Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)

1907-08-04 / 62. szám

S;:atmár, 1907. augusztus 4 3-ik oldal SZATM ÁR-NÉMETI. szászba, Szűcs János Mezőpefriből Tiszaujlakra, Vilmos András Tiszaujlakról Mezőpetribe helyeztetett át. Rokk István Nagybányára, az uj misések közül Ettinger Já­nos Csomaközre, Bart Mihály Mezöteremre, Kuliffay Mihály Erdődre, Sepsy Márton Fehérgyarmatra, Vári Lajos Tibára küldetett segédlelkésznek. — Diszebéd. A szatmári rendháza a Jézus tár­saságnak, mint már röviden említettük, julius 31-én, ioyoiai Ignác rendalapiló névünnepén díszes ebédet adott, melyre a kath. főpapság és papság, valamint a városi törvényhatóság képviselői voltak hivatalosak. Az előkelő társaság első szónoka Schäfer házfőnök volt, aki festvén a megjelentek egyházi, világi és tu­dományos érdemait, a vendégekért emelt poharat. Dr. Vajay Károly polgármester a rendért és főleg ennek szatmári házáért mondott köszöntőt; Ralkovszki Pál kir. kaih. főgimnáziumi igazgató a polgármesterért s Fásztusz Elek tanár a rendért. — Beiratások. A szatmári felső kereskedelmi iskola jövő tanévére a beiratások oly nagy számban történtek, hogy a felsőbb évfolyam egészen megtelt és csak az alaóhb évfolyamra van nehány hely üre­sedésben. — Személyi pótlék. Makay Elek szatmárhegyi ev. ref. lelkész kérvényt adott be a tanácshoz személyi pótlékának kiutalása iránt. A tanács a kérelmet a gaz­dasági szakbizottsághoz utalta. — Uj lakóház. A tanács Pável Ferencnének a mocsárdűlőn és Lázár Józsefnefnek Várdomb-utca 23 szám alatt uj lakóház építésére adott engedélyt. — FÜZV688ZÖ termelés. A szatmári kir. ügyész­ség megkereste a várost, hogy füzvessző termelésére alkalmas porondot jelöljön ki. A tanács az ügyet je­lentéstétel céljából a gazdasági tanácsosnak kiadta. — Iparengedélyek. A kapitányi hivatal a lefolyt julius hónapban 23 egyénnek adott iparengedélyt. Ezeknek nevei a következők : Zicherman Sámuel ci­pész, Klein Emánml szatócs, Fisch Herman rőfös és vegyeskereskedő, Oláh András kisebb kézműves, Far­kas Imre szobafestő, Birinyi Sándor asztalos, Dézsi Margit szatócs, Ingük Pál és Horn Pálné szállodai, kávéházi és vendéglősi ipar, Wald Sámuel szatócs, Balku Róza kész női ruha kereskedés, Balvinszki Já- nosné hussütögetés, Kovács Gyula asztalos, özv. Fógel Sándorné és Jeremiás Mór fűszer- és vegyeskereske­dés, Grünfeld Géza szatócs, Müller Zoltán cukrász fióktelep, Kovács Sándorné hussütő, Klein József sza­tócs, Holies Leopold szatócs, Steinmetz Izidor és Emil, divat- és kézmüáru. Leiner Lipótné harisnyakötés, Boronkai Kálmán kovács, Plaveczki István kisebb kőműves, Bereczki Mihály fűszer- és vegyeskereskedés. — - Kivándorlás. A kapitányi hivatal a lefolyt ju­lius hóban Amerikába való kivándorlásra városunk területéről 16 egyénnek és ezek 12 családtagjainak adott útlevelet. _ TelepedésI engedélyek. Julius hónapban a ta­nács, vagy a kapitányi hivatal 17 egyénnek adott te- lepedési engedélyt. Ezeknek nevei a következők . Bak Lidia, Kocsis Bálintné cseléd, Kőszegi Bertalan gépla­katossegéd, Jóna Juliánná szakácsnő, Schwarcz Tóbiás magánzó, Heilbaun Czudek hitközségi alkalmazott, Barlh Józsefné, Róth Róza trafikos, Piszkis Flöri napszámos, özv. Nibel Lipótné nyugdíjas, Genuth Mendel faraktá­ros, Halmi István napszámos, Balogh József asztalos- segéd, Eckstein Áron tanító, Kuda Ilona mosónő, Kasu Lajos munkás, Popán Gábor raktári munkás, Szabó Károly mezei munkás és