Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1908-05-20 / 41. szám

FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. UAPVEZÉR: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. ‘ SZERKESZTŐ: FEKENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADOHIYATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. Telefon-smib 80,rr=: Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. Az uj magyar párt eszméje. (H. IW.) Mióta Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter a pécsi Kossulh-szobor leleplezési ünnepélyén a legilletékesebb formában nyilat­kozott abban a kérdésben, hogy a koalició alap­ján álló pártok egy egységes párt keretében egyesüljenek : úgy a fővárosi, mint a vidéki sajtó napirenden tartja és tárgyalja a kérdést, mely a jövő magyar politika kialakulásának minden irányban kiszámithatatlan fontosságú problémáját képezi. Arról van tehát szó, hogy egy nagy egy­séges magyar párt alakuljon az országgyűlés függetlenségi és 48-as pártjának és a 67-es ala­pon álló pártok tömörüléséből. Bár a tervbe veit fúzió még csak a leve­gőben van és mig az eszme testet ölt, avagy mint egy csillogó meteor letűnik a politikai horizont határán: nagyon sok szó fog esni róla, — még sem tartjuk időszerűtlennek a mi szerény megjegyzésünket már most meg­tenni, egyfelől azért, mert e város túlnyomó többségű és a független 48-as zászló alá tar­tozó polgárait némileg tájékoztatni óhajijuk, másfelől azért is, mert egy helybeli másik sajtó is nyilatkozott már, még pedig nem a tájékoz­tatás, de a szigorú politikai kritika tónusában. Mint minden párt-alakulás kezdetén, úgy a jelen kérdésben is első sorban azt kell lelki- ismeretes vizsgálódás tárgyává tenni: van-e az újabb politikai szervezkedésnek olyan célja, mely ezt indokolttá teszi és amely az ország érdekeinek feltétlen előmozdítását tűzte ki fel­adatául ? A függetlenségi párt vezére: Kossuth Fe­renc azt mondja: ennek az egységes tömörü­lésnek az volna a célja, hogy a magyarság védelme biztosittassék a parlamentben, hogy mindazok a törekvések, melyeknek megvalósí­tására a koalició eddigi pártjai — a jelsza­vakra és elvekre való tekintet nélkül — vál­lalkoztak — igazán megvalósuljanak, hogy a minduntalan fenyegető válságok, melyek az országgyűlés munkáját elfojtották, — a kor­mányzásban elő ne állhassanak. Ezzel szemben azok, akik nem bíznak a koalíció politikájában, azt mondják, hogy e fúzió gondolata nem egyéb, mint a 48-as el­vek feladása, a régi szabadelvű párt politiká­nak — mely a császári akarat mindenkori ér­vényesülésének biztos garanciája volt — uj köntösben való fölélesztése és a függetlenségi eszme teljes csődje. Kétségtelennek tartjuk, hogy a mai több­séget képező nagy függetlenségi párt, melynek kormányképessége még mindig csak provizorius és átmeneti, addig is, mig a megkötött béke értelmében összeegyeztetni kényleien elveit a bécsi politika irányával, mig végre is eljön a fölmentés ideje, — híven ragaszkodik a függet­lenségi politika szent hagyományaihoz és an­nak radikális eszméjéhez. Erre a legjobb ke­zes: Kossuth Ferenc, akinek jó hazafiságában kétkedni ép olyan dicsőség, mint aminő mél­tatlanság őt mérsékletességeért és államférfiu- hoz illő nyugodtságáért megvádolni. Ámde azt az aggodalmai sem lehet eltit­kolni, hogy egy uj párt, egy uj programm, egy uj irány kedvezőtlen befolyást gyakorolhat és elhomályosithalja azokat a tündöklő sugarakat, melyeknek fényében a 48-as zászló lobog. Ez a veszedelem föltétlenül fenyeget és azt min­denkinek be kell ismernie. Mert hogy be nem következhetik : erre már nincs semmiféle ga-^ randánk. Ettől a kényelmes szempontból el­nézve azonban egy egysége magyar párt meg­alakításának szükségességéi» z szó sem férhet. Roppant jelentősége van annak a nyilat­kozat nak, hogy a parlamentben védelmet kell keresni a magyarság részére. Ki tudja, minő képe lesz az uj választási törvény alapján összeülő országgyűlésnek? Hiszen még a 67-es miniszter állal megalkotott választási törvény­ről sincs fogalmunk, — annál kevésbé tudhat­juk, hogy az annak alapján kreált parlament minő leszen ! Lehet, hogy a nemzetiségek pártja — melynek romboló munkáját a múlt­ban