Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)
1907-08-11 / 64. szám
XI. évfolyam. Szatmár, 1907. augusztus II. Vasárnap. 64. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI AR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. UAPVKZEE: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: I SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS, j FERENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSED ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. --- Telefon-szám 80. Mindennemű dijak Sratmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. A föld ára és a gazdák szakértelmének fejlesztése. Emelkedik napról-napra a föld ára. A szabadkézből eladásra kerülő földdarabokra, egymásra lieiláló vevők jelentkeznek. A földmive- sek körében fokozódik a terjeszkedésre való törekvés, az emelkedett jólét észlelhető versengést idéz elő az ingatlanok megszerzésében. Megnyilvánul ebben a törekvésben, ebben a versengésben a népnek a hazai földhöz való ragaszkodása, buzdításul szolgál a kölcsönöknek könnyebb megszerzése és a pénznek általános olcsóbbodása. Ha a főid gazdasági értékének helyes meghatározására az elérhető haszonbéreket értékmérőül elfogadjuk és a forgalmi árakat a szokásos földhaszonbérekkel szembe állítjuk, az eredmény az, hogy figyelmen kívül hagyva a földtulajdonos által viselt közterheket — a haszonbér a forgalmi ár 4%-nál alig nagyobb, de 5°/0-ot nem halad meg, földmive- seink panaszkodnak, hogy a föld jövedelme szűkén fizeti meg a munkát, s ha a földekért mindemellett oly magas árakat fizetnek, oda vezeihelő vissza, hogy népünk nem ismerve a befektetés helyes módját, a gazdaság jövedelmének okszerű gazdálkodás által elérhető fokozását : a könnyebb megélhetés feltételeit, az anyagi boldogulást egyedül a nagyobb területen való gazdálkodásban keresi. Nem lehet elvitatni, hogy egyes községekben, különösen okszerűen kezelt uradalmak köT A R C A. Nagy emberek humora. I. Napoleon és Madame de Slael. Tudvalevőleg Madame de Stael, a hires írónő, egyidőben rajongott a nagy Bonapartéért, aki azonban e rajongást sohasem vette észre. E közöny rendkívül elkeseritette a szép asszonyt s mikor a szerencsétlen orosz hadjáratból visszatért a császár s a Tuilleires egy estélyén találkozott a bárónővel, azon kérdésére : — Báróné, hogy vannak a virágai ? — a Nec- ker leánya igy felelt: — Rosszul Sire 1 Mes lauriers sont fletris, mes grenadiers gelis — il ne me reste, que les mauvais pensées. (Borostyánjaim elbervadtak, gránátosaim elfagytak (grenadiers—gr anát virág) nem maradt más mint a rossz gondolataim, (pensées- -árvácska, másként : gondolat.) E szavakért száműzte a császár a világhírű iröuőt. * Derby lordnak, akit köszvénye kínozott, valaki titkos gyógyszert küldött. Pár nap múlva visszaküldte az orvosságot a feltalálónak e szavak kíséretében : zelében fejlődött egyes kisgazdák gazdálkodásán, értékben emelkedett a gazdasági állatok minősége; de nagy általánosságban hiányos a gazdaságok felszerelése. Általában a kisgazda az emelkedő közterhek és igényeik aránytalan fo- I kozása által ma is úgy gazdálkodik, mint apáitól látta. Már pedig megfelelő gazdasági eszközök nélkül silány igavonókkal a földet jól megmunkálni nem lehet, a gondosan meg nem tisztított vetőmag gazai terem, csekély számú marhaállomány után a földekből kivont táperő nem pótolható. Nem vádként hozzuk fel ezeket a kisgazdák ellen, csupán rámutatunk ezen jelenségekre s hozzátesszük, miszerint természetesnek találjuk, hogy a kisbirtokon való gazdálkodás belterjesebb irányban nem fejlődött. Természetesnek találjuk, mert a kisgazda nem olvas szaklapokat, szakkönyveket, melyekből a gazdálkodás íejlődéséről tudomást szerezhetne, — nem látogat kiállításokat, nem hallgat felolvasásokat, melyekből ismereteit gyarapithatná, — nem tagja egyesületeknek, melyek a kisgazda gazdálkodásának fejlesztésével foglalkoznak és végül: nincs olyan szervezet, mely a kisgazda irányításával foglalkozik s a tőkének gazdaságban való jövedelmező befektetésére megtanítaná. Maga a földmivelési kormány sokat tett a kisgazda érdekében. Földmivelés-iskolákat, baromfi tenyésztési képző