Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1908-01-22 / 7. szám
2-ik oldal. SZATMÁR-NÉMETI. Szatmár, 1908. január 22. percig tartó ünnepi szónoklatot mondott, melynek mély gondolatai, színes és erőteljes előadása egyaránt lekötötték a közönséget. Beszédéből, nagy terjedelme miatt, ezúttal csak az eszmemenetet adjuk. A szónok a nagy Széchenyinek a nemzeti kultúrát megteremtő munkásságának ecsetelése után fejtegette a Széchenyi-Társulal nagy jelentőségét a magyar nemzeti kuliura szolgálatában és erőteljes eredményes fejlesztésében ; majd, ami magva volt az egésznek, nagy mélységgel fejtette ki a magyar nép és nemzet feladatát a nemzeti művelődés terén szemben az előre nyomuló nemzetiségekkel. Agressiv politikát kell folytatnunk, sovinisztákká kell lennünk ; öntudatos, erőteljes művelődési politika kell nekünk. A beszéd, mely meg fog jelenni a Társulat Emlékkönyvében, mély hatást tett s zajos tetszést és tapsot aratott. Faragó Ignác segéd-tanfelügyelő, mint a társulat jegyzője olvasta föl ezután a nagy gonddal irt igazgatói jelentést, melynek adatai lapunkból már nagy részben ismeretesek. Az igazgatói jelentés meghallgatása után dr. Falussy Árpád főispán, társulati elnök nemes hévvel, nagy tetszés közt a következő lendületes és mélyérlelmü záróbeszédet mondta : Mélyen tisztelt ünneplő közönség ! A ma megtartott jubileumi közgyűlésen elvonult szemeink előtt a Széchenyi-Társulat 25 éves működésének története. Az elhangzott ünnepi beszédek hatása alatt megjelenik lelki szemeink elátt berencei Kovdts Lajos, ama férfiú, ki nagy tudásával, hazafiasán érző leikével megérezte 25 év előtt azt a veszélyt, amely ősi vármegyénket, ennek magyar-ágát és a magyar kultúrát. fenyegette. És a kiváló nagy férfiakat jellemző kitartással, buzgalommal és lelkesedéssel megteremtette a Szé- chenyi-Társulatot, azon dicső férfiakkal, akik nagy lelkét megérteni tudták. De a mai ünnepi közgyűlésén elhangzott beszédek hatása alatt megjelent lelki szemeink előtt vármegyénk kiváló vezéralakja, gróf Károlyi István is, ki nemes gondolkozásával azonual átérezte azt a nagy horderejű indítványt, amely berencei Kováts Lajos leikéből fakadt. Ó volt az, aki Szatmármegye közönségét a Széchenyi-Társulat zászlója alá vezette és megteremtett* azt a nagy erőforrást, amely a Társulat 25 évi működését biztosította. (Éljenzés.) Ez ünnepi közgyűlésen úgy az elhangzott emlékbeszéd hatása alatt, mint az igazgatói jelentésből, lelki szemeink előtt megjelentek azon kiváló férfiak, akik lelkűk teljes erejével átérezték a Széchenyi- Társulat magasztos hivatását, akik csak a közelmúltban hazafias és törhetetlen szorgalommal igyekeztek előmozdítani a Társulat áldásthozó működését. Én, m. t. közönség, mint a Széchenyi-Társulat ezidei elnöke (Éljen) őszinte tisztelettel és kegyelettel emlékezem meg ama nagy férfiak érdemeiről és a hála és elismerés lobogóját a tisztikar nevében ime előttük leteszem. (Tetszés.) E nagy férfiak által megmutatott utón fogunk mi tovább haladni, az ő buzgalmuk fog irányt szal ni nekünk a jövő küzdelemre, mert mi folytatni akarjuk azt a munkát, amelyet ők elhagytak. Mi a Széchenyi- Társulat működését nem zárjuk le ezen 25 éves jubileummal, hanem erőt merítünk a múltból a további munkára. Mert való az, m. t. közönség, amit igen helyesen oly gyakran hangoztatott beszédében az ünnepi szónok ur, hogy az a veszély és veszedelem, amelynek megakadályozására berencei Kováts Lajos és társai a Széchenyi Társulatot megalapították, nemcsak hogy el nem múlt, hazem azóta, fájdalom, megfokozódott, mert most még nagyobb veszély fenyegeti magyarságunkat, nyelvünket és kultúránkat, ugyannyira, hogy amikor mi a határjelző állomáson, a 25 éves jubileumi ünnepen arra esküszünk, hogy a megkezdett utón tovább is kitartó erővel fogunk munkálkodni, abban a meggyőződésben vzgyok, hogy nekünk sokkal mélyebben kell szántani, hogy fokozottabb és intenzivebb munkával igyekezzünk a magyarság jogait, a magyar nyelvet és kultúrát megvédelmezni. Nagyon sokszor hangsúlyozta az ünnepi szónok és igen helyesen, hogy mi erőszakkal assimilálni senkit sem akarunk, hogy kultúránkat semmiféle