Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1908-04-15 / 31. szám

2-ik oldal. SZATMÁR-NÉMETI. Szatmár, 1908. április 15. A kiállítás a Pannónia-szálló tánctermében volt elhelyezve, amely erre a célra alkalmasnak bizonyult mindkét oldalon bemélyedő fülkéivel, melyek szinte el voltak halmozva szebbnél-szebb dolgokkal. Általában el lehet mondani, hogy a kiállítás rendkívüli ügyesen volt összeállítva, dacára, hogy oly rövid idő alatt lett összehozva; kár, hogy csak nehány napig marad nyitva. A kiállítás ünnepélyes megnyitása szombaton délelőtt ment végbe. A megnyitó beszédet Domahidy István tartotta. A kormányt dr. Falnssy Árpád főispán képviselte. A terembe, amint belépünk, elsősorban egy kép- kiállitás vonja magára a figyelmet, mit a helybeli művészük rendeztek a kiállítási bizottság felkérésére. Vonzóbbá akarták tenni ezáltal a kiállítást; pedig igazán erre nincsen szükség, mert aki itt megfordult, lehetetlen, hogy a legjobb benyomásokkal ne tá­vozna. A kiállítók között ott szerepelnek Kiszely Ár­pád, Ocsvár Rezső, Hatvány Béla, Pap Aurél helybeli rajztanárok és ifj. Litteczky Endre. Első sorban a figyelmet Pap Aurél hatalmas vásznai szén és ceruza rajzai ragadják meg. Biztos rajz tudása, széles felfogása és választékos thémái már egy kiforrott igen tehetséges művészre vallanak, kitől még sokat várhatunk. Hatvány Béla az éjjel speciális piktora. Finom, jó megfigyelésü és hangu­latos dolgai vannak, melyek közül »Velence éjjel« egyike a legjobbaknak. Ellentétben Hatvanyval, Lit­teczky napfényes dolgokat, derűs égboltot keres. Ocs­vár Rezső szines olajtájképei mellett legjobbak az akvareílek, mit fejlett technikával igen ügyesen ke­zel. Kiszely Árpád nehány igen jó grafikus dolgot állított ki. Szines tájképei is figyelemreméltók. No, de térjünk át a házi ipar termékekre. Jobbról kiindulva az első fülkében Bakay Géza műbutor asztalos modern kivitelű csinos szalon be­rendezését látjuk. Itt van Kölcsey Cella 2 drb művészies faragott rámája, japán hímzése. Literaty Ilonka gobelin hímzett képe nagy ügyességre vall. Bánky Istvánné struc toll utánzata igen eredeti. Dr. Vájná Géza kalotaszegi tervezései nyomán Bánky Istvánné, Vad Viola, Biki Kornél által készí­tett dívány párnák igen Ízlésesek. Feltűnő újdonságot képez a smyrna modorban készült kalotaszegi mintájú diványpárna. Vajay Irénke bársonyégetései ügyes sokoldalúságra vallanak. Filep Dezső Szovátáról ízléses olcsó modern vázakat állított ki. Biky Kornél k. a. magyaros díszítésű asztal té­rítője szép munka. A második fülkében ősi kalotaszegi dolgok gyüj­ment délben a dohányos tanyára, oszt estefelé jött elő a sógorával, szekéren. A sógor felpakolta az ágyat, suplótot, meg a négy karszéket (azt is Julcsa hozta a házhoz), Julcsát maga mellé ültette s azon melegiben elindultak az Annamajor felé. Még Kerekes Orzsi néninek se mondta Julcsa azt se, hogy eb vagy kutya, hát Isten áldjon meg! Pedig mindig, az ő szénavonójával fűtött, mikor kenyeret sütött, meg tavaszszal is adott neki egy szép jércét ajándékba. Az Annamajorban Szücsné épen a süldőmalaco­kat etette, mikor meglátta, hogy hozza a sógor Julcsát eakkumpakk hazafelé. Behajtotta a süldőket az ólba, megnézte, nincs-e tojás a tyukkasban, egy patkány­lyukba, a kas mögött vette ép észre, egy kis üveget tett, aztán bement a házba, Julcsa éppen a karszéke­ket törülgette a kötőjével, az anyja megszólította: Hat te mi dologba gyüttél haza ? — Vissza se mik többet, ides — kétfelé vágtuk a kenyeret Gáborral ! — Hát oszt mirt ? Julcsa oszt elmondta a sort, de az anyja azt véleményezte, hogy: Nem addig van a, fiam. Ha össze­vesztetek, majd kibékültök, itthon