Gselészki János földmunkás. — Bimbóhullás. Bárdóly Ferdinándot és nejét az a csapás érte, hogy szeretett kis leányuk, Annuska julius 31-én életének hajnalán meghalt. A kis elköl­tözött igen korán tért angyaltársai közé. — Érdekes fölfedezés. Felsőbányáról jelentik : Mátray Lajos szatmári ref. főgimnáziumi tanár a fel­sőbányái ref. egyház régi iratai között a féltett kincs gyanánt őrzött Géléi—Katona-féle, 1636 ban nyom- tott hires öreg Graduált tanulmányozva, melyet tud­valevőleg I. Rákóczi György sajátkezüleg aláírva, a ref. egyháznak megküldött, igen érdekes felfedezésre jutott. Felsőbánya ötvösei a XV., XVI. és XVII. szá­zadokban több értékes müvet csináltak, ezekből egy nagyon szép kivitelő nagy kehely az ottani reformá­tus egyház birtokában van. Azt azonban, hogy a felsőhányai ötvösipar nagy ivrétü drága könyvnek egy egy remek kivitelű ezüstveretü, magyar motivumos, vastag, bőrbe kötött foglalaton csináltatott, eddig nem ismertük. A teljes épségben lévő foglalatnak úgy felső, mint alsó lapja. 5—5 nagyméretű, finom kivitelű vert ezüst diszszel van ellátva, drágaköfoglalványokkal, melyekből azonban a kövek már hiányzanak. Remek, a nagy könyvet egybetartott kapocssark is (négy da­rab), melynek azonban a bekapcsoló része hiányzik. A könyv 1636-ban jelent meg, az ötvös műremek kö­zép diszitésébe pedig: Felsőbányái Graduál 1642 van bevésve, jeléül annak, hogy az ötvösmü hat év múlva készült. Régi hires, ötvösműveink emlékeinek gyara­pításához tartoznék, hogy szakértők vizsgálnák meg Felsőbányának ezt az igen szép régi ötvösmüemlékét, hátha ennek nyomán a város törzsökös családjai más egyéb, helybeli értékes régi ötvösműveket is őriznek. — A megújított szatmári százéves rsf. templom­ról. A Bartók Gábor — Nagy Mihály-féle műben a most megújított szatmári százéves ref. templom ere- téről a következő érdekes feljegyzést találjuk : A ref. egyház 1786-ban elhatározta uj templom és torony­építéshez fognia. Nagyszerű temploma alapját 1788. szeptember 11 én tette le s az akkori körülményeket óntáblába metszve, az alapkőbe helyezte. Az építés 1807-ben végeztetett be s a templom szeptember 27-én szenteltetett fel, tanitást tartván abban Diószegi Sámuel debreceni pap, Az építési költség, mivel mar­zás és gya og munkát a nép ingyen teljesített, össze 21239 frt 57* krba került. — Mulatság. A szálmár-nagykárolyi könyvnyom­dászok 1907. szept. 1-én nagyszabású mulatságot ren­deznek Szatmáron, a Kossuth-kerti mulatóban, léte­sítendő szanatóriumok és Gutenberg-szobor alapja javára. — A város jótékony adományai a lefolyt julius hóról a következők: a havi segélyezetteknek 1780 K 45 f.; szegődményósek gyógyszereiért 95 K 73 f , a Mensa Akadémicának alapítványi kamatokban 1906/7 tanévre 450 K; a nagyváradi főkapitányhoz segélyben 6 K; hegyi szegődményeseknek gyógyszerekért 28 K 34 f.: György Mózes ipariskolai tanítónak segélyben 25 K; Juhász József és Bőd. ár Alajos ip. isk. taní­tóknak ugyanaz 80 K; katonák kórházba szállításáért 50 K; egy gyermeknek az aszódi javítóintézetbe való szállításáért 50 K; a villamos üzemnél egy alkalma­zottnak segély 40 K;gróf Leitungen Westerberg Ká­roly tábornok szobrára 15 K; Szász szentmiklós tüz- károsultjainak 10 K; a debreceni közkórhaznak ápo­lási díjban 36 K 96 f.; Felsőidacs tüzkárosultjainak 10 K; a temesvári közkőrháznak ápolási díjban 140 K 56 f.; a helybeli közkórháznak ugyancsak 17 K 76 f.; a csernátoni tüzkárosullaknak 