nemzetiségre nem akarjuk ráoktrojálni, de igenis megköveteljük azt, hogy ebben az országban, amely ezer éves alkotmánnyal bir, amely országnak népei közt az államalkotó és fentartó faj egyedül a magyar, hogy ennek ősi hagyományát és az állameszméjét a hazának minden fia feltétlenül respektálja. Mi nem erőszakkal akarjuk keresztülvinni, hogy a magyar állam- eszmének feltétlenül érvényt szerezzünk, hanem a meggyőződés erejével; azt akarjuk, hogy a magyar kultúra ténye világítson be a sötét telkekbe, hogy meggyőzzük a magyarság ellenségeit is, hogy ebben az országban senki se vágyódjék kifelé boldogulni, hanem mindenki arra törekedjék, hogy az ország egységes, hatalmas és független legyen. (Élénk éljenzés.) Ezef éves történetünk azt tanitja, hogy ennek a mi fajunknak mindig jellemvonása volt a szabadság szeretető. Ez az érzés annyira össze volt forrva a nemzet lényével, hogy ezt a szabadságot mindenkivel, aki országában lakott, éreztette is, annak élvezetéből egyetlen nemzetiséget sem zárt ki sohasem. Akkor, amidőn Európa különböző államai fegyverrel harcolva, felkeléssel igyekeztek kivivnni szabadságukat és függetlenségüket, akkor egyedül a magyar nemzet volt az, amelynek uralkodó osztálya 1848-ban önkényt felajánlotta a magyar népnek a szabadság, egyenlőség és testvériség gyönyörű ajándékát. És ami példátlan egész Európa történelmében» akkor, «midőn ezt az önként felajánlott szabadságot, egyenlőséget és testvériséget elfogadva ugyan a nemzetiségek, izgatás és bujlogatás folytán ádáz gyűlölettel támadnak a magyarra; ez ősi alkotmányát elveszíteni semmikép sem akarva, karddal védelmezi meg országát és szentesített jogait. Ily cselekedethez nincs hasonló példa a világtörténelemben. Mikor ily magasztos példát lát a nemzetiség, akkor igazi hálával tartozik a magyar fajnak. De neki, a nemzetiségnek, nemhogy okulna a példán, nem szűnik meg ádáz gyűlölete, de a magyar faj sokkal nemesebben érző lélekkel bir, semhogy boszu- állásra gondoljon azon nemzetiségekkel szemben, an elyek a legválságosabb, a legnehezebb időkben is felvették ellene a harcot. Mi nem a bosszuállást, hanem azt hirdetjük, hogy a meggyőződés erejével, a tudomány fegyverével, a kultúra fényével akarjuk lelkűket felvilágosítani, magunkhoz csatolni, hogy egyesült erővel igyekezzünk szeretni a hazát, azt konszolidálni, egységessé, hatalmassá tenni. Ez a feladata a Széchenyi-Társulatnak, ezt tűzték ki maguk elé ama nagy férfiak, kiknek emléke a lelkűnkben él. Erre hívom fel, ennek megtartására kérem fel Szatmár vármegye közönségét és a jelen diszközgyü- lés jelenlevő tagjait. (Zajos tetszés.) Méltóztassanak a Széchenyi-Társulat munkájához, mint egy oltárhoz járulni, szeretettel, igyekezettel és amint mélt. diszelnökünk hangoztatta, anyagi áldozattal is, mert csak a lelkesedés és a megfelelő anyagi támogatás együttműködése tudja azt a célt keresztülvinni, amit elődeink maguk elé tűztek. Abban a hitben és reményben, hogy a mai ünnepi beszéd hatása alatt ezen gondolattal fog szétoszlani a közönség, hogy leikébe véste annak minden eszményét és hogy az a lélek, amely minden magyer embert kell, hogy eggyé kössön, erőt fog adni mindnyájunknak a legnemesebb munkához; a Széchenyi-Társulat mai diszgyülését bezárom. (Élénk tetszés és éljenzés.) Ezen pompás beszéd után a nagy közönség déli fél 1 órakor egy feledhetlen szép nap emlékével emelkedett hangulatban oszlott szét. A közebéd. A díszközgyűlést déli 1 órakor a Pannónia-szál- lóban 150 teritékü közebéd követte, melyen a vármegye és város előkelőségei vetlek részt. A sültek feladásánál dr. Falussy Árpád főispán mondta az első pohárköszöntőí a felséges királyra, mint a legalkotmányosabb és legnemesebb gondolko- i dásu uralkodóra Dr. Vajay Károly polgármester a kormány tagjait köszöntötte fel ; Madarassy Dezső igazgató az ebéden szintén megjelent dr. Boromisza Tibor püspököt ; Bodnár Gáspár tanár dr. Falussy Árpád főispánt ; Biki Károly esperes a vármegye közönségét; berencei Kováts Jenő Szatmár várost és utóbb Madarassy Dezső igazgatót ; dr. Fechtel János a vendégeket ; dr. Kelemen Samu országgyűlési képviselő a Társulat