Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1908-09-13 / 74. szám
FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NEWETI-I IPARÍ H í T E L SZ Ö V E T K E Z E T“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: gesz évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. UAPV.'.ZKR: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ KÉ VISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. SZERKESZTŐ: FERENCY JÁNOS. SZEKKESZTÓSÉB ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca lö. = Telzfon-Hzám 80.= fcPndennsmfi dijak Sratméron, a kiadóhivatalban fizetendők. WaWMSSBWO» V Tanév kezdetén. Hiába banális, hasztalan s elcsépelt már e kérdés, még sem lehet elsiklnni nyom nélkül felette. Ha megjő a szeptember, az iskolák kapuinak megnyitása, elfogja újságíró toliunkat a vágy, hogy néhány szóval segítségére siessünk a gondlerhes szülőknek gyermekeik sorsát illetőleg. S ma talán a legnagyobb szükség van reá, hogy némi útbaigazítással szolgáljunk a gyermeke részére életpályát kutalő s nyújtó szülőnek, mert rég volt olyan nehéz az élet Magyarországon, de a külföldön is, mint éppen mostan, a vajúdás, kialakulás nehéz napjaiban. Milyen pályát válaszszunk gyermekeinknek? ! Ez a fontos, de egyben nehéz kérdés! A lateiner pálya már mindenki előtt ismeretes az ő nyomorúságaival, küzködésével, ten;ődé- seivel. Senkit sem kecsegtet ma már az a fényes álom, mely ennek előtte a szegény, de tanulni vágyó diákság szeme előtt lebegett. Mindenki tudja már, hogy minden pálya, mely szellemi tanulmányokon alapul, annyira túlzsúfolt, hogy az a jövendő generációnak megélhetést, biztos kenyeret, még a legszerényebb mértékben sem nyújthat. Az orvos, ügyvéd, mérnök, hivatalnok, csekély kivétellel, a társadalom nyomorgó páriája, s noblesse oblige, a kötelező előkelőség nyűge alatt szinte összeroskad. Ugyanúgy áll a dolog a többi lateiner pályán levőknél is ; a bíró, tanár, állami alkalmazott, szűkös jövedelméből megélni a társadalom kényszerítő előkelő életmódja mellett nem tud s adósságokba keveredik, amely adósságok, mig egyrészt elveszik életkedvét, másrészt megingatják az állásában rejlő bizalmat, a hitelt s így mester- , ségesen készítik elő a romlás, a bukás szeny- nyes országutját. A tudományos pályák tehát, mint látjuk, ; nem kecsegtetnek immár fényes álomképpel s rögösebb utat mutatnak, mint az egyéb, sokkal kisebb fáradsággal megszerezhető életpályák. Tekintsük a külföldi szülők neveltetési rendszerét. Talán olt, hol a jólét, a gazdagság, a boldogulás könnyebb útja szemlélhető, talán ott fogjuk megtalálni a megoldás kulcsát, mely- lyel gyermekeink jövendő boldogulásának kapui feltárhatók. Franciaországban, Angliában, Belgiumban, Németországban, a müipari, ipari, kereskedelmi pályára tódul az ifjúság. A lateiner pályát a természettől fogva megáldott, gazdag szülők gyermekeinek engedik át. S mit ta- i pasztaluak ott? A lateiner pályán működők, miután anyagi gondokkal küzködniök nem kell, ! miután lételök, már eleve, öröklött vagyonukkal biztosítva van, teljesen s tökéletesen be- töllhetik hivatásukat. Senki működésüket nem gáncsolja, mert erre okot nem is találhat, senki feleikkel történő viselkedésüket kritika tárgyává nem teszi, mert az a legszigorúbb kri- | tikát kiállja. Nálunk az ügyvéd, a biró, a tanár, szóval mindenki, a ki közpályán mozog, a gyanúsítások folytonos áradatát kénytelen eltűrni. Hiszen nem is csoda, mert nem egy eme pályán működők közül adott alkalmat arra, hogy működésével, ténykedésével az egész kart, melyet pedig az ő személye nem is képviselt, meggyanúsítsa, működésének tisztaságában a közhitet tévútra vezesse. Nálunk a lateiner pályán működőknek, tisztelet a kivételnek, kevés becsülete van, s csupán azért, mert egynéhány lelketlen individuum annak mocsoktalan becsületén hatalmas csorbát ejtett. Mindezekből tehát az következik, hogy a jövendő kényért és