Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)

1907-11-03 / 88. szám

2-ik oldal. S Z A T M Á R -NÉ M E T I. Siatmár, 1807. november 3. Vajay Károly polgármester nagy vonásokban vázol­ván a közös konyha előnyeit, az értekezletet meg­nyitja. Tankóczi Gyula főkapitány eddigi szives után­járásáért és buzgalmáért köszönetét mond s indítvá­nyoz a polgármesternek, s egyúttal őt elnökül s Pe­rmet Ágoston tanácsjegyzőt jegyzőül ajánlja. (Elfo­gadták). Ezután Tankóczi megismertette a temesvári minta után a közös konyha alapszabályait és keze­lési szabályzatát. Ezekből a közönség tájékoztatása végett kiemeljük a következőket : A közös konyha, mint önsegélyző társaság kor­látolt felelősségű szövetkezetét képez. A szövetkezet célja az, hogy minden tőkegyűjtés kizárásával, tagjainak, a szövetkezet által befizetendő öszzegen felállítandó konyhában közeg élelmezést nyújtson. A szövetkezetnek egyénileg meghatározott tag­száma nincs, hanem minden tagnak annyi üzletrésze van a szövetkezetben, ahány egész ebéd és vacsora, illetőleg csak egész ebédadag ételt jegyzett. A szö­vetkezeti üzletrészek száma korlátlan. A szövetkezet annyi konyhát állít fel, ahány a tagok élelmezéséhez a házias jelleg veszélyeztetése nélkül szükséges. Egy konyha felállításához legalább 60 egész ételadag jegyzése kell. A tagok az alapszabályokat éa kezelési szabály­zatot magukra nézve nyilatkozatban kötelezőnek el­ismerik. A felszerelési dij egyszersmindenkorra egész adagonként 25 korona, féladagonként pedig 12 ko róna 50 fillér. Az, aki csak ebéd vagy csak fél ebédadagot je­gyez, felszerelési díjban szintén 25 koronát, illetőleg 12 korona 50 fillért fizet. Ezen felszerelési dijakon kívül fizet minden tag havonkint minden hó 3-ikán a szövetkezet részére általa jegyzett minden egész adag után 70 koronát, féladag után 35 koronái; csupán ebéd adag után 50 koronát és végre félebédadag után 25 koronát, mely dijak a szükséghez képest felemelhetők vagy leszállit- hathatók. Amennyiben a szövetkezet több konyhát állít fel, minden konyha részére 3 tagú, külön gazdasági felügyelő bizottságot választ a választmány, amely teendőit a legközelebbi közgyűlésig végzi. Az elköltöző tag kilépését 15 nappal előbb kö­teles Írásban bejelenteni, amely bejelentés azonban csak minden hő 1-én és 15-én történhetik. A szövetkezet közegei a) elnök és hely ttes el­nök; b) a közgyűlés; c) a választmány; d) az igazga­tóság; e) a felügyelőbizottság; f) titkár; g) ügyész. A választmány 6 rendes és 12 póttagból áll; ezen szám azonban fel is emelhető. A választmány látja el az igazgatóságot utasításokkal és ennek tény­kedésére ellenőrzőleg felügyel. Az igazgatóság 3—12 tagból áll. Ez gondosko­dik arról, hogy a közös konyha kezelési utasítása pontosan betartassák; ügyel a kezelés minden ágára, a gazda összes ténykedéseire, ennek számadásait s az őrizetére bízott raktárt és egyéb készletet bármikor felülvizsgálja. Az elnök, az elnökhelyettes és az igazgatóság fogadja fel s bocsátja el a gazdát és a főszakácsot; ugyancsak ő birália felül a heti étlapot. A felügyelő bizottság 3 tagból áll, kik a számadást és a mérleget vizsgálják felül. Az étkezés áll délben 3 vagy 4 tál ételből, úgy­mint leves, főtt marhahús, pecsenye vagy főzelék fel­téttel és tészta, a megfelelő mellékétkekkel, mindig idényszerűen. A vacsora áll pecsenyéből és tésztából vagy más megfelelő mellékételből, mindig idénysze­rűen. A tálalás ideje hétköznapokon délben 12—2 óráig, este 7—8 óráig; vasár- és ünnepnapokon déli 12—1 óráig. Vasárnap este csupán hideg ételek vannak, me­lyeket a tagok a déli ebéddel együtt vitetnek haza. Egy egész adag két felnőtt személy és egy cse­léd élelmezésére szolgál. Az étlapot egy héttel előre a gazda és szakácsnő állítja össze. Egy egész ebéd és vacsorából álló adag napi ellenértéke 2 korona 34 fillér; fél ebéd és vacsorá­ból álló adag