Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1908-01-19 / 6. szám
FÜGGETLENSÉGI ES 4íi-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. UAPVKZKR: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. SZERKESZTŐ: TEKENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. == Telefon-szám 80.=* Mindennemű dijak S2atmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. A horvát kérdés történelmi világításban. Eredeti kutforrásokból irta : Ferenc^ János. A horvát királyság eredete körülbelül 910 évre tehető; legalább ekkor vette föl Tomislav a királyi címet. Innen kezdve a XI. század végéig 12 király váltotta föl egymást a horvát királyi széken. Svinimir Demeter, hogy biztosítsa országát a bizánci befolyástól, a magyar királyok szövetségét kereste és nőül vette I. Béla magyar királynak Ilona leányát. Így fejlődik ki a XI. század közepe táján Horvátország és az Árpádház között az első érintkezés és összeköttetés, amelynek már azon időben is a horvátok látták hasznát, mert ezáltal meg tudták védelmezni a hatalmas bizánci és velencei uralommal szemben államuk jövőjét. Svinimir király utódja II. István lelt, kiben két évi uralkodása után 1091. évben kihalt a horvát nemzeti uralkodóház s a királyválasztásjoga visszaszállt a nemzetre. A horvát és magyar királyság egyesül. Svinimir özvegye, Ilona, egy tekintélyes párt élén fivérének, László magyar királynak ajánlotta föl a horvát koronát. László 1091-ben örökség címén minden ellentállás nélkül elfoglalta Horvátországot, de őt magát éppen ezen időben a kunok ellen folytatott háború kötvén le, Horvátország kormányzását öccsére, Álmos hercegre bízta. Álmos herceg azonban már két év után elhagyta Horvátországot, mert nem volt képes a fejét felütött zavarokkal megküzdeni. Ezután a horvátok egy töredéke a Szva- csics törzsből származott Péter bánt választotta meg királyul, aki II. Péter néven lépett volna a trónra, ha ugyan el tudta volna magát az egész országgal fogadtatni. A 12 legtekintélyesebb horvát törzs megunván végül a belzavarokat és pártviszályokat, 1102.-ben Kálmán magyar királynak ajánlotta fel a horvát koronát. Kálmán nyomban átkelt seregével a Dráván ; leverte II. Péter királyt s magát horvát és dalmát királynak megkoronáztalta. így egyesült teljesen Horvátország Magyar- országgal s 1102.-től fogva a két ország története egymástól külön nem választható. Horvátország a magyar királyok alatt. Azóta Horvátországot az Árpádház alatt, vagy magyar királyok, vagy magyar királyi | hercegek kormányozták, mig végre ezen ország Magyarországgal együtt a Habsburgok ko- nája alá került. A történelem folyamán azonban Horvát-, Dalmát- és Sziavonország területe nagy átalakulásokon ment át, s ezen országok elnevezését és területét a lefolyt idők alatt teljesen meghamisították. A meghamisított országnevek. A külső támadások csaknem szétdarabolták a Dráva—Száva és a tenger közt lévő területet. Dalmácia a parti városokkal és szigetekkel együtt elveszett s a XV. században már csak mint üres fogalom maradt meg a magyar királyok címei közt. Éppen igy járt II. Lajos után Horvátország, melynek területe a mohácsi-vészt követő években teljesen török hódoltsággá változott. Amit a török megkímélt, azt a tengerpart mentén Velence foglalta el. Szlavónia szintén osztozott a török hódoltság nyomorában s midőn a török uralom leverése után Magyarország visszafoglalta régi területét: a viszonyaikban többszörösen megváltozott társországok eredeti vonatkozásaikban sohasem állottak többé helyre. A kicserélődött lakosság. Sőt a török hódoltság idején még a lakosság is teljesen átalakult; a török uralom alul a régi lakók a magyar földre menekültek s helyüket egészen uj lakosság foglalta el. így tehát ma már sem a terület, sem a lakosság nem a régi; sőt az a terület, amelyet a mai Szlavóniának neveznek, valamint a mai Horvátország is a honfoglalástól kezdve eredeti magyar birtok volt s Magyarországnak kiegészítő részét képezte Dalmácia 1797.-ig a velencei dogék uralma alatt állott s midőn Magyarországhoz visszakerült volna, (nem számítva itt a rövid francia uralmat, melyet 1809—1813-ig illír királyságnak is neveznek), korántsem csatolták vissza Magyarországhoz, mert Dalmácia ma is az osztrák birodalmi tanácsban van képviselve, gunyjára a történeti magyar királyságnak. Ezt az Ausztria által mindig dédelgetett horvátok vitték ki. Horvátország nagyrésze továbbra is török kézen maradt; a felszabadult kis részéből pedig katonai határőrvidéket szerveztek. A visszafoglalás után Szlavóniára a csaknem semmivé lett Horvátország nevét kezdték lassanként áttolni. Ebben segített a viszonyokkal ismeretlen minden bel- és külföldi hatóság s a hamis elnevezést végképpen meggyökere- sitette a bécsi kormány. S itt az osztrákoknak a rósz akarata is segélyül jött, mert a Szlavónia nevének mesterséges eltüntetése után a bécsi kormány uj területet akart adni a magyar vármegyékből az uj horvát névnek, ami viszont számos bél- villongást idézett elő. Ez országok régi elnevezését sieteit az a körülmény is elhomályosítani, hogy ide a XV századtól tömeges szerb bevándorlások indullak s ezért ezt a területet egyidőben Rasciának is kezdték nevezni, majd az ó-hitü szerbek után Kis-OIáhországnak, Vlachiának. így lett uralkodóvá ez a szörnyű fogalom- zavar, de csodálatos, hogy a hamis országnevek alatt a dalmaták, akik eredetileg görögök és rómaiak voltak, a horválokkal és a szerbekkel ellenünk engesztelhetetlen gyülölséggel mindig összetartottak. Az illirizmus. A horvát politikai ábrándnak egyik szörnyű alakja az úgynevezett illirizmus, amely nem más, mint az összes egyesitett délszlávok független királyságának bolond álma. Leginkább ezáltal jutott a szabadságharc idején összeütközésbe Horvátország a magyar királysággal, mely ellen a horvát lázadókat a bécsi kormány 1848. évben annyi előszeretettel támogatta. Jellachich betörése. A délszláv eszme legnagyobb bolondja Jellachich József horvát bán volt, aki első sorban okozta a szakadási a magyarok és horvátok közt, amikor 1848. szeptemberében 40,000 határőrvidéki katonával a Dráván keresztül betört Magyarországba s ezzel tényleg megnyitotta a háborút. A fellázadt bánnak volt is itt-ott futólagos hadisikere, de utóbb a földből fejlődött dicső magyar sereg 1849. évi julius 14.-én Hegyesnél csapatait teljesen szélverte s Jellachich » Csak a legjobb gyártmányú szövetek vannak forgalomban! Urak! Wrisz Gyula [■tér 2 1. W& Óriási árkülönbséggel szalon ruháinkat: Szatmár, Deák-tér 2 1. gyapjúszövet-üzletében szerezhetjük meg. Az árak kötelezöleg olcsóbbak bármely fővárosi kereskedőnél is. - Báli mellények nagy választékban 1 -------------' ■in™' -I I m tm mm ———<*»■ i ■ ■' — ■ ..... —— Cs ak a legjobb gyártmányú szövetek vannak forgalomban!
