Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)
1907-04-03 / 27. szám
2-ik oldal. Szatmár, 1907. április 3. azokat a magas összegű gépeket nagyobb területre méltóztatott érteni, mert Szatmárvárme- gyére vagy éppen Szatmár környékére egy kicsit mégis sok volna! Azt azonban tudom, hogy újabb időkben a szokottnál tényleg több mező- gazdasági gép került forgalomba, de ez nem a belterjes gazdálkodással, hanem a munkáshiány és magas munkabérekkel áll okozati összefüggésben. — Sőt meg merném kockáztatni azt az állítást, hogy az újabban vásárolt gépek törlesztési céljára fog még a vármegyei takarék- pénztár is hitelezni. Ami a Ripp van Winkle-féle 20 éves alvást illeti, nagyon téved Teitelbaum ur. Én 20 év óta nyitott szemmel figyelem a környék közgazdasági, főképen mezőgazdasági viszonyait. Alkalmam is van hozzá. — Kettőnk között e tekintetben csak az a kis különbség van, hogy én a mezőgazdasági helyzetet nem az emeletből, hanem közvetlenül a falvakból nézem és ott a helyszinén érintkezem a nagy-, közép- és kisbirtokossal; mert az ur is, a paraszt is másképpen néz ki odahaza, mint itt e közt a sok pénzintézet között, ahol már csak azért is módosabbnak akar látszani, hogy hosszabb legyen a hitele. — Talán azért sötétedett meg az én pápaszemem! Miután pedig nézetem lényegének vé't helyessége mellett megmaradok, ne méltóztassék rossz néven venni, ha a felajánlott 50 percentes egyezséget el nem fogadom. Erre ráérek akkor is, ha gondolataim a csőd széle felé közelednek. Függelékül még valamit. Teitelbaum ur éppen olyan jól tudja, mint én, hogy Magyarország nem tényező az európai pénzpiac irányitásánál, ellenben fluktuál a középeurópai börzék minden változásaira. — Mig nálunk pénzszűke volt, Párisban még a foga sem fájult meg tőle senkinek, ellenben a Francia nemzeti bank félszázalékos kamat-emelése miatt nálunk egy-két embernek le kell ugrani az emeletről, vagy főbelőni magát. — Hát ez a szegénység átka, melyet viselni kell! Már most azt kérdem, hogyha Amerikának vasút- és iparfejlesztési mohósága, Németországnak gyarmatügyi és iparpolitikája képes nálunk pénzszükséget eredményezni, mi fog történni egy Német—Francia, vagy még inkább egy Balkán háború esetén, ahol mi közvetlenül érdekeltek lehetünk? Hiszen ha a mostani parasztlázadás nem Romániában, hanem Albániában történik, talán már ezidén sok ember feltehette volna a sötét pápaszemet. — Nehéz ehez elképzelni az 1873—1874-ik évi esetek megismétlődhetését ? Teitelbaum ur már akkor választmányi tag volt és tudhatja, hogy az itteni takarékpénztár, mely mindig utolsó volt a kamatemelésben és első a leszállításban, milyen rendszabályokhoz volt kénytelen nyúlni. — Ugyanis: 1873. augusztus 5-én tartott választmányi gyűlésében az uj kölcsönök megszavazását beszüntette, majd pedig elhelyezett kölcsönei után előbb 20, később 25 százalék törlesztést követelt. Mint minden a természetben, úgy a pénzügyi viszonyok alakulásai is alá vannak vetve egy bizonyos körforgásnak. — Ami megtörtént 1873 ban, az 1908-ban vagy 1928-ban megismétlődhetik. A hektikás ember családját úgy szokta az orvos vigasztalni, hogy elpatkolhat egy hónapon belül, de elélhet 10 esztendeig is. A financiális szervezetnek is meg van a maga gümőkórja, ilyen a hitelélet terén a túlhitelezés. Közgazdasági tantétel, hogy a tőke biztonsága a kamat magasságával fordított viszonyban áll; vagyis: mentői nagyobb a biztosíték, annál kisebb a kamat. Én ajánlok Teitelbaum urnák egy kísérletet, mellyel engem tökéletesen meggyőzhet. Ugyanis: szállítsa le a vármegyei takarékpénztár összes kölcsönei után a kamat- I lábat a legminimálisabb hányadra, de — az üzleti váltókat kivéve, melyek természetüknél fogva lejáratkor úgyis befizelendők — mondja ki 2 évre a 10 százalékos kötelező törlesztést. Ha csakugyan egészségesek a hitelviszonyok és csakugyan produktiv célra lett a kölcsönök túlnyomó része felhasználva, az esetben a legkitűnőbb hitelanyag a többi intézetektől is oda fog vándorolni a nagy kamat-előny miatt