Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1908-08-26 / 69. szám

2 ik oldal. Szatmár, 1908. augusztus 26. pen ez az egyesülés érleli valóvá a függetlenségi párt programmjának egyik legsarkalatosabb pontját. Ám, ha a fúzió nem hozna egyebet, mint üres úti kosarakat, az uj kérővel szemben a nemzetnek válasza sem lehetne más, mint kosár. Állami jövedelmek. Kétségtelen, hogy az államhatalomnak annyi mindenféle kiadása van, hogy jövedelmi forrásainak megválogatásában túlságosan érzé­keny nem lehet. Végre is, ahol milliókat és milliókat kell fordítani oktatásra, közigazga­tásra, katonai védekezésre és ahol semmi egyéb tőke nem áll rendelkezésre a polgárok munkabírásánál és szorgalmánál, ott igen ter­mészetes dolog, hogy az államnak ezt kell megsarcolnia, ha háztartásának egyensúlyát biztosítani kívánja. Szomorú tény azonban, hogy az államha­talom már annyira nem válogatós jövedelmé­nek biztosításában, hogy a non ölet elvénél fogva még olyan forrásokból is merit, melye­ket a legnagyobb jóakarattal sem lehet a tisz­tességes jelzővel ékesíteni. Ilyen igen kevéssé díszes jövedelemnek kell tekintenünk mindazt, melynek alapja a polgárok szenvedélye. A játékszenvedélyen alap­szik pld. a lóverseny-fogadások megsarcolása, vagy a kártyagyártás monopolizálása. Azután ugyanilyen természetű az osztálysorsjáték is, mely rendkívül alkalmas arra, hogy bűnre vi­gye, sikkasztásra csábítsa a kevésbé tehetőse­ket, akik szintén remélik a szerencse felvirra- dását. De talán mindezeknél csúnyább az a mód, amellyel az állam az ivás szenvedélyét aknázza ki, azon lévén minden utón, hogy mennél nagyobb szeszfogyasztásra csábíthassa a polgárokat. Bocsánatot kérünk, de a költségvetés ösz- szeállitásánál az ilyen bevételi forrásokat figye­lembe venni nem szabad. Nem szabad ezer és ezer családot romlásba vinii azért a né­hány százezer, vagy mondjuk millió koronáért, melyet pedig, ha éppen elkerülhetetlen lenne, könnyen nélkülözhetnénk. Azért, hogy a hadnagy urak több fizetést kaphassanak, nem okvetlenül kell a nép köré­ben az iszákosságot terjeszteni és soha sem fognak az uj ágyuk annyi hasznot hajtani, mint a mennyi kárral jár például a lóverseny ne­mes intézménye. A kis Románia, melyet annyira lenézünk Balkánvolta miatt, radikálisan segített az iszá- hoscágon. Egyszerűen állami monopóliummá tette a korcsmajogot, de olykép >en, hogy azt senki magánvállalkozásba ne vehesse, hanem állandó fizetéssel alkalmazza korcsmáiban a csa­posokat. Ezeknek nem lévén hasznuk abból, akár mennyit fogyasztanak is vendégeik, a záró óra elérkeztével bizony becsukják a boltot és sem nem hiteleznek, sem pedig semmiféle okon nem bírják rá a vendégeket a tivornyá- zásra. Ez a rendszer Romániában még csak egy esztendős, de bizony már most is láthatjuk, hogy fényesen bevált. Az iszákosság miatti kihágások 85 száza­lékkal csökkenlek ezen esztendő alatt és előre látható, hogy ez a csökkenés folyton-folyvást emelkedőben lesz. Mi állja útját, hogy mi is hasonló rend­szabályt életbe ne léptessünk. Mi gátol ben­nünket abban, hogy legalább vasárnap délutánra országszerte be ne zárhassuk korcsmáinkat. Egyszeribe sokkal kevesebb lenne a bűnre való csábítás és az alkalom fogytával bizony a bűn is megfogyatkoznék ! És mi akadályozza még azt, hogy a ló­versenyfogadásokat be ne tiltsuk. Miért tiltot­tuk be akkor a nasivasit, meg a ferblit, mikor a lóverseny egy cseppel sem nemesebb sze­rencsejáték, mint ezek. Vagy az talán, hogy itt véletlenül nagyszakálu és automobilos ka­szinótagok zsarolják meg a népet, elegendő ok