Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)
1907-12-15 / 100. szám
S Z A T M Á R -NÉ M E T I. 2-ik oldal. nak, hogy az ő ambíciója soha sem lankad. Sic itur ad astra ! A Salome bemutatójáról szerdai számunkban fogunk szólani. (h.) Levél a szerkesztőhöz. Tisztelt Szerkesztő Ur l A közönség érdekében irom Önhöz e levelet és éppen ezért kérem, hogy ennek a lap hasábjain helyet engedni kegyeskedjék. Nem szeretem a sok beszédet és igy röviden, szigorúan a tárgyhoz — szolok. Arról van szó, hogy a városi szinügyi bizottság azt határozta, hogy a színházi pályázatot a jövő évre csak május havában Írja ki, illetőleg ekkor fog gondoskodni arról, hogy a jövő saisonban kié legyen a színház! Hát tisztelt Szerkesztő ur, — én éppen úgy, mint más városi polgár, ki érdeklődik némileg a közönség bármely kulturális doiga iránt — nagy örömmel látom, hogy városunkban a színművészet pártolása fokozatosan emelkedőben, van és azt is tudom hogy ezzel szemben a közönség igényei is inkább nagyobbak és nagyobbak. Kezdünk közeledni azon városokhoz, ahol ha színházba megyünk, — élvezetet találunk és ha szórakozásunkért áldozatot hozunk, — ez az áldozat arányban áll az érette kapott gyönyörűséggel. Ámde, ha ebben a fejlődésben rendszert akarunk és eredményt kívánunk elérni, — ügyeseknek és okosaknak kell lennünk, mert magában véve az, hogy a színházat pártoljuk, nem elég az üdvösséghez. Én tehát a szinügyi bizottság határozatában nem látom azt az okosságot és ügyességet, mely azjmént említett cél felé vinné színművészeti szekerünk rudját. A helyzet egyszerűen az, hogy május havában j az ország minden nevesebb tekintélyesebb, szakér- j több színigazgatója már régen keresett hajlékot a gár- j dója részére, — ebben az időben bizonyosan tisztában ! van azzal, hogy ősszel hova vonul be a fő-saisonra. Mit érünk tehát mi azzal, hogy ha szépen bevárjuk, mig ezek a nobilisebb direktorok leszerződnek, — májusban aztán azok pályázata fölött veszekedünk, kikei mindenütt elutasítottak, vagy akiknek éppen akkor jut eszükbe színházi pályázatot benyújtani ? Hiszen ha semmi egyébre nem nézünk, csak arra, hogy május havában már konkurrenciát sem csinálhatnak egymásnak a direktorok, — ez az egy körülmény eléggé indokolja azt az aggályt, hogy a szinügyi bizottság ismertetett döntése elzárja színház-ügyeink fejlődését Én bízom abban, hogy a törvényhatósági bizottságban sokan lesznek, kik e felszólamlásomat megszívlelve, annak az eszmének fognak propagandát csinálni, hogy a színház jövő sorsát illeLőleg nem májusban, hanem már most kell intézkedéseket tenni. Tessék a pályázatot most kiírni és meglátják, hogy ha abban akár a jelenlegi igazgató is részt vesz, — minő perspektíváját fogják nyújtani a pályázók egy hatalmas, fényes, úgyszólván kifogástalan színházi saisonnak! Fogadja Szerkesztő ur igaz tiszteletem nyilvánítását I Egy állandó bérlő sem lehet egy ilyen gyermekzsurnál. Sok apró hölgy és gavallér jelenik meg, korrektül öltözve és csak teát s édességet szervíroznak kis zsur asztalokon, melyeken mint legbájosabb újdonságot olyan zsurteri- tőket használnak, amelyeken apró gyermekjelenetek, zsánerképek vannak alkalmazva. Érdekes ebben a divatban, hogy az hamisítatlan magyar gondolat és gyártmány és bámulatos olcsón, már potom hét koronáért vesztegetnek egy garnitúrát Mössmer József koronahercegutcai kereskedőnél, aki e tárgyak kizárólagos elárnsitási jogát szerezte meg magának. Mössmer bácsi különben nagy magyar — ha nem is fajmngyar — nála láttam mostanában sok egyéb figyelemre méltó honigyáitmányu iparcikket, többek között gyönyörű torontáli függönyöket is. Nos tulipántos hölgyeim, ime itt az alkalom, pártoljuk már Magyarországon is s ne csak