Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)
1907-07-31 / 61. szám
61. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. Á „S Z A T fii! Á R - N É ifi E TI -1 IPARI H í T E L SZ Ö V ET K EZ E T“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. A 'S '< V'l ’VSH. *"&: ELŐFIZETÉSI AR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. IiAPVEZÉR: Dr. KELEMEN SA'MU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. SZERKESZTŐ: FERENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. : Telefon-szám 80.-= Mindennemű dijak Sz&tmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. Bérharcok. Az — a mit hagyományok regélnek a bibliai időkről, a mit a történelem feljegyzései után népek sorsáról tudunk, — a mint vér, erőszak, békés fejlődés kiformálta a társadalmat, a társadalom az államokat s ezek nemzeti sajátságok és területi viszonyok szerint külön szakadva őrzik, irigylik egymás előre haladását — ez a szerves folyamat, a mely az egyedül való fizikai bizonyosság: ez maga az élet. A kezdete a mese világködéből vált ki, a vége bizonytalanság sötétségébe vész. Egyszer csak lett s azóta úgy halad, hömpölyög kérlelhetetlen biztossággal mindig csak előre. Útját törzsek felbukkanása, népek dicsősége, nemzetek kibontakozása, vér, lelkesedés, elnyomatás, küzdelmek, tarkítják s hogy alkotó elemei között a tudás is párhuzamot tartott a fejlődésben: ma a célját is tudjuk, — mely az emberi jogok felösmerésében, fejlesztésében, a tökéletes jólétben, a mindenki boldogulásában kulminál. Az egész pedig egy óriási nagy forradalom. Itt-ott eszmék magja hullt el s csirájuk termékeny, buja talajban, a minden nemesre fogékony emberi lélekben vert gyökeret. Olt kihajtottak, féltve ápolt, dugdosott kincseiként a célnak. S mig hatalmuk körülfonta, rabjává, eszközévé tette az embert: alapvető nagyokká, erősökké egy-egy fordulattal lettek. A fordulat, T A R O A. A kovácsmühelyben. Irta : Zola Emil.* Legerősebb ember volt az egész vidéken. Hatalmas vállu, arca fekete a vasportól és a széntől. Erős hajjal fedett koponyából két kék szem ragyogott elő. Nevetése olyan volt, mint mikor a nagy fújtató szuszogni kezd. Mikor meg karjait emelgette, akkor látszott rajta, hogy az ötven esztendőt éppen olyan hetykén viseli, mint ahogy a pörölyt szokta megforgatni. Ezt a DÖrölyt, mely huszonöt kilót nyomott, „kisasszony“-nak nevezték a műhelyben s messze földön nem volt legény, aki birt volna vele. A műhely barátságos fedele alatt egy esztendőt .töltöttem s a kovács házában nyertem vissza egészségemet. Elvesztettem a szivemet, az eszemet, céltalan bolyongásra indultam s a békének és munkának egy nyugalmas hajléka után vágyakoztam, hol férfiasságomat visszszerezhessem. a kivitel, a megerősödés, mindig pillanat müve volt; megrázva erejével az összességet. Jellege vagy a rohamos önérvényesülés vagy a létezők lerombolása árán a feltétlen hatalomra jutás. Nincs életre való szociális eszme, intézmény, melynek hatalomra jutásában, megvalósulásában ne nyilvánulna meg a forradalmi jelleg. Az eszközök, melyek segilségével elterjednek, de magok a bámulatra méltó igazságok is, — melyek a világforgató eszmék magvát képezik — mindig a létező rend és vi!ág-fel- íogás antigonistái és kihívják annak ellentál- lását. Konzervatív gondolkodásmód, szennyes anyagi érdekek, dynasztiálc hatalmi szervezete, mindenkor számottevő ellenségei a nagy tilia- kozásoknak és habár nincs emberileg kitalált hatalom vagy csökönyös ellenállás, mely képes lenne ezeket a tudás érlelte jogokat fejlődésükben megakasztani: a létező intézmények, elvek, állapotok szempontjából, az ellenök való védekezés logikus következménye. így forr, érik, fejlődik és csiszolódik a kifejlődésre szánt igazság s az elnyomatás fájása, a méltatlanság érzete vagy a tudás hatalma mindenkor kellő időben ébreszti fel a szenvedélyeket a rombolásra vagy a békés megnyugvást az önérvényesülésre. Mindez időfol,ás dolga is. Az eszmék jelentősége, súlyos általánossága szerint több, kevesebb krízise van minden kibontakozásnak. Olyik évszázadok csiszoló munkáját követeli