Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1908-07-19 / 58. szám

2-ik oldal. SZATMÁR-NÉMETI. Szatmár, 1908. julius 19. Benn, a magyar törvényhozás felavatott házában ájtatos szemforgatás és mellük verde- sése közben hirdetik a hazaszeretet, a testvéri­séget s csak ritkán akad olyan ostobán merész, hogy odabent őszintén hangoztassa érzelmeit, hogy keztyütlen kézzel nyúljon bele a darázs­fészekbe, odakint pedig lopva, éjjel, suttogva, sötét ravaszsággal készítik elő a talajt a remélt evolutióra. A magyar kormány pedig nézi, nézi össze­tett kezekkel s engedi őket érvényesülni. El­ismeri őket politikai pártnak, szóba áll, tárgyal, paktál velük, beválasztja bizottságokba és igy készíti elő saját maga számára a veszedelmet. | Zizegve hull az érett kalász a göröngyös hantra. Szorgos kezek betakarítják az anyaföld érett gyümölcsét, aztán telt magtárral, a jövőbe vetett biztos reményekkel néznek az ősz her- vadása elé. S lehet, hogy a hervadó ősszel összeülő parlament egy nemzetiségi evolutió kitörésének \ előjelében fog összeülni. Dr. Burger Dezső. A börze. Azt mondják, hogy a mostani politikai irányzat merkantilellenes. Azt állítják, hogy a hatalom urai minden utat-módot megragadnak arra, hogy borsot törjenek a kereskedelem orra alá és hogy gátat vessenek fejlődése elé. Ezt felekezeti elfogultságnak tulajdonítják és innen magyaráznak meg aztán sokféle reformot, mint a milyen például a végrehajtási novella. Hogy ez mennyire téves felfogás, arra igen eklatáns példa a legújabb hatalmas bank­csalás. Amikor sor fog kerülni arra, hogy a tőzsdetörvényt reformálják, akkor megint tele | lesz a sajtó jajveszékeléssel, hogy ime, a fele­kezeti szellem megint újabb diadalt aratott, és megint sikerült tönkretenni a kereskedelmi j élet egyik ágát. De arra ezek a tisztelt urak nem fognak gondolni, hogy csakis a magyar j kereskedelmi élet reputációja követeli meg azt, ! hogy tisztogatni kell ebben az Augissitállóban, mert az nem mehet tovább, hogy a magyar­ságnak a külföldön olyan veszett hire legyen, hogy a magyar név a csalás nevével azonos legyen, — minthogy sajnos, a magyar asszony neve egy az erkölcstelenség fogalmával. Azok a merényletek, melyet a hivatalos tőzsdeszokások leple alatt és azok gyengéinek felhasználásával űztek a külföld vagyonbizton­sága ellen, eléggé megvilágítják annak kény­szerítő szükségét, hogy immár rendet teremt­sünk és lehetetlenné tegyük a t vábbi efajta gazságokat. Sok szó hallatszik a tőzsde ellen, de ed­dig csak csöndben és suttogva mertek be­szélni minderről, mert rögtön kész volt róla az Ítélet: elfogult barbár, reakciőnárius. Az események azonban csúnyául rácáfol­tak mindazokra, akik ilyen hirtelenül Ítéltek embertársaikról. És közeledik az az idő, mikor a tőzsde sem lesz már az a nebántsvirág, mely­hez hozzányúlni nem szabad és amelynek hi­báit is erényszámba kell venni, mert különben megkövezik, keresztre feszitik az embert. NyiJtan és bátran hangoztatjuk tehát, hogy a tőzsdét sürgősen reformálni kell. Ha­zánk kereskedelmének jó hírnevére való te­kintettel még a maradiságnak vádját is ma­gunkra vesszük, mert ennél a vádnál sokkal súlyosabb az, mely az ellenkező esetben ha­zánk tisztességét éri. Nagyon jól tudjuk, hogy Lóránt ur és társai csalásában a hivatalos tőzsde ártatlan, de igenis bűnös abban, hogy bár akaratlanul és nem szándékosan, lehetővé tette ezeket a csalásokat. Ezt meg kell gátolni. Sürgősen és erélyesen. És nem kell vissza­riadni attól az üvöltéstől, mely e törekvés nyomán fel fog harsogni. Mert nagy küzdelem lesz az, amikor az államhatalom a pénzzel áll szemben, de ennek a küzdelemnek