Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1908-06-21 / 50. szám
XII. évfolyam Szatmár, 1908. junius 21. Vasárnap szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKÁI LAP. A „SZATMÁR-NEMETi-l IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. Bank-alapitások. A város közvéleményét ismét egy uj bank alapításának ügye foglalkoztatja. Nem rég történt, hogy egy pénzintézet, melyet pedig meglehetős anyagi erővel és jó üzleti összeköttetésekkel rendelkező birtokosok és kereskedők alapítottak — kénytelen volt fuzionálni egy másik bank-intézettel, mert csak az az egy mód volt rá, hogy a részvénytársaság vagyona és a részvények értéke előbb- utóbb válságba ne kerüljön. Kétségtelen, hogy az említett fúziónak eme kényszerű elhatározása nem a bank vezetőségének hibájára, vagy tájékozatlansága és rósz üzleti szellemére, hanem arra vezethető vissza, hogy a hiteligények teljes kielégítést nyervén a szatmári régi és amúgy is tekintélyes számban működő pénzintézeteknél, — a közönség és pedig úgy a városi, mint a vidéki, nem keresett alkalmat az ezen intézettel való összeköi tetősre. Röviden : a bank prosperálását a régebbi és virágzó intézetek működése akadályozta. Ez az eset tehát kézzelfoghalőlag dokumentálta, hogy több bank-intézményre Szatmá- ron szükség nincs. Annál kevésbé, mert hiszen az utóbbi pár év alatt a vidéken is több pénzintézetet alapítottak, melyeknek működését a helybeli pénzpiac tagadhatatlanul érzi. E tényekkel szemben most ismét részvény- jegyzések folynak. Még pedig két irányban. Uj bankot akarnak csinálni Halmiban és egy újat Szatmáron. Az uj halmi-i bank szükségességének kérdését ezúttal nem feszegetjük (bár éppen nem volna érdektelen), de ami a legújabb szatmári bank alapításának dolgát illeti: ehhez van egy pár megjegyzésünk. kAPVKZKR: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. SZERKESZTŐ: FERENCY JÁNOS. SZERKESZTÓSÉ6 ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. Telelon^szám 80.== Mindennemű dijak Szatmárcn, a kiadóhivatalban fizetendik. A bank, ha jól megy : kitűnő üzlet. Ha nem éppen jól, de mégis csak megy. még midig haszonnal jár. Ha nem megy: baj. Baj a részvényesek szempontjából, az állásukban ingadozó tisztviselők szempontjából, a tekintélyt és hatalmat jelentő vezérigazgatói nimbusz szempontjából stb. E föltételek természetesen a » gründoláskor« megfontoltatnak ugyan, — de van valaki, aki nem fontolgat, nem latolgat, akinek kisebb gondja is nagyobb annál, hogy ha már meg lesz: hát hogy lesz, aki fáradhatlanul gyűjt jegyzést, beszél, szalad, agitál, hizeleg, nagyképüsködik és megalázkodik, kapacilál, mindent igér és presszionál stb. stb. — ez a leendő ügyész ur ! Az ügyész urnák körülbelül mindegy : ennyi vagy annyi az alaptőke és mennyi lesz az osztalék. Az ügyész ur bankot akar magának, illetőleg az ügyvédi irodájának. És őszintén bevallhatjuk, hogy eddig is nem egy bank-intézet született ennek az akaratnak a jegyében. A keresztvizet azután megadta hozzá egy pár pénzes ember hiúsága, egy pár kevésbé gazdag ember spekulációja, az ügyész ur jó családi és egyéb összeköttetése és más eftéle. jén ezt egyéb határozatok által is kiegészítik), hogy ha tervezett uj bank megalakul: a részvényeket nem fogják lombardirozni és mindazokkal, akik az alapításban részt vesznek : mindenféle összeköttetést megszakítanak. Ezenkívül az osztrák-magyar bank itteni intézetének főnöke, akinek ugyancsak szivén fekszik a szatmári pénz és bankügyek sorsa — a maga hatáskörében szintén minden lehetőt elkövet, hogy az intézetek eme akciójának érvényt szerezzen. íme: ennyiben kívántuk ezúttal olvasó közönségünket tájékoztatni a legújabb bankügyről, melynek fejleményeit egyébként különös figyelemmel fogjuk kisérni. I Kereskedősegédeink I továbbképzése. A százötven évvel ezelőtt alakult szatmárnémeti kereskedelmi társulat, az elmúlt év október havában kezdeményezte az esti továbbképző szaktanfolyamot kereskedő segédek és magánhivatalnokok részére — jobban mondva — javára. Nos hát — ilyen motívumok alkotta — »közgazdasági, ipari, kereskedelmi célokat szolgáló« institúciókból elég volt ! Nemcsak azért, mert föltétlenül káros hatással jár az egész pénzpiacra, tehát valóban közgazdasági és pénzügyi szempontokból, de morális szempontból is. Miután pedig erről is szó van : elismerő üdvözléssel vettünk tudomást a szatmári tekintélyes pénzintézetek azon állás-foglalásáról, melyet a legújabb bank etablirozás ellenében