Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)
1907-02-10 / 12. szám
2-ik oldal. Szatmár, 1907. február 10. Egy kis statisztika. Alig pár nap elölt 2 magyar lapokat ii bejárta az a szenzációs párizi hir, hogy az 1906. évi nép- számlálás eredményei szerint a francia nemzet születéseinek száma évante, alig múlja felül valamicskével a halálozások számát. »Más nemzet gyarapodik mi pusztulunk, irta egy francia statisztikus! Ez a francia tudós azonban nem ismari a most közzé tett hivatalos jelentést a magyarországi népmozgalomról. Ha ismerte volna, azt kellett volna Írnia, hogy a kul- tur államok között minden állam gyarapodik népességben (ami vagyont és kultúrát is jelent), csak Magyarország pusztul hihetetlen arányokban. Mi még hozzá tehetjük, hogy a magyar nép pusztulásához hasonló arányú emberpocsékolást és szándékos emberirtást alig ismer a történelem is. Az ókori keleti d^sz- poták emberpocsékolásán kívül alig van példa a miénkhez hasonlítható megszégyenítő és megdöbbentő emberveszteségre. Ha csupán két utolsó év adatait hasonlítjuk össze, úgy azt latjuk, hogy roppant arányban emelkedett népünk pusztulása minden irányban. Ami ann-1 feltűnőbb, mert 1904. és 1905. években jó termés volt országunkban. Beszéljenek a számok, kommentár nélkül. Az 1904-ben megkötött uj házasságok száma volt az országban 182,170, az leapadt 1995 ben 170 560-ra. Egy év alatt 12.000 emberpárral kevesebb kötött házasságot s nehéz megélhetési viszonyok miatt Veszteség volt a házasságokban más téren is. Ugyanis a felbomlott házasságok száma volt 1904-ben 127 816 és 1905-ben 141,385-re növekedett ez. Azaz egy év alatt csökkent tetemesen a* uj házasságok száma és emelkedett a felbontott regi házasságok összege tetemesen. A házasságok e nagyarányú csökkenésének és j bomlásának természetes következéseként jelentkezik ! azután a születések számának nagy apadása. így az | 1905 év végén 20,269 élőgyermekkel született kevesebb, mint 1904 végén Ugyanis az össses élve szü j lőttek száma 1904-ben 740,799 volt. amig 1905-ben leapadt ez 720,ö32 re. És az 1891—1895 év^k átlaga szerint az óivá szülöttek «zárna volt 759.721, az 1896—1900 időszak átlagában már 755.374 és 1900— 1905-ben lecsökkent 750,628ra. Világos jele ez annak, hogy a magyar nép születéseinek száma állandóan apad 25 év óta! Az emberpusztulás azonban itt nem állott meg. Rettenetes arányokat csak a halálozásoknál öltött. Az 1904 ben elhalt összes egyének száma volt még 495,836 és 1907-ben 560,921. Vagyis csupán egy évben 65.085 emberrel többet ragadott ki a halál az élők sorából. Viszonyszámokban úgy fejezhető ez ki, hogy 1904 ben még mindig ezer lakosra 24 8 és 1903-ben mar 27 8 haláleset jutott, mig a franciaknál 17 és az angoloknál 16 ezer lélekre eső haláleset száma Annál szo- morrbb ez a nagy pusztulás, mert az elhaltak fele, vagyis 1904 ben 228,670 és 1905-ben 266,450 hét évnél ifjabb gyermekre és 89,200 haláleset a tüdővészben elhalt egyénekre esett! Népünk veszteségeinek azonban még itt nincs vége. Mert a kivándorlás láza még jobban tizedeli népünket a tüdővésznél is. Ugyanis 1904-ben 97,340, már 1905-ben 170,430 és 1906-ban 300,000 ember SZATMÁR-NÉMETI. vándorolt ki »tejjel-mézzel folyó« Magyarországból. Bizonyára nem az anyagi jólét kergette ki ezeket a szerencsétleneket, nem is pénzvágy sorvasztja, hanem az a becstelen középkori gazdasági rendszer fojtogatja azt a derék népet, amely nehány ezernyi nagybirtokos és nagytőkés kezébe adja Magyarország földje, bányái és ipari jövedelmeinek kétharmad részét. Ez a néhány ezernyi nagy vagyonú család korlátlanul zsákmányolja ki az ország gazdasági erejét és teljesen lehetetlenné teszi a nép dolgozni vágyó millióinak az anyagi és társadalmi boldogulást. A vagyontalan előtt minden ut kérlelhetetlenül el van zárva a vagyoni, politikai, társadalmi és kulturális emelkedésre! A türelmetlenek, az éhezni nem tudók azért vagy kivándorolni vagy — lopni és rabolni kénytelenek, amint ezt a vagyon ellen elkövetett »bűncselekményeknek« rohamos emelkedése is bizonyítja. A magyar nép egyes