Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)

1907-08-04 / 62. szám

2-ik oldal.

SZATMAR-NÉMET1.

Szatmár, 1907. augusztus 4.

Ez a segély tehát egészen kétszínű volt és csupán arra szolgál!, hogy Rákóczi által az Ausztria hadseregét Magyarországon lekössék és a spanyol örökösödési háborúból visszatartsák.

A magyar trón.

Tény az, hogy Rákóczi sohasem kivátila a magyar trónt elfoglalni, holott ahhoz az 1705. évben tartott szécsényi országgyűlés óta, melyen a szövetkezett rendek Magyarország vezérlő fejedelmévé választották, igen közel állott.

Az ismertetett szövetségi viszony most már teljesen földeríti, hogy miért akarta Rákóczi a magyar koronát Ágost lengyel király, esetleg Miksa Emanuel bajor választó fejedelem, vagy Nagy Péter orosz cár fejére tenni?

Különösen ez az utóbbi boldogtalan gondolat, hogy a nagy katholikus fejedelem a görögkeleti cárnak Ígérgeti szent István koronáját, egyik fő oka volt Ríkóczi bukásának.

A fejedelem hiszékenysége.

Annak az ónodi országgyűlésen tett függetlenségi Nyilatkozatnak is egészen különös oka van.

Rákóczi ugyanis csodálatra méltó hiszékenységgel és határtalan bizalommal ragaszko dotl kétszínű szövetségéhez, XIV. Lajoshoz. Ez a francia király Le Alleur márki követe utján arról értesítette Rákóczit, hogy kész vele, mint Erdély szuverén fejedelmével diplomáciái érintkezésben állani, de nem ismeri el a szövetkezett rendeket, a melyek nem jelentették ki magukat a szövetség kötésekor függetleneknek az ausztriai ház uralmától; az pedig ellenkezik a francia király méltóságával, hogy más uralkodó alattvalóival lépjen szövetségi viszonyba.

Ezért határozták el Rákóczi és vezérei, hogy elválnak az uralkodó háztól.

Erre nézve az indítványt 1707. év tavaszán, az ónodi országgyűlésen maga Rákóczi tette, azt a nemzet elfogadta s ekkor, mintegy befejezőleg kiáltott tüzesen igv fel Bercsényi:

— Eb ura a fakó! Mától fogva József nem királyunk!

A függetlenségi nyilatkozat következményei.

Ennek a függetlenségi nyilatkozatnak nagyon mélyreható következményei lettek, mert az után a császár Rákóczival többé semmi szin alatt nem akart kibékülni, sem senki az igy megüresedett magyar trónba bele ülni.

A detronizálás a közveti'ő hatalmakat is egészen elkedvetlenítette, mert hogyan ösztönözzék egyezségre a magyar királyt azokkal, akik elszakadtak tő é?

Az erdélyi fejedelemség.

Egészen sajátságos helyzetben volt Rákóczi az erdélyi fejedelemséggel is.

Láttuk, hogy megválasztása után csak két évvel később iktatta!ta be magát Erdélyi fejedelemmé.

Ez országra nézve az volt a szándéka, hogy kormányozni fogja azt saját személyében vagy magyarországiak által, anélkül, ho.y a fejedelmi cúnet fölvegye.

De végre a megválasztatásáról szóló öklévé! -t hozó gróf Mikes Mihály és az erdélyi főurak megértették vele, hogy gróf Pekry a száműzött Thökölyvel, a Rákóczi mostoha atyjával felesége után rokonságban áll s a szászok segélyével ismét ezen lutheránus fejedelem kezére akarja visszajátszani Erdélyt, a mi nagy kárára lenne az álladalomnak s különösen a katholikus vallásnak; valamint az is, ha Rákóczi magyarországiak által kormá- nyoztatná a fejedelemséget, a kik Erdélyre nézve elvégre is teljesen idegenek.

