Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)

1907-12-01 / 96. szám

XI. évfolyam. Szatmár, 1907. december I. Vasárnap. 96. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. t A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. UAPVEZÉH: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. SZERKESZTŐ: FERENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. = Telefon-szám 80. •== Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. Hatósági cselédszerző intézet. Emlitettük már, hogy a városi közgyűlés hatósági cselédszerző intézet felállítását hatá­rozta el. Most megismertetjük magának az in­tézetnek szervezetét. Az intézet célja a cselédszegődtetésnél, felmerült bajok elhárítása érdekében a szolgá­latadóknak a cselédfogadás, a cselédeknek a beszegődés körüli segélynyújtás. Célja továbbá a cselédszerzésben a jelent­kezők bősége vagy hiánya között az egyensúly fentartása, s e célból a számfeletti cselédeknek az ország más részén való elhelyezése és az esetleges cselédhiánynak az ország más vidé­keiről cselédek behozásával való megszün­tetése. A cselédszerző intézet teendője: a) a cse­lédszerzésnek a foglalkozást közvetítő vagy cselédszerző üzletekről alkotott szabályrende­letben az ilyen üzletek részére meghatározott teendőknek az előirt módon való teljesítése; b) a cselédszerzés terén a kereslet és kí­nálat közötti viszony figyelemmel kisérése; c) a cselédhiány, vagy munkahiány beje­lentése a rendőrkapitányhoz s annak intézke­dése alapján a feleslegnek más vidéken való elhelyezésében, vagy a hiány pótlásában való közreműködés. Az intézet személyzete : a) egy üzletvezető; b) a szükséges helyszerzők. Helyszerzőkül a nőcselédek osztályában j lehetőleg nők alkalmazandók. Az üzletvezető az intézet vezetője. Elfo­gadja a jelentkezést úgy a munkaadók, mint a cselédek részéről; gondoskodik arról, hogy a kijelentkezett cselédek helyett a gazdák cselédet kapjanak, vezeti az összes üzleti könyveket, elkönyveli és kezeli a befolyó közvetítési dija­kat, azokat a városi tanácsnak havonkénti számadás és jelentés mellett bemutatja; a fel­merülő cselédhiányról, vagy munkahiányról a a rendőrfőkapitányi hivatalnak, azonnal jelen­tést tesz, rendelkezik a helyszerzőkkel, a kik utasításaihoz szorosan alkalmazkodni tar­toznak. Az intézet működéséért minden tekintet­ben felelős. A helyszerzők az intézetnek a szolgálat adókkal és a cselédekkel való érintkezését tel­jesítik, a jelentkezett cselédet az üzletvezető által kijelölt munkaadókhoz elvezetik s általában az üzletvezetők utasításai szerint járnak el. Az üzletvezető Írásbeli teendő ben a szükséghez képest segédkeznek. Az üzletvezető egy ezer (1000), a helyszer­zők egyenként kétszáz (200) korona biztosíté­kot tartoznak készpénzben, vagy takarékpénz­tári betét könyvben adni. A személyzetet a városi tanács a főkapi­tány javaslatára alkalmazza. A személyzetnek magyarul írni és olvasni kell tudni és fedhetlen előéletet igazolni. Az üzletvezető a könyvvezetésben szer­zett jártasságát is igazolni tartozik. Az alkalmazás az üzletvezetőre nézve 3 havi, a helyszerzőkre nézve 6 heti felmondás kikötésével történik. Az üzletvezető javadalmazása havi (80) nyolcvan koronában, a helyszerzőké havi (60) koronában állapittatik meg. Ezen kívül minden, az intézet által köz­vetített cseléd után az intézet személyzete négy (4) fillér és minden olyan, az intézet által köz­vetített cseléd után, aki ugyanazon munkaadó­nál 12 hónapot megszakítás nélkül kitölt, 50 fillér jutalékot kap. Az egész jutalék negyven (40) százaléka az üzletvezetőt illeti, (60) százalékát pedig a főkapitányi hivatal meghallgatásával a városi tanács a helyszerzők között a szorgalom és megbízhatóság figyelembe vételével osztja fel Ha üzletvezető, vagy a helyszerzők a cse­lédszerzésért bármiféle jutalmat fogadnak el állásukból azonnal elbocsátandók. A rendes munkaidő hétköznapokon dél­előtt 8—12 óráig, délután 2—0 óráig, a Ger­gely naptár szerinti ünnepeken 8 őrától 11 óráig tart. A cselédszerző intézet, mint üzlet, a vá­rosi tanács felügyelete alatt áll. A városi tanács alkalmazza a személyzetet, határoz