Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1908-07-08 / 55. szám
V XII. évfolyam. Szatmár, 1908. julius 8 Szerda. 55. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS L8-as POLITIKAI LAP. A „SZATNIAR-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. liAPVKZKS: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. képviselő. FELELŐS SZERKESZTŐ: | SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS.' j FERENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSED ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. = Telelon'Bzám 80. Mindennemű dijak Szatmáriul, a kiadóhivatalban fizetendők. Országos képviselőnk beszéde az uj végrehajtási törvényről. A napokban tartotta dr. Kelemen Samu orsz, képvisslőnk beszédét az uj végrehajtási törvényről. A helyzet, hogy a kormány padjaiból erős bírálat tárgyává tesznek egy törvényjavaslatot, amelyet a szónok lelkiismeretére való hivatkozással nem tart elfogadhatónak: nem mindennapi parlamenti életünkben, de jelzi a lelkiismeretességet és a hatalommal szemben való teljes függetlenséget és pártatlanságot, mely képviselőnk működését jellemzi. A beszédről néhány lap véleményt közlünk az alábbiakban: A -»Pesti Napló« írja : Nagy és feszült érdeklődés közt beszélt Kelemen Samu, aki már a második függetlenségi képviselő, aki bejelentette, hogy nem fogadja el a javaslatot. Ezt az elhatározását meggyőző és frappáns érvekkel magyarázta a szatmári követ. Rámutatott arra, hogy a végrehajtási jog bírói parancs, amit teljesíteni kell. Ha itt a humanizmus nevében állítunk is korlátokat, de nem táplálhatjuk azt a felfogást, hogy az elvállalt kötelezettséget nem kell teljesíteni. A hitelező és adós érdekeinek összeegyeztetése a törvény- alkotás legnagyobb művészete. Ezután kifejtette, miért tartja a javaslatnak azt a szakaszát a legveszedelmesebbnek, mely a tizenkét hold fundus instruktusának mentességét mondja ki, majd érdekes és friss ötletekkel szolgált a javaslatnak korrigálása érdekében. Az az indítványa, hogy éppen az ügyvédi kar erkölcsi tekintélye érdekében fiskális ne járjon közbe a végrehajtásnál, általános helyeslésre talált, de egyáltalán közvetlen hatás! gyakorolt a Házra beszédével. A »Független Magyarország«írja : Kelemen Samu értékes és szép beszéde kárpótolta a Házat, minden bosszúságáért. Magasszinvonalu kritikáját adta a javaslatnak. A »Nap* szerint: »Magas színvonalon álló és nagyon komoly tudásra valló volt a Kelemen Samu beszéde. Az »Egyetértés* szerint : »Kelemen Samu szakszempontból igen behatóan kritizálta a javaslatot, egyes észrevételei a Ház általános tetszésével találkoztak, bárha nem fogadta el a novellát«. A »Pesti Hirlap* az összes szónokok közül kiemeli Kelemen Samut, aki magasszinvona- lon álló beszédben nagy jogászi tudással fejtette ki aggályait a javaslattal szemben A »Pester Llyod« azt írja, hogy a képviselők közül, akik szóhoz jutottak, a legtalálóbb bírálatot Kelemen Samu gyakorolta, majd részletesen méltatja a beszédet. Idézetek helyeit azonban alább teljes szövegében közöljük képviselőnk beszédét, melyet minden olvasónknak meleg figyelmébe ajánlunk. Egyképen fogja az érdekelni a gazdát, az iparost, a kereskedőt és a jogászt, mert a gazdasági élet egész területére kiterjeszkedve mutatja ki a törvény hátrányait,, mely ellen képviselőnk kezdte meg a küzdelmet és melyről — bár azt a törvényhozás többsége elfogadta — már is kiderült, hogy a legrosszabbul megalkotott törvények egyike. A beszéd igy hangzik : Kelemen Samu: T. ház! A íontos közérdek, a mely az előttünk fekvő törvényjavaslathoz