napi ellenértéke 1 korona 17 fillér; csak egész ebéd napi ellenőriébe 1 korona 67 fillér; fél ebéd napi ellenértéke 83 fillér; csak egész vacsora adag napi ellenértéke 34 fillér. Magánosok a közös konyhával kapcsolatos ét­kezőben is ehetnek. A tárgyhoz eszmecsere alakjában hozzászóltak ifj. Jákó Sándor, Csomay Imre és dr. Tanódy Márton. Miután a közös konyha létesítése ellen senki nem szólott, az elnöklő polgármester kimondta a ha­tározatot, hogy azt 1908. évi január 1-én felállítják. Az aláírási iveket az egyes hivatalokhoz elküldik és a városi jegyzői hivatalban kiteszik. Az aláírási ivek beérkezése után a polgármester az alakuló gyűlést összehívja. (Magán az értekezleten megjelentek 45 ételadagot írtak alá és igy a közös konyha megala­kuljak tekinthető). HÍREK. — Meghívó. A szatmárnémeti függetlenségi és 48-as párt és a „függetlenségi kör« tagjait 1907. évi november 3-án, vasárnap délután 3 órakor tartandó értekezletre a függetlenségi kör helyiségébe tisztelettel meghívom Tárgy; a városi közgyűlésbe 21 bizotts. tag kijelölése és megválasztása iránt intézkedés. Esetleges indítványok tárgyalása. tSzatmár, 1907. okt. 31-én. — Csomay Imre ügyvéd, a párt és a kör elnöke. — Egyesületi közgyűlés. A Lorántffy Zsuzsánna egyesület októbea 3í-én Domakidy István elnök ve­zetése alatt közgyűlést tartott, melyen elnöknőnek egyhangúlag megválasztották Kölcsey Gáborné úrnőt; titkárul dr. Vájná Géza és jegyzőül dr. Veréczy Ernő ügyvédeket. — Helyőrség változás. Az 5-ik közös gyalog­ezrednek Egerben és Boszniában állomásozó zászló­aljait Eperjesre, Iglóra és Kisszebenbe helyezik át. így írják ezt a fővárosi lapok, azonban itt a helyőr­ségben erről mit sem tudnak. — Eljegyzés. Dr. Vájná Géza * szatmári ügyvéd október 27-én eljegyezte Biki Kornélia kisasszonyt, Biki Károly ref. esperes-lelkész leányát. — Esküvő. Papp Aurél kir. kath. főgimnáziumi tanár november 10-én tartja esküvőjét Madzsar Irénke kisasszonynyal, Madzsar János takarékpénztári pénztáros leányával. — Fenntartó testületi közgyűlés. A helybeli ref. főgimnázium fenlartó testületé Kölcsey János elnöklete alatt közgyűlést tartott, melyen letárgyalták és elfo­gadták az 1906. és 1907. iskolai évekről az igazgatói jelentést; az ezen évekről szóló számadásokra vonat­kozó jelentést és az 1907. s 1908. éveket illető költség­előirányzatot. — Közegészségügy. A lefolyt október hónapban hevenyfertőző bajokban megbetegült összesen 58 egyén és pedig hagymázban 18, vörhenyben 37, kanyaróban 2, roncsoló toroklobban 1. Ezek közül meghalt 14, gyógykezelés alatt maradt 27, meggyógyult 17. A járvány tartama alatt azt az érdekes megfigyelést tettük, bogy más betegségekben az emderek sokkal kevesebben haltak meg, mint egyébkor. — Honvédségi előléptetések A m. kir, 12-ik honvéd-gyalogezredben őfelsége a király kinevezte Bar- kóczy Ferenc és Tanárky Béla őrnagyokatt alezzre- desekké, Herszényi László és Bőhtn Miklós II. oszt századosokat I. oszt. századosokáá; Schneider József főhadnagy-kezelőtisztet százados-kezelőtisztté, Halász Cipót hadnagy-kezelőtisztet főhadnagy-kezelőtiszttó és Fehér Illés hadapród-tiszthelyettest hadnaggyá. — C8endör8égi kinevezés, őfelsége a király Kürthy Emil csendőr-tiszthelyettest, városunk fiát cseudőrhadnagyá nevezte ki. — Nincs előléptetés. Közös házi ezredünkben és az államvasutak szatmári tisztviselői közt november­ben nem történt olőléptetés. — Katonai eskü. Közös helyőrségünk póttarta­lékosai november 1-én, a hid.mtuli barakk előtt tet­tek le a katonai esküt. Az eskümintát magyar nyel­ven Elsztner István főhadnagy, románul pedig Mayer Ferenc hadnagy olvasták föl. A tábori mise a kedve­zőtlen időjárás miatt elmaradt. — Lorántffy Zsuzsánna estély. Ezen egyesület október 31-én a ref. főgimnázium tornacsarnokában tar­totta most első estélyét. Az iparos dalárda megnyitó éneke oz . .. Ó, nekem nagyon sok