a személyzet ellen felmerülő s az ipar­hatósághoz nem tartozó panaszok felett, hatá­roz a személyzet egyes tagjainak esetleg szük­ségessé váló elbocsátásáról; a megszabott jutalé­TAR C A. A Tátrában. (Részletek turistautamból.) Irta: Pedester. Útleírásom legutóbbi részét azzal végeztem, hogy a németek Madárházán egyszerűen megszöktek előlem. Nem sokat búsultam miattuk, azzal vigasztalódva az egyedüllél unalma felelt, hogy bizonyára akad mai ki­rándulásomhoz is utitárs, ha más nem, hát még egy német; mert — amint eddigi tapasztalatomból lát­tam — a Tátra és a német turista ma már szinte el­választhatatlan fogalmak. Rövid félóra alatt a Klotild-uton Tátralomnicra, a Tátrának, ha nem is legszebb, de legelegánsabb üdülőhelyére értem. A rohamosan fejlődő üdülőhely­nek legszebb ékessége a nemzetközi hálókocsi társa­ság által nem régen építtetett »Palota-szálló.c Amennyi kényelmet, pompát és ragyogást az ember egy szállo­dánál élvezni akar, azt itt mind hatványozott mérték­ben meg lehet találni s betetőzi ezt az a fenséges ki­látás, amely a szálloda terraszáról az egész vidékre nyílik. Valóban fejedelmi élvezet itt egy nyarat át­élni. Igaz, hogy csak fejedelmeknek való élvezet, a kik a természeti szépségek és az emberi kényelem és pompa eme maximunának együtt feltalálhatásáért fe­jedelmi összeget áldoznak. Frigyes főherceg például tátrai tartózkodása alkalmából mindig ide száll meg. A magamfajta turista persze csak megbámulja az ilyen gyönyörű alkotást, rövid negyedórát szentelve reá, mialatt Marschall, az előzékeny igazgató kalauzo­lása mellett az egészet végigtekintém. No, de hiszen van a Tátrában ezenkívül is elég látványosság. Az ember valóban el sem hinné, mikor a távolból a Tátra hatalmas, szürke kolosszumát megpillantja, hogy mennyi minden látni és másznivalót rejt az magában. Azért irom, hogy látni és másznivalót, mert a Tátrá­nak már az a természete, hogy csak akkor mutatja be látnivalóit, ha az ember kiérdemli azt, nem kezé­nek, hnnem lábának munkájával: a mászással. Látni­valója pedig elég van. Találkoztam egy turistával, aki már több, mint 25 éve állandó látogatója a Tát­rának és még most is vannak olyan helyek, amiket még nem látott belőle. Csak az a csodálatos, hogy a Tátra elragadó szépsége különösen és elsősorban az idegenekre bir nagy vonzóerővel. Vannak olyan, különösen német turisták, akik valósággal rajongnak érte s minden nya­rukat, sőt, mióta a téli sportot meghonosították, a telet is a Tátrában töltik. Dr. Otto, hires német pro­fesszor például egész Tátra-kultuszt üz: évről-évre lapokban hirdeti, hogy Tátra-kirándulást rendez s ren­desen úgy 150 főnyi német társasággal el is jön tár­sainak a Tátrát bemutatni. így aztán nem csoda, hogy csak úgy hemzseg a Tátrában a sok idegen, ami utóvégre nem volna baj. Baj csak az, ami ebből következik, hogy ezek egészen kivetkőztetik a Tátrát magyar jellegéből. Ami szinte természetes is. Hiszen tudják, látják, hogy itten ők, az idegenek az urak s ezt alaposan ki is használják. Táfrafüred náluk csak Schmeks s majd kitörik a nyelvük, mikor egy magyar nevet kell kimondaniok. Hogy az utjelzések mindenütt magyar és német nyel­vűek, azt egész természetesnek találják s iszonyúan dühösek, ha egy-egy jelzésnél a német felírás hi­ányzik. Mikor a tarpataki vízesések és az Öttó felé in­dultam, — ezeket akartam ma még megnézni — az utón utólérek egy kényelmesen sétáló férfit, aki — bár csak ingujjban gyalogolt — csak úgy törölte homlokáról az izzadságot. Na, gondolom magamban ez bizonyosan magyar lesz, csak az tud ily lassú me­nés mellett ennyire kimerülni. Csalódtam ; német volt, még pedig, amint két napi együttlétünk alatt ta­pasztaltam, igazi typusa a német turisták azon fajtá­jának, akik rajonganak a természeti szépségekért, de csak addig, mig saját kényelmük megengedi. Az első náluk a gyomor, azután következnek a látnivalók. (Ebben különben félig megegyeznek a magyarokkal, KOLCSÖNKONYVTÁR 4 Viz-utca 7. szám. Nyitva mindennap 1 — y23-ig, vasárnap egész délután. — Kitűnő müvek. — Bárki kölcsönözhet. — Dijjak kötetenként. —

Next

/
Thumbnails
Contents