Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)

1907-08-22 / 67. szám

Szatmár, 1907. augusztus 2 2 3-ik oldai hordó igy nem kénytelen az emeletre mászkálni, ha­nem csak a megfelelő rekeszbe dobja a leveleket, a honnan azután a rekesz tulajdonosa a nála levő kulcs segítségével kiveheti. Ennek a szekrénynek alkalma­zása több előnynyel jár. A levélhordó nem hordja magával házról-házra a fertőző betegségeket, a levél tulajdonosa pedig az élkallódás veszélye nélkül egye­nesen kézhez kapja a leveleket. — Üstökös. Reggeli fél háromkor már magasan áll a keleti égboltozaton a Fiastyuk ismert csillagké­pe. Lefelé és balra tőle egy fényes vöröses csillag az Aldebarah látható, két egymáshoz igen közel kis csil­lag van tőle jobbra. Az Aldebarantól balra és lefelé mintegy másfélszer annyira, mint az Aldebaran a Fiastyuktól, van egy üstökös. Fénye bár elég gyenge, mégis a legerősebb mindazoké között, amelyek az utóbbi 20 évben az északi földgömbön láthatók vol­tak. Tiszta időben szabad szemmel is jól látható, mag­va sárgás, harmadrendű csillag fényével bir fehéresebb jobbra és lefelé irányul. — Az állatorvosok, mint — nópoktatók. Mint­hogy a ragadós száj- és körömfájás az országban is­mét terjeskedni kezd, a földmivelésügyi kormány a nyavalya tovább terjedésének meggátlására a legszi­gorúbb rendszabályokat alkalmazta. Terjedelmes ren­deletét megküldötte az összes törvényhatóságoknak, A miniszter rendeletében különösen hangsúlyozza, hogy úgy a hatóságok, mint a m. kir. állatorvosok» világosítsák fel a közönséget a betegség nagy jelentő­sége felől, tanítsák ki, miként védekezzék a betegsé­gek ellen. — A nemzetközi baromfikiállitás. A folyó év november 28-ától december hó 1-éig Budapesten tar­tandó nemzetközi baromfikiállitás részletes tervezeté­vel most készült el a kiállítást rendező Baromfitenyész- j tők Országos Egyesülete. A kiállítás 8 főcsoportra oszlik s ennek keretében ki lehet állítani : 1. vala­mennyi tyukfajlát, gyöngytyukokat, pulykákat, ludfaj- tákat, kacsafajtákat s mindezek keresztezéseit; 2. leölt baromfit; 3. baromfi- és házinyul-termékeket; 4. ga­lambokat; 5. házinyulakat; 6. takarmányt; 7. szakiro­dalmi dolgokat, festményeket, preparátumokat; 8 te­nyésztési segédeszközöket. A bejelentési határidőt a rendező bizottság november hó 5-ére tűzte ki, a be­jelentett tárgyakat pedig november 25-éig kell bekül­deni a városligeti iparcsarnokba, melynek összes he­lyiségei szolgálnak a kiállítás céljaira. A szállítási költség a kiállítót terheli. A beküldött állatokat no­vember 25-én bírálják meg, a bíráló bizottság tagjaiul a rendező egyesület a kontinens legkiválób szakértőit kérte fel. A kiválóbb állatok jutalmazására a bizott­ságnak nagyszámú állami, egyesületi arany-, ezüst­ös bronz-érem oklevél, tiszteletdij és pénzdíj áll ren- • delkezésére. A kiállítás az eddigiek után ítélve a leg- ! nagyobbszabásu lesz e nemben s a legelső alkalom a | folyton fejlődő magyar baromfitenyésztésnek a külföl- j dével való összehasonlítására. Jelentőségét emeli az j is, hogy a kiállítás védőségét Auguszta főhercegasz- j szony vállalta el, diszelnökségét pedig Darányi, föld- i mivelésügyi miniszter. — A dohányfüst hatása. Annyi minden rosszat beszéltek össsze-vissza a dohányzásról, hogy egyszer igazán már jót is lehet róla mondani, hisz már a legelemibb igazság is megkívánja ezt. Mérges anyaga ugyanis nemcsak az emberi szervezetre hatnak kár­tékonyán, hanem azokra a haszontalan lényecskékre is, melyeket bacillus néven magunkban hordunk. Mi­után a sok baktérium belélegzés utján jön a testünkre feltehető és egyébként is világos, hogy ,a dohányfüst érintkezésbe jön velük s ezeket megsemmisíti. Hogy ezt a kérdést közelebbről megismerjük, egy bécsi or­vostudós tüzesen foglalkozott vele és eredményeit a következőkben foglaljuk össze. A tudós egyes