Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)

1907-12-01 / 96. szám

2-ik oláal. kokat, valamint az iparhatóság által esetleg kirovandó pénzbüntetést a személyzet között havonként felosztja, a számvevőség közbejötté­vel megvizsgálja az üzletvezető könyvvezetését, havi és évi számadásait. A hatósági felügyeletet és ellenőrzést a rendőrkapitányi hivatal gyakorolja. A cselédszerző intézet jövedelmének az összes üzleti költség és a személyzetet illető jutalék lerovása után megmaradó összege fele­részben a városi pénztárt illeti és annak ho- váforditásáról a törvényhatósági bizottsági köz­gyűlés évenként az évi számadás bemutatása alkalmával határoz. A tiszta jövedelem másik felerésze pedig egy alapítvány létesítésére szol­gál, melynek kamatjövedelme hosszabb ideig ugyanazon munkaadóknak, vagy azok egye­nes leszármazottjának szolgáló cselédek meg- jutalmazására szolgál; önhibájukon kívül nyo­morba jutott cselédek segélyezésére és férjhez menő tisztességes cselédleányok kiházasitására fordítandó. Ha pedig ezen alap vagyona az üzleti tiszta nyereség felének hozzá csatolása utján megfelelő összegre felszaporodnék, abból egy cselédmenhely létesítendő, melyben az ideigle­nesen helynélkül levő cselédleányok munkát és annak értéke fejében szállást, ellátást és e mellett szellemi és erkölcsi életükre emelően ható szórakozást találjanak. E mellett a lehetőségig a fentebb említett jutalmazás és segélyezés is folytatandó. izgalom és a hallgató feszült figyelemmel követi a történet hőseinek szomorú drámáját. A darab alakjai természetesek, igazak és mint egy-egy zsáner jelen­nek meg előttünk. A szerelméért mindent feláldozó urileány, a lovagias, gavallér főhadnagy, a csupa kor­rektség kapitány, a nobilis tábornok stb. mindannyian jól megrajzolt alakok, kiket szívesen hallgatunk. Az a hatalmas siker, mely a talentumos szerző ezen első müvét koronázta a főváros legelőkelőbb színpadán — annak bizonysága, hogy a szerző inkább tartalmas szinpadi müvet, mint tendenciózus iránydarabot adott az irodalomnak. Az előadás — kivéve egy pár bántó mozzanatot — eléggé sikerült. Hatalmas sikere volt egy epizód- szerepben Takáts Mariskának (Kovács Margit), aki ezzel az alakításával valósággal elragadta a hallgató­ságot Igen szimpatikus kapitány volt Vidor és ha szerepét jól tudta volna Balázsi, úgy az ő tábornok­jával is meg volnánk elégedve. Figyelmeztetjük is az igazgatót, hogy társulatának egyik ilyen gyakorlott jó tagjától több szorgalmat követeljen meg. Nem minden öregebb jó színésznek okvetlenül a súgó után kell be­szélnie. Gyenis vállaira ismét nehéz szerep neheze­dett és ő megint csak összeroskadt alatta. Főhad­nagya gyönge és vérszegény. Verő Janka szépen ját­szott, de jobb alakításokat is várunk tőle. Tihanyi (Gordonovics) úgy látszik — sokat veszteit ambíció­jából. Az a toillette, melyben ez este a színpadra lé­pett — botrányos volt. Tőle rósz néven kell vennünk, ha sokoldalú tehetségét ilyen alakításokkal a legkihi- vóbb kritikának teszi ki. Az igazgató a darabot állan­dóan műsoron fogja tartani. (h.) SZATMÁR -NÉ METI. Krónika. Szerkesztő ur, im megjöttem. Maszlagosan, letörötlen, Holifáradtan, fáradt holtan. Mert, ó jaj, én jelölt voltam A városi választáson. Dejsz ön tudja, kérem ’ásson. Igaz, hogy nem ön jelöli, Nem voltam, csak önjelölt. Voltunk húszán . . . Mit beszélek ? Százan is. Száz szabad lélek, Kik nem tűrtünk polgár-önkényt, De jelöltük magunk’ önként. S persze önként értetődik : Behordott a sárga földig A köz keserű terén Bennünket a prűd erény . . . Pedig isten-ördög tanú, Nem fér hozzánk kétség, gyanú: Mi a népnek, mi a köznek — Mindhiába üvöltöznek ! — Jót akartunk, üdvöst, szépet, 0, mi szeretjük a népet, balparton mentünk. Mikor aztán észrevettük tévedé­sünket, úgy határoztunk, hogy az itt elég sekély pa­takon átmegyünk a túlsó parira. Én minden baj nél­kül átjutottam, de a német egy kissé félt is, egy kissé lusta is volt ilyen bravúrok megtevésére s mikor nekibátorodva végre rászánta magát az átgázolásra, egyszerre egyensúlyt vesztett, lába a patakban kiálló kőről a vízbe csúszott s Ő térdig vízben, nagy nehe­zen tudott csak átjönni a túlsó partra. Átérve egy káramló szóra sem nyitja száját, csak annyit mond, hogy »Donnerwettter!