hangzatos frázisokkal a magyar ipart. Egy kis érdeklődéssel és jóakarattal nagy dolgokat cselekedhetünk e téren. Az uj világból visszavándorolt véreink, ha ismét az országba érnek, érezzék is, hogy magyar földön vannak Téli vers. Itt a tél. Gyásznótákat fütyöl a szél S remeg mindenki, aki él, Akinek nincs téli kabátja; S átkozza a dért, a fagyokat. A nap, a jó öreg Nap bátya Alszik nagyokat: Későn kél s alkonyulásig Szörnyüket ásít, Aztán sietve megy le. A nappalok hát kisebbednek egyre. De nem csak a nap kisebbedik Még valami: és pedig A zsemle. Legalább szemre Naponta akkorákat fogy, Hogy Az emberek már maholnap ~ Hogy meglássák A zsömle élő mássát — Nagyitót vásárolnak. Csodálatos, a fizikában áll: Ami könnyű mind magasra száll. Hát kérem ez egy csöppet sem talál. Ott van például a kenyér ára Fölszállt már az egek kárpitjára És hej, A hús, a fa, a só, a tej, Mind, mind utána száguld. — (Ah, minden úgy megdrágult!) S ez oly nehéz nekem, nekünk, nekik: Alig, alig bírjuk már a terhet. S ha mindez még magasabbra szökik — Lábunkról is leverhet. A zálogházba Serény munka-lázba’ Dolgozgatnak mostan minden héten, Mig egymáshoz simulnak diszkréten A jó, a finom überciherek. A sok drága, szép úri gyerek Fühöz-fához kapkod hitelér’. S mert a fálum mindenkit elér — Egy vége lesz most minden útnak'. Szegények a zálog templomába futnak És oh, megható! — Beraknak mindent, mi berakható . . . . . . Örömömben fölkiáltok: Hazám, hazám megszűnt a régi átok! Hogy néped korcs lenne ? Szibarita váz is ? Ez csak frázis. Szent csak egy — ezért jót állok, Az én szemem a zálog- Cédulákba lát —: 0 a mai magyar ifiakba Látom én lerakva A szebb, a jobb jövendő zálogát . . . Karc. HUES. — Dr. Kelemen Samu a sajtó védelmében. Rakovszky István alelnök, a Ház keddi ülésén elnökölvén, goromba szóval megrótta az irói karzatot általában és az irói karzat egyik tagját különösen. Állítólag azért, mert az irói karzatról valaki beleszólt a Házba. Erre aztán dr. Kelemen Samu országgyűlési képviselő a szerdai ülésen felszólalt napirend előtt és megállapította, hogy amennyiben hiba történt, ezt ő követte el, mert ő kezdett beszélgetést az irói karzattal és ennek során neki felelt onnan egyik-másik hirlapiró. Tehát a tanácskozásba az irói karzat nem szolt bele. Kioktatta továbbá Kelemen arról is Ra- kovszkyt, hogy a sajtó nem vendégszeretet élvez a Házban, mert a házszabályok a sajtó számára külön helyet rendelnek, tehát a házszabály és a tömény a i sajtót a parlamentárizmus egyik tényezőjévé tette. — Személyi hir. Döczy Imre, tiszántúli ref. egy- j házkerületi középiskolai felügyelő, a ref. tanintézetek megvizsgálása, valamint a javító és pótló érettségi i vizsgálatok vezetése végett Szatmáron időzik. — A kereskedelmi és iparos iskolák vizsgálata. Mint jeleztük. Mártonffy Márton udvari tanácsos, az ipariskolák kir. főigazgatója, pár napot városunkban töltött. Ezen idő alatt megvizsgálta a női kereskedelmi tanfolyamot, az iparos tanonciskolának rajzosztályát, a kereskedősegédek esti szaktanfolyamát s az állami faipari szakiskolát. A látottakkal és tapasztaltakkal mindenütt meg volt elégedve. Az ndvari tanácsos itt jártában a püspöki palotának is volt vendége. — Igazolás. Az igazoló választmány december 10-én Korányi János elnöklésével ülést tartott, melyen, miután a választások ellen egyetlen jogorvoslattal sem éltek, a november 24-én megválasztott valamennyi törvényhatósági bizottsági tagot igazolta. Egyúttal javasolta, hogy a közgyűlés a közelebb elhunyt Félegyházy Ferenc helyét töltesse be. Vasúti bizottsági ülés. A vasúti bizottság december 12-én, dólutén 3 órakor dr. Vajay Károly polgármester clnöklésével ülést tartott, melyen megjelentek