5 K; Gábor Áron szob- i rára 20 K; a nagyszőllősi állami gyennekmenhelynek 60 K; az aradinak 30 K. — Uj téglagyár. A Katz József és dr. Muhy Zsig mond által épitett uj téglagyár fölött tegnap tartotta a város a hivatalos felülvizsgálatot. Ez alkalommal jelen voltak a kapitány, a mérnöki kar s a hivata­los közegek. Ezek, miután mindent alaposan megvizs­gáltak, teljes elismerésüket fejezték ki a látottak fö­lött. Különösen megdicsérték a körégető kemencét, melyet Katz József az egyik tulajdonos a téglagyár­tás terén évek hosszú során át szerzett tapasztalatok figyelembevételével célszerűen módosított és egy ál­tala föltalált szabadalommal tökéletesített. Jelenvoltak e kemencéből már kikerült téglákat kiváló voltuk miatt dicséretben részesítették. — A nagykárolyi adóhivatal betörője. A stanis- laui rendőrség értesítette a szatmári ügyészséget, hogy ott Volf Triefet, aki két három évvel ezelőtt részt vett a nagykárolyi, zilahi, szászrégeni, kisvárdai adó­hivatal kirablásában s aztán sikerült külföldre szök­nie, tegnap letertóztatták. A stanislaui rendőrség ér­tesítése szerint Wolfnál elfogalásakor több ezer ko­rona készpénst és értékpapírokat találtak. Az érték­papírok számjai a nagykárolyi adóhivatal pénztárából rabolt papírok számaival megegyeznek. Az ügyészség táviratilag értesítette az esetről a belügyminisztériu­mot és kérte, hogy Wolfnak hazaszállítása iránt in­tézkedjék. —- Királygyilkosságra bujtogató szociálista. Aradi tudósítás jelenti: Az a hivatalos vizsgálat, melyet az aradi polgármester tartott a felfüggesztett aradi Mun­kás-Otthonban kiderítette hogy Klopjslein Ernő volt szociálista párttitkár, ki nemrég városunkban műkö­dött, királygyilkosságra bujtogatott egy népgyülést, — még pedig hatósági asszisztencia mellett. Ez év január 20-án folyt le a Munkás Oithonbin az a népgyülés, amelyen a rendőrség képviselője is jelen volt. Klopf- stein Ernő aradi párttitkár Apponyi Albert politikai ténykedését bíráló beszédében merész fordulattal az orőszországi állapotok festésére tért át s felemlítette, hogy Oroszországban egy nő merényletet követett el az orosz cár ellen. Majd igy folytatta : — »Megdicsérném, ha valaki nálunk is elkövetne ilyesmit/« — A rendőrség képviselője nem emelt ki­fogást e súlyos kifejezés ellen s a gyűlésről felvett jegyzőkönyv egyszerűen levéltárba került. A aradi la­pok egy része súlyosan vádolja a rendőrséget, hogy Klopfstein Ernőt annak idején nem tartóztatta le. — Kristóffy emisszáriusa. A budapesti büntető járásbiróságuak legközelebb kellett volna Ítélkeznie, rágalmazás-e az, ha valakiről azt állítják, hogy Kris tóffy emisszáriusa ? Ez év május havában Nemezis áln'.v alatt egy röpirat jelent meg ezzel a címmel : »Tolvaj alispán. Joannovich Sándor ügynöki dija.« A röpirat súlyos visszaélésekkel vádolta Temesmegye alispánját, Joannovich Sándort. A Nap tudósítója föl­kereste a megtámadott alispánt, aki azt jelentette ki a hirlaptudósitó előtt, hogy a „Nemezis“ vádjai bosz- szubói eredő rágalmak, mert az alispán fegyelmi utón megbüntette az álnév mögött rejtőző Hofbauer Árpád némelszentmih.