Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)
1907-08-28 / 69. szám
XI. évfolyam. Szatmár, I9Q7. augusztus 28. Szerda. \ st 2 \ V» m jj -r. >-íf. V' ■ • ■ FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NÉKIETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára !Q fillér. ItAPVEZÉR: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. SZERKESZTŐ: FERENCY JÁNOS. SZERKESZT0SÉ6 ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-atca 1#. ===== Telefon-szóm 80.== Mindennemű dijak Szatmáran, a kiadóhivatalban fizetendők. A városok hivatása. Városaink túl vannak terhelve. Ezt tudjuk mindnyájan. Ezt halljuk, ezt olvassuk napról- napra. A legszükségesebb kiadásra sem kerül már fedezet. Az állam segélyezését várjuk, mint megváltó angyalt. Helyes. Az államnak kötelessége a városokat segélyezni, őket az állami teendők ellátásáért kárpótolni. Csakhogy az állam a városokéval közös bajban szenved : kevés a — pénze. A városokkal szemben fennálló kötelezettségének tehát — legalább egyelőre — megfelelni nem tud. Az államsegélyre tétlenül várni, a városok további fejlődését ettől a kétséges segélytől iüggővé tenni tehát nem lehet, nem szabad. A városoknak önerejükből kell jelenlegi tarthatatlan helyzetükből kibontakozniok. Keresni kell olyan módozatokat, olyan eszközöket, melyek segélyével a városok jövedelemhez juthatnak a nélkül, hogy a polgárok terheit növeljék. Sokan a községi takarékpénztárakban látják a közjövedelmek fokozására alkalmas intézményt. Ezzel azonban már elkéstünk. A jelenlegi viszonyok között, annyi jóhirnevü és nagy vagyonnal rendelkező pénzintézet mellett, pusztán pénzügyietekből a községi taka- rézpénztárak valami nagy jövedelmezőségére számítani nem lehet. Kutassunk tehát másfelé. Csak nemrégiben országos mozgalom indult meg a magyar ipar támogatása, fejlesztése érdekében. Lelkesen lüztük ki a tulipánt valamennyien. És ennek a lelkesedésnek eredménye ? Ugyanannyi, vagy talán még több külföldi áru jött be hozzánk most, mint azelőtt. Oka pedig ennek az, hogy még töméntelen sok azon iparcikkek száma, melyek idehaza egyáltalán nem készülnek, vagy ha készülnek is, tökéletlenek. Első feladatunk tehát az, hogy mindazt, a mire szükség van, idehaza magunk készítsük. Mielőtt a külföldi iparcikkeket bojkott alá helyezzük, létesítsünk iparvállatokat, melyek az eddig külföldről behozott cikkeket éppen oly jól és éppen olyan olcsón itthon készítik el. Külföldön a nagy urak, a magánosok fektették vagyonukat iparvállalatokba és óriási jövedelemre tettek szert. Nálunk erre hiába várunk — ezt az eddigi tapasztalatok eléggé mutatják. Álljanak tehát elő » városok. Álljanak az élére a magyar ipar megteremtésére irányuló akciónak nem szavakkal, — ebből már elég volt — hanem tettekkel. Alapítsanak gyárakat saját maguk. Ne várjanak, mig külföldiek jönnek be hozzánk gyárakat alapítani óriási állami és városi szubvenció mellett. Tartsuk meg ezt a szubvenciót magunknak. És azt a hasznot, a | mit a külföldi gyáros zsebrerak és a külföldön elkölt, azt szintén tartsuk meg magunknak. Ha a városoknak ninc3 pénzük a gyárala- I pitáshoz, van hitelük, feltétlen hitelük, nagy j hitelük. Ez egyik óriási előnye a városok, na- j gyobb iparvállalatok létesítésénél magánosokkal vagy társulatokkal szemben. Fogyasztó közönség pedig maga az egész ország. Ne keljenek egymással versenyre egymás kárára az egyes városok, hanem szövetkezzenek az előállítandó iparcikkek tekintetében. Egymásnak pedig feltétlenül biztosítsák a piacot. Közgazdasági életünknek minő óriási átalakulása várható ettől. A sok millió, a mely most évről-évre külföldre vándorol, itthon marad. Az ezer és ezer munkás, ki munkahiányában Amerikában kénytelen uj hazát keresni, itthon talál munkát. A közjóiét emelkedik és a városok jövedelemhez jutnak, olyan jövedelemhez, mely nem az adózó polgárok filléreiből kerül ki. Lesz pénz mindarra, a mire kell Módjukban lesz a városoknak, hogy valóban városokká, a tudomány, művészet, ipar és kereskedelem gócpontjaivá váljanak. Ne ijedjünk meg az iparvállalatok létesítésének nehézségeitől, azok mind leküzdhetők. Magyarországot gyarmatiságából kiragadni, ez a városok hivatása. T A R O A. A hangulat kereső. — Tréfás monológ. — Irta ; Rádius. Az ilőadó fiatal poétát ábrázol, hosszú fürtökkel, meglehetősen kopott öltözetben (foltos nadrág.) Művész csokorra kötött nyakkendő és egyéb költői rek- vizitumok. A belépésnél egy öreg rongyos köcsög kalap skatulya a kezében, s benne csupán egy rózsaszínű levélke. A szereplő úgy vegye ki a levelet a skatulyából, hogy a közönség okvetlen meglássa, hogy más nincs benne. „Ebben a kis rezeda illatú levélkében azt Írja az ideálom, hogy én amolyan hétköznapi udvarló vagyok, olyan tucatember, mint sok-sok, kik a prózai világ határát nem tudják túl lépni, kik maguk filiszter módjuk szerint igen jól érzik magukat! (Indulatosan.) Hőt nem borzasztó ez? Nem fájhat ez egy lángoló keblű, szerető szeladonnak, egy olyannak, mint én, ki megvetem a semmiséget és csak a lényeget imádom, igen a lényeget, őt a bálványt, minden légies elgondolás nélkül. (Érzékenyen.) Oh! csak benne, egyedül benne telik a gyönyörűségem! Imádom a napot, a holdat, a vizeket, miattad lettenLcsillagvizsgáló, természetbúvár. És mégis azt panaszolja, hozzá milyen égiháboru hangon, hogy én semmi vagyok, nincs egy szép, egy színes szavam se hozzá, nem irok neki költői epistolákat, melyek miatt majd ki ég a szeme — oh, jaj! csak az ki ne égjen! — (félre) a szégyentől a barátnői előtt, kik közzül mindegyiknek egy-egy vérbeli hamisítatlan poéta gyerek udvarol. Azokhoz elszáll ameny- nyei angyal, vagy ők szállnak fel ahhoz, vagy nem tudom, hogy van, csakhogy azokhoz valódi lánggal — nem görög tűz — verseket Írnak, telítve hótiszta, szüzszerelemmel, ábránddal, észbontó, tüneményes akkordokkal. Ezeket sírja az édes és végül még megtoldja azzal, hogy ő ezt nem tűri, bármi történjék is, ergo megparancsolja szigorúan, hogy két hót múlva én is verssel állítsak be hozzá, különben fel is ut, le is ut lesz nekem. Oh ! Az édes, a kedves elfelejtette, hogy közép ut is van, máskép azt is említette volna, (fájdalommal.) Jaj nekem I (Vékony hangon.) Ide-oda vagyok ! Hát ne üssön ki rajtam a 40 fokos láz, vagy talán jobb volna, ha nyakszirtmerevedést kapnék ? (Bambán.) Nem tudom, melyik volna egészségesebb, talán mindakettő! (Jajgatva.) Minek is élek, mikor nem tudok verset írni, mikor annyit sem értek hozzá, mint a cigány a harang Öntéshez. Azt hiszem, pénzt inkább tudok költeni, mint verset. (Elbeszélve.) Én egy csöppet se lettem kőltőileg nevelve, édes jó anyám nem dalolt a bölcsőm felett, mert dajkám volt. ö dalolt az igaz. most is a fülembe cseng, azaz recseg az ő bájos, melodikus, rekedt konyha hangja, de ezt ke- vésbbé gondoltam költőiesnek. Az édes apám meg, hogy ifjú levék, nem mondta, hogy légy fiam költő és nem is lettem, (dacosan) és nem is lennék / (szerényen) azaz leszek, mert Ő, az isteni lény úgy akarja. Csak legalább ne irta volna, hogy hétköznapi udvarló vagyok, vagy talán vasárnap más szokott neki udva- rolgi ? Hah ! most már a féltékenység is kínoz ! Hát igen, fogok írni verset, kedves kisasszony. (Végig néz magán.) Már ruhám volna is hozzé, elég költőies, mi ? (A mutató ujját a nadrág foltjára teszi.) Az utcán sikerült egy költői fognom, ki nagy rábeszélés után ruhát cserélt velem és mert adtam neki 20 koronát, hát még a 200 koronás rókaprémes bundámat is magára hagyta huzni, hogy a plédjét nekem adhassa Szegény poéta, valószinüleg ma keresett először pénzt a költészetéből; úgy meglátszott rajta. A jámborral mindent cseréltünk, csak gyomrot nem. Hogy Írhatnék én verset teli gyomorral? Nem megy, nem és nem ! Lakást is kéne változtatni, de hogy cseréljem fel a mostani sikamlós parkett, szolimával terített hálószobámat, a nyirkosföldü, pené- rzagu padlás szobával. A fogam versenyt vacogna az .,gár cincogásával. Oh. Istenem, miért nem születtem annak, miért kell verset Írnom. (Töprengve.) Csak legalább tudnám már elkezdeni. (Élénken.) Ahá ! már tudom, ihlet és hangulat kell hozzá; ha ezt a keltőt összefűzöm, lesz belőle vers. (Ujjongva.) Végre megvan, hála neked V' t^zámtalan hála és elismerő nyilatkozat bizonyítja, hogy a csúz- és kömény-balzsam biztosan ható szer fog- és fejfájás, rheuma, köszvény, csúz és idegfájdalmak, oidaíszurás, inak és izmok merevsége ellen. Egy fitrey ára £ &&&TŰK LáSüLŐ drogueriájában és bármely gyógyszertárba!. 6 koronás megrendeléseket a pénz előleges b eküldése mellett bérmentesen szállít a készitő: FRIED SÁNDOR ÖcB. és kJr.fenség• József Foherceg'-hez cimzett gyógyszertár budapest—Rákospalota. mm