Kőrösmezei Antal főjegyző, Bartha Kálmán gazd. tanácsos, Novák Lajos főszámvevő, dr. Farkas Antal, dr. Fejes István, dr, Keresztszeghy Lajos, Lo- sonczi József, dr. Tanódy Márton, Uray Géza, Veréezy Antal bizottsági tagok és Ferencz Ágoston tanács- jegyző. A vállalatot Gregersen Béla képviselte. Az elnök előadta, hogy az építtető cég a vállalatba eddig közel egy millió koronát fektetett be; a töltések és felépítmények készek, a sinfektetés is javában folyik. Minthogy azonban hitele kimerült s más utón a mai nehéz viszonyok közt pénzhez jutni nem tud, kéri a várost, hogy az általa ezen vasút építésre megajánlott egész összeget vagyis 225,000 koronát utalja ki. A kérdés fölött megindult vitában a bizottságnak csaknem mindenik tagja résztvett; mindenki elismerte a pénzügyi helyzet súlyos voltát s a kérelem jogosultságát. Utoljára csak arról volt szó, hogy a bizottság mily nagy összeget hozzon ajánlatba ? Végre az Uray Géza indítványára a közgyűléshez 150,000 K összeget javasol kiutalásra a bizottság, olykép, hogy miután a városnak jelenleg pénze nincs és a pénzintézeteket zaklatni a jelen súlyos helyzetben nem akarja, ezen összeget lombard utón és az építtető cég terhére az osztrák-magyar banktól veszi fel; a többi összeget a város, hogy a kezében valamely fegyver maradjon, csak az esetben folyósítja, ha a cég a jelzett 150,000 K-t beépítette, vagy a részvénytársulatot megalakította, esetleg a vasutat megnyitotta. Ez utóbbi a cég megjelent képviselőjének kijelentése szerint 1908. évi jul. végén vagy aug. elején fog megtörténni. — Osztálytanácsosi kinevezés. Őfelsége a király dr. Szerdahelyi Jenő pénzügyminiszteri titkárnak, városunk fiának, az osztálytanácsosi címet és jelleget díjmentesen adományozta. — Hatósági mészárszék. A hatósági husvágás kérdését a tanács a kapitányi hivatal előterjesztésére akként oldotta meg, hogy Márkus Sámuelnek megengedte a hatósági mészárszék címének a használatát, ki köteles lesz ezért 1908. évi március 1-ig mindenféle húsnak kilóját a napi áron alul 8 fillérrel olcsóbban adni. — Vajay-utca. A dinnyéskerti telep lakói folyamodtak a tanácshoz az iránt, hogy engedje meg a telep uj utcájának Vajay-utcaként való elnevezését. Kérelmüket a Vajay-család egyes tagjainak a város ügyei körül szerzett érdemeivel indokolják. A tanács az ügyet kiadta a rendészeti bizottságnak. — Kövezetvám. A M. Á. V. igazgatósága f. évi augusztus hóról kövezetvámban 2846 K 94 fillért küldött a városi pénztárba. — Vállalat. A rendőrileg letartóztatott egyének élelmezési vállalatát a tanács a jövő évre Szigeti Lajosnak adta ki, mint ki adagonkint 28 fillérrel a legolcsóbb ajánlatot tette. — Építkezés. A mérnöki hivatal a színház kibővítési és átalakítási tervét a tanácshoz beterjesztette. Ezen terveket a tanács a szinügyi bizottsághoz áttette. — Iparvágány. A szatmár-erdődi vasút igazgatóságát megkereste a tanács az iránt, hogy közölje vele. mitt tett eddig a villamos iparvágány létesítése ügyében ? mivel e vágány kiépítése a városra nezve igen sürgős! — Haszonélvezeti jog. A kir. kincstár megkereste a várost, hogy az állami iskolák haszonvételi jogának bekebelezésére adjon ki részére alkalmas Szatmár,1907. december 15. Wk Q zámta'an hála d és elismerő nyilafkozat bizo- w nyitja, hogy a csúz- és kömény-balzsam biztosan ható szer fog- és fejfájás, rheuma, köszvény, csúz és idegfájdalmak, oldalszurás, inak és izmok merevsége ellen. Eg^liveg ás*a I korsna. Kapható: BARTÓK. LÁSZLÓ drogériájában és bármely gyógyszertárban. 6 koronás megrendeléseket a pénz előleges beküldése mellett bérmentesen szállít a készítő: FRIED SÁNDOR Öcs és kir.fensége __,József Főhercegéhez cí mzett gyógyszertár BUDAPEST—RÁKOSPALOTA.
