Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)

1907-11-10 / 90. szám

Mk eláal. S Z A T M Á R -NÉ M E T I. Saatmir, 1Í07. november 10. szatmári püspök, diszelnöktől. II. Ünnepi beszéd, dr. Fechtel Jánostól. III. Vázlatos igazgatói jelentés a le­folyt 25. évről, Mvdarassy Dezső igazgatótól. IV. El­nöki zárszó, dr. Falussy Árpád főispántól. A közgyű­lést bankett követi. — Katonai hírek. A szatmári 5.-ik cs. és kir. gyalogezredhez Albrecht József őrnagyot az eltávozott módiusi Cindric János helyére kiegészítő parancs- I nőkul ós a pót-zászlóalj-keret parancsnokául kine­vezték és Jeutiiker János őrnagyot a 46.-ik ezredtől ezen ezredhez helyezték át. — Kiküldetés. A tanács kiküldte dr. Vajay Károly polgármestert és Tankóczi Gyula főkapitányt, hogy a szatmár—bikszádi vasút fafuvarozási díjtételeinek megállapítása ós egyéb függő kérdések elintézése vé­gett Debrecenben, az államvasutak üzletvezetőségénél jelenjenek meg. — Színházi építkezés. A tanács megbízta a mér­nöki hivatalt, hogy a színház kibővítésére tervezett építkezések és átalakítás tervét s költségvetését Kótai Pál állami faipari iskolai igazgató közbejöttével ké­szítse el. — Állategészségügy. A tanács az állategészség­ügy helyesebb és jobb ellenőrzése céljából elrendelte, hogy ezeutul a hetivásárokon a helyhatósági állator­voson kívül a városi és járási kir, állatorvosok, az országos vásárokon pedig ezeken kívül még az er- dődi kir. állatorvos is jelen legyenek. — A város térképe. A város készülő monográ­fiájához a tanács ki fogja adatni Szatmár-Nómeti leg­■ újabb térképét. Ebből a tanáes külön 1000 darabot I rendelt, melyet igen mérsékelt áron eladásra szánt. — Uj talmud Iskola. A tanács megengedte, hogy I az orth. szefárd hitközség 30 talmud-tanulóra Báthory | utca 2. szám alatt uj iskolát építsen. — Bőrvásár. A tanács, addig is, inig a bőrvá- | sárnak felebbezés alatt álló ügye jogeröä elintézést ; nyerne, ezt a vásárt a hidontul, a rözseraktárul szol- j gált háromszögbe helyezte át. — Árokrendezés. A Kölcsey- és Viz-utcák közt ? vezető árok a lakosoknak közegészségügyi szempont- í bői sok aggodalmat okoz. Most utasította a tanács a főkapitányt, hogy ezt az árkot saját hatáskörében rendezze. — A közgyámi áliá3ra hat pályázat érkezett be. A folyamodók nevei a következők: 1. Demkő Sándor községi biró. 2, Nagy József számtiszt. 3. Litteczky István számtiszt. 4. Székely Endre rendőrtiszt. 5. Dr. Bornemissza Béla ügyvédjelölt Nábrád. 6 Bányay Jó­zsef segodjegyzö Avasfelsőfalu. (Anélkül, hogy a többi pályázók érdemeiből bármit is levonnánk, felemlítjük, hogy a közhangulat tekintélyes része ez állás betöl­tésénél Demkő Sándor községi biró mellett sorakozik, mint aki teljes jogi minősítéssel már régebben műkö­dik közmegelégedésre a fogalmi szakban). — Esküvők. Mladencsik Zoltán szatmári nyom­dászsegéd és Goldstein Hermin, özv. Goldstein Mayerné, tyukodi birtokosnő leánya; továbbá Szafir Arnold budapesti kereskedő és Czukor Franciska, néhai Czukor Pinkász vállalkozó leánya; végül Marián La­jos iparos és Vokla Mária, Vokla Sándor szatmári iparos leánya ma tartják Szatmáron esküvőjüket. — Tökéletlenek es'élye. A kath. kaszinóban a Tökéletlenek asztaltársasága a Vajda vezetése alatt november 12-én estélyt tart. — A gazdasági és jogügyi szakbizottság dr. Va­jay Károly polgármester elnöklste alatt november 8-án ülést tartott, melyen az ügyeket Ference Ágos­ton tanácsjegyző adta elő s valamennyit a polgár- mester világosította meg. A szakbizottság a napiren­den volt kérdések fölött a holnapi közgyűléshez a kö­vetkező javaslatokat terjeszti be : 1. Amennyiben a belügyminiszter megengedte, hogy a város a felső kereskedelmi iskolát saját ke­zelésébe átvegye, javasolja a szakbizottság, hogy esen iskola igazgatójául a közgyűlés Dunay Sándort, az intézet mai vezetőjét válassza meg; őt, mint igy vá­rosi alkalmazottat a községi adó fizetése alul mentse fel és az iskola javainak átvételére küldjön ki leltá­rozó bizottságot. 