meg, másik rövid évtizedek lázas sietségében érik hatalmassá. Ám a világfolyás nagy óráján a hosszú évtizedek csak percek s mig lapján lefordul egy nap: évszázad eseményei, bűnei és ostobaságaira virrad újra. Mig egyéni életünkben egy-egy igazságot hosszú évtizedeken át tapasztalunk meg, segítünk kifejlődésre juttatni, addig ott a nagy órán csak percre jár a mutató s a győzedelmes fordulat, mely az összességet rázta meg, pillanat alatt történt. Most piros hajnalt élünk. Nincs társadalmi rend, mely ne hordana méhében valamely forrongó eszmét, nincs osztály, melynek szervezetébe ne rágódna valamely régi és avult igazságtalanság. A tudás, a felvilágosultság, ezer uj igazságot, hatalmas és jótékony eszmét szült, mik bizonyos, hogy megmásítják a világ képét. A nagy igazságok, lelkes apostolok száján hangzanak, kiket maguk az eszmék szültek, kiket a tudás avatott azokká. Ezek hintik a magot s hogy jól hintik, mutatja a világ fotográfiája. Vér, küzdelem, lázongó felorditás, csökönyös ellentállás zűrzavara kisért mindenfelé. Eszméik jogosságával, igazságuk tagadhatatlan voltával legelői a munkások — a jövő társadalom uralkodó rendje — járnak. A forradalom, mely eszméik diadalát pillanat alatt fordulóra zökkenti majd, rég elhintett mag csirájába indult. * A nagy iró hagyatékából, Egy este a falu végén ráakadtam erre a magányos kovácsmühelyre. A vakító fény, mely aj!aján kiáradt, vörös fénybe boritotta az utcát s az átellen- ben meredező nyárfák olyanoknak látszottak, mintha óriás fáklyák lennének. A titokzatos esti szürkületben már jó távolról kivehettem a kalapács egyhangú ütéseit, melyek mind közelebbről hallatszottak. Ez a vakmerő világosság, ez a menydörgésszerü zaj megállított. Elkényszeredett szivem szinte vigaszt merített e férfias, erős kezek munkájából, melyek oly iszonyú erővel verték laposra az izzó rudat, hogy megrendült belé a ház. Ekkor este láttam a kovácsot legelőször. Valami ekevason dolgozott. Nyitott inge látni engedte rengeteg mellét, erőtől duzzadó teste minden lélekzetvételre szabályosan emelkedett. A kalapácsot hatalmas Ívben ejtette le az üllőre, izmai mindannyiszor a megpattanásig megfeszültek. A sziporkázó szikráktól kisért kalapács minden egyes alkalommal nagy kört irt le s fényévet hagyott maga után. Éppen a »kisasszonyt« táncoltatta meg akkor. Fia, egy húsz éves kamasz, a nagy harapófogóval izzó vasat tartott az üllőn s maga is megdolgozta egy kalapácscsal. De ennek a hangja alig hallatszott, ki abból a borzalmas lármából, melyet atyja csapott a „kisasüzony“-nyal. Csak olyan volt az mellette, mint egy kis gyermek dadogása. A »kisasszony* zizegő szikrákat szórt le magáról s mély nyomokat hagyott a vasban. Ahogy a szikrafolyam sséles ívben igyekezett a földre, megvilágította a két munkás alakját, mig hosszú árnyékuk beleveszett a műhely sötétebb hátterébe. A láng lassan-lassan kialudt, a kovács megpihent s a parázs elhamvadt. A hatalmas erős ember kalapácsa nyelére támaszkodott s feketén, komoran, gyöngyöző homlokkal állt ott. Mély lélekzetvétele tulharsogta a fújtató zúgását, melyet fia lassankint hozott mozgásba. Az estén a kovácsmühelyben aludtam s többé nem is mentein el a házból. A fölötte levő üres szobácskába költöztem. Még nap ölkelte előtt én is hozzáfogtam a munkához házigazdámmal. Lenn csattogni kezdett a kalapács s valósággal kimenydörgött az ágyamból. A szegényes szoba, puhafa-butorzatával együtt ugv meg- remegett e csapások visszhangja alatt, mintha bomba érte volna. A műhelyben égett a tűz, mire leértem, a fújtató szuszogott s a szenet kék-vörös lángok nyalíí biztosan ható szer fog- és fejfájás, rheuma, köszvény, csúz és idegfájdalmak, oidaiszurás, „ , r , inak és izmok merevsége ellen. \f/ nyil-ia’ _kogY ..a CSÓZ" és kÖSziYÖDy-bfillZSälll EgyUveg áraíkorona. gz ámtalan hála és elismerő nyilatkozat bizoKapható: BARTÓK LÁSZLÓ drogueriájában ás bármely gyógyszertárban. 6 koronás megrendeléseket a pénz előleges b eküldése mellett bérmentesen szállít a készítő: FRIED SÁNDOR °cs. és kir. fensége József Főherceg -hez címzett gyógyszertár BUDAPEST-RÁKOSPALOTA.