tanúsítottak. Az intézetek ugyanis kimondották, (és még folyamatban levő tanácskozásaik rendA társulat kimondotta, hogy még jelentős áldozatok árán is kész a tanfolyamot megtartani; mert a mint a tapasztalat mulatja, az alkalmazottak igen nagy része oly hiányos tudással lép az üzletbe, hogy a kiszolgálás tek- nikáján kívül alig tud valamivel többet. Nem tudni a szakismereteket, nagy baj, de még nagyobb baj és szégyen, ha tudván, hogy nem tudunk, tanulni szégyelünk ! Ez a hibás álszemérem sokakat visszatartott a tanulástól; azonban mégis 25—28 hallgatója volt az előadásoknak s a jelentkezettek közül kétharmadrésze le is vizsgázott. T A R O A. Nyári alakok. A tél szürkévé teszí az emberiséget. Szürkévé és egyhangúvá. Talán, mert a sürü pihékben lefelé szállingózó hóréteg a természetre is halotti szemfödőt borit, mondom, talán onnan van az emberek körében is ez a nagy, hatalmas, egyenlő szürkeség. Amint azonban a nyári nap sugarai kibújnak és lekerülnek a téli gúnyák, attól a perctől kezdve fokozatosan domborodik ki az emberek egyénisége is és a nagy szürkeség helyén most már tarka-barka csodabogarakat látunk. Különösen, amikor a városi ember szabadságra megy, szinte kötelességének tartja, hogy magát leplezetlen mivoltában olyannak mutassa, amilyen és legalább a szabadság rövid idején át levesse magáról azokat a béklyókat, melyeket a társaságbeli élet reá kényszeritett. így válnak azután a hétköznapi, szürke kis hernyókból színes, furcsa lepkék és nem érdektelen egyiküket, másikukat tüvégre szúrni. A bronzember. Üres óráiban iktató a megyénél, vagy írnok az uradalmi irodában. Miután naponkint legfelebb csak 20 percet van szabad levegőn, sápadt, mint egy lepedő. Ezt ő maga is érzi és tudja. Ha máshonnan nem, hát barátai kedves és résztvevő kér- dezősködéséből, hogy az Istenért, fiú mi bajod, csak nem vagy beteg ? Most egyszerre segíteni akar a baján. Elmegy valami fürdőbe, leginkább a Balaton mellé. Két órát vízben ázik, két órát napon hever. Közhe mentül sűrűbben olajozza magát ... 5 úgy, hogy végre már olyan lesz, mint egy vedlő ángolna. A bőr lefoszlik róla, hólyag lesz a teste, szinte sziszeg, serceg, mikor a nap éri. Ő azonban nem törődik mindezzel. Neki csak egyetlen célja van, az, hogy mennél rezebb legyen a bőre. Már majdnem jó ropogósra sül, mikor letelik a nyolc nap és mehet vissza, aktái közé. Harmadik nap pedig megint csak résztvevő kebellel kérdik tőle: Fiú, az Istenért, mi bajod, hiszen olyan sápadt vagy, akár a halál. Kevésbé kellemes alak a turista. Ha öltözékéről meg nem ösmernéd, megösmerhetnéd azon, hogy mindig kibámul a vasút ablakán és ha nem jó helyre kerül, egysserüen félre lök. Elragadtatásának csám- csogással és sürü: ah, ah kiáltással ád kifejezést. Szeges turista botjával oldalba bök, mázsás turista cipőivel legázolja a lábadat, zöld, de elfeketedett turista ingével elveszi az étvágyadat, — szóval eléggé undorító teremtése a mindenségnek. Ha eszik, csámcsog és cuppan, ha alszik, horkol, mint egy gőzfürész, ha pipázik, pöfékel, mint egy tehervontató. Szintén kellemetlen alak, de legalább embertársait kényelmükben nem zavarja a blattozó. A vonat még a pályaudvaron áll, a kalauz még nagyban lót- fut fel és alá a perronon és ő már megtalálta a maga partnerét, kihúzta a pakli kártyát a zsebéből és oszt. Iránya rendesen Siófok vagy Abbázia. Még alig hogy megérkezett és már megint van partnere, megint elővette a pakliját és megint oszt. És ez igy megy azután reggel, délbe, este, atnig minden pénzét el nem blattozta, ő, vagy a partnere. De rendesebben ő. Miko” aztán hazaérkezik, felmegy a kaszinóba és szalad a pénze után. Csinos kis figura a hóditó. Messziről megösmered. Panamakalap, vitorlavászon ruha, zöld vagy kék cipő, monokli, virág a kabáton. De csak délben és este felé. Különben fehér-fekete uszóruha és több semmi. Mindig a parton lebzsel és ha máskép nem megy, egalább szóval csipkedi a fürdőző hölgyeket. Kezdi a vádiin és befejezi a nyakon. Közben elég hangosan elmélkedik előnyökről, hátrányokról, dombok- és kanyarulatokról. Ha az illető hölgy elpirul, akkor affektál a pipi, ha állja az ostromot és nem hederit rá, akkor kitanult a kis öreg és meg lesz hirdetve. Mindezeknél a figuráknál már sokkal kedvesebbek a vasárnapi nyaralók. Derék férjek és családapák. Feleségük már ott várja őket szombat este a férjek vonatánál és örömrepesve kisérik haza a mamit, ki siet behabzsolni a vacsorát, hogy azután vasárnapon