fűződik, kötelességemmé teszi a képviselőliázban való felszólalást. Készséggel elismerem, hogy a végrehajtási törvénynek ebhen a novellájában vannak helyes rendelkezések is, de velük szemben olyan organikus hibák állanak, melyek ha nem orvosoltatnak, a javaslatnak részemről való elfogadását lehetetlenné teszik. Aggodalmaimat teljes nyíltsággal és teljes őszinteséggel fogom feltárni, de teljes tárgyilagossággal és a ház idejére való köteles tisztelet miatt, lehető rövidséggel is. A bírálatnak és a birr'at értékelésének tárgyi- | lagosságához elengedhetetlen az, hogy mentesítsük magunkat minden egyoldalúságtól. A javaslat ellen való állásfoglalás ugyan jogosult ahban az esetben is, ha az a közgazdasági élet egyik ágazatának jogos érdekeit sérti ; ámde ez a javaslat, mely helyes célzatait is nem helyes eszközökkel igyekszik megvalósítani, árt a mezőgazdaságnak, a melyet védeni kíván, és káros az iparra, kereskedelemre és az egészséges hi- | teléletre, holott ezeket támadni bizonyára nem volt ' célzatában. T. képviselőház! A kinek végrehajtási joga van, ez egy bírói parancsnak van a birtokában. A pernek hosszas, sokszor bonyodalmas útvesztőin át, a jogait kereső fél végre elérkezik ahhoz, hogy joga bírói ítéletben nyer megállapítást. Mindaddig, mig az igény vitás, az eljárás védi a megtámadottat, az állítólag adóst. A mint azonban a vitás igény a bírói Ítéletben tisztázást nyert, joga van a gyors, teljes és lehetőleg kevéssé költséges érvényesü'éhez. Az érvényesítésnek ez a teljessége nem jelenti annak korlátlanságát. Erkölcsi és gazdasági okokból egyaránt szükséges, hogy tilalomtáblát állítsunk azon a határon, a hol már nem a jognak hasznos és czélszerü érvényesítéséről, hanem az adósnak devasztácziójáról van szó. A hitelező érdeke nem igényli, hogy az adóst pőrére vetkőztes sék, de az adós védelmének illetéktelen kiterjesztése sem mehet odáig, kogy tényleg fizetőképes embereket ! jogilag fizetésképtelenekké tegyen, hogy az ország lakosainak széles rétegeiben keltse fel azt a meggyőződést, hogy az adott szónak és a szerződéses Ígéretnek betartása nem kötelező és hogy bárki is jogosítva legyen mások vele szemben fennálló’ jogainak rovására, magának nemcsak a megélhetést, hanem az élet kényelmét is biztosítani. A kötelességekről való ilyen könnyelmű felfogásnak táplálása már nem szociális eszme, hanem antiszociális Intézkedés és én a : kisemberek egy lelkes védőjére, ebben a házban igen népszerű névre, Reiffeisenre hivatkozom, aki az efajta intézkedésre azt mondta, hogy ez „veszedelmes jószívűség.“ A hitelezőnek és adósnak, a jogosított és a kötelezett ellentétes érdekeinek egy nagy társadalmi és gazdasági elvben való összeegyeztetése a törvény- alkotásnak legnagyobb művészete. Erkölcsi és dyna- mikai egyensúlyt kell tehát létesíteni ezen ellentétes érdekek közt és gondosan ügyelnünk kell arra, hogy a hatalom pusztán ennél az erejénél fogva ne váljék már joggá, viszont a jog megmaradjon hatalomnak. A gyakorlati élet. Ha ezeket az elveket a gyakorlati élet világába akarjuk átültetni, akkor első sorban egy fogalomzavarból kell kibontakoznunk. Mikor íelperesről és alperesről, végrehajtóról és végrehajtást szenvedettről beszélünk, rendszerint az egyik oldalon látjuk az erős tökét és annak gyermekét, a hitelt, a másik oldalon a gyönge adóst. T. képviselőház 1 Én a tőke ellen való animozitást sem látom megokoltnak, mert hiszen Nagy György barátom helyesen mondta, hogy a hitelnek is többféle fajtája van. Védenünk és erő - sitenünk kell a termelő hitelt, lehetőleg korlátolnunk a fogyasztó hitelt és