rettenetes gazdasági ki- i zsákmányolás és elnyomátás aldozata. Összekötözött I tagokkal fetreng a dölyfös feudalizmus és a butitó, i szipolyozó, hipokrita klerikalizmus labai előtt, ezek önkényének kiszolgáltatva. Ha ez a nép szabadulni j akar főúri és egyházi parazitáitól: csak két ut közt lehet választása. Vagy kiküzdi békésen az általános választójogot és ez alapon olyan többséget küld a parlamentbe, mel y megtöri a ladifundiumot, kisajátítja és államosítja az egyházi vagyont és hitbizomá- nyokat, vagyis békés szervezkedéssel urává lesz az ál- lamáatalomnak 1 Vagy ha szérvezkedését meggátolják állami erővel, nem marad más hátra, mint az ultimaratio : no de erről még ne beszéljünk. HÍREK. Budapesti strófák. Szerkesztő ur, rám parancsolt: Hogyha leszek fenn, Pesten, Az itteni újságokat B. lapunknak lefestem. Megragadom azért én a Toilat, az az ecsetet, De festékül használok majd Olaj helyett — ecetet. Meri valami kedves dolgot Mit sem tapasztaltam én, A téreken sok a hó még És rémdrága még a szén. Az utcán zaj, vad tolongás, Kocsis ordít: „Holla-hó“. . . 5 hogy a tücsök nagyobb legyen, Szakadatlan hull a hó. Országházban Vajda Sándor Hadsereg ellen dörgölt, S Justh háromszor leintette A haragos Nagy Györgyöt. S hogy megállók bámulni egy Száguldozó Töf-töföt, „Menjen arrébb !“ — Szól egy rendőr, S oldatomba jót döfött. Gorombák az emberek itt, Erkölcs, ízlés itt laza, „Mindenütt jó ámde legjobb . . . .“ Megyek is hát én haza. Budapest, február 8. JBur. — Diszebéd. Dr. Boromissza Tibor szatmári püspök a múlt vasárnap ebédet adott a városi tisztikar tiszteletére, kedden szintén ebéd volt, melyre a kir. törvényszék és kir. járásbíróság bírói kara és a kir. ügyészség volt hivatalos Ma vasárnap pedig a városban levő különböző hivatalok főnökeit és a társadalom egyes kiváló egyéneit gyűjti asztala köré a főpásztor. — Lelkészi kinevezések. Firczák Gyula munkácsi püspök Rácz Viktor hodászi helyettes lelkészt Gebére, — Molnár István kátoji helyettes lelkészt Hodászra nevezte ki helyettes lelkésznek. — Nyugalomba vonuló pénztáros. Barabási Kun László, az »Első Magyar Általános Biztosító-Társaság« szatmári főügynökségének pénztárosa, 25 évi munkálkodás után nyugalomba vonult. — Köszönet. A »Szatmári Takarékpénztár Egyesület által a szegény tanulók jutalmazására küldött 30 korona adományért őszinte köszönetét fejezi ki a felső kereskedelmi iskola igazgatósága. — Kinevezések. A vallás- és közoktatási miniszter Kellyór Pál okleveles tanítót, a bodófalvi állami elemi népiskolához rendos tanítónak, — a földmive- lési miniszter Rátz Pál gazdasági gyakornokot Alsó- vereczke székhelylyel m. kir földmives iskolai segédtanítónak nevezte ki. — Uj kiadedóvók. A vallás és közoktatási miniszter városunban 1908-ik évre két uj állami kisdedóvoda létesítését engedélyezte. A szervezés és a telkek kiszemelése a törvényhatósági bizottság hatásköréhez tartozik, mely a kezdő lépéseket már megtette. — Uj pénztárnok. Az Első magyar általános bizt. társaság helybeli főügynökségénél a Kun László nyu- galombavonulása folytán megüresedett pénztárosi állásra Losonczy Islvánt, Losonczy Gusztáv komlódtotfalui ev ref. lelkész fiát, a helybeli főügynökség tisztviselőjét nevezték ki. A kath. kaszinó 1907. február 11-én, hétfőn este 6 órakor a Cscil-egylet hangverseny termében felolvasó estét tart a következő műsorral. 1. Felolvasás, tartja Orosz Alajos ur. 2. A bakfis, monológ, előadja Varjú Ibolyka k a. 3. Bihari kesergője, cimbalmon előadja Hadady Erzsiké k. a. (Mikola). 