iskolákat állított fel, minta parasztgazdaságokat szervez; és az állattenyésztési, tejgazdasági, szőllőszeti felügyelőségek, mind olyan intézmények, melyeknek hivatása, rendeltetése a kisgazda gazdálkodásának fejlesztése. De a földmives iskolákból kikerülők nagyrésze a nagyobb gazdaságokban igyekszik szolgálatot keresni és ismereteit nem hasznosítja a saját gazdaságában a köz javára; az okszerű baromfi tenyésztésre népünk nem helyez súlyt; a minta parasztgazdaságok átalakító hatása az illető községre s legfeljebb a legközelebbi környék gazdáira terjed ki. A különböző felügyelőségek munkálkodása minden iparkodásuk mellett sem mutat fel kellő eredményt, mert hiányzik a faluban az a mozgató erő, mely az ezektől vett hasznos Útmutatások megvalósítására törekszik. Gondoskodni kellene tehát olyan szervezetről, mely a helyi érdekből kifolyólag kizárólag a helyi gazdasági ügyekkel foglalkozzék, mely a gazdákat egy érdekcsoportba tömöritse és a gazdálkodás fejlesztésére éppen a tömörülésben rejlő anyagi, értelmi és erkölcsi erővel közreműködjék. Ezen szervezetet a falusi gazdakörökben véljük megtalálni. Erre azt kaphatnók feleletül, hogy hiszen a falusi gazdakör vezetői a faluból kerülnek ki s igy hiányozni fog a szellemi képesség a vezetésre és a gyakorlati irányításra. Ez nem áll. Szervezzünk csak falusi gazdaköröket! Feladatuk ezeknek, hogy fokozzák a gazdák szakértelmét, gazdálkodásukat fejlesszék ! Mindenekelőtt igyekezzünk a kisgazdákat falusi — Megpróbáltam az orvosságot, de már inkább csak a köszvénynél maradok. * Mire jó a hosszú orr. Mozart és Haydn, a kiváló zeneszerzők egyszer vendégei voltak Althon grófnak Bécsben. Mozart, aki tudvalevőleg igen vidám társalgó és a pezsgőnek nagy barátja volt, igy szólt ez alkalommal hírneves kollegájához: »Hat üveg pezsgőbe fogadok Önnel, hogy oly zenedarabot fogok komponálni, amelyet Ön nem tud lejátszani«. Haydn állja a fogadást. Mozart odament az Íróasztalhoz, nehány hangjegyet vetett a papirra s átnyújtotta Haydnnak, aki nyomban a zongorához ült. Néhány taktust folyékonyan lejátszott, de hirtelen megállott. — Hogy játszani ezt ? kiáltá. Kezeim a zongora két végében vannak s most egyidőben egy középső billentyűt kellene megütnöm. Ez lehetetlen I — No lám, — szólt Mozart és ez Önt zavarja ? Hát nézzen csak ide ! Ezzel leült a zongorához, belefogott a játékba s a mikor az illető helyhez ért, a középső billentyűt hirtelen megütötte — az orrával. Az egész társaság hangos kacagásba tört ki. Haydnnak ugyanis [pisze orra volt, amely az ilyen exkurziókra használhatatlan ellenhen Mozárt hatalmas sasorral rendelkezett. Haydn tehát megfizette a fogadást, ezúttal ő is — bosszú orral. * A szórakozott költő. Lessing, a németek nagynevű költője egyszer észrevette, hogy valaki állandóan dézsmálja a pénzét, a tolvajt azonban sehogysem tudta kikutatni. Ekkor elhatározta, hogy próbára teszi a szolgáját, hogy nem az ő kezén tünik-e el a pénz és e célból reggel, mikor a lakásáról távozott, egy csomó pénzt hagyott az asztalon. Útközben találkozott egyik barátjával és elbeszélte neki,hogy miképen teszi próbára a szolgáját. — Természetesen megolvastad a pénzt ? — kérdezte a barát, ismerve Lessing szórakozottságát. — Hogy megolvastam-e ? — szólt a költő elképedve — teringettét, arról egészen megfeledkeztem ! * Egy borbély emlékiratai. Tussaint párisi borbély nevezetes ember. Ö borotválta a harmadik köztársaság minden hires fejét és most megírta élményeit. A párisi lapok a következő szemelvényeket közük a nevezetes emlékiratokból : »Renan nekem igen jó barátom volt ; én borotváltam meg halálos ágyán is. Mikor elvégeztem,' igy szóltam hozzá : (^zámtalan hála és elismerő nyilatkozat bizonyítja, hogy a csüz- és köszvény-balzsam biztosan ható szer fog- és fejfájás, rheuma, köszvény, csúz és idegfájdalmak, oldaiszurás, inak és izmok merevsége ellen. Egy üveg ára I korona. Kapható: BARTÓK LÁSZLÓ drogueriájában és bármely gyógyszertárban. 6 koronás megrendeléseket a pénz előíegés beküldése mellett bérmentesen szállít a készítő: FRIED SÁNDOR °cs. és kir. fensége ,József Foherceg‘-hez címzett gyógyszertár BUDAPEST—BAKOSFAI. ÓTA.