nem lehetsz tanya csúfjára ! Ezt meg a Julcsa nagyon zokon vette és átsza­ladt rögtön a kasznárékhoz. A tekintetes asszony teményét találjuk. Itt találjuk még azután Gyarmathy Zsigáné hires u. n. irás után készült kalotaszegi va- rottasait. Jó dolgok az székelyudvarhelyi szőttesek. Salamon Kálmán székelyudvarhelyi faszobrász, magyar motivumu ládácskákat és egyéb faragott dol­gokat állított ki. Kiszely Árpád rajztanár, magyar motivumu re­mek kivitelű égetési manirral készült ládácskát állí­tott ki. Pál Sándorné selyem gyapjú sháljai igazán dia- daljai a magyar házíiparnak. Nagy Károlyné tépei vásznai igen jó erős hasz­navehető dolgok. A harmadik fülkében a ref. felsőbb leányiskola növendékei állították ki vasszorgalmu kézimunkájukat. Fehér Juliska csipke fehérneműi figyelemre­méltók. Tovább menve Páskuj Imre ismert jóhirü házi­lag készült fehérneműit találjuk. Péchy Ilonka török széke is magára vonja a figyelmet. A terem szembe lévő falát a jobb sarokban amaleurok kép’ei foglalják el, kik közül Kende Djelma friss, akvarell technikájú csendéleteivel magasan ki­emelkedik. Vajay Irénke csendélete tehetséges műked­velőre vall. Kende Mirici tájképe meglepő ügyes dolog. Ilosvay inlerieurja is a jobb dolgok közzé tar­tozik. Rubinszky Ferenc iparművészeti műhelyéből egy szép ebédlő berendezés látható szürke jávorból palisander intarziákkal. A bal sarokban Szabó Gézáné úrnő csinos sznl- mafouásu bútorait találjuk. Túrna Józsefné ingeket és párnahuzatokat állí­tott ki. A kiállítás egyik igen szép darabja Csömör Ele­mérné úrnő hatalmas méretű gobilenje, mely széles öltésekkel egy tigrist ábrázol. Ujfalussy Margit bársony égetései fejlett ízlésre vallanak. Mellette találjuk Hertz Emma budapesti him- zőnő egy gazdag aranyhimzéset. Megkapó képek a Lendek Pálné és Fuchs Mar­git széles öltésü munkái. Uray Jenőné gobelinje, Köl­csey Gáborné pointlasse munkái választékos ízlésű ek Madarassy Sándorné házi szőttesei különösen említésre méltók. Balról a harmadik fülkében találjuk a debreceni nő-ipariskola lapos himhésü munkáit, egy igen szép szitafátyol térítőt. Igen szép dolog Uray Jenőné úrnő bársony égetésü divány-párnája. Kölcsey Zoltánná úrnő applikált dolgai is lekö­tik figyelmünket. összecsapta a kezét, a mikor meglátta. Julcsa sebtibe is mondta, hogy hiba történt és azért jött elő. — Ha a tekintetes asszony megfogad, — mondta — hótom napjáig hűséges cselédje leszek, még a lába- nyomát is megfuvom ! — Megfogadnálak, Julcsa, — Borcsa úgy is el­megy, de tudom, úgy is elhagysz nemsokára, vissza­mész az uradhoz. — Nem én, kézit csókolom, nem szegek én töb­bet a kenyériből, a mir engem büntetlenül megbántott, a szeme közzé se tudnék nizni, jó lélekkel. így Julcsa újra ott szorgoskodott a kastélyban, csakúgy mint lány korában. Mikor a kútra ment még dalolgatott is. (Hadd mondja el Panni néne a Gábor­nak, hogy nem busul.) Már a második vasárnapot töltötte az Anna­majorban, mikor egy ebéd után bement a tekintetes asszonyhoz és zavartan huzgálta a köténye csücskit. A tekintetes asszony megkérdezte, hogy mit akar. Kezeit csókolom, értem gyütt a Gábor. — Ne bomolj, Julcsa, hiszen azt mondtad, hogy hóttod napjáig itt maradsz. — Nem maradhatok, instálom, mer aszszongya, hogy elfogyott a szárított lebbentse, meg vasárnapra sincs mán tisztája. Györgytelepi Gizella. Szentmiklóssy Dusi selyem varottas mellényét bizonyára büszkén fogja hordani tulajdonosa. A második fülkében a nagybányaiak, köztük Thurman Olivérnével, Molcsányi Adéllal (egy igen szép faldisz, pazar szinpompáju páva díszítéssel), Bo- kacsek Ilonkával (áttetsző hímzés), Kádár Zsokéval (bámulatos szép pointlass munkák), Wargant