nyavalyához van haj­lamom. — Ugyan, ne képzelődj ! Hisz olyan színben vagy, mint egy ősember. — A látszat csal. Sok olyan betegség van, mely­nél a beteg pompás szint visel. Példának okáért: a tüdőbaj. Szabó a fülére tette a ceruzát : — Csak nem gondolod, hogy . . . — Azt hiszem : hajlamom van hozzá. Egy nagy- néném a tavaly tüdővészben halt meg. Könnyen le­hetséges, hogy átöröklés révén én is . .. — Menj már. Az átöröklés olyan probléma, mely- lyel az orvosok vannak a legkevésbé tisztában. — Ó én nagyon félek a tüdővésztől. Felek, hogy immár nem csak hajlamom van hozzá. — Ugyan nó 1 — Az aggodalmam jogos. A minap az utcán me­net köptem egyet és láttam, hogy a köpetem pirosas. Bizonyára véres volt. — Csak gyanítod ? Képzelődtél. — Azt a köpést akkor vagy egy félóráig keres­tem a földön; gyufát is gyújtottam, mert alkonyodott épp, de nem találtam sehol. Belevegyült a porba. De azóta olyan nyugtalan vagyok. — Mondtam, hogy képzelődtél. A köpés azért látszott pirosnak, mert az alkony ilyen színűre fes­tette. Fehér a fejét rázta : — Nem, — szólott — engem nem győzöl meg. Nékem bizonyítékaim vannak. Emlékszel, a télen mi­lyen különösen köhögtem ? — Nem emlékszem ugyan, de gyanítom ;ugy köhögtél mint én, vagy mint más halandó, aki meg van hülve. — Tévedsz. Én másképen köhögtem. Csúnyán, tompán, rekedten, hörögve. Szabó kezdte unni a diskurzust. Neki ma min­denáron ki kell másznia a restánciából a ez a Fehér csak hátráltatja az ő ostoba rögeszméivel. — Akkor neked nem annyim a tüdővészhez van hajlamod, — szólott irónikusan — mint inkább a mell­vagy gégebajhoz. Fehér nem értette meg az iróniát. — Igazad lehet — szólt elgondolkozva — haj- 1 lamom van ezekhez. Különösen a gégebajhoz. Nagyon gyakran van torokfájdalmam. S a mandulám, ó hány­szor dagad meg évente. Bizony többen mondták már, hogy operáltatnom kellene a mandulámat. — No és ? — Félek az operációtól. Ha csak rágondolok is : erős szívdobogásom van. Hátha még végig kellene szenvednem az izgalmai. Az igazat megvallva, szívba­jos vagyok. Ha például Gyukics ur rám kiált : egy óráig is dobog a szivem. Ilyenkor a tollat sem va­gyok képes a kezembe venni, mert minden poreikám remeg. — S mióta van ez a bajod — kérdé Szabó gú­nyos célzással f — Azt hiszem : velemszületelt. De csak tavaly óta tudok róla. Amióta egy nagybácsim szivszélhü- désben meghalt, — Ahá, az átöröklés - elmélet ! — Te, rettenetes valami lehet szivszélhüdésben meghalni. Az ember még ebben a percben mozog, gondolkodik, tervez, s a másik percben jaj, elnyúlik és földdé válik, őszintén szólva, ettől a haláltól félek a leginkább. — Pedig biztosíthatlak — szólott Szabó palás­tolt iróniával — hogy ágyban párnák közt fogsz meghalni. — No, az se nagyon kellemes. Pláne, akinek kilátása van, hogy hosszas betegségben fog senyvedni, sorvadni, gyötrődni. Akinek hajlama van a. .. — A májbajhoz, — vágott közbe Szabó nevetve. — A májbajhoz ? Nekem hajlamom ? Mondd, miből következteted ? — kérdezte Fehér elrémült képpel. — Sejtem, — felelte Szabó. — Mert ezt még nem említetted . . . Hahatra 1 Hallod, komikus egy alak vagy te avval a sok elképzelt nyavalyáddal. S levette füléről a ceruzát és nevető szájjal kezdé a számolást : — Hét meg kilenc tizenhat. .. huszonhárom . . . huszonkilenc . . . harminchét. .. negyvenkettő . . . Fehért sértette, hogy kinevelik. Szerette volna gúnnyal visszafizetni a gúnyt. De, mert nem volt a gyors replika embere hallgatott. ségoinkre, az őszi és téli idényre rendelt ösz- szes férfi-, női-, gyermekcipők- és csizmák . . ■: , . ....... ci pő - áruházában Kazinczy-utca = = Wallon-ház. Különösen felhívjuk a hölgyközönseg figyelmét újdonságainkra, a világhírű V. L. Duaglesg amerikai gyártmányú különleges- mely egyedüli raktárunk olcsó és szolid kiszolgálásról biztosítva, maradtunk kiváló tisztelettel GRÜNFELD TESTVÉREK.

Next

/
Thumbnails
Contents