Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)
1907-12-01 / 96. szám
XI. évfolyam. Szatmár, 1907. december I. Vasárnap. 96. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. t A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. UAPVEZÉH: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. SZERKESZTŐ: FERENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. = Telefon-szám 80. •== Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. Hatósági cselédszerző intézet. Emlitettük már, hogy a városi közgyűlés hatósági cselédszerző intézet felállítását határozta el. Most megismertetjük magának az intézetnek szervezetét. Az intézet célja a cselédszegődtetésnél, felmerült bajok elhárítása érdekében a szolgálatadóknak a cselédfogadás, a cselédeknek a beszegődés körüli segélynyújtás. Célja továbbá a cselédszerzésben a jelentkezők bősége vagy hiánya között az egyensúly fentartása, s e célból a számfeletti cselédeknek az ország más részén való elhelyezése és az esetleges cselédhiánynak az ország más vidékeiről cselédek behozásával való megszüntetése. A cselédszerző intézet teendője: a) a cselédszerzésnek a foglalkozást közvetítő vagy cselédszerző üzletekről alkotott szabályrendeletben az ilyen üzletek részére meghatározott teendőknek az előirt módon való teljesítése; b) a cselédszerzés terén a kereslet és kínálat közötti viszony figyelemmel kisérése; c) a cselédhiány, vagy munkahiány bejelentése a rendőrkapitányhoz s annak intézkedése alapján a feleslegnek más vidéken való elhelyezésében, vagy a hiány pótlásában való közreműködés. Az intézet személyzete : a) egy üzletvezető; b) a szükséges helyszerzők. Helyszerzőkül a nőcselédek osztályában j lehetőleg nők alkalmazandók. Az üzletvezető az intézet vezetője. Elfogadja a jelentkezést úgy a munkaadók, mint a cselédek részéről; gondoskodik arról, hogy a kijelentkezett cselédek helyett a gazdák cselédet kapjanak, vezeti az összes üzleti könyveket, elkönyveli és kezeli a befolyó közvetítési dijakat, azokat a városi tanácsnak havonkénti számadás és jelentés mellett bemutatja; a felmerülő cselédhiányról, vagy munkahiányról a a rendőrfőkapitányi hivatalnak, azonnal jelentést tesz, rendelkezik a helyszerzőkkel, a kik utasításaihoz szorosan alkalmazkodni tartoznak. Az intézet működéséért minden tekintetben felelős. A helyszerzők az intézetnek a szolgálat adókkal és a cselédekkel való érintkezését teljesítik, a jelentkezett cselédet az üzletvezető által kijelölt munkaadókhoz elvezetik s általában az üzletvezetők utasításai szerint járnak el. Az üzletvezető Írásbeli teendő ben a szükséghez képest segédkeznek. Az üzletvezető egy ezer (1000), a helyszerzők egyenként kétszáz (200) korona biztosítékot tartoznak készpénzben, vagy takarékpénztári betét könyvben adni. A személyzetet a városi tanács a főkapitány javaslatára alkalmazza. A személyzetnek magyarul írni és olvasni kell tudni és fedhetlen előéletet igazolni. Az üzletvezető a könyvvezetésben szerzett jártasságát is igazolni tartozik. Az alkalmazás az üzletvezetőre nézve 3 havi, a helyszerzőkre nézve 6 heti felmondás kikötésével történik. Az üzletvezető javadalmazása havi (80) nyolcvan koronában, a helyszerzőké havi (60) koronában állapittatik meg. Ezen kívül minden, az intézet által közvetített cseléd után az intézet személyzete négy (4) fillér és minden olyan, az intézet által közvetített cseléd után, aki ugyanazon munkaadónál 12 hónapot megszakítás nélkül kitölt, 50 fillér jutalékot kap. Az egész jutalék negyven (40) százaléka az üzletvezetőt illeti, (60) százalékát pedig a főkapitányi hivatal meghallgatásával a városi tanács a helyszerzők között a szorgalom és megbízhatóság figyelembe vételével osztja fel Ha üzletvezető, vagy a helyszerzők a cselédszerzésért bármiféle jutalmat fogadnak el állásukból azonnal elbocsátandók. A rendes munkaidő hétköznapokon délelőtt 8—12 óráig, délután 2—0 óráig, a Gergely naptár szerinti ünnepeken 8 őrától 11 óráig tart. A cselédszerző intézet, mint üzlet, a városi tanács felügyelete alatt áll. A városi tanács alkalmazza a