Anná­val (bársony égetés) képviselik városuk jóhirü házi­iparát. Az első fülkében a szatmári gazdasági egyesü­let háziipari készítményei vannak beraktározva, szalma, gyékénykosarak, kalapok és székek. A kökényesdi kosárfonó ügyes bútordarabokat és kosarakat állított ki. A terem közepén balra az első asztalon Köl­csey Gáborné házi szövészetét találjuk, köztük egy nyers-selyemből házilag szőtt térítőjét. A második asztalon a pozsonyi Izabella egylet állított ki magyaros dolgokat. A jobbra eső 3-ik és 4-ik állványon Kölcsey Gáborné és Csaba Adorjánná úrnők varottas munkái vannak. A második sorban van a kiállítás fénypontja, a máramarosi iparfejlesztési bizottság felügyelete alatt készült, szép szőnyegek, takarók, blousok, asztalterí­tők, tarsolyok, stbik. Ezeket a tárgyakat mind művész kezek tervezése nyomán orosz leányok készítik nagy gonddal és ízléssel. Igazán csak látni kellett ezeket, hogy az ember fogalmat alkothasson arról, hogy mivé lehetett fejleszteni az egyszerű nép szép motívumait. Vannak közöttük modern dolgok is, melyek mond­hatni kivétel nélkül remek darabok. Nem feledkezhetünk meg a kiállításon kívül megemlékezni a bizottságról sem, amely ezt a sok szép dolgot a szemünk elé varázsolta. Kivette a ré­szét a munkából, a kiállítás lelkes megteremtője dr Vájná Gézán kívül Bánky Istvánné, Ritoók Piroska, Biky Kornélka, dr. Hantz Jenőné, Osváth Elemérné, Luby Margit és még számosán. Színház. Tatárjárás. Bakonyi és Kálmán uj operettéjét, mely a budapesti Vígszínház műsorán most is állan­dóan szerepel — szombat este mutatták be. A darab librettója a többi Bakonyi-féle szöveghez viszonyítva — bizony gyönge és az iró működésében dekadenciára vall. Van benne egy pár vaskos ízléstelenség is, me­lyet hogy a Vigszinház befogad: valóban csoda. — Egyébként azonban alkalmas arra, hogy jó muzsikát lehessen hozzá komponálni, természetesen az egészen könnyed faj-sulyu zenét értve ez alatt. Kálmán Imre, kinek a fővárosi cabaret-szinpadokon bemutatott ap­róságai máris jó nevet szereztek, mint operette-zene- szerző, persze sokkal kisebb kaliberű mester, semhogy maradandó becsű muzsikát várhassunk tőle. Az egész darabban csupán egyetlen hangulatos dal van, mely zenei szempontból értékes (Lőrentey románca) a többi sablonszerű mozaik, mely itt-ott szines ugyan, de invenció nélkül van összeállítva. Az előadást illetőleg azonnal észrevehettük, hogy a darab nincsen jól betanulva. A társulat mindössze 3—4 napig tanulta és igy idő sem volt arra, hogy alaposan elkészüljenek vele. Az egyik vezető szerepet különben is a beteg Komáromi Gizától Anday Terka az utolsó napon vette át és ez a változás is rontott a prémiére sikerén. Pataky V. játszotta a darab női főszerepét (Rifa bárónét) és miután hanggal sehogy sem bírta, — az alakításról jót nem mondhatunk. Radványi Lőrentey főhadnagya elég délceg, de mint rendesen — sem a prózát, sem az énekszöveget nem lehetett érteni a kiejtés rosszasága miatt. Rátkay (Labonyai) és Tihanyi (Wallerstein) a szokásos túlzá­soktól elnézve pompásan játszották szerepeiket és ami taps fölhangzott, az kizárólag az Ő előadásuknak szólt. A darab kiállítása és rendezése egyáltalán nem meg­felelő. A közönség a premiére alkalmával egészen meg­töltötte a színházat. HÍREK. — II Rákóczi Ferenc arcképének ünnepélyes leleplezése a városház nagytermében ápril. 12-én tör­tént meg. Délelőtt egynegyed 12 órakor érkezett meg A le^olos^ótyi3 bevásárlási ♦♦ ♦♦ 1ÜT Jro rrás posztó- és gyapjúszövetekben. WJEsISSS EMÄM1JEL uj posztó-üzlete ♦♦ ♦♦ fsp** Szatmár, a Pannónia mellett, ♦♦ ♦♦ Női kosztüm különlegessé- gek nagyyá- lasztékban! ~

Next

/
Thumbnails
Contents