mégis az ! igazság diadalával kell bevégződnie. Minden játék, mely nyereségre törekszik, erkölcstelen, erkölcstelen tehát a tözsdejáték is, ha tisztán nyereség a célja. fogorvos j a Rákóczi-utca 24. sz. (saját házába) költözött át. t banda, de azért felvesznek mást is, azután egy írás­tudó embert megtesznek mázsálóvá, nehogy a tiszttartó becsapja őket és szükebben mérjen, mint ahogy kell. Nohát ebbe a bandába állott bele a mi Jancsi bátyánk, nem nagy bizalommal néztek ugyan elébe a vállalko­zásának, de hát olyan tekintélyes embert csak nem lehetett visszautasítani. Jancsi bátya tehát csakugyan elbúcsúzott kedves lovaitól, a tekintetes úrtól is bocsánatot kért, ha va­lamit vétett volna ellene, mint a hogy illik és beállott a munkába. De sehogysem ment az öreg kedvére a dolog, azt a munkához nem szokott kezeket ugyan törte a villa nyél. A szekér egyre jött, repültek a kévék, kegyetlen kánikulai meleg is volt, nem csoda, ha kiszalad az ember száján, ebbe a nagy nyughatat- lanságban egy-egy gyöngéd fohászkodás, hiszen a jó­szág is majd meg veszett a nagy hőségtől és ki tudja meddig szalad szekerestől, búzástól, béresestől, ha a kis Tóth Laci, az ostoros gyerek, elébe nem áll. Pedig elég csúnya szokás, de úgy van, hogy nálunk éppen olyan múlhatatlanul szükségesnek tartják a káromko­dást, mint keresztelőkor a pálinkát. Jancsi bátyánk meg épen úgy volt vele, hogy el sem tudott lenni nélküle, ha ki nem tudta káromkodni magát, egész nap mogorva volt, még csak az ital sem esett jól neki. Ismerték már ezt a gyengéjét az öregnek és a mig csak az apróbb szentekkel hozakodott elő, rá sem igen ügyeltek, de mikor már a megváltó Jézus Krisz­tust kezdte protektorul hivni, miszerint járna közbe az Úristennél, miszerint engedné meg, hogy egy kicsit a nyakát törje ki az a masina, a mely sokkal sebe­sebben tudja megrágni a kévét, mint ő belehányni és vele együtt az a betyár Mursa Jani, aki olyan kegyet­lenül tüzel: csak megállóit az embernek kezébe a villanyéi. Nagy részvéttel fogták körül az öreget, csi­tították, hogy ne káromkodjék olyan éktelenül, de ő csak megmaradt a mellett, hogy ő többet nem dolgo­zik olyan bandába, a hol az embernek annyi ideje sincs, hogy a markába köpjön, hogy jobban forogjon a villa a kezében. Másnap csakugyan nem jött ki az öreg a géphez, ott hagyta a rá eső részt is, hanem visszament a tekintetes úrhoz, azaz jobban mondva az ő kedves lovához a Keselyhez. És délben vidám ostor pattogás, kocsi zörgés ébresztette fel a bandát déli pihenőjén. Jancsi bátyánk robogott arra, megint libériába volt és | ki volt pederve a bajusza és a lányok, a kik a masi- I naná! úgyszólván semmibe sem vették, most még a í pelyva hordást is abba hagyták, hogy utána nézzenek i Mert hát a mint Jancsi bátyánk szokta mondani a parádés kocsis mégis csak külömb ember mint a többi cibil. Guttmann Lajos. HÍREK. — Rektorváltozás a szatmári papneveldében. Dr. Boromisza Tibor püspök dr. Kádár Ambrus prelatus- kanonokot, ki a papneveldében a rektori tisztet nagy buzgalommal 15 évig töltötte be, ezen állásától saját kérelmére felmentette és az intézet rektorának dr. Binder András kanonokot nevezte ki. A püspök dr. Kádár kanonok nagy érdemeiről a felmentési okirat­ban szerfölött meleg hangon emlékezett meg. — Megerősítés. Básti László szatmárhegyi gör. kath. lelkészt a nagyváradi püspök állásában megerő­sítette, miért is tehát a városi tanács illetményeit ki­utalta. — A sajtó köréből. A »Szatmár* c. laptársunk I felelős szerkesztését dr. Veréczy Ernő vette át. — A szatmári evangélikus egyház ügyében mos dönt az ezúttal Brassóban gyülésező egyházkerület. A