2. A vármegyei lóverseny-egyletnek 1908. évre 800 K-t versenydijul megszavazni ajánl. Ez az összeg már be is van illesztve a költségvetésbe. 3. A polgári fiúiskola felállításának tervét, úgy, amint azt a polgármester kidolgozta és amiként a múlt számunkban ismertettük, elfogadásra ajánlja. 4. A róm. kath. segédlelkószek fizetését január 1-töl évenkint ós fejenkint 1200 koronában javasolja megállapítani, úgy azonban, hogy a kegyúri jog vég­leges rendezésénél ez az összeg beszámítás tárgyát nem képezheti. 5. A levéltárnok évi fizetését 2200 K-röl 2400-ra kéri felemeltetni. Amennyiben a fizetósrendezés csak egységes lehet, az egyedüli kérelmekkel a szakbizott­ság nem foglalkozik. 6. Hosszú vita indult meg a vadászati jog bér­beadása felett. Bartha Kálmán gazdasági tanácsos a saját feltételeit védelmezte; Pethő György jószágigaz­gató a kisebb vadászati területek felállítása mellett érvelt, mig Tankóczi Gyula főkapitány a jelenlegi va­dásztársulat érdekeit képviselte. Végre is egy órai essmecsere után Fogaraú Sándor és érdektársai ké­relmének a szakbizottság helyt adott; a Csaba Ador­ján főszolgabíróval ló20 K-ban árverésen kötött bór­i letet megsemmisítette s uj feltételek alapján újabb árverés tartását javasolja. 7. A kültelki állami iskolák pincéinek vizmente- sitése iránti ügyet a tanácsnak visszaadta, hogy azt a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel intézze el. 8. A Kossuth-kerti vízvezeték tovább építésére, hogy az locsolásra és a tó vizének kicserélésére is alkalmas legyen, a cselekvő hátralék terhére3919 K-t véleményez megszavazásra. 9. Javasolja, hogy a közgyűlés a 334 hold Pa- get-féle avasi erdő faállományát holdankint 180 ko­ronájával vásárolja meg, Az erdőtalaj csak később válik eladóvá. 10. A hatósági cselódszerző intézet felállítását a főkapitány tervei szerint véleményezi. 11. A feloszlott orvos- ós gyógyszerész egylet vagyonának kezelése ügyében a belügyminiszter régi álláspontjából nem enged, vagyis kivánja, hogy azért a város vállalja el a felelősséget. Erre viszont a szak- bizottság nem hajlandó. adja s köteles arról gondoskodni,-hogy a cse­lédnek vasárnapokon és a cseléd sátoros ünnepein munkaszünete legyen s időről-időre saját hitfele- kezete délelőtti istententiszteletében részt ve­hessen. A fegyvergyakorlatra bevonuló cseléd bé­rét levonni nem szabad. A cseléd gyermekei után az elemi iskolai beiratási és tandijat a gazda fizeti. A gazda a cselédet megdorgálhatja, de pénzbírsággal nem sújthatja. Ha a cseléd meghal, a szerződés nyomban megszűnik, de köteles a gazda az éves cseléd családját az elhalálozás napjától egy hónapig a lakásban meghagyni s a családnak minden levonás nélkül annyit kiadni, amennyi a cse­lédnek egy hónapra járt. A gazda halálával a szerződés nem szűnik meg. Egy hónapi felmondással úgy a gazda, mint a cseléd bármikor megszüntetheti a szer­ződést. A kamatláb. Verslábaim szörnyümódon Sántítanak kétről-hétre . . . A kamatláb rosszban sántít: Emelkedik hatról hétre. Máma még csak hatról hétre, Holnap Ián már hétről nyolcra; Holnapután ott sem áll meg, Vágyik egyre nagyobb polcra. Vágyik egyre nagyobb polcra; Érheteílen magaslatra. S a kamatláb erős egy láb, Mint a versláb, nem oly gyatra S ahogy nézzük én, ti, ő, mi A felszálló kamatlábat — Felhők ülnek homlokunkra És a szemünk könybe lábbad. Mert jaj, mennél erősebb lesz A kamatnak lába nálunk — Annál gyöngébe lesz az a láb, Az a láb, amely’ken állunk. Karc. — A Széchenyi Társulat 25.