becsületet szerző pályája, az iparos és kereskedelmi téreken keresendő. A gondos szülő, tehát százszorosán fontolja meg azt, hogy gyermekének jövendőjét, vájjon avval állapiija-e meg, ha sok és haszontalan tudománnyal telitleli meg agyvelejéf, vagy ha olyan pályát választ számára, amely szolgalom s becsület mellett, vagyont, tisztességet és jólétet szerez majdan gyermekének. Ne tóduljunk tehát a tudományok szentelt csarnokai felé, amelyek immár semmi jóval sem kecsegtetnek, hanem keressük fel a munka, a kitartás s a szorgalom nálunk még parlagon heverő mezőit! T A Xb <0 A. Amerikai történetek. — Egy magyar globelretíer naplójából. — — Nyugalmasabb napjaimban, kezdte Vadnay mester, vidám társaságtól körülvéve, én sem riadtam vissza egynéhány jó tréfától, mely amerikai Ízlésnek megfelelőleg sokszor a vaskosságba is átcsapott. De a fődolog volt előttem, mint minden amerikai előtt egyáltalában, hogy a nevető izmok működésbe jöjjenek, ha sokszor felebarátaink rovására is. A saint-louisi társaság körülbelül tizenöt ifjú tagja, közöttük én is, elhatározták, hogy egy nagyobb bicykli kirándulást rendeznek, a város természettől lógva gyönyörű vidékére A korai hajnali órákban indultunk útnak. Mindnyájan kitűnő szerkezetű kétkerekűnkön. Egészen könnyedén öltözködve, a bicyklisták megszokott dressében Már pár órája lehetett annak, hogy Saint-Louist elhagytuk, midőn egy kies partvidék mellett karikáz- tunk. A nap, legforróbb nyári évszak lévén, hihetetlen erővel tűzött alá, úgy, hogy már alig bírtuk szuszszal a kerékpározást. Végre egyikünknek kitűnő ötlete támadt. A vízpartján kerékpározva, különben természetesnek is tűnt fel, hogy jó lenne forró s átizzadt testünket, a hüs viz hullámaiban kissé megfüröszteni. Az ötlet még ki sem pattant homlokából, már mindnyájan leszállot- tunk a kerékpárról s a másik percben már vígan ott lubickolt az egész társaság a csendes tó még csendesebb hullámaiban. Engemet kivéve. Mert én úgy találtam, hogy az elfáradt s forró testnek nem tesz jó szolgálatot az Amerikában nem szokatlan jéghideg forrásvízben való lubickolás s attól tartva, hogy meghűlök, nem vettem részt a társaság kitűnő mulatságában. Senkit sem tudtam azonban visszatartani attól, hogy a fürdést abba hagyja. Mikor láttam, hogy engemet magamra hagyva, az egész társaság jól belemegy a mindinkább szélesedő forrás viz medrébe, odakiáiltottam társaimnak, hogy én azalatt majd előre megyek s a legközelebbi utszéli vendéglőben jó villásreggelit rendelek számukra. Óriási lelkesed éssel fogadták indítványomat s én felkapva kerékpáromra, tovaszáguldlam az országút porában. Még mielőtt eltávoztam volna, előbb az egész társaság ruháját, egy szál inget sem kiméivé, összecsomagoltam s a közeli erdőségben elrejtettem. Mindegyiküknek csupán a ruhát kiegészítő kis zsoké sipkát hagytam bátra. Gyors iramban távoztam az előttem ismerős országúton. Tudtam, hogy alig tiz percnyire onnan, egy jobbfajta korcsma terpeszkedik az országutra s oda igyekeztem. Csakhamar a korcsma előtt voltam. Léleksza- kadian rohantam a gazdához s egész valómból kikelve újságoltam, hogy a sainl-louisi elmegyógyintézetből mintegy tiz-tizenöt őrültnek sikerült őreiket lefegyverezni s elmenekülni börtönükből s most teljesen meztelen száguldanak az intézetből elorzott kerékpárokon az országúton, félelembe ejtve minden élőlényt. Azt is előadtam, hogy úgy vettem észre, mintha ütjük épen ebbe a csárdába vezetne s figyelmeztettem őket, hogy lássák el magukat védelmi szerszámokkal, mert a közlekedés vélük szemben kiszámíthatatlan következményekkel járhat. Az egész korcsma népe irlózatos izgalommal várta a történendők :t, jómagam pedig jobbnak láttam, Utolérhetetlen olcsó ára k! VV Elsőrendű g j a p j u s z ö v e t e k e t WEI8Z BTPLÁIÍÁL kaphat-nh, 44 44 44 ♦♦ SZATBMÁR, Oeák-tér 2!. 44 44 44 44 Hői kosztüm szövetek nagy választék ban! NT Utolér he teilen olcsó árak!