láthattuk — megháromszorosodik, — le­het, hogy egy egész internacionális-szociálista tábor fog felvonulni, lehet, hogy ezek a horvát csoporttal, mint »ellenzék« kooperálva: meg­akadályozzák az ország legexistenciálisabb ügyeinek intézését és olyan törekvések szó­vivői lesznek, melyek az állam alaptörvényeit akarják megtámadni. Ki tudja, meddig él öreg királyunk és vájjon utódja a maga homályba burkolt politikájával nem-e éppen akkor fog a nemzeti alkotmány bástyáira hatni, amikor az ország belső küzdelmet viv ezekkel a vesze­delmes elemekkel ? Mi történhetik akkor, ha nem lesz egy erős, hatalmas párt, melynek kor­mányát felülről sem, alulról sem képes k ország­sorvasztó válságokba vinni ? Mire megyünk a közjogi meddőségekkel és a többi »paritásos« elveinkkel, ha ilyen helyzet adja elő magát ? A legnagyobb politikai tudomány : az előre­látás. Kossuth Ferenc okos szemében megvil­lant ez a tudomány: ám érvényesítse hazája javára. Most a költségvetési vita folyamán fé­nyes dokumentumait adta, mit tett eddig az országért, mit tudott tenni annak gazdasági és ipari függetlenségéért. Bíznunk kell tehát abban is, hogy amit ezentúl akar tenni, — az is csak a haza javára fog szolgálni 1 A legkisebb, amit minden magyar érzésű polgárnak cselekednie kell : az őszinte támogatás 1 A Széchenyi-társulat közgyűlése. (F. J.) A szatmármegyei Széchenyi-társulat máj. 18-án tartotta meg a városház tanácstermében dr. Vajay Károly polgármesler, alelnök vezetésével évi rendes közgyűlését. Az elnök rövid, meleg szavakban üdvözölve a megjelenteket, fölhívta Faragó Ignác jegyzőt az igazgató évi jelentésének előierjeszlésére. Ez a következőleg hangzik : Tekintetes közgyűlés ! Soha sok szónak, beszédnek barátja nem voltam. Ne méltóztassanak tehát igazgatói megbízásom első évéről szóvirágos beszámolót várni, hanem en­gedjék meg, hogy a tényékhez képest, az 1907. év eseményeit röviden vázolhassam. Társulatunk 1907. évi működését azzal kezdte meg, hogy a fennálló 109 menhelyket Oiáhgyürüsön, La c fal un és Lappon, iehái kizárólag ....nz^aégek lakta vidékeken újabb menhelyet állított fel, melyek egy évi működésük alatt a szülők bizalmát annyira ki­érdemelték, hogy azoknak további fennállása immáron biztosítottnak tekinthető. Az ez irányban régóta vajúdó első lépést tehát megtettük. Sikerült a társulat választmányát teljesen ki­egészíteni, mely egyhangú lelkesedéssel méltóságos Falussy Árpád drt. vármegyénk főispánját választotta meg elnökül, dr. Boromisza Tibor szatmári rk. püs­pököt pedig diszelnökéül. A legközelebbi időben lefolyt jubiláris ünnepé­lyünk fényes sikere igazolta, hogy mindkét díszes tisztségre választott személyiség Társulatunk újjászü­letését, acélozott megerősödését jelenti. Társulatunk által segélyezett menhelyek és a felnőttek esteli tanfolyamai ez évben úgy, miként an­nak előtte is, teljes mértékben szolgálták az általunk kitűzött célt. A nemzetiségek lakta községekben levő állami és egy nehány felekezeti iskola tanulói között a ma­gyar nyelv elsajátításában elért eredmények jutalma­zásául 300 korona értékű hazafias vonatkozású ifjú­sági könyvöket osztottunk szét. E könyvek kiválasztásnál nem a csillogó külső szin, hanem azok belső tartalma volt irányadó. Köte- lességszerüleg köszönetét mondok ezúttal vármegyénk fáradhatatlan tevékenységű tanfelügyelőjének, ki nem­csak a jutalomkönyvek kiválasztásánál szolgált becses útmutatással, hanem mindenben és mindenkoron a legszivélyesebb és legönzetlenebb módon készséggel istápolla és segítette elő társulatunk munkálkodását, tevékenységének eredményét. Hálásan emlékezem meg városunk és várme­gyénk sajtójáról is, mely társulatunk ügyét mindig magáénak téve, igaz hazafisággal tartotta ébren a tár­sadalomnak társulatunk iránti érdeklődését, rokon- szenvét. Társulatunk anyagi helyzetét illetőleg jelenthe­Rendkivüli szép újdonságok r t es pju-szoMíeii, melyek meglepő olcsó árért kapható SAMUEL IGNACZS posztó-üzletében SZATMÁR, Deák-tér. (Fehér-ház.) Kiváló szép és finom --------- ^ nő i Costüme szövetek nagy választékban. Élegáns férfi öltönyök felelőség; mellett elkészíttetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents