Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1908-11-01 / 88. szám
XII. évfolyam. Szatmár, 1908. november I. Vasárnap. 88. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. .SZATMÁR-NF. StöETI-l IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. LAPVKKSR: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ; I SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS, j FERENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10.-— - Telelon-szám 80. ----— Ml ndftnn*rc.5 dijak Szatwáron, a kiadóhivatalban fizetendők.. mosva mindent., a mi színeivel gyönyörködtette szemeinket. S mi lehajtott fővel, fedellen homlokkal állunk meg a temető kapuja előtt, megtisztulva bensőnkben s meghatva teljes valónkban, mintha templomban lennénk, az emlékezet, a kegyelet, a hála gyönyörű csarnokában. S gondolatok kavarognak agyunkban, gondolatok, melyek nem hagynak nyugodni. Vájjon nem boldogabbak-e azok, kik ott lenn pihennek, megszabadulva a földi hivsá- goktól s mindama gondoktól s bajoktól, melyekkel ez a szép, ez az örökké dicsőített, de amellett sivár élet jár?! A városok. A napokban összeül a rendezett tanácsú városok kongresszusa és ugyancsak akkor — értekezlet lesz Budapest polgármesterének elnöklete alatt — melynek tárgya azon nagy arányú mozgalom megindítása, hogy Magyarország öszses városait egyesítsék a városokat közösen érdeklő célok kivívásában. A városoknak ma talán legnagyobb szerepe van az állami életben. Nemcsak közgazdasági, politikai fejlődés is függ a városok egészséges fejlődésétől, de a modern élet legbiztosabb alapja: a művelődés, a kultúra csak a városokban fejlődhetik ki igazán. A városi élet elkerülhetetlenné teszi azt, hogy a kultúra ne csak befogadtassék, hanem hogy intézményei, vívmányai, mint mindennapi életszükségletek, a város és népe számára követeltessenek. A kultúra pedig felvilágosodást hord, megismerést terjeszt, az élet erői közt egyensulyrendezést tart, az egyének és a közösségek értékét újból rendezi s ennek a rendezettségnek tudatát adja meg a polgárnak. A városi polgár kulturtényező, a kultúra befogadója és kisugárzója. Ha talán magában nem az: az a közösségben. A város a megismerés, a felvi'ágosodás, a polgári önA halottak emlékezete. i A hangulat borongós. Az őszi szél süvölt végig a tarlcrtt mezőkön. Északról jövő fagyos lehellete megdermeszti a természet szinpompá3 teremtményeit s aszottan, szárazon, sárgán kering alá a fákról az élettelen falevél. Minden az elmúlás, a vég hideg borzalmát leheli s az emberi lélek magába száll. Látja kicsinységét, elmúlását az örökéletü hatalmas, erős, nagy természet mellett. S ezt a komor, bus időt szenteljük mi a halottak emlékének. A szomorú sirkeríek domború hantjai ilyenkor megelevenednek. Virág- koszorúk, égő mécsesek jelzik a soha el nem enyésző emlékek ébrenlétét, a kegyelet gyönyörű virágainak évenkinti hajtását, sarját. Minden embernek van gyásza e napon. Mert vájjon kinek nem nyugszik csendes sir- hant alatt valakije, vagy valamije. A kit a sors megkímélt még attól a megpróbáltatástól, hogy közeli szerettei közül elragadott volna egyet is, annak ott nyugszik valahol mélyen elhantolva, a jó barátja, kedves pajtása, s ha ez sem, mindenesetre ifjúkori álmai, ábrándképei, melyeket az élet szigorúságai döntöttek j a korai elmúlás sötét vermébe. Az álmok temetője ! Oh minő nagy, minő díszes sirkert lehet. Itt nyugszanak eltemetve szép sorjában mindama szép képzetek, melyeket ifjúkorunkban, csendes alkonyaikor szőt- I tünk, egyedül, kettesben, kiszínezve, kifénye- j sitve a jövendő képét, mint urát hazaváró kastélyát a várnagy. Eltemettük mind, valahányat szép sorjában. Amint az élet vihara végig, száguldott rajtunk sorvasztó, forró leheleté vei, azonképen leforrázva, elperzselve hanyatlottak le azok az álmok, mely az élet sikereiről szóllak, a törekvés elismeréséről, a jók megjutalmazásáról, valamint a gonoszok megbünhödéséről. A vihar tovább állt s mi itt maradtunk, megfosztva mindama szép himportől, mely az élet ideáljain ragyogott s amely nélkül csak sivár küzködés, hiábavaló kinlódás ittlétünk. De az élet megtanított, hogy megalkudjunk a sorsunkkal. Hogy lemondjunk mindama hivságokról, melyeket valamikor elengedhetetlen kelléknek gondoltunk jövendő boldogságunkhoz. A jelen rettentő valóságával megtanított minket, hogy a szép álmokból a valóra ébredjünk, a fellegvárak csillámló ezüstjét kellő értékére szállítsuk. Az esztendőnek ebben a szakában évenként kimegyünk a temetőbe. Kimegyünk az elköltözőitek hideg lakába, hogy felkeressük őket könyeinkkel. virágainkkal, imánkkal, hogy ezzel áldozzunk soha el nem felejthető emléküknek. S ilyenkor temetjük azokat a szép álmokat is, melyek az élet súlyos terhét kellene, hogy megkönnyítsék. Szomorú évforduló! Minden, de minden mintha arra esküdött volna össze, hogy e napon a külső természet is hozzájáruljon, hogy azt a komor hangulatot, mely bensőnket amúgy is elfogja, még inkább növelje. Az ólmos eső kunt egykedvűen szitál. ElTARGA. Haldoklik az erdő, mező .. . Haldoklik az erdő, mező, sárgulnak a falombok, Haldoklik az én szivem is, amióla lemondott Nem is ébred soha többé, viruló szép tavaszszal, Telve van az vérző sebbel, fájdalommal, panaszszal. Ha kivirul az uj tavasz legelső szép virága, A virágot már a tavasz a síromon találja, Mért is tudott az én szivem olyan nagyon szerelni ? Az igazi hü szerelmet úgyis el kell temetni! . . . Somló Sándor. Pesti levelek. Október 29. — A hálás osztrák delegátusok. — A patika- és vízóra- panama. — A Polonyi—Lengyel pőr uj tárgyalása. — A ki téged kővel dobál, hajítsd vissza kenyérrel tanítja az uj testamentum és ennek a mondásnak legszebb beigazolását mutatja, szinte szószerinti beigazolását gróf Zieh)! Tivadar, a magyar delegáció elnöke, aki kedden este nagy vacsorára hívta meg az osztrák és magyar delegáció tagjait, ezzel felelvén arra a valóságos kődobálásokra és abeugokra, amelyekkel nem régiben Bécsben fogadták a magyar delegációt. Szép, nagyon szép és megható, fölötte megható a krisztusi szeretet ezen eklatáns megnyilvánulása, különösen, ha látjuk, hogy kedves vendé- ' geink, akiknek száját még csak most tömtük tele, nem is kenyérrel, sőt még a kalácsnál is jobb közös kiadásokra megszavazott milliókkal, meglesem nyelve az izes falatot, már kezükbe kapják a követ, nem holmi apró kövicseket, hanem hatalmas nagysulyu köveket és csak éppen agyon akarnak verni bennünket. Legalább is ilyen színe van azoknak a botrányos delegáció» üléseknek amelyekkel itt Budapesten emlékezetessé akarják tenni derék osztrák delegációs barátaink itteni szerepléseiket. Egy Klofác, egy Bian- chini vagy Sustersicz, úgy vagdossák a fejünkhöz a nagy horvát állam megteremtésének rémét, mintha az olyan természetes volna, hogy miulán pénzbe, katonába, nemzeti osztatlan bizalomba az egész bőrünket odaadtuk, most már csak nem tagadhatjuk meg a húst sem. Egy délszláv birodalomról beszélnek, amelynek 7 millió lakosa van és amely Magyarországgal egyenrangú volna. És az elnök rendreutasit egy delegátust, mert a horvát belügyekbe avatkozik, ellenben a Magyarország belügyeiben szabadon lehet vájkálni, azt az osztrák delegáció feloszthatja, szidhatja, piszkolhatja, sőt még megérjük, hogy nem hozzánk csatolják Boszniát, hanem minket csatolnak Boszniához. És a magyar törvényhozás, a magyar kormány erre kitűnő finom kaláccsal felel. A magyar delegáció udvariasan befejezte működését, nehogy a kedves^vendégek valahogy zsenirozva érezzék magukat káromkodás közben. Csak hadd mulassanak kedvük szerint, mi nem haragszunk az olyan enyelgésekért, mi érijük a tréfát, pompás vacsorát is szolgáltatunk hozzá a Park-Klubban és cigányzenét is, csakhogy jó kedvük legyen. Mert hát, aki téged kővel dobál, hajifsd vissza kenyérrel, mondja az egyik bölcs mondás, de talán jó volna egy másikat is tekintetbe venni, a mi stil- szerübb is, nemzetibb is, hogy fogadd be a tótót a házadba, az majd kiver onnan. * A panamák jegyében folyt le ez a hét is; a patikák után a vízmérő órák. Szegény, szerencsétlen Csomagolás ♦ díjtalan! ♦ A kolozsvári „Kristály“ gőzmosó és vegy1 it A niró v>i mos, tisztit, fehérnemiieket és felsőruhákat, a legszebb kivitelben, gyorsan «IJfclil > ====== előnyös árak ellenében. . Ti* koronát meghaladó megbízások bérmentve küldetnek vissza. Cim: „Kristály“ Göiímosógyár Kolozsvár. Pályaudvar. Csomagolás ♦ díjtalan! +
