Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)
1907-03-07 / 19. szám
XI. évfolyam. Szatmár, 1907. március 7. Csütörtök. 19. szám. A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN ÉS VASARNAP. J KÖZLÖNYE ELŐFIZETÉSI AR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 filler UAPVKZÉR: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. | FERENCY JÁNOS. SZERKESZTGSte ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. —------- relelon-szá:r. 80.==. mi ndennemű dijak Szatmárira, a kiadóhivatalban flzetendék. Munkás-akció. I A társadalmi béke bontogalói, amikor a szegény cseléd- és munkásnép keserű érzéseii akarják fölkavarni, gyakran utalnak rá, hogy csak Amerikában van a munkának értéke és a munkásnak becsülete. A munkás olt éppen olyan ur, mint a munkaadó és teljes a jogi és társadalmi egyenlőség. Azt azonban elfelejtik hozzá tenni, hogy e mellett a nagy tár- | sadalmi és jogegyenlőség mellett a munkaadó j a munkást kihasználandó eszköznek tekinti, ; t valóságos anima vilisnek, gépei kiegészítő ré- ; szenek. Az imponderabilis elem, amely a munkaadók felsőbbségét a munkás emberi voltának figyelembe-vélelére ösztönzi, teljesen hiányzik az amerikai üzleti rendből. És ma éppen e miatt olyan nagy Amerikában a súrlódás és társadalmi elégedetlenség, hogy talán már is rosszabbak a viszonyok odaát, mint nálunk. Darányi másféle jogegyenlőséget és szolgálati viszonyt akar életbe hozni a cselédek és munkaadók között, s az állam és a közhatóságok anyagi erejét viszi munkába azért, hogy a szegény gazdasági munkásnép a polgári függetlenségnek és boldogulásnak lényeges alapjához, a családi házi tűzhelyhez, viszonyaink megfelelő és könnyen elbírható áldozatokért hozzá juthasson. Ez más rendjét jelenti a munkának, mint az irigyelt nagy amerikai demokráciában van, és mindenesete jobb, az emberi boldogulást nemesebb módon elősegítő rendjét Darányi két törvényjavaslata,, amelyeket most tárgyaltak le, egymásután tartott széleskörű szaktanácskozásokban, azt jelenti, hogy a magyar állam különös gondjába veszi a társadalmi alárendeltséggel járó gazdasági cselédi és egyéb munkát. Az állam a maga nagy erkölcsi és anyagi erejének teljes latba vetésével segíti elő a lakosság leggyengébb elemeinek gazdasági boldogulását. Kossuth és Darányi szociálpolitikai munkálkodása az igazi nemzeti politikának nagy eszméjét juttatja kifejezésre: támogassuk a leggyengébb milliókat az erkölcsi és anyagi boldogulás terén, mert a milliók boldogulása a nemzet erőinek hatalmas gyarapodását jelenti. A munkaadó és munkás között való alárendeltségi viszonyt megszüntetni lehetetlenség. Tehát ellensúlyozzuk a viszony hátrányos vonatkozásait azzal, hogy a munkaadókat a cseléd erkölcsi és fizikai létének teljes kiemelésére ösztönözzük. A Darányi javaslata megköveteli a munkaadótól, hogy cselédjének tisztességes és egészséges lakást adjon, a természetbeni járandóságokat jó minőségben adja, ünnepek alkalmával csak a legszükségesebbekre szorítsa, ! etegség esetén gondozza a cselédek családtagjait is, az időszaki katonai gyakorlatok miatt a cseléd rövidséget ne szenvedjen, időszaki megbetegedésekor nyomorúságba ne jusson. A jogokat és kötelességeket gazdára és cselédre nézve a teljes paritás alapján írja elő és egyszerű olcsó eljárási biztosit jogviták esetén. Tehát azt lehet mondani, hogy minden bajnak elejét veszi ! amelyek miatt a gazdasági cselédek állapota a kevésbé jolelkü gazdáknál nyomasztóvá vált. A humanisták sokat elmélkedhetnek a Darányi szociálpolitikai javaslatainak erkölcsi tartalmával. Magunk részéről csak annyit jegyzőnk meg, hogy ezek a javaslatok a legegyszerűbb bibliai erkölcs alapján állanak, és meghazudtolják azt a felfogást, hogy a világi tör- | vényhozásnak csak anyagi vagy rendőri eszközökkel lehet reálisan dolgozni. A szolgálati alárendeltek érdekében a gazdák részéről telt áldozatok anyagi ellenértéket a cselédtől nem kapnak. Ezeket csak a megelégedett és buzgó cseléd hálája és ragaszkodása fizeti meg. De I ki tagadná, hogy ezeknek az erkölcsi dolgoknak a