«, azt is csak magában mormogja, nehogy az Isten valahogyan meghallja. Általában érdekes ember az én akkori utitársam s én igazán örültem, hogy vele megismerkedtem, ö egy németországi középiskolai tanár, amellett vérbeli turista (Hát melyik német nem az ?), aki már bejárta az összes németországi hegyeket, az Alpeseket tövi­ről hegyire ismeri. Jól eset hallanom, hogy mennyire el van ragadtatva a Tátrától, amelynek némi tekin­tetben még az Alpesek feletti elsőbbségét is elismeri. Különben tény az, hogy különösen a szaggatottság, pusztaság és vadon jellege oly mértékben sajátja a Tátrának, arainőt más európai hegységben hiába ke­resünk. Ezen vadregényességnek és regényes vadságnak vs®ms2Bm Érte dobog kebelünk — 5 ö azt zúgja: Le velünk! Szerkesztő ur, igen tisztelt! Rójon meg most száz füisztert, Írjon cikket-. „Gazság, botrány, Hogy egyik sem szavazott rám“ ! Bennem nem volt önzés semmi, ’sz nem akartam egyéb lenni — (Ezt az ég tudhatja csak) A városnak atyja csak . , . Karc. Szatmár, 1907. deéember 1. — A szatmári ref. egyház 100 éves templomá­nak kijavítása és uj orgonájának felavatása alkalmá­ból december 8-án, délelőtt 9 órakor hálaadó isteni­tiszteletet, ezt követőleg egyházi díszközgyűlést, köz­ebédet és este táncmulatságot tart. I Az ünnepély sorrendje: Hálaadó isteni tiszte­let. 1. Közének. »Szent Isten noha néked«, »Te benned bíztunk eleitől fogva«. 2. Ima. Tartja Biki Károly szat­mári ref. esperes. 3. Karének. Vegyes kar. 4. Egyházi beszéd. Tartja Dicsőli József debreceni lelkész, egy­ház kerületi főjegyző. 5. Közének . »Az ur énnékem őriző pásztorom«. 6. Úrvacsora. Kiosztják dr. Erdős József debreceni hittanár és Kiss Bertalan keéri lel­kész, egyházmegyei főjegyző. 7. Keresztelés. Végzi Kovács Lajos panyolai lelkész, tanácsbiró. 8. Háza­sok esketése. Végzi dr. Márk Ferenc egyházmegyei tanácsbiró. 9. Bezáró ének. „Legyen a te kőfalaidban«. II. Egyházi díszközgyűlés a ref. főgimnázium tornacsarnokában. 1. Főgondnok üdvözli az egyház- kerületi elnökséget, az egyházak küldötteit s a ven­dégeket. 2. Jelentés a templom és az uj orgona átvé­teléről. 3. Jegyzőkönyvi köszönet adományokért. III. Közebéd. Délután 1 órakor a Pannónia szálloda dísztermében. IV. Táncmulatság este 8 órakor a Pannónia szálloda dísztermében, melynek tiszta jövedelme az orgona építés költségeire fordittatik. Belépő-dij : sze­mély-jegy 2 K, család-jegy 5 K. V. Tudnivalók. 1. A templom ás orgona fölava­tási ünnepélyre meghívott vidéki vendégek elszálláso­lásáról a ref. egyház gondoskodik, miért is kérjük ezeket, ha az elszállásolást igénybe venni óhajtják, hogy azt legkésőbb december hó 2-ikáig Tankóczi Gyula főkapitány elszállásolási bizottsági elnöknek bejelen­teni szíveskedjenek. 