az ilyen lelketlenség megtürésére ? Hogy a játékból, illetve a játékszenvedély­ből merített jövedelem mennyire szennyes, azt az állam is belátta, mikor a lottójátékot be­szüntette. De mit tett ehelyett ? Életbeléptette az osztálysorsjátékot és ezért a csekély marta­lékért, melyet a társaság neki odavet, száz és száz család nyugalmát és boldogságát felál­dozza ! Ha tisztességtelen és az államhoz nem méltó volt a lottó, akkor ugyanez áll az osz­tálysorsjátékra is. Nem látjuk be tehát, miért szükséges, hogy az állam ilyen utón, pláne szemfényvesztéssel, kizsaroltassa polgárait, ahe­lyett, hogy hathatós védelemben részesítené őket ilyesmik ellen. Tudjuk mindezekre, mi az állam védeke­zése. Egyszerűen kijelenteni, hogy háztartásá­ban ezekre a forrásokra múlhatatlanul szük­sége van. De ez rabulisztika. Ugyanily érve­léssel a zsebtolvaj is nyugodt lélekkel emel­heti el embertársai óráját, szüksége lévén arra háztartása költségei fedezésében. Kulturállam az ilyen jövedelmekből nem kér és ha sehogysera tudja nélkülözni egy­szerre ezeket a jövedelmeket, akkor legalább lassankint, fokozatosan be kell azokat szün­tetni. És e beszüntetést legelsősorban is az iszákosság korlátozásával kell kezdenie. Hogyha költségvetés inkTárgyalása alkalmá­val mindezen kérdések fel nem merülnek, igen szomorú világot vetnek parlamentünk etikájára 1 SZATMÁR-NÉMETI. HÍREK. — Személyi hir. Móricz Péter cs. és kir. kama­rás, trapezunti fökonzul családjával együtt édes aty­jának Móricz Lajos nyug. tszéki elnöknek látogatá­sára városunkba érkezett. — Katonai kitüntetés, ö felsége augusztus 18 án uralkodásának 60. évfordulója alkalmából kitünteté­seket adományozott. Honvéd háziezredünkben Foglár József alezredes, szatmári zászlóaljparancsnok a ka­tonai érdemkeresztet kapta. — A debreceni csendőr­kerület parancsnoka, tolcsvai Nagy Gábor ezredes a Ferenc-Józsefrend tiszti keresztjét, Ács Géza szat­mári járásőrmester a koronás érdemkeresztet kapta. — Miniszteri feliratok. A tanács a földroivelés- ügyi miniszterhez felterjesztést intézett az iránt, hogy miután az állatfelhajtás nagy, a két jelenlegi sza­kértő mellett pedig az állategészségügyi érdekek sé­relme nélkül a vizsgálat alig teljesíthető, harmadik és állandó szakértőül az állatvizsgálathoz rendeltes­sék ki Netler Kálmán járási kir. állatorvos is. Ugyan­csak a földmivelésügyi miniszterhez a digesztor (ál- latti hullák elégetése) tervét és szabályrendeletét jó­váhagyás végett a tanács felterjesztette. — Katonai kinevezések. A honvéd Ludovika Akadémia és a hadapród iskolák növendékei közül ö felsége háziezredünkhöz következőket nevezte ki. Hadnaggyá : Horváth Istvánt, Hadapród-tiszthelyette- sekké: Nagy Lajost, Kovács Ferencet és Papolczy Andort. — Járványos megbetegülések. A tiszti főorvos jelentése szerint f. évi aug. 1 —15 napján a követ­kező járványos betegülések fordultak elő : béltifusz 22-eset, meggyógyult 15, ápolás alatt áll 7, trachoma 7, mig szamárhurut 3 esetben fordult elő. — Fizetés utalás. A városi tanács Básthy László szatmárhegyi g. kath. lelkésznek fizetését f. évi aug. 1-től utalványozni rendelte. — A debreceni püspökválasztás. Debrecenből Ír­ják, hogy a Kiss Áron halálával megüresedett tiszán­túli ref. püspökségre megtartott szavazás eredményét augusztus 20-án hirdették ki. E szerint Dicső/fy 231, dr. Balthazár Dezső 184, Erőss 227 és Dávidházy 116 szavazatot kapott. Minthogy egyiksem kapta meg az absolut többséget, Dicsőffy és Erőss között szep­temberben pótválasztás lesz. — A városi vízműről és a csatornázásról szóló