névtelen hőseit, a saját kicsiny körükben oly nemes önfeláldozással működő lelkészeket és tanítókat. Ez a pohárköszöntő oly lelkesedést keltett, hogy hatása alntt Ratkovszki Pál kir. kath. főgimnáziumi igazgató Kelement nyomban felköszöntötte úgyis mint eszes és tudós férfiút, de kiváltkép, mint érző, melegszívű embert. Itt. emlitjüli fel, hogy a díszközgyűlésen a Szé- chenyi-Társuiatot az Emke, a közebéden pedig a nagykárolyi kaszinó-egyesület átiratilag üdvözölte. Végül meg kell dicsérnünk Bunkó Vincét gyönyörű hallgató magyar nótáiért és a Pannónia bérlőjét az ízletes jó ebédért. HÍREK. — Vasuii építkezés. A debreceni államvasuti üzletvezetőség felhívta a várost, hogy a forgalmi főnökség és két osztálymérnökség részére állítson elő helyiséget akár úgy, hogy adjon a vasútnak ingyen telket, melyre aztán az üzletvezetőség építene; akár a város emelné az épületet, melynek bérét az üzietvezetőség megfizetné. A város azt válaszolta, hogy ingyen telek főlőtt nem rendelkezik, azonban egy vásárlandó telken a mérnöki hivatal által kidolgozott terv szerint fölemelteti a kivánt épületeket, ha azok kellő bérét az üzletvezetőség megfizeti. — Közgyűlés. A jótékony nőegylet folyó hó 26-án, vasárnap d. u. 3 órakor a városház tanácstermében tartja évi rendes közgyűlését, melyre a tagokat és a közönséget tisztelettel meghívja az elnökség. — Fölterjesztés. A tanács a felső kereskedelmi iskola átvételére és ez iskola szervezésére vonatkozó közgyűlési határozatot, illetőleg szabályzatot a belügyminiszterhez jóváhagyás végett fölterjesztette. — Nem teljesített kérelem. Említettük, hogy Mi- kolics Szeréna lépéseket tett az iránt, hogy városunkban egy szövő tanfolyamot állitson s ezen célra 1000 korona pénzsegélyt, ingyen helyiséget, fűtést és világítást kért. A tanács nem találván arányban állónak a tanfolyam hasznát a kért szolgáltatással, nem találta a kérelmet teljesíthetőnek, — Az iparos olvasókör vasárnap délután tartotta meg rendes közgyűlését saját helyiségében, Csokonay- utca 4. sz. a. A közgyűlésen, mely egyszersmind a kör 20 éves fennállásának emlékünnepe volt, Kótai Lajos elnök, ki a kör fennállása óla, annak ügyeit vezeti, megnyitó beszédében visszapillantást vetett a kör pályafutására. »Örömünnepnek kell — úgymond — tartanunk a mai napot, mert a kör 20 évi fennállása után nyugodt lélekkel tekinthet a múltba és jó reménynyel nézhet a jövübe. A lefolyt évek a körnek lassú bár, de fokozatos fejlődését igazolják, a jelen állapotok pedig a jövőt biztosítják. Nincs a kör életéban semmi, amit sajnálni vagy bánni kellene, amire azt mondhatnék, hogy ezt nem cselekedtük helyesen ; sőt ha a 20 év tapasztalataival megros- kadva, elől kellene kezdeni a dolgot, megismételnénk azt, amit, nem ismerve a jövőt, eddig 20 év alatt cselekedtünk A kör gyermekkorát szerencsésen átélte s mindig volt egy hűséges csapata, mely a zászlóját el nem hagyta, a kör szükségességét érezte, a jövőjében bizott és érte anyagilag is áldozott.« A megnyitó beszéd után felolvasták a számvizsgáló bizottság jelentését, mely szerint az 1907. évben a körnek bevétele 2442 korona, kiadása 2146 korona volt s igy a pénztári maradvány 296 koronát tesz. Volt a körnek 202 fizető fagya. A lefolyt évben a felgyűlt adósságoktól nagy részben megszabadult. A körnek van 2056 kötetből álló értékes könyvtára s anyagi helyzete következő : Ingatlan értéke 32,000 korona, felszerelés, könyvtár 3000 korona, összes érték 35,000 korona, ezzel szemben van 12,000 korona bekebelezett tartozása s másnemű adósság 2000 korona, ösz- szesen 14,000 korona, igy tiszta vagyon mutatkozás 21,000 korona, melyből 5000 korona számítható az zámtalan hála és elismerő nyilatkozat bizocsáz- és köszvény-hlzsam biztosan ható szer fog- és fejfájás, rheuma, koszvény, csúz és idegfájdalmak, oidalszurás, inak és izmok merevsége ellen. Egy üveg ára E korona. Kapható: BARTÓK LÁSZLÓ drogériájában és bármely gyógyszertárban 6 koronái megr»nd»láaek*t a pénz dfleges b »küldése m»U»tt barmen t*s»n Maliit a kámdS: FRIED SÁNDOR f k'r-f«»4»8 _________________, József Főhereeg‘-hsz cim zett gyógyszertár :: tu:, n BUDAPEST—RÁKOSPALOTA.