szatmári egyházat a gyűléseken Poszvék Nándor kép­viseli, kitől Brassóból azt a hirt kaptuk, hogy az egy­házkerület is a legnagyobb szimpathiával veszi a szat­mári evang. egyház szervezkedését, azt különösen magyar nemzeti szempontból rendkívül fontosnak te­kinti, úgy, hogy teljes kilátás van rá, miszerint a szatmári evangélikus lelkész kérdés is a kerület tá- mogatsával szeptemberre meg lesz oldva. — Felfüggesztett körorvos. A vármegyei köz- igazgatási bizottság legutóbbi ülésén dr. Grosz Rez«ő fehérgyarmati körorvost állásától feltüggesztette. mert hamis adatokat terjesztett be a vármegyei alispánhoz a járványos betegségek ügyében. — Typhus. Csak nem rég volt alkalmunk a fő­orvos jelentése alapján a város közegészségi viszo­nyainak kedvező helyzetéről tudomást venni s ma már megdöbbenve kell konstatálnunk, hogy egy ve­szedelmes epidémia, a typhus kapott lábra váro­sunkban s döntött sokakat ágyba. Köztük dr. Farkas Jenő fiatal fiskálist, a ki azonban, mint örömmel ér­tesülünk, már jobban van. Az óvintézkedések a ható­ság részéről minden irányban megtétettek. — Cabaret. Nyár van, meleg van, nem köll az idők viszontagságai ellen középületekbe vonulnunk s igy az alkalom rendkívül kedvező Thália fölkentjei közül azoknak, kik egy szál öltözékben, egy nótával, vagy aprósággal, vidám, bohém kedvvel járnak be hegyet-völgyet, hogy néhány vidám órát szerezzenek a forrósagban eltikkadt kedélyeknek. K. Kelemen Gyula és Böhm Gyula agilis fiatal igazgalók egy vi­dám, jókedvű kis bohém kompániát toboroztak össze s városról-városra járkálva folyó hó 16-án hozzánk is eljutottak és a »Hungária« kerthelyiségében felállított dobogón igazi vidámságban tartották az elé» szép számú publikumot. Varjas Antal köztük a favorit. Egy eredeti, rendkívüli sokoldalú tehetség. Utánoz az olasz tragoedia-királytól kezdve a daróci cigányig mindenkit beleértve 36-ik Rácz Lacit és a máramarosi uj honpolgárt is,szóval, mimikával éshegedüvel egyaránt. Tréfás kupiéi és nótái a legélénkebb derültségben tartják a publikumot, mig gyönyörű tenorján el­hangzó régi kuruc és modern magyar nótái, a Rákócy- daliák sirva-vigadását és a hortobágyi délibábot jut­tatják eszünkbe. Azért is közelebb áll hozzánk, mert megyénkben, lunyogi születésű. Radó Sándor egy nagyon csúnya, de nagyon ügyes fiú. Szaval, énekel, de tánca az, a mi legelőnyösebben karakterizálja. Nádor Zsiga szintén sokoldalú tehetség. Az öreg gróf cimü vers előadásával jól megérdemelt tapsokat aratott. Két csinos lány is van köztük, kiket talán először kellett volna említenünk. Somogyi Nusi rendkívül ügyesen táncol és utánozza Fedákot. Kupiéi nagyon tetszettek. Szűcs Nelly bájos kis Naiva, ügyesen szaval és és jól énekel. A kis csapat ma tartja utolsó elő­adását s a midőn egy házzal odébb állnak, kellemes emlékezetünk kiséri. — Méhészeti tanfolyam. Gödöllőn ez évi szept. hó 15-én méhészeti tanfolyam nyílik meg. A pályázati feltételeket a városi tanács bárkinek rendelkezésére bocsátja. Határidő 1908. aug. 15. — A zentai Kossuth-szobor javára a fanács 20 koronát szavazott meg. — A husvizsgálat egyöntetű rendezése. A föld­mi velésügyi miniszter rendeletet hozott a husvizsgá­BENZINMOTOROK, gőzlokomobilok, utimozdonyok, gőzcséplőgépek, aratógépek, „Losonczi Drill" vetőgépek, resiczai acélekék, teljes malomberendezések, stb. stb. —■ ...----- ---------------- Kívánatra szívesen küldünk árjegyzéket és költségvetést. ----------------------­♦♦ A MAGYAR KIR. ALLAMVASUTAK GÉPGYÁRÁNAK VEZÉRÜGYNÖKSÉGE, BUDAPES-------------- —..........; ....................V., Váci-körűt 32. ~——-------­T, ♦♦

Next

/
Thumbnails
Contents