tervezet a következő. A városi vizmü oly közegészségügyi intézmény, melynek rendeltetése a város lakosságának vízszük­ségletét egészséges ivóvíz szolgáltatása által kielégitni. A városi vizmü és annak közterületén lefekte­tett és beépített tartozékai a város közönségének ki­zárólagos tulajdonát képezik. A vizmü által szolgáltatott viz elsősorban ivásra és egyéb háztartási célokra, (mosás, mosdás, tőzés,) s másodsorban pedig ipari és egyéb szükségletek kie­légítésére szolgál. A viz egészséges volta negyedévenként eszköz- lendő vegytani és kéthetenkint eszközlendő baktero- logiai vizsgálat utján állapítandó meg. A vizszolgáltatás kétfélekép történik, u. m. a) az egyes házaknak vagy telkeknek a vizmü közterületén fekvő, csövezési öntöző összeköttetése által. b) közkutak által. A vizmü a ráros egész területére figyelemmel a jövő fejlesztésre terveztetik (a Szatmárhegyet és a külterüleleket kivéve,) azonban a városnak kevésbé lakott részein a tervezetnek végrehajtását a bizott­sági közgyűlés elhalaszthatja. A városi vizmü építését, annak rendszerét a törvényhatósági bizottság állapítja meg, ugyanennek képezi kizárólagos jogát a vízvezetéki csövek vezetési irányának, alakjának, anyagának; esésének és építési módjának megállapítása. A városi vizmü építési, fentartási és kezelési költségeit a városi közpónzlár viseli, ezen költségek­hez a város egész közönsége az erről alkotandó kü­lön szabályrendelet szerint hozzájárulni köteles. A csatornázás a város egész területére (a Szat­márhegyet és külterületeket kivéve,) tervezendő és hajtandó végre, jogában állván a törvényhatósági bi­zottságnak az igy megállapított tervezet némely ré­szeinek kiépítését elhalasztani, ha ezt a város azon részének fejletlen állapota indokolja. Azon bsatornák, amelyek közterületen léteznek vagy jövőben a város által építtetnek, közcsatornák. Azon csatornák, melyek, mint magáncsatornák enge­délyeztetni fognak, valamint a telek belsejét a köz­csatornákkal összekötő vezetékek, vagy a telkek bel­sejében elhelyezett csatornák, magáncsatornák. A közcsatornák a város közönségének, a ma­gáncsatornák az illető, telektulajdonosnak képezik ki­zárólagos tulajdonát. A közcsatornák építését s az építési rendszert, a törvényhatósági bizottság állapítja meg, ugyanennek képezi jogát a közcsatornák hosszának, irányának, bel- méretének, alakjának, esésének, anyagáuak és építési módjának megállapitésa. A közcsatornák épilési, fentartási és kezelési költségeit a városi pénztár viseli, ezen költségekhez a város egész közönsége, az erre vonatkozólag alko­tandó külön szabály értelmében hozzájárulni köteles. Vízvezeték. A városi tanács utján a polgár- mesternek bemutatott előterjesztését a vízvezeték és általános csatornázás ügyében a közgyülésjáltalánoaság- ban a további tárgyalások alapjául elfogadta s a városi vízműről és városi csatornázásról készített szabály­rendelet-tervezetet kiadta az alapvető munkálatok előkészítésére kiküldött bizottságnak, amelyet a pol­gármester elnöklete alatt a következőleg alakított meg, úgymint: Erdélyi István főmérnök, dr. Jéger Kálmán tiszti főorvos, Tankóczi Gyula főkapitány, dr. Antal Sándor tiszti főügyész, Bartha Kálmán gazda­HMNKMNINMtNNNM Uj ruha üzlet! 19“Megnyílt Szatmár, Deák-téren, a Fehér- ■ ■ . ház mellett a ■■■ Korai Árminná kész férfi-, női- és gyer­mekruha üzlete, a hol a legolcsóbb árak mellett nagy választékban kaphatók: férfiöltöny, felöltők, utazóbundák, különféle gyermekruhák, valamint dús választékban a legelegánsabb női kabátcikkek. T

Next

/
Thumbnails
Contents