Ezen nyomatékos érvelés után, amity habozva fogadta el Rákóczi az erdélyi koronát, később oly szívósan és lelke teljes erejével ragaszkodott ahoz, mert utóbb átlátta, hogy ettől a magyar rendi szabadságnak országos és nemzetközi állása függ s Erdélynek az ő vagy a más koronája alatt, de teljesen külön állónak és függetlennek kell maradnia.

A bécsi udvar viszont Erdélyt a török háborúk legnagyo: b vívmányának tekintette s nélküle nem látta biztosítottnak és teljesnek uralmát a földrajzi egységet alkotó magyar korona területén.

Ezért küldte Rákóczihoz alkudozásra a Bécsbe internált feleségét, hessenrheinfelsi Amália Saroltát és a Rákóczi által imádásig szeretet nénjét, gróf Aspremontné Rákóczi Júliát a ravasz gróf Wraliszláv cseh kancellárral a császár.

Ezek Rákóczinak a császár nevében megígérték a fejedelmi rangra emelendő Burgau grófságot; a birodalmi gyűléseken szavazati jogot és ülést; esetleg szabadon választandó tíz szép magyar vármegyét.

De Rákóczi, mint minden más terület átengedésének kérdésében, a bécsi udvarral szemben hajihatatlan maradt s az erdélyi koronánál annyival súlyosabb volt a helyzete, mert arra fővezére és helyettese, gróf Bercsényi Miklós is szemet vetett.

Bercsényi megítéli a fejedelem politikáját.

Különben mi sem jellemzi jobban Rákóczi külügyi politikájának kalandosságát, hibáit és ingadozásál, mint az örökké gúnyolódó Bercsényinek ezek a szarkasztikus szavai :

>Az Isten akassza a torkára a koszos németnek a buzatörkölyből sült kenyeret, hogy ennyit kell véle vesződnie Nagyságodnak. Azt pedig már most megmondom, hogy semmiben másban reménységét Nagyságod ne vesse, egyedül a fegyverben, mert sem a levelezés, sem a közvetítés, sem pártfogás bennünket nem boldogít, ha fegyverünk csonkul. Nagyságod valamint kezdette, fegyverrel folytassa és végezze! De úgy látom, kapdos bizony Nagyságod, mint a püspök majma a haldokló pap kalapján !«

Yrégszó.

Összegezve végül a következtetéseket, teljes bizonyossággal ki lehel mondani, hogy Rákóczi csak egyellen esetben győzhette volna le Ausztriát, ha szövetségesei és az ország abban az időben adnak neki megfelelő pénzt és hadat, amidőn a császár a spanyol örökösödési háborúnak szentelte teljes figyelmét I

HÍREK.

Károlyi István gróf.

Meghalt egy magyár főur, aki mindig híven teljesítette kötelességét hazája iránt.

Nagy ur volt; ősi család ivadéka, fejedelmi vagyon ura. Az ilyen férliakat szokták az uralkodók körükbe vonni, rendjelekkel kitüntetni,

magas méltóságokba helyezni, büszkén hangzó elmekkel elhalmozni és ilyenképpen magukhoz láncolni. Károlyi István gróf nem tartozott az ilyen férfiak közé. Mellét rendjel nem ékesítette, őseitől örökölt cimeit nem szaporította. Kitüntetést sem nem kért, sem nem fogadott el. Udvari szolgálatra nem kívánkozott, a hatalmasok kegyeit megvetette.