irgalmatlanul kell üldöznünk a hiteink egy harmadik fajtáját, az uzsora hitelt. A forgalmi életben a legkülönbözőbb módon állhtanak elő a jogositott és kötelezett, a hitelező és az adós jogviszonyai. A gazda elad a kereskedőnek, a kereskedő elad a gazdának, a gazdák eladnak egymásnak és a kereskedők is eladnak egymásközt és a nagyközönségnek. A kereskedő anyagot hitelez az iparosnak, az iparos árut hitelez a kereskedőnek, mindkettő hitelez a nagyközönségnek, sőt ott is, a hol hitelintézetek állanak fenn, a kisebb pénzintézettel szemben áll a nagyobb, a visszleszámitolást gyakorló erősebb hitelintézet, de vele szemben hitelezőként állanak a kis exisztencziák százai, a kik a maguk összekuporgatott filléreiket betét gyanánt helyezik ott el. ■ A közgazdasági élet gyürüzete olyan, hogy ha csak egyetlen lánczszemét törjük szét könnyelműen, széttörik maga az egész lánczolat. Maguk az igények a legkülönbözőbb jogalapokból származnak: eladás, vétel, kártérítés, birtokháborítás, örökségtől való megfosztás, osztályos egyezség, tartás stb. A követelő fél nemcsak bankár, pénzintézet vagy koronaszövetkezet, hanem fűszeres, pék, szabó, czipész, kis fizetésű alkalmazott, bérmunkás és cseléd is. E kis exisztencziák tehát egyképen helyezkednek el a követelő és az adósfelek táborában, és ha a védelemre szoruló munkás-exisztencziák követelését mint a produktiv munkának gyümölcsét nem védjük meg kellően, akkor ezeket a nemzetgazdasági erőtényezőket könnyen lesülyesztjük oda, a hol a leg- sivárabb proletáriátus kezdődik. Ezért nem helyes dolog az, hogy mindezeket a követelő feleket — hogy stílszerűen beszéljek — egy nagy üstbe dobjuk bele s együtt főzzük meg a máglya tüzénél És mitsem enyhít ezen, hogy t. barátom, az előadó ur, közben zsolozsmákat zeng arról, hogy ennek a törvénynek nem az a pogány célzata van, hogy megvédje a hitelt, hanem az a jámbor célzata, hogy n egvédje az adóst. Nem valami varázslatos dolog az, t. ház, hogy ezeket az ellentétes érdekeket a végrehajtási törvényben megfelelően tudjuk kiegyenlíteni és a kisembert az egész vonalon egyaránt tudjuk megvédeni. Az orvoslás abban van, hogy már a bírói Ítélet hozatalánál, tehát a peres eljárásban kapcsolatba kell hozni a követelés jellegét a végrehajtás alól való mentességgel. A javaslat árt az iparosnak és kereskedőnek. A mint tehát az egyik oldalon megállapítjuk a kisemberek számára a végrehajtás alól való mentességet, viszont a peres eljárásban meg kell állapítani a tartozás jogalapját, a causa debendit, azoknak a kis exisztenciáknak számára, a kik szükséges ruházatot, a kik szükséges élelmiszert hiteleznek és velők szemben korlátozni vagy egészen föl kell oldani a mentességet. így van ez a rendelkezés más külföldi törvényhozásokban, de ennek nyomát megtaláljuk a mi végrehajtási törvényünkben is, a mikor pl. a mentesség alól kivette a bér- é3 haszonbér követeléseket és korlátozta a mentességet a tartás iránti követeléseknél. Maga ez a javaslat is két lépést tesz ebben az irányban Az egyiket akkor, mikor valamely tárgy vételárkövetelésére nézve megengedi az illető tárgy lefoglalását, ha azt a biró az Ítéletben kimondja és abban a másik esetben, hol az öt koronás napidijak lefoglalhatatlanságáról beszél és igen helyesen kimondja, hogy az élelmiszer követeléseknél ezek a mentességek a felére szállanak le Meg van ez az elv a mi eddigi magánjogi gyakorlatunkban is. Hiszen méltóztatik tudni, hogy kiskorú által kötött adósságokat az ő gyámja vagy édesatyja el enében a törvény nem ítéli meg, ellenben, ha ez az adósság olyan, a melyet a biró a birói
