Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)
1907-07-03 / 53. szám
XI. évfolyam. Szatmár, 1907. julius 3. Szerda. 53. szám. FÜGGETLEN8EGI FS 48-as POLITIKAI LAP. SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI H í í E L SZ Ó V E T K E Z E T“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP ELŐFIZETÉSI AR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. IiAPVEZÉR: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: I SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. I FERENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSÉG £S KIAOGHiVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. Telelon-szárn «Q ------. Ml ndennemS díj»!-. Sratmáron, a kiadóhivatalban tziteullk. Minthogy városunkban ipartestület nincsen. . . Irta: Ferency János. Szomorúan néztük eredménytelen le. j- lását annak a harcnak, mely városunkban az ipartestület megalakításának kísérlete ügyében legutóbb siker nélkül lefolyt. Értjük, hogy egyes ipartársulatok, lelketlenül felbujtogatva, féltették tudatlanságból is vagyonukat s éppen ezért nem akartak vagyontalan társulatokkal egyesülni az ipartestületben. Azt is tudjuk, hogy igen sok iparost a költségek fenyegető rémével ijesztettek el ok nélkül az ipartestülettől. De hogy a jobb belátásu zöm nem igyekezett ebben a testületben önrendelkezési jogait biztosítani s a kortes fogások felismerésével ügyeinek függetlenitését megszerezni, azt egyáltalán meg nem foghatjuk. Valamint azt sem értiük, hogy a sajtó az iparügyek teréről részint alkalomszerüséggel, részint a nélkül számtalanszor vetett már felszínre indítványokat, melyek testbe nem öltöztek, hanem feledésbe sülyedtek. Ha ezeknek az indítványoknak nem volt volna létjogosultságuk, úgy megérdemelnék sorsukat, de midőn azok fontosságát s megvalósításának szükségét minden gondolkodó átlátja: akkor feledésbe sülyedésük felett mélyen el kell szomorodnunk. A közönynek mindig megvoltak a maga következményei. Nehéz egy elfásultságba merült osztályt álmaiból felébreszteni. A hosszas pihenés által rugékonyságukat vesztett idegek nem könnyen jönnek működésbe ismét, kivált, ha a központi szervezetnek vannak oly hibái, melyek az egyes testrészek életmozgását akadályozzák. Ez a kép éppen városi iparosaink viszonyait festi, kiknél hiányzik az egységes és szerves összmüködés, mely nélkül pedig az ipart a kor színvonalára felemelni lehetetlennek látszik. Nem egyesült erőkkel nincs tömeghatás, csak az elemek tervszerű csoportosítása koronázhatja a törekvéseket. Nincs közöttük összekötő kapocs, az egyes iparágak teljesen szétküiönitve állanak egymástól, mindenekelőtt tehát a választó falakat kell ledönteni. Minthogy városunkban ipartestület nincsen, annál inkább közeledjenek kölcsönösen az egyes ipartársulatok egymáshoz; igyekezzenek a közös érdekekért közös fegyverekkel harcolni mert az erők szétforgácsolásával nem lehet sikerre vergődni. Soraikban úgyis képviselve van a szakértelem, igyekezet s hivatás egyaránt; ezeket nem lehet tőlük megtagadni. Kölcsönös támogatással és munkával tehát elérhetnék a müipari tökéletesedés nagy célját. Minthogy városunkban ipartestület nincsen, a társulati választmányok és elnökök, kiket az iparosok bizonyára nem érdemetlenül emeltek elöljárókként maguk fölé, ne elégedjenek meg az ügyvezetés korlátolt körével, hanem legyenek körültekintők, vegyék figyelembe a kor követelményeit, nyissanak tért az uj eszmék megvalósításának s rendezzék be társulataikat az ipar előhaladásának megfelelően, ne ragaszkodjanak szükség nélkül a régi rideg formákhoz. Korunkban, midőn a földművelés, kereskedelem és tudomány nagy arányokban indult fejlődésnek, már a megállapodás is visszaesés volna, a hátramaradás pedig egyenesen bűn. Jól esik az emberi hiúságnak a bizalom verőfényében csillogni, de nem kell feledni, hogy az ügyvezetők vállaira felelősség terhe nehezedik s kétszeres munkát követel azoktól hivatásuk. Minthogy városunkban ipartestület nincsen, jöjjenek össze a különböző ipartársulatok választmányai és elnökei, küldjenek ki kebelükből szükebb körű bizottságot, válasszanak be ennek tagjai közé ismertebb szakférfiakat is; szóval egészítsék ki azt mind az elmélet, mind a gyakorlat szempontjából. Legyen aztán ez a bizottság oly szervezet mely vezesse egybevágóan a különböző iparágak összmüködését, egyesítse közös erőkkel a rokon munkakört, csoportosítsa az elváló elemeket s közvetítse a tömeghatást. A közös érdekek csak igy lehelnek megvalósítva, egységes irány nélkül nem lehet sikerhez jutni, mert a tökéletesedés nagy céljától eltéved ut nélkül a szakértelem is. T A R O A. Balkáni emlékek. Útirajzok.