Hanem, amikor a nemzet hívta fiait az ő szolgálatára, akkor Károlyi István gróf mindig ott volt a legelsők között. Amikor nemzetünk rabságban sínylődött és remény nyilott arra, hogy szabadságát a kar és kard erejével lehet visszavivni : Károlyi István elsőnek volt ott a Klapka-légióban. És amikor nemrégiben az önkény megint megtámadta nemzetünk szabadságát, Károlyi István gróf volt alkotmányunk legtüzesebb védője. Karjára, szivére, vagyonára a nemzet mindig számíthatott

Voltak neki fejedelmi barátai is, de azok barátai és nem urai voltak. Igaz magyar lovagi egyéniségével meghódította magának és a magyar nemzetnek Rudolf királyfi barátságát. Ha a kegyetlen sors közbe nem lép és meg nem semmisiti Károlyi István gróf egyéniségének ezt a nagy sikerét : akkor ő többet ért volna el a hazájának és nemzetének, mint az utolsó íélszázad összes államférfiai. És hogy a világ legnagyobb, leghatalmasabb nemzetének uralkodója, az angol király megismerte és megszerette a magyar nemzetet : az is a Károlyi István gróf munkája.

— Bucsuestély. Dr. Fodor Gyula szatmári kir.

kath. főgimnáziumi tanár tiszteletére, kit a budapesti

VIII. kerületi állami gimnáziumhoz helyeztek át, bu- csuestélyt rendeztek augusztus 1-én barátai én ismerősei a kath. Kaszinóban. Ezen az estélyen megjelentek a theologia és a főgimnáziumok tanári karának számos tagja, továbbá a törvényszék, róm. kath. papság, a város, lanfelügyelőség, ügyvédi kar, a pénzintézetek sok képviselője, a honorácior osztály tagjai, dr. Kelemen Samu országgyűlési képviselő; szóval a társas élet előkelő tagjai, számszerint mintegy százan. A két teremben terített asztaloknál igen sok pohárköszöntőt mondtak a távozóra. így Zahoránszky István, mint a kath. kaszinó egyházi elnöke; Ratkovszki Pál kir. kath. főgimnáziumi igazgató, ezen intézet, Bodnár Gáspár tanár a kath. irodalmi kör, Bakcsy Gergely ev ref. főgimnáziumi igazgató a Kölcsey-kör, Uray Géza a társadalom és Nőegylet nevében, dr. Irinyi Tamás és Ratkovszki Samu ungvári tanár, családi hi- j vatkozássa! és Fásztusz Elek tanár kartársi vonatko- ! zással köszöntötték föl az ünnepeltet. Dr. Kelemen Samu országgyűlési képviselő a távozóért, mint ifjúkori barátjáért és kamarásáért emelt poharat s ál- j gondolt vissaemlékezéssel azt óhajtotta, hogy a jó- j kedv itt röpkedő színes pillangira sohasem nehezed- ; jék az a nagy szürke fátyol, melyet úgy hívnak: bu- ; csuzás, hanem maradjon Ő mindig, legalább gondolatban nekünk. Dr. Fejes István szerkesztő szikrázó humorral többizben mondott köszöntőt az ünnepekre majd Ratkovszki igazgató ennek nejére. Dnnay Sándor felső kereskedelmi iskolai igazgató a vendégekre űritette poharát. Az ünnepelt egy köszöntőben válaszolt a meghatottság mély érzelmeivel az elhangzott köszöntőkre és ibolyáskodó szerénységgel elhárítva magától minden neki tulajdonított érdemet, Isten áldását kívánta a városra és barátaira, akiket jó szivével nagyon szeretett. (A kath. kaszinó vendéglősét, Inareyt, meg keli dicsérnünk a vacsora Ízletes ételeiért és a kiszolgálásért.)

— Kath. lelkészek kinevezés s. Vadász Ágoston j mátészalkai róm. kath. lelkész a paposi plébánia ideig- I lenes vezetésétől felmentetvén, Paposra ideiglenes lelkésznek Szentmibályi Lajos szatmári segéttlelkész neveztetett ki. Pásztor Ferenc segédlelkész Szinérváral- járól és Schwegler Ferenc Mezőteremről Szatmárra, Láng Gyula Erdődről Szinérváraljára, Hudecz Rudolf Nagybereznáról Munkácsra, Kirchmájer Ferenc Tibá- ról Nagybereznára. Rónai János Czomaközről Bereg-