2. Folyó hó 7-ikón este a vas­úti állomásnál az elszállásolási bizottság a vendégek rendelkezésére áll. 3. A közebédre kérjük, hogy a hölgyek is megjelenni szíveskedjenek. Általában azok, a kik a közebéden résztvenni óhajtanak, eziránti el­határozásukról az esparesi hivatalt értesítsék. A köz­ebéden egy teríték ára 4 korona. A szatmári r ef egyháztanács. egyik legszebb képviselője az öttó és annak környéke. Amint a törpefenyő régiót is elhagyva felfelé igyekez­tünk, egyszerre szemünk elé tárult egy 400 méter magas szikla: a »Tófal« s ennek tetejében egy kőből épült emeletes ház: »Téry-menedékház* Alulról néz­ve olyan volt ez a látvány, mint a mesebeli vár, az óriási hegy tetején, ahova csak a madár képes fel­repülni. De az emberi ész és az emberi kéz gondosko­dott arról, hogy ma már nemcsak a repülő, de min­denféle ,/omadár is oda felmehessen. A mintegy lép- csőszerüen felvivő szerpentin ösvényen tényleg eléggé fáradságos a feljutás, de az a látvány, amely felérve bennünket fogadott, örökké maradandó emléket ha­gyott bennem hátra. Ketezer méter magasság, egymás mellett öt tó, mindegyik félig, vagy egészen befagyva és hóval fedve, köröskörül a Tátrának legmagasabb és legzordabb csúcsai, s egy ilyen helyre épített »Téry-menedékház«, az összes Tátra-menedékházak legszebbike; sohasem fogom azt a hatást elfelejteni, amit ezek reám gyakoroltak. Este Alsótátrafüredre értünk s onnan indultunk el másnap reggel a felkai tóhoz és a Lengyel nyereg­hez. Szép kirándulás volt ez is, de itt már megismer­kedtünk a Tátrának egy sajátos szeszélyével, a min­(^zámtalan hála és elismerő nyilai kozat bizo- W nyitja, hogy a csDZ- és köszvény-balzsam biztosan ható szer fog- és fej­fájás, rheuma, köszvény, csúz és idegfájdalmak, oldalszurás, inak és izmok merevsége ellen. Egy üveg ára I korona. Kapható: BARTÓK LÁSZLÓ drogueriájában és bármely gyógyszertárban. 6 koronás megrendeléseket a pénz előleges b eküldése mellett bérmentesen szállít a készitő: FRIED SÁNDOR Ö cs. és kír. fensége---------------------------.József Főhercegéhez----- cimzett gyógyszertár == BU DAPEST—BAKOS PALOTA. Színház. Fdtum. Zsíros István tüzérfőhadnagy drámája, mely a Nemzeti színháznak ezidő szerint is állandó műsor-darabja, szerdán került bemutatóra szép kö­zönség előtt. A darab tendenciája : megvédeni a párbaj »intézményt*, a párbaj-ellenes liga propagandája elle­nében. A szerző azt akarja dokumentálni, hogy az élet benyolult küzdelmei közepett. sokszor az isten­ítélet az egyedüli megoldás és éppen ezért a párbaj ott, hol a női becsület, a család féltett jóhirneve van megtámadva, — sokkal idősebb, mint például bármely bírói beavatkozás. Ezt a tendenciát, — melyet a ka­tonatiszt iró híven a kaszt szelleméhez választott meg: meggyőző erővel és reális eredménnyel nem hozta érvényre, — ebhez nincs elég mély filozófiája és ereje. Ám a drámai cselekmény, — melynek kere­tében a kérdést elhelyezi : annál sikerültebb, meg­rázó és érdekes. A három felvonás csupa elevenség, akiknél szintén a jóllakás az első, de a második — a pihenés.) S ha a gyomrukra adnak is sokat, hát, becsületükre legyen mondva, meg is szolgálják azt. A gyomrukra pedig sokat adnak. Mikor úgy két óra múlva Tarpatakfüredre megérkeztünk, — éppen ebéd ideje volt — nem tudtam eléggé bámulni né­met utitársam étvágyán. Csak úgy tömte magába a jobbnál-jobb és többnél-több fogásokat s hogy az utón esetleg keletkező éhségét csillapíthassa, háti zsákjába is rakott elemózsiát. Ebéd után megnéztük a tarpataki vizeseket. Több vízesést alkot a Tarpatak nem messze egymás­tól, melyeknek koronája az »Óriás vízesés*. Gyönyörű látvány a vízesés elé épített vashidról azt végignézni, amint 10 — 12 méter magasságból a hatalmas víztö­meg vadul lezuhan, hogy lent, szűk medrében a szik­lák alatt eltűnjek. S a felséges látványt kellően ellen­súlyozza, sőt talán csökkenti az a pokoli zaj, amely- lyel a viz a mélységbe zuhan; az apró vizcseppek pedig mintegy molekuláikra finomulva az egész kör­nyék levegőjét szinte páraszerüen betöltik, elkápráz­tatva az embert, aki szinte elbiivölten bámulja a pompás látványt. Elindulunk az öttóhoz, amelynek ösvénye a Tar­patak jobb partján vezet fel, mig mi tévedésből a

Next

/
Thumbnails
Contents