök Pap Endre; bírák dr. Némethy József és Füzessy Árpád; jegyző Görög Miklós; közvádló dr. Dapp Szilviusz kir alügyész ; védő dr. Tanódy Endre ügyvéd ; a kir. kincstár szakértője Vanyek József rovancsoló biztos ; ugyancsak a kincstár részéről jelen vannak Nagy Tamás helyettes pénzügyigazgatő és Hegedűs Ferenc pénzügyi titkár. Elnök a tárgyalási terembe mindössze 25 beiépő- jegyet adott ki. Pontban 9 órakor a törvényszék a terembe bevonult és az elnök megnyitotta a tárgyalást. A vádlottat szuronyos börtönőr vezette elő. Pap Gyula fekete ruhát viselt. Arca halovány; szenvedés nyomai látszanak rajta. Eleinte igen elfogódott, töredezett hangon beszél; alig lehet szavát érteni, nyugodtságát csak későn nyeri vissza. Elnök mindenekelőtt konstatálja, hogy a tárgyaláson minden beidézett jelen van, tehát az megtartható. Aztán felolvassa a vádhatározatot. Eszerint Pap Gyula vádolva van a büntető törvénykönyv 462. szakaszába ütköző s ennek 2 ik bekezdése szerint minősülő hivatali sikkasztás bűntettével. Az általa időnkint elsikkasztott összeg 10394 K 62 fillér; 2 drb. 1000— 1000 koronás arany járadékpapir; 694 K posíapénz és 21 K 80 f. fizetési átalány. A vádlott kihallgatása. Pap Gyula vádlott 57 éves, róm. kath. vallásu, szaniszlói szül. Teljes beismerésben van. Elnök : Hogyan kezdte a sikkasztást ? Vádlott'. 1903-ban nagy köicsönöm lévén, annak fizetésére kellett fordítani minden pénzemet, s akkor jöttem arra a gondolatra, hogy az arany tekercsekbe 20 koronások helyett 20 filléreseket teszek. Ezután elbeszéli, hogy mind nagyobb és nagyobb összegeket sikkasztott ily módon, mig végre azt felfedezték, Elnök : A fűtési átalányból hiányzott 21 K 80 f. | Beismeri, hogy ezt is maga tulajdonitotta el f Vádlott: Ez csak tévedés lehet a számításban, ezt én nem vettem el. Elnök letéteti az esküt Vanyek József szakértő- vel, aki annak idején a nagykárolyi pénzügyigazgatóság részéröl a rovancsolást végezte. Vanyek ezután visszavonul az iratok áttanulmányozására, megállapítandó, hogy a fűtési átalányból tényleg hiányzik—e j az összeg, valamint azt, hogyan áll a postakönyv ? Elnök ezután részletesen kikérdi vádlottat a sik- ■ kasztás körülményeiről. Kérdi, hogyan volt lehetséges hogy nem vették észre az aranypénznek nikkellel | való kicserélését ? Vádiolt: 1906. és 7-ben kétszer volt rovancso- lás ; a véletlen úgy hozta magával, hogy mindig csak olyan csomagokat néztek át, amelyekben csak arany pénz volt. így tehát nem is gyanúsítottak. Ezután : részletesen elmondja vádlott a kétezer koronás papir- j járadék elsikkasztásának körülményeit s azt, hogy miként zálogesitotta el helybeli bankokban azokat. Tettét nagyszámú családjával és adósságaival menti. Nagy Tamás h. pénzügy- igazgató kihallgatása. Nagy Tamás, 49 éves, ref. vallásu, családos. Elnök kérdésére részletesen elmondja a rovan- csolás eredményeit. Öt küldték ki Szatmárra rovan- csolás végett. Kaptunk táviratot az adóvivataltól,hogy a pénzlárnok távol van és rovancsolást kérnek. Én kijöttem ide, mint legidősebb tisziviselő, mindjárt je- i lentették itt, hogy baj van a pénztár körül. Előhi- ! vattam az adótárnok feleségét és fiát és jelenlétük- : ben megvizsgáltam a pénztárt, amelyben a már ismert hiányokat találtam. Elnök: Mi lett a két aranyjáradékkötvénnyel ? Tanú: Az egyiket a központi takarékpénztárba, a másikat a Közgazdasági Bankban zálogosította el. Tanú az elnök, közvádló és védő kérdéseire előadja, hogy miként kell egyezni a pénztárnok straz- zájának és az ellenőr naplójának, a fő- és segéd- naplóknak s napi feljegyzéseknek, stb. Több jelentéktelen kérdés után tanút megesketik. Kádas József tanú kihallgatása. Kádas József 53 éves, ref., családos, adóhivatali i ellenőr. Az esetből kifolyólag vagyoni kára van, de ; azért nem haragszik a vádlottra. Elnök: Hogyan történhetett, hogy a napi zár- i latoknál nem tudták a hiányt megállapítani ? Tana: A pénz mindig meg volt számlálva és a i pénztárba látszólag betéve. Hogy a pénzkicserélést \ nem vettük észre, csak úgy volt lehetséges, hogy vádlott azt elszámolás után tehette. A pénzkezelési naplókra vonatkozólag az előbbi j tanúval egybehangzó vallomást tett. Hogy némelykor 1 elmulasztottam a szigorú elszámolást, az a Papban * levő feltétlen bizalom miatt történt. A legolcsóbb bevásárlási I posztó- és gyapjúszövetekben. Női kosztüm különlegességek nagyvá♦♦ ♦♦ forrás WJEISZ EMANUEL “i lasztéUba„,------------------------- ♦♦ Szalmái*, a Pannónia melleit« -'Pl ♦♦ —-----------------