-ik évi fennállását, amint már irtuk, ünnepi közgyűléssel fogja megülni. Ez a jövő évi január első felében lesz s tervezete a következő : I. Elnöki megnyitó, dr. Boromisza Tibor nap alatt, amit a Tátrában töltöttem, annyit másztam hegynek fel, begyről le, amennyit máskor az ország­úton haladva csak ritkán tettem meg és daeára ezen nagy kirándulásoknak, egyszer sem éreztem esténkint valamely nagyobb kimerültséget. Ennek oka szerintem egyrészt a Tátrának a poros országutakétól merően elütő tiszta, azaz pormentes levegője, amely nem unotti, hanem ellenkezőleg folyton élvezelesebbé teszi a továbbmenetelt, másrészt pedig a látnivalóknak gazdag és szinte kápráztató és lenyűgöző panorámája, amely majdnem minden lépésnél uj meg uj képben tárul a kiránduló szemei elé. Már a Tátrában eltöltött első napom is elég em­lékezetes volt látnivalókban és tapasztalatokban. Mivel rövid idő alatt sokat akartam látni, úgy határoztam, hogy felülről lefelé nézem meg a Tátrát, megkezdve annak legészakibb pontjánál, Barlangligetnél és befe­jezve a Csorbatónál. Kézsmárkról reggel elindulva Barlangligetre 9 órakor délelőtt érkeztem meg. A kies üdülőhelyen nem sokáig, mindössze egy órát időztem, megnézve ez alatt annak legfőbb nevezetességét, a bélai csepkőbarlangot is. Rendkívül érdekes egy ilyen csepkőbarlang. Már maga a benne uralkodó téli bideg, amely még a tátrai enyhe levegő után is csodálatosan hat az emberre, a esepkövekből kialakult furcsábbnál- furcsább emberi és állati alakzatok, végre a barlan­gon misztikus csobogással, szinte ritmikus csörtetéssel keresztűlkigyózó patak : olyan különös, alvilági han­gulatba ringatják az embert. Csak az a jó benne, hogy ebből a szép alvilágból nemsokára ki lehet, sőt a vezető parancsszavára ki kell jönni, bogy azután a felvilágban még ennél is szebb látványokban, a Tát­rának ezerféle változatos látnivalójában gyönyörköd­hessünk. — És én gyönyörködtem is Tiz órakor elindultam a Tátrának egyik legszebb tavát, a „Zöldtavat“ meg­nézni. A Zöldtó nemcsak szépségénél és könnyen hozzáférhető voltánál fogva vonzza oda a tátralátoga- tók nagy seregét, hanem különösen azért, mert onnan Barlangliget felől oly lassú emelkedéssel visz fel a a jó ápolásra valló hegyi ösvény a tóhoz, hogy da­cára a 777 méternyi magasságnak, amely köztük van, az odamenetel nem is egyéb egy szép sétánál. Kü­lönösen az utak és a mindenütt feltalálható pontos utjelzések kitűnőek, nemcsak itt, hanem az egész Tát­rában és tökéletességükkel mintegy technikai kiegé­szítőjét képezik a természettől nyújtott remek látvá­nyoknak Ezek által válik aztán lehetővé, hogy a ve- ! szedelmesebb csúcsoktól eltekintve, ma már a Tátrá­nak minden szép helyére el lehet vezető nélkül menni. Természetesen én'is igy mentem. Mert ha utamra és kirándulásomra egy-egy vezetőt fogadtam volnaj hát — tekintve, hogy még jó nagy ut volt előttem a Tálra után is — jó sok pénzembe került volna a tu- ristáskodás. Már pedig szerintem az igazi turistásko- dás csak úgy ér valamit, ha nincs meg az embernek hozzá minden kényelme. (Ebben különbeu találkozom Petőfi nézetével, aki egy szép vidéken járva, igy zengi el érzelmeit: „Mint dagad keblem és erszényem mint lapu Mert csak igy, ha némelykor szükséget szen­ved, ,het szert a az ember sok látnivalón kívül egy sokat érő tapasztalatra, az önálló gondolkozásra és önsegitségre Ez az önállóságra való jutás azonban, amint tapasztaltam, eleinte bizonyos határozatlansággal jár. Mert dacára a jó jelzésnek, mégis megtörténik és velem is megtörtént, hogy az egy ideig jól vezető ösvény egyszerre eltűnik, s akkor az ember el kezd ketségeskedni s mivel itt ritkán akad valaki, aki útbaigazítsa, már azon van az utas, hogy visszafor­ségeinkre, az őszi és téli idényre rendelt ösz- szes férfi-, női-, gyermekcipők- és csizmák ..- -- -------- :..... 1 . ci pő - áruházában Kazinczy-utca = = Wallon-ház. Különösen felhívjuk a hölgyközönseg figyelmét újdonságainkra, a világhírű V. L. Duaglesg amerikai gyártmányú különleges- mely egyedüli raktárunk olcsó es szolid kiszolgálásról biztosítva, maradtunk kiváló tisztelettel GRÜNFELD TESTVÉREK.

Next

/
Thumbnails
Contents