és igy kihelyezései igen nagy arányokban emelkedni fognak. Én azonban azt állítom, hogy apadni fognak a törlesztési kényszer miatt. Erre a feltevésre az is bátorít, mert évek óta látom, hogy az annuitá- sos kölcsönök konverziójánál a túlnyomó rész nem az alacsony kamat, hanem a magasabb kölcsön felé gravitál. Befejezésképen rátérek a »Jeremiás siralmaira« is. Teitelbaum ur ezt a megtisztelő hasonlatot bizonyára nem azzal a célzattal tetle közzé, hogy vele cikkemnek népszerűséget szerezzen; én azonban kénytelen vagyok beismerni, hogy ez volt cikkének legsikerültebb ötlete. Jeremiás próféta ugyanis figyelmeztette a zsidóságot, hogy térjen meg az ő Urához, Istenéhez. — Nem tette, a következés Jeruzsálem pusztulása volt. — Én az itteni pénzintézetek vezetőinek figyelmét hívtam fel a túlhitelezés veszélyére, ha nem teszi meg a korlátozó intézkedéseket, az ő dolga. — Én bizony nem ugróm le az emeletről akkor sem, ha ezidén újabb 7 és fél millió korona emelkedés áll is elő. —s—s. SZATMÁR-NÉME T I. HÍREK. — Husvét ünnepét hagyományos fénynyel és áhitattat ülte meg városunk közönsége. A templomokat a hívek mindenfelé színükig megtöltötték. Az idő mindakét ünnepen állandó, szép és tiszta volt. De ez még nem az igazi tavaszi verőfény. Mindazonáltal hölgyeink már világos ruhákban kezdtek mutatkozni s ezek az öltözékek élénk derűt hoztak az utcák unalmas szürkeségébe Ami az ünneplő kedvet kissé megron- totta, a hal és bárány, de általában a hús folytonos drágasága. A húsvéti eledelek, a tojás és sonka de- rekas fogyasztókra találtak a locsolódókban. No, meg I a szesz is. Nem egy hatszegletre kiöltözött alakot ; lehetett, másodnapon délfelé boldog bizonytalanságban | lépegetve látni Délután lapunk nyomdája előtt az utcai suhancok már parázs csatát is rögtönöztek Nagyabb j baj nem történt. — A gyermeknapok elseje folyt le tegnap Szat- ' maron. A jó ügyért buzgólkodó hölgyek kedden dél- j előtt fél 11 órakor a Pannónia szálló előtt, elfoglalták i a gyűjtő urna mellett a helyeiket. Nem sokára tel- j harsant a katonazene s a boltokban csöndeskésen megindult a vásár és a szálló előtt a gyűjtés. Délelőtt az urna mellett szorgoskodtak Jékey Károlyné, dr. Antal Sándorné és Wallon Lajosné úrnők, délután pedig Pap Gyuláné, Fürst Viktorné, Deák Kálmánné és Morvái Jánosné úrnők. Az első napi gyűjtés 118 K. 50 fillért eredményezett. Este a Társaskörben 5 órakor vette kezdetét a zsur, theával és sonkával, 1 koronás belépő dijak mellett. A kiszolgáláson szépséges hölgyek szorgoskodtak, akik teljes diszkrécióval hagyták ezúttal békében az urak tárcáit. A zsuron, mely nem volt felettébb látogatott, megjelentek dr. Falussy Árpád főispán és neje, mint diszelnökök és városunk számos előkelő családja is. A társaság cigányzene mellett igen kedélyesen töltötte az időt. Ma i van a gyermeknapok másodika, folytatólagos vásárral, gyűjtéssel és zsurral. A végeredményről tehát csak jövő számunkban szólhatunk. — Szatmárvármegye rendkívüli közgyűlése. Szat- márvármegye törvényhatósági bizottsága márc. 28-án Nagykárolyban, a vármegyei székház gyüléster mében rendkívüli közgyűlést tartott. A gyűlés tárgysorozata 302 pontból állott. Ezek közül mintegy öt-hat tárgy keltett nagyobb érdeklődést. A tárgysorozat többi pontja a nagyközönséget j kevésbbé érdeklő, vármegyei belűgyek, társtörvényhatósági átiratok, a vármegyei községeinek 1907. évi j költségvetése volt. A közügyek iránti lelkesedésnek semmi nyoma. Az összes bizottsági tagok alig egyharmada jelenlétében Dr. Falussy Árpád elnök pontban fél 11 órakor foglalta el helyét. A tárgysorozat 8-ik pontja dr. Kovács Dezső vármegyei bizottsági tag a nemzeti kormány üdvözlése és a vármegye bizalmának kifejezése iránt beadott indítványának tárgyalása volt. Dr. Kovács Dezső indítványát röviden meg is indokolta. Dr. N Szabó Albert: Nincs bizalommal a kormány iránt, mert az nem teljesítette vállalt kötele- j zettségét. B. Kováts Jenő: Nem ért ugyan mindenben egyet a bizalmi inditványnyal, de azonban ő is