személyzetet, határoz a személyzet ellen felmerülő s az iparhatósághoz nem tartozó panaszok felett, határoz a személyzet egyes tagjainak esetleg szükségessé váló elbocsátásáról; a megszabott jutaléTAR C A. A Tátrában. (Részletek turistautamból.) Irta: Pedester. Útleírásom legutóbbi részét azzal végeztem, hogy a németek Madárházán egyszerűen megszöktek előlem. Nem sokat búsultam miattuk, azzal vigasztalódva az egyedüllél unalma felelt, hogy bizonyára akad mai kirándulásomhoz is utitárs, ha más nem, hát még egy német; mert — amint eddigi tapasztalatomból láttam — a Tátra és a német turista ma már szinte elválaszthatatlan fogalmak. Rövid félóra alatt a Klotild-uton Tátralomnicra, a Tátrának, ha nem is legszebb, de legelegánsabb üdülőhelyére értem. A rohamosan fejlődő üdülőhelynek legszebb ékessége a nemzetközi hálókocsi társaság által nem régen építtetett »Palota-szálló.c Amennyi kényelmet, pompát és ragyogást az ember egy szállodánál élvezni akar, azt itt mind hatványozott mértékben meg lehet találni s betetőzi ezt az a fenséges kilátás, amely a szálloda terraszáról az egész vidékre nyílik. Valóban fejedelmi élvezet itt egy nyarat átélni. Igaz, hogy csak fejedelmeknek való élvezet, a kik a természeti szépségek és az emberi kényelem és pompa eme maximunának együtt feltalálhatásáért fejedelmi összeget áldoznak. Frigyes főherceg például tátrai tartózkodása alkalmából mindig ide száll meg. A magamfajta turista persze csak megbámulja az ilyen gyönyörű alkotást, rövid negyedórát szentelve reá, mialatt Marschall, az előzékeny igazgató kalauzolása mellett az egészet végigtekintém. No, de hiszen van a Tátrában ezenkívül is elég látványosság. Az ember valóban el sem hinné, mikor a távolból a Tátra hatalmas, szürke kolosszumát megpillantja, hogy mennyi minden látni és másznivalót rejt az magában. Azért irom, hogy látni és másznivalót, mert a Tátrának már az a természete, hogy csak akkor mutatja be látnivalóit, ha az ember kiérdemli azt, nem kezének, hnnem lábának munkájával: a mászással. Látnivalója pedig elég van. Találkoztam egy turistával, aki már több, mint 25 éve állandó látogatója a Tátrának és még most is vannak olyan helyek, amiket még nem látott belőle. Csak az a csodálatos, hogy a Tátra elragadó szépsége különösen és elsősorban az idegenekre bir nagy vonzóerővel. Vannak olyan, különösen német turisták, akik valósággal rajongnak érte s minden nyarukat, sőt, mióta a téli sportot meghonosították, a telet is a Tátrában töltik. Dr. Otto, hires német professzor például egész Tátra-kultuszt üz: évről-évre lapokban hirdeti, hogy Tátra-kirándulást rendez s rendesen úgy 150 főnyi német társasággal el is jön társainak a Tátrát bemutatni. így aztán nem csoda, hogy csak úgy hemzseg a Tátrában a sok idegen, ami utóvégre nem volna baj. Baj csak az, ami ebből következik, hogy ezek egészen kivetkőztetik a Tátrát magyar jellegéből. Ami szinte természetes is. Hiszen tudják, látják, hogy itten ők, az idegenek az urak s ezt alaposan ki is használják. Táfrafüred náluk csak Schmeks s majd kitörik a nyelvük, mikor egy magyar nevet kell kimondaniok. Hogy az utjelzések mindenütt magyar és német nyelvűek, azt egész természetesnek találják s iszonyúan dühösek, ha egy-egy jelzésnél a német felírás hiányzik. Mikor a tarpataki vízesések és az Öttó felé indultam, — ezeket akartam ma még megnézni — az utón utólérek egy kényelmesen sétáló férfit, aki — bár csak ingujjban gyalogolt — csak úgy törölte homlokáról az izzadságot. Na, gondolom magamban ez bizonyosan magyar lesz, csak az tud ily lassú menés mellett ennyire kimerülni. Csalódtam ; német volt, még pedig, amint két napi együttlétünk alatt tapasztaltam, igazi typusa a német turisták azon fajtájának, akik rajonganak a természeti szépségekért, de csak addig, mig saját kényelmük megengedi. Az első náluk a gyomor, azután következnek a látnivalók. (Ebben különben félig megegyeznek a magyarokkal, KOLCSÖNKONYVTÁR 4 Viz-utca 7. szám. Nyitva mindennap 1 — y23-ig, vasárnap egész délután. — Kitűnő müvek. — Bárki kölcsönözhet. — Dijjak kötetenként. —