4. A sógor, bohózat 2 felvonásban. Rendezi Haller Ferencz ur. Személyek: Sebestyén Lajos, Csomay Győző ur. Végh Mátyás, Hoffman József ur. Dorottya, leánya Szent- györgyi Ella k. a. — Gyüszü és Cserép, lakók Sebestyén házában : Fábián Lajos és Oláh Miklós urak, Miska, inas Sebestyénnél, Haller Ferenc ur, testvére Böske Jánossy Mariska k. a. — Meghívókat nem küld szét a rendezőség, csupán hírlapi utón hívja meg a Kaszinói tagokat s az általok bevezetett vendegeket s az érdeklődő közönségét. Belépti dij személyenkint 40 fillér, családnak 1 korona. Műsor után társas szórakozás a kath. kaszinó helyiségekben. — Jegyzőválasztás. Giródiótfaluban a napokban volt a jegyzőválasztás. Két jelölt állott egymással szemben, Eperjessy Mihály és Gabányi Sándor. A választáson egyforma 34—34 szavazatot kaptak. A szavazás után Gabányi visszalépett, mire az elnöklő azolgsbiró Eperjessyt megválaáztott jegyzőnek jelentett« ki. — Szatmár város törvényhatósági bizottsága, f hó 11 én közgyűlést tart. A közgyűlés tágysorozata a következő: Hitelesítő küldöttség kirendelése, hitelesítés helyének és idejének meghatározása. — Polgár- mester havi jelentése intézkedéseiről s a törvényhatóság állapotairól. — Tanácsi előterjesztések: A 7 éven felüli elhagyott gyermekek segélyalapja jávára 2333 kor. 22 fillér átutalása az árva tartalék alapból. — 1906. december havi adó «lő- és leirása. — Tarna- gócky Sándor Pázsi'-utca 13 sz telkének megosztása. — Ifj. Rubincky Ferenc Vörösmarty utca 41 ás Uj utca sz. telkének megosztása. — Özv. Hegedűs Sán- dorné köszöntő nyilatkozata a törvényhatóság részvétéért. — Az építési szabályrendelet 58. § ának módosítása. — özv Károlyi Sándorné Pázsit-utsa 29 sz. telkének megosztása. — Gazdasági és jogügyi szak- bizottság javaslatai; A németi határrészen való birtokvásárlás. — A »Satmár bank« r. t. kézi zálogüzlet engedélyezése iránti kérelme. — A főispáni szállás bebu'orzása. — A nyári legeltetesi dijak megállapítása. — Az állami felső faipari szakiskola id#ig!enes elhelyezése. — A középületek 1907. évi fentartása és jevitása. — A Kisfalndy-utcán megtorlódó viz levezetése. Néh. Papolczy Károly szatmárhegyi ev. ref. lelkész személyi pótlékának az örökösök részére kiutalása. — A protestáns felsőbb leányiskola építési segély iránti kérelme. — Az alsó szamosparti csatorna részleges beboltozása. — A városi tisztviselők fizetésének orsz. rendezése. — Közművelődési bizottság javaslata; A város monográfiájának megírása. — A Diána-utca József főherceg utcának leendő elnevezése. Nyugdijválasztmány javaslata: Özv. Berky Istvánná özvegyi nyugdíj iránti kérelme. — Hatósági átiratok: Sopron megye átirata a hadi költségek felemelése ellen. — Heves megye átiratd az alkotmány biztosítékok tárgyában. — Bihar megye átirata a sajtó szabadság törvényhozási rendezése tárgyában. — Pozsony város átirata egy városi törvény alkotása tárgyában. — Pest vármegye átirata az arató munkának szt ájk esetén katonaság által végzése tárgyában. — Temes vármegye átirata nemzeti szellemnek s a magyar nyelv tanításának a népnevelésben való érvényesítése tárgyában. — Sopron város átirata a virilis intézmény eltörlése tárgyában. — Hajdú megye átirata a Ill-ík egyetemnek Debrecenben felállítása tárgyában. — Magánkérelem; Gertner Teréz bába oklevelének kihirdetése. — Színházi műsor. Hétfőn »Hajdúk hadnagya« (zóna), kedden »L«ngyel zsidó«, szardáa »Vig özvegy«, Frédéric narvalle kissé habozott, azután elfogadta az ajánlatot. Három játszma écartéban állapodtak meg. A melyik kettőt nyer annak javára lemond a másik a vagyonáról és a leány kezéről. Tanuk nélkül ilyesmi nem maradhatott. Két közös ismerőst, egy belga urat és egy párizsit hívtak meg a játszmához. A hotelük szobályában volt a mérkőzés. Igazi torna volt: óvatos, meggondolt játék. Végül a francia maradt a győztes. Norbert O’Neil sápadtan, du hideg flegmával állott fel és kezet nyújtott a baj társának, vesztettem. Fizetek. Holnap intézkedem a bankáromnál. Ezzel elvált és sohasem látták többé. . . , Reggelre azonban a győztest holtan találták a tengerparton. Fejét két golyó járta át s minthogy nála fegyvert nem találtak, csak gyilkos kéznek eshetett áldozatul . . . * * * A szép Susannet nyomban haza vitték Párizsbá a szülei, de a botrány nagy port vert fel. Soká keresték az eltűnt angolt, azonban hasztalanul. Talán most is él valahol ... és bizonyára kiábrándult a szomorú szerelemből. Azóta húsz esztendő múlt el; az emberek már régen elfeledték a véres drámát. Engem azonban most is kisért; — azt a sápadt ifjút, vértől ázott homlokával ott a tengerparton: nem tudom feledni. O.