gazdára nézve meg van a nagy anyagi értéke is, és ha a társadalmi meg a jogi felfogás megfelelően idomul, akkor a most inkább erkölcsi alapokon álló köt lezettség olyan szigorú kötelezettséggé válik úgy a munkásra, mint a munkaadóra nézve, mintha törvény betűje írná elő a szolgálati viszony egyes im- ponderábilisnak mutatkozó részietet. Sok ezer jóravaló cseléd jut egyszerre jobb helyzetbe, sok ezer munkáscsalád jut az elégedettség érzését tápláló saját házi tüzhely- i hez. Mindannyi esettel a falvak és tanyák né- : pének egy-egy tömege juL közelebb a boldoguagÖSäaaCEÖWSSfc'J __T ARCA. Szá rnya van a hírnek. .. Irta: Révai Károly. Szárnya van a hírnek . . . Szomorút hallottam: Régi ismerősöm fekiiszik halottan! De nem gyönge testét adta a halálnak, Csak a lelke mondott búcsút a világnak. Mint mikor lepattan a hegedű húrja, S csak a váza marad kopottá fakulva: Néma lesz a Iája, vagy ha ad is hangot, Mintha temetésre húznák a harangot. Régi ismerősöm! . . . Több is voltál annál! Szivem nyílt ajtóján be-belátogattál; Néha elfoglaltad a legelső helyet, S mindenki eltörpült a Te fényed mellett. Előveszem sorban megfakult irásim’, Gyönyörködöm arcod bűbájos vonásin; Szivemben egyszerre nagy melegség támad, Mintha kőzetemben máglyát gyújtanának. De nem tart sokáig ez a pazar hőség, Kinyitom szivemet, hogy végig szellőzzék; S táiva-nyitva hagyom, hogy más is belásson, Mert én már lezártam régi számadásom. A könyet is, mely most arcomon leperdül, Valamikor régen Te adtad szivedbül; Titkosan őriztem, utat ne találjon, És hivalkodásbul szememre ne szálljon. Nem titkolom többé, mert szánalom könnye, S vagy előbb, vagy később mégis előjönne. S a mikor arcomon szántana barázdát, A rossz emberek még félremagyaráznák. Szálljon ez a könycsepp vissza a szivedbe, Gyógyítson meg Téged az Isten kegyelme! S akkor bús szivedtől nincs más kívánságom: Oldozd fel örökre régi számadásom 1 . . . Az ügyes határrendőr vagy a letartóztatott idegen avagy a különös ismertetőjel. (Történik egy helyiérdekű vonaton, a harmadik osztályú vasúti kocsiban. A kocsi tartalma: nép, katonaság és kellemetlen bűz, ezeken kivül egy ■ határrendör-J i A hatdrrendör: Előre, minden egyes utast iga- | rolásra hívok fe. Ki ösmeri Arany költeményeit? Per- ! ! sze, senki közüietek, míveletlen csőcselék. így nem is I tudjátok, hogy Arany is mondta már: Mindenki gya- j nus nekem, aki él. — Enyém az ország, a dicsőség, a hatalom. Ennek nálam nincs határa, bár határrendőr vagyok. Tényleg azonban határtalan . . . Egy utas: Bocsánat uram, ön hatalmi tébolyban szenved. Szabad hazában vagyunk, vagy mi a szösz. A hatdrrendör: Ki vagy te bánat embere, ki ily hangon mersz beszélni velem? Mi a neved, van-e apád, j volt e anyád, hah, no várj, kartács és bomba, ezt meg- keserülödl Az utas: Gurkensaft Altibiades a nevem. Itt az útlevelem. Ne gorombáskodjék velem, mert az újságba teszem. Mindezeket rímben felelem, mivel különös ismertetőjelem, jaj nincs más nekem. A hatdrrendör (az útlevelet nézi): Az útlevél szerint önnek íelesége és öt gyermeke van. Hol vannak? Az utas: Otthon maradtak. A hatdrrendör (bizalmas mosolylyal): Tehát az I első gyanu-ok már meg van. Az útlevél adatai nem I felelnek meg a valóságnak, mert önnek itt, e kocsiban I tényleg nincs felesége, sem öt gyermeke. Hah, magának nincs bajusza? Miért nincs? Ez is gyanús. Menjünk tovább. Az útlevél szeriut büntetlen előéletű. (Hirtelen kedélyes, barátságos hangra csap át): Mondja öregem, volt már magának valamikor szerelmi viszonya ? zámtalan hála biztosan ható szer fog- és fejfájás, rheuma, köszvény, csúz és idegfájdalmak, oldalszuras, _ r inak és izmok merevsége ellen. nyitja, hogy a CSÚZ- és kÖSZYeny-balZSam Egy üveg ára I korona. és elismerő nyilatkozat bizoKapható: BARTÓK LÁSZLÓ drogueriájában és bármely gyógyszertárban. 6 koronás megrendeléseket a pénz előleges b cküldése mellett bérmentesen szállít a készítő: FRIED SÁNDOR öcs. és kir. fensége — .József Főherceg* hez címzett gyógyszertár BUDAPEST—RÁKOSPALOTA. FÜGGETLENSÉGI FS 48-as POLITIKAI LAP.