ályi jegyzőt. Ugyanekkor azt is mon­dotta az alispán, hogy a röpirat szerzője izgága, fék­telen ember, akit legjobban azzal jellemezhetni, hogy Kristóffy darabont-ügyvivő emisszáriusa volt. — Hof bauer Árpádot leginkább ez a kifejezés bántotta s a temesvári járásbíróságnál följelentést adóit be Joan­novich Sándor alispán ellen szóbeli rágalmazás miatt, mert a hirlaptudósitó előtt igy befeketítette s igy ő volt az okozója, hogy a hírlapokban ő mint Kristóffy emisszáriusa szerepelt. A temesvári járásbíróság áson- ban nem került abba a helyzetbe, hogy a felmerült kérdést a büntető törvénykönyv segélyével eldöntse, mert úgy találta, hogy a beszélgetés Budapesten tör­tént s ennek folytán a budapesti büntető járásbíróság illetékes, amely mára ki is lüste az ügy tárgyalását. A tárgyaláson a panaszos képviseletében dr. Halom Dezső ügyvéd jelent meg, védőként dr. Heinrich An­tal orsz. képviselő ügyvéd szerepelt. Mivel azonban dr. Wiener tárgyaló járásbirót sürgős ügyben tanúként idézték egy másik ügyhöz, a tárgyalás csak az ősz­szel lesz. — Agyonütötte a villám. Ráksa községben óriási zivatar volt a napokban. A mezőn dolgozó munkások közül Kelesics Istvánná 49 éves asszony a zivatar elől egy fűzfa alá bujt. Alig volt a fa alatt egy pár percig, midőn a villám a lába csapott és Kelesicsnét agyonütötte. — Egy község veszedelme. Kisbocskó, márama- rosmegyei község lakossága panaszt tett Munkácsy Pál dr. egyetemi tanársegéd körorvosnál, hogy a köz­ség kutjainak vize ihatatlan s azt még az állatok sem akarják elfogadni. Munkácsy dr. vizsgálatot tartott s mintákat véve a község kutjainak vizéből, megállapí­totta, hogy harminc kút vize meg van fertőzve. A fertőzés a Kisbocskóval szomszédos Nagybocskón lévő Klotild szóda- és vegy-gyár r. t. kátrány termékeitől ered. A gyár szenyvizeit a ugyanis egy csatornán ve­zetik a Tiszába. A szenyvizet azonban csak hetenkint háromszor vezetik ki s igy e földbe is beszivárog. A földbe került piszkos kátrányolaj és rézgáüc szi­várgása oly erős lett, hogy már Kisbocskó községnek alig van élvezhető vizetadó kútja. Ezenfelül a Tiszába folyó szenyveiz hetenként háromszor a Tisza vizét is annyira fertőzi, hogy még mosásra sem lehet hasz­nálni. A Tiszánpk ez a része ilyenkor szappanos viz szinü és bűzös, mintegy három-négy kilométernyi hosszúságban. A fertőzött kutak vize nemcsak kátrány szagu, de barnás olajszerü üdeléke is van. Munkácsy Pál dr. a rahói szolgabirói hivatalhoz tett fölterjesz­tésében az egészségre káros hatásúnak mondotta a kutak vizét, a hatóság azonban semmit sem tett a lakosság közegészségét fenyegető veszedelem elhárí­tására. A község lakosságát ez annyira elkeserítette, hogy küldöttséget szerveznek s panaszra mennek Andrássy Gyula gróf belügyminiszterhez, tőle várva bajuk orvoslását. A kutak vizét ugyanis inni nem le­het s bár minden ház udvarán van kút s a Tisza is a község alatt folyik, két-három kilométernyi távol­ságról kell vizet hozniok. Néha megesik, hogy egyik­járvány uralkodik most vidékünkön a mi ellen csakis úgy léphetünk fel eredménynyel, ha az istállókat és gazdasági épületeket alaposan fertőtlenítjük. E célra leginkább ajánlható az egész vilá­gon e’ismert „Lysoform“ fertőtlenítő szer. A budapesti és greifswaldi egyetemek, a fővárosi bacte- rologiai intézet, a jénai állatorvosi akadémia és számos elsőrangú tekintélyes tanár vizsgálatai sze­rint „LYSOFORM“ ötszázalékos oldata 4 perc alatt megöli a lépfené-spórákat. A nagybani fertőtlenítés céljára készül a „NYERS-LY30F0RM“ melynek ára: LEPFENE 2 4 10 25 Vi 7«, klgos. kanna 6 korona. V » 10 » » r> 20 „ . 47 „ Budapesten szállítva után­vétel ingyen csomagolás. t Gyártják: Dr. Keleti és Murányi vegyészeti gyárosok, Újpesten. * Ujpest.-88. =

Next

/
Thumbnails
Contents