*) Bulgáriának legszebb, rózsatermő vidékén robog keresztül vonatunk. Itt, Kelet-Ruméliának félig vad, félig civilizált völgyeiben termelik a rózsaolaj, mint világkereskedelmi cikk előállításához szükséges óriási mennyiségű rózsát. Beláthatatlan messze térsége ken mineenütt a rózsa az uralkodó, amely nehéz illatával szinte elkábitja az embert. És e festői környezet közepette él az igénytelen bulgár paraszt, akit most valósággal orosz módra ko mányoznak. A nép itt óriási adóteher alatt nyög; az élelmiszer, dohány olcsó, de a bulgár kormány a legfontosabb cikkeket az állami monopóliummal nagyon megdrágította. így a gyufának doboza 5 fillér és erre vonatkozólag is kesernyés humorral jegyezte meg egy velünk utazó *) Szerzó, mint a budapesti Keleti Akadémia hallgatója vett részt ezen utazáson. bulgár főhivatalnok, miután hasztalan igyekezett rá gyújtani török cigarettájára : — Elles sont bonnes, mais elles s’ allument difficiUmént . . (jók ezek a gyufák, csak nehezen gyuládnak meg.) Bulgária után Románia megtekintése volt felvéve programunkba. Azonban Romániában még nagyon izzók voltak a dákóromán kedélyek a Vajdaügy miatt s ennek következtében bizalmas helyről nem nagyon tanácsolták nekünk a romániai látogatást. Ennek dacára elhatároztuk, hogy mégis bevonulunk Romániába, de kellő óvatossággal, nehogy mi provokáljuk derék román szomszédainkat (titokban pedig vágyákozva gondoltunk egy kis parázs magyar-román viaskodásra, de nem lett belőle semmi, mert a románok ezúttal félretették a politikát és igazi vendég- szeretettel fogadtak bennünket.) A Gyurgyevó—bukaresti gyorsvonat esti 10 órakor érkezett Bukarestnek FUaret nevű pályaudvarába, ahol zajos élet uralkodott. Egyáltalában van némi igazuk a románoknak, amikor hüszkélkedve emlegetik fővárosukat, mint a második Párist. Bizonyos világvárosi szinezet nem lehet tőle eltagadni; utcáit éri sw» dekessé teszik bársony köpönyegbe burkolt magyar és orosz kocsisai, a román királyi udvar pazar fényűzése, valamint a még megmaradt keleti jelleg, amely leginkább némely utcának szeszélyes építkezésében és a sok utcai szemétben nyilvánul meg. Bukarestet s általában az egész románság kultúráját érdekesen jellemzi az a tény, hogy Bukarestnek 101 temploma van, — ide nem számítva a róm. kath. és zsidó templomokat. Emelkedettebb helyről tekintve, ez mindenesetre impozáns látványt nyújt, de mélyebben vizsgálva a román közviszonyokat, a sok csillogó templomtornyon túl az emberi nyomor és szenvedés iegszomorubb példáit találjuk. A konzervatív papi és főúri uralom, a külföldön üdülő milliomos bojárok, a bérlők lelketlensége, egyes közigazgatási tisztviselők Ielkiismeretlensége egyformán okai annak a helyzetnek, hogy a román paraszt és zsidó egyformán koldus A múltkori román parasztforradalom szintén a fenti tényezők okozata volt. Ma már csak egyes vidéki városokban, falvakban a leégett házak és kastélyok romjai mutatják az elmúlt forradalmat, — meg a hosszú kaftános zsidók i zámtalan hála és elismerő nyilatkozat bizoiANATON“ biztosan ható szer fog- és fejfájás, rheuma, köszvény, csúz és idegfájdalmak, oldalszurás, _ , inak és izmok merevsége ellen. W nyitja, hogy a CSQZ' 6S kÖSZV6Dy-bälZSäID Egy üveg ára 8 korona. Kapható: BARTÓK LÁSZLÓ drogueriájában és bármely gyógyszertárban. 6 koronás megrendeléseket a pénz előleges b eküldése mellett bérmentesen szállít a készít»: FRIED SÁNDOR ?,cs. és kir. fensége — József Főhercegéhez cimzett gyógyszertár BUDAPEST—RÁKOSPALOTA.