csöve­ket különféle bacillusokkal telitett s a csövet azután a dohányfüst hatásának tette ki. A difteritisz bacillu- saira a dohányfüst nagy mértékben hatott, amenyiben nem növekedtek tovább vagy csak nagyon csekély mértékben növekedtek. A tifuszbacillusokra gyakorolt hatása a dohányfüstnek már sokkal csekélyebb volt, de ezek növekedésére is károsan hatott. A gennybak­tériumokat ellenben a dohányfüst valósággal pusztítja úgy, hogy összesorvadnak, minthogy növekednének. A tudós abban foglalja össze tejtegeté&eit, hogy a dohányfüst a szájban levő baktériumok legbiztosabb kipusztitója. — Mitől félnek a gyermekek? Egy amerikai or­vos hosszú esztendőkön át foglalatoskodik ezzel a témával és 6000-nél több gyermeket figyelt meg. Azt tapasztalta, hogy elsősorban a menydörgés az, ami megrémíti az ijedős apróságokat. Másodsorban a hül­lők, az idegenek, a sötétség, a nagy tűz és végül a halál gondolata. Érdekes, hogy a nevezett dolgok ha­tása mind nagyobb lesz, még pedig a fiuknál 15 éves i a leányoknál 18 éves korukig. A legtöbb bűn e ré- J SZATMÁR-NÉ M F, T í. mitgetés körül az ostoba dajkák és a kevésbbé fel- világosodott szülők lelkét terheli. Pedig a gyermeke­ket sohasem szabad ijesztgetéssel nevelni. — Japáni furcsaságok. Egy német egyetemi ta­nár hosszabb munkát irt Japánról. A sok érdekes megfigyelésből érdekesek azok a tapasztalatai, ame­lyek azt bizonyítják, hogy Japánban nagyon sok az európaitól teljesen eltérő szokás dívik. Japánban pél­dául nem a gyümölcséért tenyésztik a cseresznyefát, hanem a virágáért és e célból leginkább arra töre­kednek, hogy mennél pompásabb cseresznyevilágokat termesszenek. Egye:s fafajtáknak különböző alakokat adnak. így a törpefenyők rendesen galambok alakját mutatják. A lovak fejjel a kapu felé állanak az istálló­ban és ezt nagyon logikusan akként magyarázzák, hogy ilyen módon könnyebben és gyorsabban lehet a lovakat az istállóból kivezetni. A házat oly módon építik, hogy először megépítik a faalkotmányt, a melyre a tetőt, rakják és ezután emelik a falakat. A japáni férfi mindig előbb megy a szobába és csak utána megy a felesége. Eső alkalmával a nő tartja a férfi fölé is az esernyőt. A japáni vendég mindig a gazdának ad borravalót és sohasem a szolga-zemély- zetnek. — A hasznos madarak. A mezőgazdaságra hasz­nos madarak védelme végett Párisban 1904 ben kö­tött nemzetközi egyezmény és függelékei alapján a földmivelésügyi miniszter a következő öt madárfajt veszi föl a mezőgazdaságra nézve hasznos és ennél­fogva oltalmazandó állatok közé: 1. Vörös vércse, Közönséges vércse, Szélverő, Széltapogató, Nyeritő. 2. Kék vércse, Hamvas vércse, Vereslábu vércse Szürke vércse, Paiavércse. 3. Fehérkörmü vércse, Sárgakörmü véres. 4 Fehér gólya, Közönséges gólya, Cakó, Eszterág, Gagó, Koszta 5. Fekete góiya, Barna gólya, Erdei gólya. — Bossin József gyógyszertárában egy gyakor­nokot hat vagy nyolc gymnasiumi osztályú végzett­séggel keresnek és fölvesznek. (x) A legolcsóbb óra és ékszer üzlet Kepes Dá­vid mű-órás és ékszerésznél, közvetlen a Színházzal szemben, nagy raktár mindennemű ékszerekben, órák­ban. Tajtéknemükben és látszerészi cikkekben — a legolcsóbb árak mellett. Minden óra javítás egy évi jótálásal csak 80 krajcár. (x) Felhívjuk a közönség figyelmét a „Szatmári Leszámítoló Bank“-nak lapunk mai számában közölt hirdetésére. (x) Olcsóbb lett a kávé. Arról legjobban meg­győződhetünk, Szatmár piacán, Pannónia szálloda mellett, Néhma kávékereskedőnél 3 kilós fosta cs, kuba kávét 3 Jrt. 60 krajcárért bérmentue utánvétellel küld. Pulin János — kőfaragó-mester és sirkő raktára----­S^ almúr, Teleki»«. 1. Szatmár, 1907. aug. hó. Y. C. Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy Szatmáron letelepedvén, egy dús berendezésű sirkő-raktárt rendeztem be. Raktáron tartok mindenféle fajta kiváló minőségű sírköveket, — s azokat a Ieg- jutányosabb árban bocsátom a t. közönség rendelkezésére. Több évi kőfaragó mesteri gyakorlatom folytán elvállalok bármilyen terv szerinti fe@- flssragői myralkáka'i, különösen épületek kőfaragói munkálatait és sírköveket eredeti rajz szerint, saját kőfaragó telepemen áilitok elő. A n. é. közönség szives pártfogását kérve, legszakavatottabb, pontos és szolid kiszolgá­lásról biztosítom, maradtam kiváló tisztelettel Pulin János kőfaragó-mester Boros Ádolf könyvnyomdájába és j == könyvkereskedésébe j 1—1 megfelelő előképzettséggel (1—2 gimn. i biró fiú díjazás mellett tanulóul felvétetik.! katschuk-vulkanit, aranylemezzel, áthidalások, (szájpadlás nélküli mfifogak), arany koronák, | csapos-fogak, tartós fogtömósek, ~v~:zzri~~ fe»£§ÍMi;gá@ fájáalo^i nélkül Dr. FODOR Operateur fogorvosi rendelő-intézetében Szatmáron, Hám János-u. 6. sz. a., (a színházzal szemben), i———~~ Rendelés: d e. 9-ffig, d n. '2— 0 Árverési hirdetmény. A vb. Kaufmann Bernát csenged volt ke­reskedő csődtömegéhez tartozó ingóságok a következő feltételek mellett értékesíttetnek : 1. A csenged üzlethelyiségben és pincében levő bolti áruk, amelyek a csődleltár 1—295, 301 —304, 311 és 312 tételszamai alatt 3324 K 40 fillér becsárral és 5015 K 85 fillér be­szerzési árral vannak felvéve. 2. A csenged üzlethelyiségben és pincében levő különböző bolti áruk, amelyek a csődlcl- tár 296—300, 313—315 tetelszámai alatt 223 K 20 f. becsár és 427 K 20 f. beszerzési árral van felvéve. 3. A csenged lakásban levő bútorok, me­lyek a csődieltár 303—310 tételszámai alatt 41 K becsárral és 92 K beszerzési árral vannak felvéve zárt ajánlati verseny utján fognak eladatni. Az ajánlat zárt levélben 1907. évi augusztus hó 30. napjanak déli í2 órájáig bezárólag nyújt­ható be alulirott dr. Borgida Lajos ügyvéd csődtömeggondnoknál, vagy dr. Frieder Adolf csődválasztmányi elnök szatmári lakosnál. Ajánlat tehető az egyes csoportokban fel­vett ingókra külön-külön minden csoportra, avagy mindhárom csoportbeli ingóra együtt és egy összegben is, az ajánlathoz azonban bá­natpénzt minden esetre mellékelni keil és pedig a becsérték 10°/0-át, illetve a I. csoport alatti árukra 332 koronát, a II. csoport alatti bolt berendezésre 23 koronát, végül a III. csoport alati 1 utorokra 5 koronát. Az ajánlat az ajánlat tevőt feltétlenül kötelezi mindaddig, mig bánatpénzéi annak jeléül, hogy ajánlatát el nem fogadtak, vissza nem adták. A választmány 1907. évi augusztus 30. napján délután 3 órakor dr. Weisz Sándor csődválaszt­mányi jegyző iiódájában közli ajánlattevőkkel a maga határozatát. Ha a választmány valamely ajánlatot elfo­gad, köteles ajánlattevő az erről szóló értesítés vételétől számított 48 óra alatt a megvett va­gyontárgyakat tömeggondnoktól a vételár teljes lefizetése ellenében átvenni, különben bánat­pénzét elveszti és veszélyére a kérdéses ingó­ságok újból el fognak árvereztetni. Amennyiben a zárt ajánlati verseny ered­ményre nem vezetne, ez esetben a tömeg nyil­vános árverésen fog egy tömegben azonnal-ki­adatni s ha ez sem vezetne eredményre, ez eset­ben a csődtömeg a leltár szerinti tételenként fog nyilvános árverésen eladatni és pedig az 1807. évi szeptember hó 2. napjának délelőtti 9 órájára és a következő napokra kitűzött árverésen Csenger- ben a helyszínén. Megjegyeztetik, hogy az árverés alá kerülő ingóságok mennyiségéért es minőségéért sem a csődtömeg, sem a tömeggondnok, sem a csőd választmány nem szavatol. A csődleltár a rendes irodai órák alatt megtekinthető a csődtömeggondnoknál és ugyan­csak a tömeggnndnok a venni kívánóknak az árverés alá kerülő ingóságokat az árverést meg­előző két napon át délután 2 órától 6 óráig Csengerben, a helyszínén megmutatja. Kelt Szatmár-Németi, 1907. aug. 18. napján. Dr. Borgida Lajos ügyvéd, csődtömeg*/• :Jnok.

Next

/
Thumbnails
Contents