azt 1 tartja, hogy az országnak a koalíciót mindenben támogatni kell, ezért a bizalmi nyilatkozathoz hozzá járul. Dr. Böszörményi Emil: Kifogásolja az apró-cseprő ; külön véleményeket. Szerinte feltétlenül kell a bizal- ! mat megszavazni, mert különben annak nem lesz i meg a kellő súlya. Ezek után a törvényhatóság az i állandó választmány javaslatának elfogadása mellett, kimondotta, hogy a kormány működésével szemben feltétlen bizalommal viseltetik és ebből kifolyólag üdvözletét feliratilag tolmácsolja. Ezek után dr. N. Szabó Albert vármegyei bizottsági tag indítványa következett az államvasutak hirdetési átalánya cimén — a kormány által — a sajtó javadalmazásának megszüntetése, a sajtó törvény reformja és a nyomdamunkások sztrájkjának megakadályozása tárgyában. Dr. Kovács Dezső, Böszörményi Emil, B. Kováts Jenő és dr. Adler Adolf felszólalásai után a közgyűlés az indítványt az állandó választmány javaslatával egyetértőleg nem fogadta el. Mellőzte a közgyűlés Luby Gézának a kéményseprők és községi elöljáróságok ellenőrzése tárgyában beadott — és erős vitát provokált — indítványát is. Vármegyei alispánnak a kivándorlás csökkentése érdekében tett előterjesztése alapján elhatároztatott, hogy a törvényhozáshoz feliratot intéznek az iránt, hogy hadkötelezettségének eleget nem tett kivándorlóknak csak az esetben adható útlevél, ha szüleik is kivándorolnak. Ezen poDt letárgyalása után a megjelentek nagy része eltávozott és tárgysorozat hátralevő 290 pontját alig 10 ember jelenlétében in'ézték el. — Három bájos leány eljegyzése. Dr. Veverán György szilágysomlyói ügyvéd husvét első napján tartotta eljegyzését Veréczy Margit kisasszonynyal, Ve- réezy Antal táblabiró leányával. — Papp Aurél kir. kath. főgimnáziumi rajztanár eljegyezte Madzsar Irénke kisasssonyt, Madzsar János takarékpénztári pénztáros s ny. tanár leányát. Dr. Barabás Ferenc ügyvédjelölt március 30-án eljegyezte Döruer Hedvig kisasszonyt, néhai Dörner Róbert uradalmi tiszttartó leányát. — A szatmár-nómeű jótékony nöegylet hölgyei a József főherceg védelme alatt álló »Szanatórium* javára folyó évi április hó 13-án este a városi színházban műkedvelői előadást rendeznek, melynek műsora a következő: 1. Alkalmi beszéd. Tartja: dr. Wolkenberg Alajos. 2. A Nyár felvonulása. Élőképekkel és rózsabalettel. Szereplők: Nyár nemtője dr. Gőbel Alajosné úrnő, Rózsa királynő Hawel Ada urleány, Napsugár dr. Haraszíhy Béláné úrnő, Szivárvány Zsákmány Margit urleány. Virágok : Uray Olga, Varjú Ibolyka, Nyá- rády Margit, Deli Gitta és Berta, Nagy Leona, Fejes : Ilonka és Margitka, Lengyel Anna, Rácz Margit, Vargha Klára, Gerber Irén, Páskuj Erzsiké, Szabó Margit, i Dietz Anna, Berghofer Ilonka, Mátray Viola, Kiss Irén, I Kiss Franciska, Kolozsváry Juliska és Etelka, Kerekes i Náni, Simon Mariska, Méhész Mariska, Linder Gizi, Tóth Irén, Novák Anna, Tóth Katica, Fényes Ilonka, Frankó Juliska, Molnár Rózsi, Ruprecht Ilonka, Láday Matild, Asztalos nővérek, Kölcsey Boriska, Nagy Gabi, Maróthy nővérek, Pap Lea urleányok. Aratók: Aranyi Aranka, Illés Aranka, Kocsa Ida, Kunfalvy Elza, Meskó Jolán, Meszik Ilma, Nagy Mariska, Orbán Mariska, Beniczky Gizi, Kolönay Margit, Kölcsey Ella, Nagy Ilonka, Uray Ági, Vojnár Mariska urleányok. A rózsa ballettet lejtik: Rácz Ilonka, Unger Ibolyka, Kálmén Rózsika, Krassó Edith, Herman Ella és Milica, Kovács Rózsi, Hajdú Erzsiké, Zelinger Erzsiké, Schwartz nővérek urleányok. Lepkék: Morvái Nusi, Uray baba, Mórán Etelka, Kölcsey Liliké urleányok. 3. Zeneszám Wagner Thanhauseréből. Zongorán 8 kézre előadják: Deli Gita, Hawel Edith, Literáty Ilonk*, Nyárády Margit urleányok. 4. A Múzsa. Vígjáték 1 felvonásban. Irta legifj. Szász Károly. Személyek : Tarján Lajos Nagy Vince, Ágnes, felesége Dietz Mariska urleány, Garadnayné, Ágnes anyja Papp Béláné úrnő, Lidi szobaleány Varjú Ibolyka urleány. 5. Hol a férj? Vígjáték 1 felvonásban. Potiers után franciából. Személyek: Dubourg ny. tengerész kapitány dr. Csomay Aladár, Pál, öccse Nagy Vince,
